Nyugat-Európa

Nyugat-Európa határait nehéz meghatározni, mert azok a különböző szempontok szerint változnak és átfedések is előfordulnak.

Western-Europe-map
Nyugat-Európa

A mai értelemben vett Nyugat-Európa

Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelemben a következő országokat soroljuk Nyugat-Európához:

Időnként tágabb értelemben Nyugat-Európához sorolják a német nyelvterület országait is, főleg olyan felosztások, amelyek nem különítik el Közép-Európát (például az ENSZ régiói). A kettő közötti átmenetként szokás ezeket az országokat Nyugat-Közép-Európa néven is említeni.

Nyugat-Európa régebbi értelmezése

A régebbi, tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint ide sorolhatjuk az Európai Unió 2004-es bővítése előtti tagországait (Görögország kivételével), valamint az EU-n kívüli Norvégiát és Svájcot. Ezt a tágabban vett Nyugat-Európát történelmi és kulturális múltja különbözteti meg Európa többi részétől, a régebbi, hagyományos értelemben vett Kelet-Európától (azaz a keleti (szocialista) blokktól. 1990 előtt ezt a tágabban vett Nyugat-Európát az észak-amerikai régióval együtt a nyugati világ vagy nyugati országok (rövidebben „a Nyugat”) néven emlegették, és többnyire a liberális demokrácia eszméjével azonosították, és gyakorlatilag ez a terület a köznyelvben a nyugat égtáj szinonimája.

Jegyzetek

  1. Andorra a részleges francia befolyás miatt sorolható Nyugat-Európához is, de inkább a dél-európai országok között szokás említeni.
  2. Franciaország egyes területei – Pireneusok, Földközi-tenger partvidéke, Korzika szigete – földrajzilag inkább Dél-Európához sorolhatók, míg Elzász-Lotharingia bizonyos részei Közép-Európához.
  3. Monacót elsősorban Franciaországhoz való kötődése miatt sorolják egyes felosztások Nyugat-Európához. Földrajzilag és kulturálisan inkább dél-európai országnak tekinthető.

További információk

A Day at the Races Tour

Az A Day at the Races Tour a Queen együttes 1977. január 13-ától 1977. június 7-éig tartó koncertsorozata volt, amely az 1976-os A Day at the Races albumot népszerűsítette. A turnén összesen 59 koncertet adtak, többségében Európában és az Egyesült Államokban, eljutottak Kanadába is, de Japán ezúttal kimaradt a menetrendből.

Andorra történelme

Az Andorrai Hercegség a Pireneusok láncai között megbúvó európai miniállam. Területe a két nagy szomszédos ország, Franciaország és Spanyolország vitája miatt válhatott függetlenné.

Baszkok

A baszkok (önelnevezésük euskaldunak, vagyis „baszkul beszélők”; spanyolul vascos, latinul Vascones) a spanyol–francia határ két oldalán, a Pireneusok nyugati részén élő elszigetelt népcsoport, Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népe. Lélekszámuk ma összesen valamivel több mint 2 000 000 (túlnyomó többségük Spanyolországban él), a baszk nyelvet azonban megközelítőleg csak 25%-uk (kb. 588 000 fő) beszéli, valamennyien kétnyelvűségben a két ország hivatalos nyelvével. A baszk nyelv (euskara, üskara) tisztázatlan ősi eredetű agglutináló nyelv, a tudomány jelenlegi állása szerint egyetlen másik nyelvvel sem mutat rokonságot.

A baszkok külső megjelenésükben, antropológiailag is különböznek a spanyoloktól; saját – jellemzően falusi – kultúrával, szokásokkal, zenével rendelkeznek.

Brenner-vasútvonal

A Brenner-vasútvonal normál nyomtávú, 254,5 km hosszú, kétvágányú, az osztrák oldalon 15 kV, 16,7 Hz-es váltakozó árammal, az olasz oldalon 3000 V egyenárammal villamosított vasútvonal a Brenner-hágón keresztül Innsbruck és Verona között az olasz - osztrák határon át. Rendkívül forgalmas: itt halad át az Olaszország és Nyugat-Európa közötti vasúti teherforgalom jelentős része (a Gotthárd-vasút és a Lötschberg-vasút mellett). 2010-ben napi 150-200 tehervonat haladt végig rajta. A tervek szerint a 2025-től a vonal egy részét az új Brenner-bázisalagút váltja majd ki. A vonal része a transzeurópai vasúthálózat első számú vonalának.

Bronzkor

A bronzkor egy régészeti korszak, a civilizáció fejlődésének azon szakasza, amikor a legtöbbet fejlődött a fémmegmunkálás. A természetes módon felszínre került érctartalmú ásványokból a réz és ón kiolvasztásával, majd ötvözésével állították elő a bronzot. A rezet és bronzot ettől a kortól kezdve módszeresen és széles körben alkalmazták. A bronzkor a világ bizonyos területein a rézkort követte, míg máshol az úgynevezett háromkorszak-rendszer része (újkőkor-bronzkor-vaskor). Egyes területeken ugyanakkor nem volt bronzkor, például Fekete-Afrika legnagyobb részén az újkőkort közvetlenül a vaskor követte.

Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal

Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Magyarország egyik legfontosabb vasútvonala, a MÁV és a GYSEV 1-es számú vasúti fővonala a budapesti Déli, illetve Keleti pályaudvar és a Győr-Moson-Sopron megyei magyar-osztrák/magyar-szlovák államhatár között. A Budapest-Bécs közötti kétvágányú vonalat 1931-1933 között villamosították. Az engedélyezett sebesség Kelenföld és Budaörs között 120 km/óra, Budaörs és Tata között 140 km/óra, a legutóbbi átépítése és Győr állomás 2007-2008-as részleges átépítése óta Tata és Hegyeshalom között a pálya alkalmas a 160 km/óra utazósebesség használatára. A vonalon ütemes menetrend szerint óránként közlekednek elővárosi személyvonatok. Kétóránként indulnak a belföldi gyorsvonatok és a nemzetközi InterCity, EuroCity, EuroNight és Railjet járatok.

Személy és teherforgalmán kívül az általa teremtett nemzetközi összeköttetés fontosságában kiemelkedik a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal, mert a Boszporusztól a Doveri szorosig Európát délkelet-északnyugati irányban átszelő transzkontinentális nemzetközi közlekedési folyosó része. Ez a fővonal nemcsak Bécs, Pozsony és észak-Ausztria, hanem Svájc, Németország, és az egész Nyugat-Európa vasúti elérhetőségének kardinális pályája. Ebbe a folyosóba torkollik Hegyeshalomnál északról az országhatárt Rajkánál átlépő másik fővonal, amely a Balti-tenger-ig, sőt komppal Skandináviáig vagy akár az Északi-sark környékéig teremt kapcsolatot.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején a csehországi iparvidék és a magyar agrártérségek közötti árucsere miatt volt kiemelkedő jelentősége. A második világháború után az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, az NDK-val való árucserében vált különösen fontossá. A rendszerváltás után a Nyugat-Európa felől és felé történő forgalom növekedett meg, melyet az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magán-vasúttársaságok megjelenése még tovább fokozott. Növekedett a konténer irányvonatok és a kamionszállító RoLa vonatok száma is.

Buddhizmus országonként

A gyakorló buddhisták pontos számát országonként meghatározni nagyon nehéz. A keleti vallások, mint például a buddhizmus is, gyakran keverednek olyan helyi vallásokkal, mint az animizmus, a kínai népi vallás, a konfucianizmus, a sintó és a taoizmus. Az emberek kis hányada dönt úgy, hogy formálisan is menedéket vegyen. Sokan hétköznapi módon gyakorolják csupán a buddhizmust, esetenként keveredve más kapcsolódó vallásokkal. Főként Kelet-Ázsiában van ez így, ahol a buddhizmust már régóta gyakorolják a taoizmus és konfucianizmus mellett egy ún. „Hármas vallásba” vagy „Nagy vallásba” összegyúrva.A világon élő buddhisták számának becslése nagyban eltér a különböző rendelkezésre álló források szerint. Az eredmény 350 és 500 millió között van. Azonban a pontos becslés nagyon nehéz, hiszen sokan nem rendelkeznek semmiféle tagsággal vagy nem látogatnak nyilvános szertartásokat.A buddhista követők szerint azért is nehéz jól becslést adni sok ázsiai országban, mert a nemzeti, gyakran kommunista kormányok ellenségesek a vallással szemben. Ezekben az országokban a kormány vagy aluljelenti vagy egyenesen letagadja a vallások követőit, ezért gyakori az alulbecslés. Ilyen nehézségekkel kerül szembe a számláló Kína és Észak-Korea esetében. Hasonló történelmi problémák tetéződnek az infrastruktúra gyengeségeivel Laoszban és Vietnamban, ahol még nehezebb az összeszámolás. A legtöbb buddhista Ázsiában él.

Dél-Európa

Dél-Európa az európai földrész egyik régiója. A régió meghatározására több definíció is létezik.

E60 (európai út)

Az E60-as európai út teljes hossza 8200 km, ebből az európai szakasz 3508 km hosszú. Brest-től (Franciaország) Irkestamig (Kirgizisztán) tart, Nyugat-Európa és Közép-Ázsia között létesít kapcsolatot. Az alábbi országokon (és azok jelentősebb városain) halad át:

Franciaország: Brest, Lorient, Vannes, Nantes, Angers, Tours, Orléans, Montargis, Auxerre, Beaune, Dole, Besançon, Belfort, Mulhouse

Svájc: Bázel, Zürich, Winterthur, Sankt Gallen, St. Margrethen

Ausztria: Bregenz, Lauterach, Feldkirch, Landeck, Telfs, Innsbruck

Németország: Rosenheim, Bad Reichenhall

Ausztria: Salzburg, Linz, Sankt Pölten, Bécs, Miklóshalma

Magyarország: Hegyeshalom, Győr, Tatabánya, Budapest, Cegléd, Szolnok, Püspökladány, Ártánd (M1-es autópálya, M0-s autóút és M5-ös autópálya, illetve 405-ös, 4-es és 42-es főút))

