Vörös

A vörös a szivárvány első színe, vagyis a fénytörés által legkevésbé eltérített látható fény színe. A három alapszín egyike.

A látható fény tartományán belül a vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, 625-750 nm közötti. Fotokémiai hatása a vörös fénynek a legkisebb. Kiegészítő színe a vörös-zöld-kék színmodellben a kékeszöld vagy cián, Newton színkörében egyfajta zöld, Goethe színelméletében a kék.

A piros általában élénk, telített vörös, a rőt ezzel szemben inkább sötétebb, barnásabb árnyalatú, bordó. A telítetlen vörös a rózsaszín. Az enyhén kék felé hajló vörös a bíbor, a sárgával kevert a narancsvörös.

A vörös szót eredetileg arra használták, ami vértől volt piros, tehát véres. Csak később változott jelentése a maira, a piros szinonimájára.

Ugyanakkor a piros általában szelíd és kedves összefüggésekben szerepel. A piros labda ritkán vörös, a magyar zászló mindig piros-fehér-zöld, soha nem mondaná egy magyar ember vörös-fehér-zöldnek. A piros arc és a piros alma az egészségre és jókedvre utalnak. A húsvéti tojás is piros, még ha színe mélyvörös is.

Vörös
 
Színkomponensek
Hexa-hármas #FF0000
RGB (r, g, b) (255, 0, 0)
CMYK (c, m, y, k) (0, 100, 100, 0)
HSV (h, s, v) (0°, 100%, 100%)
Flag of the Soviet Union
A Szovjetunió zászlaja

Árnyalatai

  • Cinóberpiros
  • Kárminvörös
  • Burgundivörös
  • Bordó
  • Tűzpiros
  • Bíborvörös
  • Vérpiros

Szimbolikája

  • Figyelmeztetés, tilalom, például közlekedési lámpa piros színe, a fociban piros lap.
  • Jelentőség, érték, például piros betűs ünnep, piros pont.
  • Vér, tűz, izzás, szenvedély, ezzel kapcsolatban:
    • Forradalom, például vörös zászló;
    • Szeretet, szerelem, például vörös szív;
    • Erotika, például a piros lámpás házak = bordélyok.
    • A nemiség, a libidó színe
  • Védelem, megóv a démonoktól, tűztől és egyéb veszélyektől
  • Termékenység jelképe, például a húsvéti piros tojás

Vörös dolgok

  • Vörösbegy (Erithacus rubecula rubecula): rigószerű madár, begye rozsdavörös.
  • Vörösfenyő (Larix decidua): lombhullató fenyőféle; kérgének belső fele vöröses.
  • Vöröshagyma (Allium cepa): a liliomfélék családjába tartozó fűszer, zöldség.
  • Vöröskereszt, vörös félhold: nemzetközi segélyszervezetek.
  • Vörös zászló, vörös csillag: forradalmi jelképek, Vörös Csepel: munkásmozgalmi induló.
  • Vörös tér: Moszkva és Oroszország leghíresebb tere.
  • Vörös Hadsereg: Szovjet-Oroszország, illetve a Szovjetunió haderejének elnevezése 1918-tól 1946-ig. A magyar Tanácsköztársaság hadseregét is így nevezték. És a kínai kommunisták hadseregét is.
  • Kis vörös könyv: Mao Ce-tung „bestsellere”.
  • Kis vörös daloskönyv: az IWW munkásmozgalmi daloskönyve.
  • Vörös lista: a veszélyeztetett állat- és növényfajoknak Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által összeállított listája.
  • Vöröseltolódás: A tőlünk távolodó égitestek színképvonalainak elmozdulása a vörös szín felé.
  • Vöröspecsenye: kettesben játszott, a reflexeket fejlesztő gyerekjáték, bőrpírt eredményez.
  • Vörös posztó: a bikaviadalokon használt ingerlő eszköz, átvitt értelemben olyan dolog, esemény, amelynek látványa vak dühöt vált ki
  • Vörös Őrség a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt működő rendvédelmi szerv
  • Vörös bolygó A Marsot nevezik így másképpen a bolygó felszíne miatt
  • Vörös csütörtök Az MSZDP sztrájkja Budapesten az általános választójogért 1907. október 10-én
  • Vörös péntek Az MSZDP sztrájkja Budapesten az általános választójogért 1905. szeptember 15-én
  • Vörös bársonyszék a politikai hatalom megtestesítője Magyarországon
  • Vörös szőnyeg a protokoll kiegészítő eleme a politikában és a díjátadókon, ami megtiszteltetést fejez ki annak számára, aki rajta lépked
  • Vörös-tenger
  • Vörös főváros Több várost (Moszkvát, Budapestet, Zsujcsint) is így neveztek, ahol erős volt a kommunista befolyás
  • Vörös város Több várost is így neveztek Magyarországon, ahol erős volt a baloldali befolyás. Illetve Marrákest is így nevezik az arabok
  • Vörös malom A párizsi és pesti Moulin Rouge-t így is szokták nevezni magyarul
  • Vörös sapka A jakobinusok jelvénye a francia forradalomban

