Vörös-tenger

A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el. A Báb el-Mandeben keresztül az Indiai-óceánba nyílik, a Földközi-tengerrel pedig a Szuezi-csatorna köti össze. A Vörös-tenger a görög Erüthra Thalassza kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km², mintegy 1900 km hosszú, 300 km széles. Legnagyobb mélysége 3039 méter, átlagos mélysége 500 méter. Ismert a hét tenger egyikeként is.

Vörös-tenger
A Vörös-tenger az egyiptomi Hurghadánál
A Vörös-tenger az egyiptomi Hurghadánál
Hosszúság1900 km
Szélesség300 km
Felszíni terület450 000 km2
Átlagos mélység500 m
Legnagyobb mélység3039 m
Elhelyezkedése
Vörös-tenger (Afrika)
Vörös-tenger
Vörös-tenger
Pozíció Afrika térképén
é. sz. 22°, k. h. 38°Koordináták: é. sz. 22°, k. h. 38°
A Vörös-tenger domborzati térképe
A Vörös-tenger domborzati térképe
Dust red sea
Homokvihar a Vörös-tenger fölött

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel köti össze. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles. Amikor Bonaparte Napóleon katonai akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.

Országok

Nyolc ország fekszik a Vörös-tenger partján.

Irodalom

  • W. Salgó Ágnes: Az Vörös-tenger körülhajózása. Egy ismeretlen alexandriai kereskedő útleírása a Kr. u. 1. századból, Acta Universitatis Szegediensis : Acta Antiqua et Archaeologica, 2010. Klnsz. 11. 3-67. old.
  • A Vörös-tenger egy új kagylófaja, Élet és tudomány, 2008. (63. évf.) 38. sz. 1212. old.
  • Valóban megtörténhetett a Vörös-tenger "kettéválása"?, Élet és tudomány, 2004. (59. évf.) 8. sz. 252. old.
  • Makleit László: A Vörös-tenger korallszirtjei, Természet, 1997. (4. évf.) 9. sz. 322-324. old.
  • Peregi Zsolt: A legveszélyeztetettebb tenger: Búvárkamerával a Vörös-tenger korallzátonyain, Búvár (1960-1989), 1980. (35. évf.) 1. sz. 14-17. old.
  • Egy születő óceán: a Vörös-tenger?, Természet világa : természettudományi közlöny, 1977. (108. évf.) 4. sz. 147. old.
  • Korallok között a Vörös-tenger mélyén, Természet világa : természettudományi közlöny, 1975. (106. évf.) 8. sz. 377. old.
  • Vadász Elemér: A Vörös-tenger geofizikai vizsgálatának földtani tanulságai, Földtani közlöny, 1966. (96. évf.) 2. sz. 231-233. old.

További információk

Akabai-öböl

Az Akabai-öböl (Aqabai-öböl, arabul خليج العقبة / Halídzs el-Akaba), Izraelben ismert nevén Eilati-öböl (héberül מפרץ אילת / Mifrác Eilat) a Vörös-tenger az Arab-félsziget (Szaúd-Arábia) és a Sínai-félsziget (Egyiptom) között. Északi végében Izraelnek és Jordániának is van egy-egy rövid partszakasza. A Vörös-tengertől a 13 kilométer széles Tiráni-szoros (Tiran-szoros) választja el.

Dzsibuti

Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen. Területe Magyarország területének kb. 1/4-e.

Dzsidda

Dzsidda (Jedda, Jiddah, Jidda, Juddah; جدّة Ǧiddah) szaúd-arábiai város a Vörös-tenger partvidékén. Az ország nyugati részének legnagyobb, az országban Rijád, a főváros utáni második legnépesebb városa. Lakosainak száma az elővárosokkal együtt megközelíti a négymilliót. A közép-keleti ország kereskedelmi központjának tartják Délnyugat-Ázsia leggazdagabb városát.

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر, IPA: [misˤɾ] (Miszr), egyiptomi arab ejtéssel: [ˈmɑsˤɾ]), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية, IPA: [Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah]) független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában. A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az egész földrészen és a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely csaknem húszmilliós népességével a világ egyik legnagyobb városa.

