Geađgeáigi

Geađgeáigodat lea historjjálaš áigodat mii álgá das go olmmoš ráhkadišgoahtá bargobiergasiid. Bargobiergasat ledje geađggis, dávttis, čoarvvis ja muoras. Namma boahtá das go eanas bargobiergasat ledje geađggis ráhkaduvvon. Olmmoš diehttelas anii eará ávdnasiidge nugo šattuid ja náhki muhto dat billašuvvet áigge mielde ja eai leat seilon dálážii. Geađgeáigi dábálaččat juohkáša golmma oassái:

  • Paleolihtalaš áigodat.
  • Mesolihtalaš áigodat.
  • Neolihtalaš áigodat.

Bronsaáiggi ja geađgeáiggi gaskkas lei nu gohčoduvvon "veaikeáigodat, kalkolihtalaš áigodat mii muhtumin laktása geađgeáigái.

Paleolihtalaš áigodat

Paleolihtalaš áigodat mearkkaša "boarráset geađgeáigi" ja lea olbmo historjá vuosttaš áigodat. Geađgeáigi álgá go olmmoš ráhkadišgoahtá bargobiergasiid. Boarráseamus gávdnosat leat Olduvai-ávžžis, Nuorta-Afrihkás 2 300 000 jagi áigi. Dát arkeologalaš kultuvrra gohčoduvvo Oldowan gávdnanbáikki mielde. Ii leat čielgan man olmmoššládjii Oldowana álbmot gulai. Soaitá gullat Homo habilis šládjii muhto lea maiddái vejolaš ahte homininat Australopithecus máhtte ráhkadit eaŋkilis bargobiergasiid. Dovdoseamus Australopithecus lea "Lucy" gii gávdnojuvvui Etiopias.

Homo erectus lei vuosttaš olmmoššládja Eurohpás. Dat bođii Afrihkás ja buvttii geađgeáiggi kultuvrra Eurohpái.

Maiddái neandertalolmmoš elii oalle ovdánan geađgeáigekultuvrras Lulli-Frankriikkas. Neadertalat čuožžilit Eurohpás sullii 400 00 jagi áigi.

Vuosttaš olbmot geat gullet Homo sapiens šládjii gohčoduvvet dávjá Cro magnonolbmot gávdnanbáikki mielde Frankriikkas. Árvádusaid mielde Cro magnon bođii Eurohpái 40 00 jagi áigi.

Mesolihtalaš áigodat

Mesolihtalaš áigodat mearkkaša "gaskageađgeáigi". Dat lea sullii 10 000 gitta 6000 jagi áigi. Olmmoš dáiddii dápman beatnaga dán áigodagas.

Neolihtalaš áigodat

Neolihtalaš áigodat mearkkaša "nuorat geađgeáigi". Dat álgá go eanadoallu čuožžila Gaska-Nuorttis. Máilmmi boarráseamus gávpot, Jeriko, árvádusaid mielde ásahuvvo dan áigodagas. Eanadoallu leavai dađistaga máilmmi miehtá. Olmmoš dápmagoahtá šibihiid. Beakkálmas bázahus neolihtalaš áigodagas lea Stonehenge.

Eará gielaide

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.