Tirca

Tirca ókori település Palesztina területén, Szamária városától kb. 13 km-re keletre. Napjainkban Tell el-Fára takarja a romjait a ciszjordániai 57-es út mellett. Régészeti feltárások 1940-1960 között folytak a francia Roland de Vaux vezetésével.

Ősi kánaánita alapítású város, kezdetei a kőrézkorig, városfalai a korai bronzkor idejéig nyúlnak vissza. Mint izraelita város, a Kr. e. 11. századtól a Kr. e. 9. századig virágzott, és az Izraeli Királyság fővárosa volt I. Jeroboám idejétől[1] addig, míg Omri király meg nem alapította Szamáriát. A későbbiekben Tirca már csak egy vidéki jellegű város maradt egészen Kr. e. 722-ig, míg az asszírok el nem pusztították. Ezután már csak egy apró település létezett a helyén, majd a babiloni háborúk idején végleg elnéptelenedett.

Tirca
Névváltozatok Tircza
Lakói kánaánita népek
zsidók
szamaritánusok
Ország Izrael
Beszélt nyelvek héber
arameus
Elhelyezkedése
Tirca (Izrael)
Tirca
Tirca
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 17′ 15″, k. h. 35° 20′ 16″Koordináták: é. sz. 32° 17′ 15″, k. h. 35° 20′ 16″

Jegyzetek

  1. 1. Kir. 14:17

Források

  • Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
2016–2017-es női EHF-kupa (selejtezők)

A 2016–2017-es női EHF-kupa selejtezőit három fordulóban bonyolították le 2016. szeptember 9. és november 20. között. A 3. selejtezőkör párosításainak győztesei és a bajnokok ligája csoportnegyedikei jutottak be a 2016–2017-es női EHF-kupa csoportkörébe.

Aurelia Brădeanu

Aurelia Bradeanu (Slatina, 1979. május 5. –) román kézilabdázó. A Győri Audi ETO KC volt tagja, jelenleg a romániai CSM Bucureşti játékosa. A Győri Audi ETO KC játékosaként közönség-kedvenc volt, tapasztalt játékossá vált és rendkívül sok góllal segítette a Rába-parti egyesületet. A magyar bajnokságban 155 meccsen 656 gól lőtt, Magyar Kupában 22 meccsen 84-szer volt eredményes, nemzetközi mérkőzéseken 80 alkalommal játszott, 323 gólt dobott. Ezzel a győri klub legeredményesebb idegenlégiósa.

Az ókori Izrael törzsei

Izráel törzsei, vagyis a 12 törzs az Ószövetségben, Mózes könyveinek leírása alapján Jákob 12 fiának leszármazottaiból formálódtak.

A 12 törzs: Rúben · Simeon · Lévi · Júda · Dán · Gád(wd) · Naftali · Áser(wd) · Izsakhár · Zebulon · József · Benjámin

Miután Lévi leszármazottai, az úgynevezett léviták a papi szolgálatokat látták el és az izraelita honfoglalás idején nem kaptak külön földterületet - de hogy a törzsi létszám 12 maradjon - József két fiának leszármazottai: Manassze (Manassé) és Efraim emelkedhettek törzsi rangra.

Az Ószövetségben említett héber "ezer" szó jelentését sokan vitatják, és ez magyarázatot adhat a Mózes könyveinek szokatlanul magas népszámlálási számadataira.

Egységes Izraeli Királyság

Az egységes Izraeli Királyság egy egykori királyság Izrael földjén. A történészek az állam fennállását kb. Kr. e. 1020 és Kr. e. 930 közé datálják, bár a pontos dátumokban nincsen egyetértés.

A Biblia szerint az egységes királyság előtt a zsidó törzsek konföderációban éltek a bíráknak nevezett ad hoc karizmatikus vezetők irányítása alatt. Kr. e. 1020 körül a környező népektől való erős fenyegetettség hatására a törzsek egyesültek, létrehozva az első Izraeli Királyságot. Sámuel a Benjámin törzséből származó Sault kente fel az első királlyá Kr. e. 1020 körül, de Dávid volt az, aki Kr. e. 1006 körül erős, egységes zsidó királyságot tudott létrehozni.

Dávid, Izrael második (vagy ha Isbósetet is számítjuk harmadik) királya tette 3000 éve Jeruzsálemet az ország fővárosává. Előtte Hebron volt a Dávid-féle Júdeai Királyság, Mahanaim pedig az Isbóset-féle Izraeli Királyság fővárosa, Saul uralkodása alatt pedig Gibeah volt az egységes Izrael központja.