Egyiptom közel 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország, a harmadik legnépesebb Afrikában és a kilencedik Ázsiában. A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom. Ismertek még a romvárosok, úgy mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari. Mindezek mellett említésre méltók az ország középkori emlékei is, hiszen sokáig Egyiptom-központúak voltak az iszlám világ vezető államai (Fátimida Kalifátus, Ajjúbida és Mamlúk Szultanátus), Kairó pedig ezekben az időkben a muszlim kultúra és gondolkodás fellegvára volt, a világ egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb városa, tudományának egyik központja. A mamlúkok uralmát I. Szelim oszmán szultán döntötte meg 1517-ben, ez a közel 400 éves oszmán uralom kezdetét jelentette, majd a brit félgyarmati időszak következett, ami alól névlegesen 1922-ben, ténylegesen csak a második világháború után szabadult föl az ország. A köztársaságot 1953-ban kiáltották ki, miután lemondatták II. Fuád királyt. 1956-tól, Gamal Abden-Nasszer elnöksége idején Egyiptom újra nagyhatalommá vált és bár a hatnapos háborúban vereséget szenvedett Izraeltől, a jom kippuri háborúban visszaszerezte a hatnapos háborúban elvesztett területeit és csak amerikai nyomásra adta föl harcot. 2011-ben az országban forradalom tört ki (az ún. nílusi forradalom), aminek eredményeképpen a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték, és az ország évekig anarchiában stagnált, sőt, gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett.

Egyiptom gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-Keleten, mert az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és a szolgáltatás nagyjából azonos termelési szinten állnak. Az országot azon államok közé sorolják, melyek az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság nagyhatalmaivá válhatnak, addig azonban olyan akadályokat kell elhárítani, mint a túlnépesedés valamint a vízhiány. Ennek érdekében számos reformot készített elő vagy vezetett már be a kormány a nílusi forradalom óta, többek között megkezdték egy új adminisztratív főváros megépítését, a mezőgazdaság modernizálását, a megújuló energiaforrások kihasználásának növelését, valamint határozott lépéseket tettek a születésszabályozás bevezetésére.

Eritrea

Eritrea egy állam Kelet-Afrika területén. Északon a Vörös-tenger és Szudán, keleten a Vörös-tenger, délen Dzsibuti és Etiópia, nyugaton pedig Szudán határolja.

Afrika és egyben a világ egyik legszegényebb országa. Észak-Korea mellett a világ legelzártabb országa.

Eritreai labdarúgó-válogatott

A eritreai labdarúgó-válogatott (becenevükön: A Vörös-tenger fiai) Eritrea nemzeti csapata, melyet az eritreai labdarúgó-szövetség irányít. A csapat még nem jutott ki egyetlen labdarúgó-világbajnokságra sem.

Fekete-tenger

A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található. A tágabb értelemben vett mediterrán medence részének, a Földközi-tenger beltengerének is tekinthető. A Földközi-tengerhez a Boszporuszon és a Márvány-tengeren keresztül kapcsolódik, az Azovi-tengerhez pedig a Kercsi-szoroson keresztül. A Fekete-tenger a Hét tenger egyike.

Földtörténetileg a Paratethys maradványa. A messinai sókrízis idején a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül időnként víz áramolhatott a Földközi-tenger nagyrészt kiszáradt medencéjébe.

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika. Területe mintegy 2 520 000 km² (a Márvány-, a Fekete- és az Azovi-tengerrel együtt 2 966 000 km²). Átlagos mélysége 1500 m, legmélyebb pontja 5267 m, a jón-tengeri Calypso-árokban. Partvonalának hossza kb. 46 000 km. Kelet-nyugati irányú kiterjedése az ázsiai partoktól Gibraltárig csaknem 4000 km.A Földközi-tenger térsége vagy Mediterráneum (mediterrán, azaz „földközi”) a partvidéki területekkel és a szigetekkel) a nyugati civilizáció bölcsője. Az ókorban fontos közlekedési térségnek számított, az egyiptomiak, görögök, rómaiak és a közel-keleti népek is sokat utaztak és kereskedtek e tenger partjain.