„Vörös” személyek, csoportok

Szépirodalmi és zeneművek, filmek, fiktív szereplők

Sportban

  • az olimpiai zászlón a vörös karika jelképezi az amerikai kontinenst.
  • az angol labdarúgó-bajnokságban ismert vörös csapat a Liverpool FC és a Manchester United FC, utóbbiak beceneve „vörös ördögök”.
  • az olasz labdarúgó-bajnokságban piros-fekete (olaszul „rossonero”) az AC Milan színe.
  • a magyar labdarúgó-bajnokságban piros-fehér a Debreceni VSC és a Diósgyőri VTK színe, a Budapest Honvéd FC piros-fehér-fekete (korábban Kispest néven piros-fekete, Bp. Honvéd SE néven piros-fehér volt), piros-kék a Vasas SC, a Videoton FC és a Nyíregyháza Spartacus FC.
  • több csapatjátékban, például labdarúgásban a játékvezető piros lap felmutatásával jelzi a játékos kiállítását.
  • az autósportban a Gordon Bennett-kupa nyomán az olasz csapatok hagyományos színe a vörös, a Scuderia Ferrari mai napig használja.
  • autóversenyeken piros zászló jelzi a futam vagy edzés kényszerű félbeszakítását.
  • vízilabdában a kapusok piros sapkában játszanak.
  • atlétikai dobó- és ugrószámokban a versenybírók piros zászló felemelésével jelzik az érvénytelen kísérletet.
  • súlyemelésben a piros lámpa meggyújtása ugyancsak azt jelzi, hogy a bíró érvénytelennek minősítette a versenyző kísérletét.
  • vívásban az egyik fél érvényes találatát piros lámpa jelzi (a másikét zöld).

Vörös festékek

  • Kadmiumvörös: kadmium-szulfid és kadmium-szelenid, súlypáttal telítve, nagyon tartós, fényálló festék.
  • Kármin: állati eredetű, a bíbortetűből állítják elő. Nagyon szép vörös, de nem fényálló. Ma már csak élelmiszerszínezék; egyéb alkalmazásaiban szintetikus festékekkel helyettesítik.
  • Cinóber: kristályos higany-szulfid. Természetes változata a hegyi cinóber. A legélénkebb vörös, de nem túlságosan fényálló.
  • Vörös okker: nagyon ősi festékanyag, tulajdonképpen vas(III)-oxid. Az ókorban sinopia néven ismerték. Sárga okker hevítésével állítható elő.
  • Égetett siena (Terra di Siena): tüzes színű lazúrfesték. A természetes siena pörkölésével állítják elő.
  • Mínium: egyfajta ólom(II)-oxid. Már az ókorban ismerték, a kéziratok miniatúráit készítették vele, a festék nevéből ered maga a miniatúra szó is. Mint színezék nem fényálló, a levegőn megbarnul, de felületvédelemre kiváló. Nagyon mérgező.
  • Alizarin: már a rómaiak is használták. Sokáig festő buzérból, majd kőszénkátrányból állították elő. A festők krapplakk néven ismerik.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

  A vörös árnyalatai  
Alizarin Amaranth Burgundi vörös Bíborvörös Kármin Cerise Gesztenye Korallvörös Karmazsin Mélyrózsaszín Falu red Tűzvörös
                       
Fukszia Girlsnberry Hollywood Cerise Magenta Bordóvörös Mályva Perzsa vörös Halványrózsaszín Gránátalma Vörös Vörös-viola Rózsaszín
                       
Rozsdavörös Puce Sangria Skarlátvörös Jajrózsaszín Téglavörös Velencei vörös Cinóber
               
135gy busz (Budapest)

A budapesti 135-ös (gyors 135-ös) jelzésű autóbusz a Kőbánya-Kispest, MÁV-állomás és Pestlőrinc, MÁV-állomás között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette.

