Sínai-hegy

A Sínai-hegy vagy Szináj (arabul طور سيناء, átírva Ṭūr Sīnāʼ, héberül הר סיני) vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek (Jabal Mūsā, Dzsebel Múszá), a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget déli részén található hegycsoport.

Itt van Egyiptom legmagasabb csúcsa is, ahol egy 12. századi mecset és egy kápolna, a görög ortodox Szentháromság-kápolna áll. Ez utóbbit 1936-ban építették, egy 6. századi templom helyén. Valaha gyönyörű festményeket és dísztárgyakat állítottak ki a kápolnában, de a turisták áradata miatt manapság már elzárva tartják.

A judaizmus, a kereszténység és az iszlám vallás szent irata alapján Mózes a hegyen kapta a Tízparancsolatot Istentől.[1]

A hegy lábánál fekszik a 6. században épült Szent Katalin kolostor. A hagyomány szerint ezen a helyen volt az égő csipkebokor, ahol Mózes megkapta az isteni kinyilatkoztatást.[2] (2 Móz. 3,1-2)

Néhány kutató vitatja, hogy a Sínai-félszigeten lenne a Bibliában említett Sínai-hegy. Egyesek szerint a Negev-sivatagban, mások szerint Szaúd-Arábia északnyugati csücskében, az Akabai-öböllel átellenben lévő vulkanikus hegységben található.[3][4]

Sínai-hegy
Jabal Mūsā vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek
Jabal Mūsā vagy Hóreb, amelyet Mózes-hegynek is neveznek

Magasság2285 m
Hely  Egyiptom, Sínai-félsziget
Hegység Sinai mountain range
Relatív magasság332 m
Legmagasabb pont 2285 m
Elhelyezkedése
Sínai-hegy (Egyiptom)
Sínai-hegy
Sínai-hegy
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 28° 32′ 23″, k. h. 33° 58′ 24″Koordináták: é. sz. 28° 32′ 23″, k. h. 33° 58′ 24″

Galéria

Katharinenkloster Sinai BW 2

A Szent Katalin kolostor

GebelMoussaLandscape

A Sínai-hegy

Mount Sinai Trekking

Sínai-hegy

Greek Orthodox Chapel at top of Mt Sinai

Görög ortodox kápolna a hegytetőn

Mount sinai mosque

Mecset a hegytetőn

Jegyzetek

  1. Biblia, 2. Mózes 19-20. rész
  2. Szent Katalin kolostor Archiválva 2011. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben – Utazásnyaralás.com
  3. A Mózes-hegy rejtélye – Hetek, 2010. június 4.
  4. Szarka János: Hol is történt a Veres-tengeri átkelés? Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Újremény.hu
  • Útitárs: Egyiptom, 2003.
Balatonboglári borvidék

A Balatonboglári borvidék, más néven Dél-balatoni borvidék Magyarország egyik, Somogy megye egyetlen borvidéke. A Balatonboglár központú terület hat hegyközségéhez 37 település tartozik, melyek főleg a Balaton déli partján helyezkednek el, de a borvidék részét képezi Böhönye, Csurgó és a Kaposvár közelében fekvő Nagyberki környéke is.

A borvidék 3200 hektáros szőlőterületének körülbelül kétharmada fehér, a maradék kék szőlő. A területen fontos szerepet játszik a pezsgőkészítés is.

Itt dolgozó borász eddig három alkalommal kapott Az év bortermelője díjat: 2006-ban Garamvári Vencel, 2008-ban Konyári János és 2010-ben Légli Ottó. Légli Ottó 2010-ben, Konyári János pedig 2018-ban (posztumusz) a Borászok Borásza elismerést is megkapta. A rádpusztai IKON Borászat 2013-ban elnyerte Az év pincészete díjat, a Dél-Balatoni Borút Egyesület pedig 2017-ben Örökségünk – Somogyország Kincse díjat kapott.

Belfegor

Eredetileg Baál-Peór, a démonológiában Belfegor (héberül: בעל פעור azaz baʿal-pəʿōr, a Septuagintában: βεελφεγωρ azaz Beelphegōr illetve a Vulgatában ennek nyomán: Beelphegor. Jelentése: a Peór (hegy) Ura, Peór Úr valószínűleg eredetileg Peór isten értelemben) egy démon, a középkori hagyományok szerint egyike a Pokol hét hercegének, aki felfedezésekhez segítheti az embert. Szintén a középkori elképzelések szerint a hét főbűn közül a restség démona.