Dávidnak sikerült valóban egyesítenie a zsidó törzseket, és felállítani egy királyi kormányzatot. Sikeres hadjáratokat vezetett Izrael ellenségei ellen, és legyőzte például a filiszteusokat, ezzel biztosítva az ország határait. Uralma alatt Izrael regionális hatalommá fejlődött. Dávid háza alatt az egységes Izraeli Királyság sikeresen fejlődött, és erősebb volt szomszédainál.

Dávid utóda, Salamon uralkodása a békés gyarapodás és a kulturális fejlődés időszaka volt. Számos építkezés volt, többek között ekkor épült az első templom Jeruzsálemben.

Salamon fia, Rehábeám Kr. e. 930-as trónra lépésével azonban az egységes Izrael két részre osztódott: az északi Izraeli Királyságra (Szikem, Peniél, Tirca, majd Szamária fővárossal) és a déli Júdai Királyságra (Jeruzsálem fővárossal). A nem zsidó területek nagy része elveszett.

Izraeli Királyság

Az Izraeli Királyság, az ókori Egységes Izraeli Királyság szétszakadása után az északi országrész megnevezése volt. A királyság Kr. e. 930-tól az ország asszír leigázásáig Kr. e. 722-ig állt fenn.

Salamon király halála után Izrael két részre szakadt. Az északi királyság története I. Jeroboám és tíz izraeli törzs elpártolásával kezdődött. A törzsek, amelyek megalkották az Izraeli Királyságot: Rúben, Dán, Izsakhár, Zebulon, Naftali, Áser, Gád, Manassé, Efraim. A főváros az első évben Szikem, majd Peniél, Tirca, végül Omri uralkodásától az ország pusztulásáig Szamária lett. Júda, Benjámin, Simeon és Lévi törzse a déli országrészhez került a Júdai Királyság néven Jeruzsálem fővárossal és Roboám királlyal az élén.

A kutatók is úgy vélik, amelyre még a Szentírás alapján is következtetni lehet, hogy a tíz északi törzs nehezményezte Júda túlsúlyát a dávidi és salamoni királyságon belül, illetve számos előnytelen, de már elavult törvény élt még (így az örökös adósrabszolgaság intézménye), s nem kizárt a déli vezető réteg esetleg telhetetlensége sem, ami a salamoni virágkor egyik negatív hozadéka. Roboám nem volt hajlandó engedményekre, ezért döntött a tíz északi törzs az elszakadás mellett.

Az Izraeli Királyság uralkodóit és a nép nagy részét végig az istentelen élet jellemezte. Az országrész elszakadása után I. Jeroboám Dánban és Béthelben aranyborjút állíttatott fel bálványként, és megtiltotta országában az izraelitáknak, hogy Jeruzsálembe, a salamoni templomhoz zarándokoljanak. Ennek nyilván politikai indítékai voltak (melyre szintén találunk utalást a Szentírásban), hogy Jeroboám növelje a különbségeket Júdával, nehogy valamiképp később szóba kerüljön a két ország újbóli egyesülése. Akháb király és dinasztiája különösen istentelen volt, ebben nagy szerepe volt feleségének, Jezabelnek is, aki nem volt zsidó nemzetiségű. A saját népének kultuszának behozatalával és erősítésével a maga hatalmát is erősíteni akarta Izráel felett. Az ő idejében lépett fel Illés, majd később Elizeus próféta. Utóbbi utasította - Isten szavára - Jéhut, hogy irtsa ki az Akháb-dinasztiát, így Jezabelt is megölte, aki már viszont korábban elvesztette hatalmi túlsúlyát, mikor Illés egy fogadás során a Kármel hegyen legyőzte, majd pedig megölette papjait, komoly csapást mérve a királyné tekintélyére. Jéhu új dinasztiát alapított, de az ország fokozatosan a szakadék szélére jutott. II. Jeroboám idejében még gazdasági és politikai virágzás következett be, majd az ország az asszíroktól való függőségbe került. Pekah király próbált egy asszír-ellenes szövetséget létrehozni, majd III. Tiglatpilezer megtámadta az országát és sok izraelitát vitt fogságba Asszíriába.