1919

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek

Évek: 1914 – 1915 – 1916 – 1917 – 1918 – 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924

1944

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949

94Y busz (Budapest)

A budapesti 94Y jelzésű autóbusz a Kispest, Hullay Jenő utca és Gyál, MÁV-állomás között közlekedett. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette.

Jupiter

A Jupiter az ötödik bolygó a Naptól, és messze a legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Óriásbolygó, tömege két és félszerese az összes többi bolygó együttes tömegének. A többi óriásbolygóval (Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) együtt gyakran Jupiter-típusú, vagy külső bolygóknak nevezik.

A Földről nézve maximális fényessége -2,94 magnitúdó, ezzel átlagosan a harmadik legfényesebb égitest az éjszakai égbolton, a Hold és a Vénusz után (rövid időre a Mars vetekedhet fényességével pályájának bizonyos pontjain).

A Jupiter főként hidrogénből áll, tömegének egynegyedét hélium teszi ki, sziklás magja nehezebb elemeket tartalmazhat. Gyors forgása miatt alakja forgási ellipszoid (lapított gömb). A külső atmoszférája láthatóan számos sávra oszlik a különböző szélességi körökön, turbulenciát és viharokat okozva ezek határain. Kiemelkedő látványosság a Nagy Vörös Folt, egy óriási vihar, amit már a 17. században is megfigyeltek.

A bolygót halvány planetáris gyűrűrendszer és erős magnetoszféra vesz körül. 79 holdja van (2018-as adat), köztük a négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük, amelyeket 1610-ben fedezett fel névadójuk.

A Jupitert számos űrszonda vizsgálta már, legismertebbek ezek közül a Pioneer és Voyager közelrepülések és később a Galileo űrszonda.

A bolygót már az ókori csillagászok is ismerték, számos kultúrában mitologikus és vallási tartalommal ruházták fel. Nevét Iuppiterről, a római főistenről kapta. A bolygó csillagászatban és asztrológiában használt jele az istenség kezében hagyományosan megjelenő villámot jelképezi (Unicode: ♃).

Mars (bolygó)

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Szabad szemmel is könnyedén látható az éjszakai égbolton. A római hadistenről nevezték el, de gyakran hívják „vörös bolygónak” is színe miatt, amit a Mars felszínét meghatározó vas-oxid okoz. A Mars a harmadik legnagyobb kőzetbolygó, számos rendkívüli felszíni képződménnyel.

Két természetes holdja van, a Phobosz és a Deimosz, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók. Továbbá a 2000-es évek elejétől három mesterséges hold kíséri útján: Mars Odyssey, Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán H. G. Wells: Világok harca című irodalmi műve. Jelen tudásunk szerint amennyiben van élet a Marson, az legfeljebb egyszerűbb élőlényekre, mikroorganizmusokra korlátozódik.

Munkás-paraszt Vörös Hadsereg

A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija, gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között. Két haderőnem alkotta, a szárazföldi erők és a légierő. 1946. február 25-étől a Vörös Hadsereg hivatalos megnevezése Szovjet Hadsereg lett. Az orosz polgárháború és intervenció 1918 és 1922 közötti időszakában még forradalmi milícia volt és folyamatosan fejlődött odáig, hogy az 1930-as években már a világ legerősebb hadseregei közé tartozott. A Vörös Hadsereg a második világháborúban megsemmisítette a náci Németország haderejének, a Wehrmachtnak a 80 százalékát és gyakorlatilag a teljes Waffen-SS-t.

Mérsékelten fenyegetett faj

Mérsékelten veszélyeztetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek jelenleg még kihalással nem fenyegetettek, de annak határán vannak.

Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) kategóriába sorolja, rövidítése NT.