Hazai egyéb névváltozatok: Belfagor (Machiavelli nyomán olasz helyesírás szerint) illetve Belphégor francia irodalmi és filmes hatásra.

Biblia-fordítás

Bibliának nevezzük a zsidóság és a kereszténység szent könyvét. A véglegesen a 4. században kanonizált keresztény Biblia két fő részből áll: Ószövetségből és Újszövetségből. Az Ószövetség (felekezettől függően) teljes egészében vagy döntő részében megegyezik a Héber Bibliával. A fordítások története az eredeti héber nyelvű Biblia más nyelvekre való átültetésével kezdődött.

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر, IPA: [misˤɾ] (Miszr), egyiptomi arab ejtéssel: [ˈmɑsˤɾ]), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية, IPA: [Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah]) független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában. A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az egész földrészen és a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely csaknem húszmilliós népességével a világ egyik legnagyobb városa.

Egyiptom közel 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország, a harmadik legnépesebb Afrikában és a kilencedik Ázsiában. A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom. Ismertek még a romvárosok, úgy mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari. Mindezek mellett említésre méltók az ország középkori emlékei is, hiszen sokáig Egyiptom-központúak voltak az iszlám világ vezető államai (Fátimida Kalifátus, Ajjúbida és Mamlúk Szultanátus), Kairó pedig ezekben az időkben a muszlim kultúra és gondolkodás fellegvára volt, a világ egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb városa, tudományának egyik központja. A mamlúkok uralmát I. Szelim oszmán szultán döntötte meg 1517-ben, ez a közel 400 éves oszmán uralom kezdetét jelentette, majd a brit félgyarmati időszak következett, ami alól névlegesen 1922-ben, ténylegesen csak a második világháború után szabadult föl az ország. A köztársaságot 1953-ban kiáltották ki, miután lemondatták II. Fuád királyt. 1956-tól, Gamal Abden-Nasszer elnöksége idején Egyiptom újra nagyhatalommá vált és bár a hatnapos háborúban vereséget szenvedett Izraeltől, a jom kippuri háborúban visszaszerezte a hatnapos háborúban elvesztett területeit és csak amerikai nyomásra adta föl harcot. 2011-ben az országban forradalom tört ki (az ún. nílusi forradalom), aminek eredményeképpen a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték, és az ország évekig anarchiában stagnált, sőt, gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett.

Egyiptom gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-Keleten, mert az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és a szolgáltatás nagyjából azonos termelési szinten állnak. Az országot azon államok közé sorolják, melyek az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság nagyhatalmaivá válhatnak, addig azonban olyan akadályokat kell elhárítani, mint a túlnépesedés valamint a vízhiány. Ennek érdekében számos reformot készített elő vagy vezetett már be a kormány a nílusi forradalom óta, többek között megkezdték egy új adminisztratív főváros megépítését, a mezőgazdaság modernizálását, a megújuló energiaforrások kihasználásának növelését, valamint határozott lépéseket tettek a születésszabályozás bevezetésére.

Egyiptom városai

Egyiptom városai, népesség szerinti sorrendben.

El Greco

El Greco (azaz a görög, eredeti neve: Δομήνικος Θεοτοκόπουλος, Domenikos Theotokopulos, latinos írásmóddal Domenico Theotocopuli) (Kréta, Kandia (ma Heraklion), Velencei Köztársaság, 1541 körül – Toledo, 1614. április 7.) görög származású festő, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere.

Keresztény zarándokhelyek listája

A főbb keresztény zarándokhelyek listája, régiók és országok szerint rendezve.

Lépcsős Szent János

Lépcsős vagy Létrás Szent János, régiesen Lajtorjás Szent János, görögösen Jóannész Klimakhosz (ógörögül: Ἰωάννης τῆς Κλίμακος, latinul: Johannes Climacus), (hagyományosan 575 körül – 649. március 30., újabb számítások szerint 523 körül – 606) szír szerzetes, egyházi író. Ismeretes még Johannes Scholasticus és Johannes Sinaites néven is.

