Agyi érkatasztrófa

Az akut agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés, az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő.

Agytörzs

Az agytörzs az idegrendszernek viszonylag kisméretű, de működésileg életfontosságú része. Életfontosságú jelentősége egyrészt abból következik, hogy viszonylag kis területen sok agyidegi mag helyezkedik el, amelyek az agytörzsön végighúzódó hálózatos állomány formatio reticularis neuronjainak közvetítésével fontos reflexközpontokat képeznek, és ezeknek kisebb sérülése is életveszélyes lehet. Fontosabb reflexek: a köhögési, a tüsszentési, a szájpadi, a garati, a szopási, a nyelési, a hányási, a nyálelválasztási, a szemhéjzárási reflexek. Sajátos agytörzsi reflexív a rágóizmok saját reflexe. Az előbbieken kívül az agytörzs hangolja össze a testtartás beállításáért felelős összetettebb reflexmechanizmusokat a vestibularis [VIII.] idegmagvakhoz kapcsolódó rendszer segítségével. Másrészt az agytörzs hálózatos állományában van két létfontosságú központi terület: a vérkeringést szabályozó vazomotor, és a légzést vezérlő légzőközpontok rendszere.

Aszály

Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik. Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő, s a mezőgazdaságon ejtett csapásai némelykor igen súlyosak.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése (UNGA / GA) az ENSZ öt legfontosabb bizottságának egyike, s az egyetlen, melyben minden tagállam ugyanolyan formában képviseltetheti magát, és minden tagnak egy szavazata van. Hatáskörébe tartozik a költségvetés nyomon követése, a Biztonsági Tanács nem állandó tagjainak kiválasztása, a Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC), valamint a Gyámsági Tanács tagjainak megválasztása. Ajánlás értékű határozatait kétharmados szavazattöbbséggel hozza.

Braskó Péter

Braskó Péter (Vasmegyer, 1940. június 4. – Bogács, 2019. június 14. vagy előtte) magyar cselgáncsozó, mesteredző, sportvezető.

Emberi idegrendszer

Az emberi idegrendszer olyan specializált, nyúlványos sejtek, neuronok

Enciklopédia

Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.

Formatio reticularis

A formatio reticularis az agy azon része, mely az élőlény éberségi szintjét, az alvási ciklusokat szabályozza. Filogenetikailag egyik legősibb része a agynak.

Franco Zeffirelli

Franco Zeffirelli (Firenze, 1923. február 12. – Róma, 2019. június 15.) olasz filmrendező, forgatókönyvíró. Eredeti neve: Gianfranco Corsi. Az 1960-as évek második felétől forgat rendszeresen mozifilmeket. Színházi rendezőként több évtizede a legkiválóbbak között tartják számon, főleg operarendezései legendás hírűek.

Halálozások 2019-ben

Ez a szócikk a 2019-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel.

Hipoglikémia

Hipoglikémiának (hypoglykaemia) azt az állapotot nevezzük, amikor a vércukorszint a normális érték alsó határa (3 mmol/l) alatt van, vagyis amikor abnormálisan kevés glükóz található a vérben. Többnyire cukorbetegnél fordul elő, de egészséges embernél is jelentkezhet. Igen sokféle tünete lehet, de az alapproblémák az agy alacsony glükóz ellátottságából adódnak, ami miatt működési zavarok lépnek fel: zavartság, dezorientáció, eszméletvesztés. Legrosszabb esetben kómát vagy akár halált is okozhat.

Hálózatos állomány

A hálózatos állomány (formatio reticularis) egy hálózatos szerkezet, amelyet idegsejtek és idegrostok alkotnak. A központi idegrendszer tengelyében a gerincvelőtől a nagyagyig nyúlik. Nagyon fontos idegpályákat és idegi magvakat valamint szabályozó központokat tartalmaz. A legtöbb érző rendszer felől kap információkat, és efferens rostjai a központi idegrendszer valamennyi szintjéhez eljutva befolyásolják az idegsejtek működését. Neuronjainak kivételesen hosszú dendritjei lehetővé teszik, hogy az egymástól távol lévő felszálló és leszálló pályákból is információkat vegyen fel. Számos kapcsolatán keresztül befolyásolni képes a következő működéseket és rendszereket: vázizmok aktivitása, a testi és zsigeri érzések, az autonóm idegrendszer, az endokrin rendszer, valamint a tudatosság szintje.

Január 30.

Január 30. az év 30. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 335 (szökőévekben 336) nap

Köteles Erzsébet

Köteles Erzsébet, Gulyás Károlyné; Reviczky Jánosné (Budapest, 1924. november 3. – Budapest, 2019. június 16.) olimpiai bajnok magyar tornásznő, testnevelő tanár.