A Vörös Lista a kategóriát a következőképpen határozza meg:

– IUCN, Red List Categories and Criteria version 3.1

Nem fenyegetett faj

Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.

Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Nem fenyegetett (Least Concern) kategóriába sorolja, rövidítése LC.

A Vörös Lista a kategóriát a következőképpen határozza meg:

– IUCN, Red List Categories and Criteria version 3.1

A Vörös Lista nem tartalmazza az összes fajt, amelyet nem fenyeget a kihalás. Az olyan fajokat, amelyek olyannyira távol állnak a kihalástól, hogy a Vörös Listán nem szerepelnek, gyakran közönségesnek nevezik.

Sebezhető faj

Sebezhetőnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel veszélyeztetetté válik.

Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Sebezhető (Vulnerable) kategóriába sorolja, rövidítése VU.

A Vörös Lista 2010-es változata szerint 4467 állat-, 4607 növény- és 1 barnamoszatfaj sebezhető, ez összesen 9075 faj.

Súlyosan veszélyeztetett faj

Súlyosan veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén kimagaslóan nagy, azonnali beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel vad állományaik kihalnak.

Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Súlyosan veszélyeztetett (Critically Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése CR. Ez a Vörös Listán használt legsúlyosabb fenyegetettséget jelölő státusz a még élő, eredeti élőhelyükön előforduló fajokat tekintve (vagyis a Kihalt és a Vadon kihalt státuszokat leszámítva).

A Vörös Lista 2010-es változata szerint 1859 állat-, 1701 növény-, 2 gomba- és 4 barnamoszatfaj van kihalófélben, ez összesen 3566 faj.

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

1948-ban alapították, központja a svájci Glandban van. 81 ország tagja állami szinten, de összesen 145 országból csatlakozott hozzá valamely kormányhivatal vagy nem kormányzati szervezet, és 77 nemzetközi szervezet is együttműködik vele.

Fő feladata, hogy a bátorítsa és segítse a biodiverzitás megőrzését és a természet erőforrásainak mértékletes használatát, az ökológiai rendszerek fenntartását.

Természetvédelmi státusz

A természetvédelmi státusz az egyes élőlényfajok állományának helyzetét jellemző kategória.

Az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott, és fenntartott Vörös Lista.

Veszélyeztetett faj

Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.

Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN.

A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.

Vörös-tenger

A Vörös-tenger Afrika és Ázsia (közelebbről az Arab-félsziget) között helyezkedik el. A Báb el-Mandeben keresztül az Indiai-óceánba nyílik, a Földközi-tengerrel pedig a Szuezi-csatorna köti össze. A Vörös-tenger a görög Erüthra Thalassza kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km², mintegy 1900 km hosszú, 300 km széles. Legnagyobb mélysége 3039 méter, átlagos mélysége 500 méter. Ismert a hét tenger egyikeként is.

Vörös acsalapu

A vörös acsalapu, más néven kalaplapu vagy nagy szattyú (Petasites hybridus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Hegyvidéki patakok, források partjain, nedves réteken termő, évelő gyógynövény. Magyarországon a középhegységekben gyakori, mind a Dunántúlon, mind az Északi-középhegységben. Többek közt a Gödöllői-dombság területén, valamint a Mátrában is megtalálhatóak nagyobb állományai.

Vörös lista

A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.

A „Fenyegetett” csak félhivatalos kategória, a három alkategória gyűjtőneve.

Vörös ribiszke

A vörös ribiszke vagy kerti ribiszke (Ribes rubrum) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: veres ribiszke, piros ribiszke, ribiszke, ribizke, ribizli, piszke.

Fehér vagy piros bogyókat termő cserje. A fekete ribiszke (Ribes nigrum) és a dísznövényként ültetett arany ribiszke (Ribes aurenum) egyaránt közeli rokona. Magyarországon természetes körülmények között többek közt a Gödöllői-dombság és a Mátra területén él.

Vörös áfonya

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: brusnyica, fojminc, havasi meggy, kövi málna.

A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják.

Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben fordul elő; jóval ritkább, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket.

Erdélyben a Mohos-tőzegláp, a Csíki havasok területén megtalálható. A Felvidéken gyakori.

Színelméleti alapfogalmak

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.