Siló (település)

Siló (héberül: שִׁלֹה, שילה ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben.[1]

A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett.

Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra.

Siló
Flickr - RonAlmog - תל שילה (6)
Lakói zsidók
Ország Palesztina
Beszélt nyelvek héber
Elhelyezkedése
Siló (Izrael)
Siló
Siló
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″Koordináták: é. sz. 32° 03′ 20″, k. h. 35° 17′ 22″

Története

A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból.

A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat.[2]

Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia.[3] Itt volt a szent sátor 369 évig,[4] és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték.[5] Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye. Amikor Salamon király meghalt és a királyság két részre szakadt, minden törzs megalapította a maga szent helyét.

A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz.[6] Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek.[7]

A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu volt található itt egy mecsettel.

Jegyzetek

  1. http://www.cbs.gov.il/population/new_2010/table3.pdf
  2. Józsué 18. rész
  3. Józsué 18:1
  4. http://www.mechon-mamre.org/b/l/l5114.htm
  5. 1. Sámuel 4:3-5
  6. Jer. 7: 12, 14
  7. http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15753

Források

  • Simon Griver: Izrael
  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás
Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.