Légzés

A légzés az élő szervezetek nagy részére jellemző életműködés. A légzésnek ugyanakkor rendkívül változatos formái léteznek. Az állatok légzése és a növények légzése alapvetően különbözik, és megint más a mikroorganizmusok légzése. Emellett nagyon eltérő légzési mechanizmusokat használnak az állatvilág különböző fejlettségű, és eltérő környezetben élő csoportjai is: bőrlégzést, kopoltyús légzést, trachealis légzést stb. Mindezek nehezen tekinthetőek át egy szócikken belül. Csak ennek figyelembevételével megbocsátható talán, hogy a jelen szócikk - sokkal általánosabb tartalmat ígérő címétől eltérően - alapjában csak az ember légzésével foglalkozik. Teszi ezt annak reményében, hogy a wiki bővülésével az előbb említett (vagy itt fel nem sorolt) tárgykörökről is jó szócikkek készülnek, amikor ez is - megfelelően átnevezve - egyike marad a légzés témakörében írt szócikkeknek.

Magyar Wikipédia

A magyar Wikipédia a Wikipédia nyílt internetes enciklopédia magyar nyelvű változata.

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 036 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.A 21. században Magyarország középhatalomnak minősül, nominálisan számolva a világ 55. legnagyobb gazdaságával rendelkezik, míg az 50. vásárlóerő paritás alapján, az IMF által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre, az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll. Magyarország gazdasága magas jövedelmű OECD gazdaságnak minősül, és a világ nagyon magas emberi fejlettségi szintű országai közé tartozik. Polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, ingyenes egészségügyi ellátással és az egyetemi szintig térítésmentes oktatással. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, a világ 29. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa. Magyarország közepesen korrupt ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott 2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot. Az ország ad otthont a világ legnagyobb termálvízkészletének, a világ második legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának.

Magyarország nemzetiségei

A 2011. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 644 524 fő, vagyis a lakosság 6,5%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszi ki, igaz ennek is nagy része elsődlegesen a magyar nyelvet használó cigány.

Muhammad Morszi

Muhammad Morszi (magyarul szokás Mohamed Mursziként is emlegetni, arabul محمد محمد مرسى عيسى العياط [Muḥammad Muḥammad Mursī ʿĪsā al-ʿAyyāṭ]; el-Adva, 1951. augusztus 8. – 2019. június 17.) egyiptomi politikus, 2012. június 30-tól 2013. július 3-ig Egyiptom elnöke.

Nagyagy

A nagyagy (cerebrum) (agyféltekék) a végagyból (telencephalonból) fejlődnek ki, és az agy legnagyobb méretű részét képezik. Minden félteke felszínét szürke állomány, az agykéreg (cortex cerebri; pallium) borítja, emellett a fehér állományban beágyazva is vannak szürke állományból álló részek, a törzsdúcok; a féltekék üregét az oldalkamrák képezik. A fehérállományban a fel- és leszálló pályáknak vannak olyan kritikus részei, mint a (capsula interna), ahol gyakoriak a kóros elváltozások. Az agykéreg (cortex cerebri) a központi idegrendszer legmagasabb szintje és mindig az alsóbb centrumokkal együttműködve funkcionál. Az agykéreg hatalmas mennyiségű információt kap (az idegrendszer más szintjeiről valamint az érzékszervekből), ezekre pontos válaszokkal reagál, és megfelelő változásokat idéz elő. Sok választ öröklött programok befolyásolnak, míg másokhoz az egyén élete során megtanult, és a kéregben elraktározott programok adják a keretet. Az emberi agykéreg teljesen beborítja az agyféltekéket. Szürkeállományból áll, -becsült adatok szerint - százmilliárdos nagyságrendben (1011) tartalmaz idegsejtet neuront (a legtöbbet újszülöttkorban: (4x1011), de ezek száma az életkorral kezdetben gyorsan, majd lassabban, de folyamatosan csökken. A synapszisok számát nagyságrendileg 5x1014-re becsülik. Az agykéreg különböző mezői funkcionálisan specializálódottak. Nagysága és komplex felépítése teszi alkalmassá azokra a magasabb rendű működésekre, amelyek csak az emberi idegműködések tulajdonságai; ilyenek az elvont gondolkodás, a tudatosság, az intelligencia, a történelmi és társadalmi szintű összefüggések felismerése, elraktározása és alkalmazása, a beszéd, a nyelvtanulás, a szerszámhasználat, a bonyolult szerkezetek tervezésére való képesség, az irodalmi és művészeti alkotómunka, a különböző embercsoportok együttműködése, a viselkedési szabályrendszerek megalkotása és fejlesztése stb.

Olvasd el más nyelven