Hidzsáz

Hidzsáz (Arab nyelven : الحجاز , al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén. A Vörös-tenger keleti partján fekszik, északon kiterjed az Akabai-öbölig, délen Jazanig húzódik. Legnagyobb városa Dzsidda, de ismertebbek az iszlám szent városai, mint Mekka és Medina, amelyek a területén találhatók. Alapvető jelentőséggel bír úgy az arabság, mint az iszlám történetében. Neve (korlát, sorompó, határ) abból adódik, hogy elválasztja az Arab-félsziget keleti tartományait (Nedzsd) a nyugati vidékektől. A Hidzsáz bizonyos részeire (Mekka és Medina városok körzetébe) a belépés csak a muszlimoknak engedélyezett.

Indiai-óceán

Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika határolja, északon Ázsia, keleten a Szunda-szigetek és Ausztrália. Déli határa vitatott; némelyek az Afrika legdélibb pontját a Tasmania legdélibb pontjával összekötő egyenesen húzzák meg, mások a déli sarkkörön. Ezért területe sem egyértelmű: ha a 74 039 600 négyzetkilométert fogadjuk el, csaknem két és félszer akkora, mint Afrika.

Keleti-sivatag

A Keleti- vagy Arab-sivatag (arabul: الصحراء الشرقية) régió Egyiptom keleti részén. Határai nyugaton a Nílus völgye, keleten a Vörös-tenger, északon a Nílus deltavidéke, délen a Núbiai-sivatagba megy át, a Nasszer-tó vonalában. Területe megközelítőleg 220 000 km². Többnyire kősivatag.

A Nílus egyiptomi szakaszának nyugati oldalán húzódó, úgynevezett Nyugati-sivatagtól sok tekintetben különbözik. A legfontosabb különbség, hogy magasabb fekvésű, kőzetanyaga más és sűrű a völgyhálózata. Ezeknek a vádiknak egyrészt a Nílus, másrészt a Vörös-tenger felé van lefolyásuk. Lefolyástalan területek nincsenek. A felszínt aprólékosan felszabdaló vádik főképpen az egykori csapadékosabb időszakban keletkeztek.

Az 1000 méternél magasabb részek évente néhány mm téli esőt kapnak, olykor heves záporok formájában. Ilyenkor a nagyobb vádikba jelentős víztömeg gyűlik össze. A múltban és ma is, a 200-300 km hosszú, szélesebb vádikon bonyolítják le a közlekedést a Nílus és a Vörös-tenger között.

A területen már a fáraók korában is jelentős kőbányák, illetve aranybányák működtek.

Mekka

Mekka IPA: [ˈmɛkə] vagy Makkah IPA: [ˈmækə] (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) város Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tenger-től 80 kilométerre.

Mekka Mohamed próféta szülőhelye, ezért a muszlim hitűek első számú zarándokhelye. A város lakóinak száma 1 294 168 (a 2004-es statisztika szerint).

Minden muszlim hívőnek életében – ha módja van rá – legalább egyszer el kell zarándokolnia Mekkába.

Nagy-hasadékvölgy

A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhány száz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.

A Nagy-hasadékvölgyet az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon-hegy vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja ma is aktív.

Palackorrú delfin

A palackorrú delfin (Tursiops truncatus) az emlősök (Mammalia) osztályának cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

A legismertebb delfin, nemcsak az óceánokban és tengerekben való széles elterjedtsége okán, hanem, mert vele találkozhatunk leggyakrabban a delfináriumokban, filmekben.

Nevét különleges formájú, borospalackra emlékeztető szája („csőre”) után kapta, amit az első névadók orrnak néztek.

Szudán világörökségi helyszínei

Szudán területéről eddig három helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint öt további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Szudán küldöttei 1974-ben.

Szuez

Szuez (arabul: السويس) egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel. A több mint félmilliós lakosságú város két kikötője Port Ibrahim és Port Tawfiq. Kivételes elhelyezkedésének köszönhető a kikötő óriási kiterjedése. A várost autópálya és vasútvonal köti össze Kairóval és Port Szaíddal.

Szuez a Mekkába tartó muszlim zarándokok utazásának egyik állomása.

Sínai-félsziget

A Sínai-félsziget (másként: Szináj-félsziget, arabul سينا , سيناء [Színá], koptul Szina, héberül סיני [Szi-naj]) a Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget.

Tenger

A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamely kontinens belsejében.

A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.

Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.

A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.

Észak-Afrika

Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.

A Föld óceánjai és tengerei

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.