Az ország utolsó királya Hóseás volt, aki kezdetben adófizetője volt az Asszír Birodalomnak, majd később fellázadt ellenük. Szalmanasszár Kr. e. 725 körül ostrom alá vette az ország fővárosát, Szamáriát, amely mintegy 3 évig tartott. Ezalatt sokan pusztultak el éhség, betegségek vagy fegyver által. Az asszír uralkodó maga is a hosszú ostrom ideje alatt halt meg. Végül II. Szárgon seregei legyőzték a várost és az országot. A függetlenség elvesztésén túl a nagyobb tragédiát az jelentette, hogy az asszírok a lakosság nagy részét fogságba hurcolták, ahol azok aztán szétszóródtak a hatalmas birodalom tartományaiban, ezzel pedig megszűnt a korábbi tíz izráeli törzs, s csökkent a zsidóság aránya is. Az izraeliták helyére idegen vallású és nyelvű népeket telepítettek be. Ezek a népek az otthon maradott zsidókkal vegyülve lettek az úgynevezett szamaritánusok, akikkel a júdai zsidók a későbbiek folyamán nem vállaltak semmilyen közösséget.

Magyarországon anyakönyvezhető utónevek listája

A lista a Magyarországon anyakönyvezhető utóneveket sorolja fel külön női és férfi csoportosításban.

A Magyarországon születő újszülöttek számára a fő szabály (az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 44. § (3) bekezdése) szerint kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által jóváhagyott utóneveket lehet a születési anyakönyvbe bejegyezni. A valamely nemzetiséghez tartozó, illetve a nem Magyarországon élő magyar állampolgárokra, és a kettős- illetve külföldi állampolgárokra eltérő szabályok vonatkoznak.A Nyelvtudományi Intézet által engedélyezett nevek hivatalos listája az intézet honlapján érhető el, melyet havonta frissítenek. A 2019. október 1-jei lista 2359 női és 1804 férfinevet tartalmaz, összesen tehát a fenti időpontban 4163 név anyakönyvezhető.

Manassze

Manassze, a Károli Bibliában: Manassé (héberül: מְנַשֶּׁה) bibliai személy, József elsőszülött fia, Izrael 12 törzse egyikének ősatyja.

József és egyiptomi feleségének, Ászenát (Ásznát) legidősebb fia. Nagyapja, Jákob, halálos ágyán Manassze testvérének, Efraimnak adta elsőrendű áldását.

Női kézilabdatorna a 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon

A 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a női kézilabda mérkőzéseket július 27. és augusztus 1. között rendezték Tbilisziben.

Omri

Omri, az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. században.

Omri-t a Biblián kívül a mésa-sztélé és a Kalhuban talált Fekete Obeliszk is említi.

Éla király idejében a hadsereg tisztje volt és a filiszteusokkal háborúzott, mikor Zimri megölette Éla királyt, és maga ült a trónra. Omri és serege ekkor fellázadt Zimri ellen, és a főváros, Tirca ellen vonultak. Amikor Zimri látta hogy a várost bevették, magára gyújtotta a palotát és öngyilkos lett. A nép egyik része ezután Tibnit, másik része Omrit akarta királyának. Tibnit ki is kiáltották királlyá, de nem uralkodhatott rendesen, ugyanis Omri ellenkirályként lépett fel ellene, és a nép, amely követte, idővel erősebbnek bizonyult, és győzött. Tibni - nem tudni miért - pár év múlva meghalt és Omrié lett a királyi trón.

Uralkodása alatt az ország megerősödött. Moáb országát leigázta és adót fizettetett vele, Főníciával pedig szövetséget kötött. Fiának, Akhábnak a türoszi király lányát vette feleségül. A főníciaiakkal való kapcsolata nyomán a Baál és Asera bálványistenek imádása még inkább elterjedt az országában. Omri a Biblia szerint istentelen és igen bűnös uralkodó volt.

Ő alapította meg Szamáriát, és az ország fővárosát a korábbi Tircából ide tette át. Szamária központja a dombtetőn álló palotanegyed volt. A palotát és a körülötte levő udvart védőfallal látta el. A város további kiépülése utódainak uralkodásához kapcsolódott.

Zimri

Zimri, Izrael királya kr. e. 885-ben, hét napig.

Éla

Éla, Baása fia, apja halála után uralkodott Izraelen. Rövid uralkodása után gyilkosa, Zimri került trónra.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.