Szent Katalin-kolostor

A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely.

2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora.

A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta. Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.

A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak.

A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek, valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.

Szent sátor

A szent sátor a Bibliában említett sátorszentély, amely istentiszteleti és áldozati helyül szolgált a zsidóknak az exodus, azaz az egyiptomi kivonulás után, a Sínai-hegyi szövetségkötéstől Salamon király templomának elkészültéig.

A szent sátort a Sínai-hegy lábánál építették, pontosan Isten útmutatása szerint, és az Egyiptomból való kivonulás második évének első napján állították fel. Az izraeliták a pusztai vándorlásuk alatt magukkal vitték, majd az izraeliták kánaáni honfoglalása után először Gilgálban, majd Siló városában állították fel. Dávid király Jeruzsálemben állíttatta fel, ahol aztán Salamon király végül állandó templomot építtetett.

Az Újszövetség alapján a szent sátor és funkciója csak előképe volt Jézus bűntől való megváltásának és a mennyei szent helynek. Jézus kereszthalálakor a templomi szentélyt a szentek-szentjétől elválasztó kárpit teljes hosszában kettéhasadt, ezzel jelezve hogy a földi szentély és az ótestamentumi ceremónia szerepe beteljesedett és egyben véget ért.

Szentlélek

A Szentlélek (görög: Ἅγιον Πνεῦμα vagy Πνεῦμα τὸ Ἅγιον; latinul: Spiritus Sanctus) a kereszténység fő irányzatában a Szentháromság harmadik személye, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. Az antitrinitárius irányzatok szerint viszont nem személy, hanem Isten lelke, vagyis ereje. A judaizmusban szintén Isten lelke, lélegzete. Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal.

A Szentlélek létezését így három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.

A pneumatológia a Szentlélekről szóló tanítás a kereszténységben; a 19. század végétől használatos fogalom.

Sínai-félsziget

A Sínai-félsziget (másként: Szináj-félsziget, arabul سينا , سيناء [Színá], koptul Szina, héberül סיני [Szi-naj]) a Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget.

V. Abgarus

V. Abgarus vagy Edesszai V. Abgar vagy Abgarus Uchomo (a fekete) (arabul: أبجر الخامس أوكاما - ʾAḇgar al-kḤəmiš ʾUkkāmā, arámiul:ܐܒܓܪ ܚܡܝܫܝܐ ܐܘܟܡܐ - ʾAḇgar Ḥəmišāyā ʾUkkāmā, örményül: Աբգար Ե Եդեսացի - Abgar Hingerord Jedessazi, ógörögül: Ἄβγαρος - Abgaros) (ur. először: Kr. e. 4. – Kr. u. 7. és másodszor 13 – 50) Oszrhoéné hellenisztikus állam uralkodója, Edessza város fejedelme. Ókori legendák szerint Jézussal levelezett, és Júdás Tádé apostol keresztelte meg.

Az első keresztény király az első keresztény államban. (ezt az állítást több ókori forrás megerősíti: Chorenei Mózes, Jedessziai Labubnia, Procopis és Yeusebius; a mai tudományos álláspont azonban megosztott a kérdésben; az örmény hagyományok szerint viszont az ókori Örményország az első keresztény állam)

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike. Hívei elsősorban a zsidók (zsidóság, zsidó nép) közül kerülnek ki, bár a történelem során más népek is áttértek a judaizmusra (például a kazárok, a krími karaiták, vagy a zsidózó székelyek, más néven székely szombatosok). Noha a zsidóság nem térítő vallás, lehetséges az egyéni betérés is, illetve a rituális zsidó örökbefogadásban részesültek is zsidó vallásúak lesznek. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért.

A zsidó vallás híveinek többsége az Amerikai Egyesült Államokban és Izraelben él, de nagyszámú hívő él szerte a világban, bár létszámuk a vallás elterjedtségéhez képest csekélynek mondható, a 2010-es adatok alapján 13,4 millió fő melynek 42%-a Izraelben, 39%-a pedig az Amerikai Egyesült Államokban él.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.