Románia: Bors, Nagyvárad, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely, Segesvár, Brassó, Ploiești, Bukarest, Urziceni, Slobozia, Konstanca

Konstanca–Poti a Fekete-tengeren komphajóval

Grúzia: Poti, Szamtredia, Hasuri, Tbiliszi

Azerbajdzsán: Gandzsa, Evlak, Baku

Baku-Türkmenbasi a Kaszpi-tengeren komphajóval

Türkmenisztán: Türkmenbasi, Gizilarbat, Aşgabat, Tedzsen, Mary, Türkmenabat

Üzbegisztán: Alat, Buhara, Karszi, Guzor, Szerobod, Termez

Tádzsikisztán: Dusanbe, Dzsirgatol

Kirgizisztán: Szari-Tas, Irkestam

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa körülbelül az ötödét teszi ki.

Terület szerint Európa a második legkisebb kontinens, 10 508 000 négyzetkilométerrel, amivel kissé meghaladja Ausztrália területét. Így az összes szárazföld közel tizenötödét teszi ki.

Népesség alapján a negyedik helyen áll Ázsia, Afrika és Amerika után. 2001-ben Európa népességét körülbelül 666,5 millió főre becsülték, ami a Föld akkori népességének kilencede.

Az európai civilizáció a gyarmatosítás és az európai népek kivándorlása révén más kontinensekre is kiterjedt, így az európai kultúrkör fogalma Európán kívül az észak-amerikai geopolitikai régió, valamint Ausztrália és Új-Zéland kultúráját is magában foglalja.

A kontinens kifejezés gyakran csak a földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül, ezt főleg a szigeteken (pl. Nagy Britannia) élők szokták használni, mikor Európa kontinentális részére utalnak.

Inverness

Inverness ([ˌɪnvərˈnɛs], skót gaelül: Inbhir Nis [iɲɪɾʲˈniʃ]) város Észak-Skóciában. A Highland tanácsi terület székhelye, és a Skót-felföld fővárosaként hirdetik. Jóllehet 2001-ben city státuszt kapott, a város határai nincsenek jogilag meghatározva, ezért lakosságára is különböző adatok léteznek. Inverness Nyugat-Európa leggyorsabban növekvő városa: lakossága várhatóan megduplázódik a következő harminc évben.A város a Ness-folyó torkolatánál fekszik, ahol az a Moray Firthbe ömlik. Elhelyezkedésénél fogva számos közlekedési útvonal természetes csomópontja. A hely a 6. század óta lakott. A közelben vívták meg a cullodeni csatát a 18. században.

A város számos sport és kulturális rendezvénynek és egyesületnek ad otthont, például az évente megrendezett Highland Gamesnek, valamint a skót labdarúgó-bajnokság első osztályában játszó Inverness Caledonian Thistle FC-nek.

A skót nyelvet mintegy 3555 ember (a népesség 5,47%-a) beszéli, ezért az útjelző táblák nagy részén ezt a nyelvet is használják.

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Kőrézkor

A kőrézkor régészeti korszak, amely a neolitikum (újkőkorszak) végétől a bronzkor kezdetéig tartott. Korábban rézkornak nevezték, amelynek első fázisaként választották el a kőrézkort. Azonban ma már nyilvánvaló, hogy a rézkor teljes időtartama alatt a szerszámkészítés fő alapanyaga továbbra is a kő maradt, a fémtárgyak díszítő jellegűek vagy státuszszimbólumok, valódi használati eszközöket tulajdonképpen nem készítettek rézből. Más elnevezése az eneolitikum.

A rézkor fogalmát Pulszky Ferenc alkotta meg az 1870-es években, amikor a Kárpát-medencében fellelhető nagyszámú, nagyméretű és feltűnő réztárgyak alapján bebizonyította, hogy az őskor addigi hármas tagolása – kő-, bronz- és vaskor – mellé indokolt a rézkor beiktatása is. Az angol John Evans hasonló gondolatot vetett fel 1881-ben.

A korszak fő jellemzője, hogy az ember használni kezdte az első fémeket: a rezet, az aranyat és az ezüstöt. Kialakult a fémolvasztás és fémmegmunkálás technikája. Nemcsak az aranyból és ezüstből, hanem a rézből készült tárgyak is elsősorban díszítő és vallási célokat szolgáltak, illetve a hatalmat és gazdagságot fejezték ki. Munkaeszközként és fegyverként a rezet és annak első ötvözeteit vagy nem alkalmazták, vagy csak a kőeszközökkel együtt.

A kőrézkor pontos időbeli behatárolása földrészenként és területenként eltérő, attól függően, hogy az adott területen mikor kezdődött meg a fémmegmunkálás. A Közel-Keleten és Európa délkeleti részén (Balkán) ez nagyjából az i. e. 4500-3300 közötti időszakra tehető. Más területeken ennél később volt a rézkor, ahol pedig nem a réz, hanem a bronz vagy a vas volt az első használatba vont fém, ott egyáltalán nem volt rézkor, hanem a kőkorszak után rögtön a bronzkor, illetve a vaskor következett (például Fekete-Afrikában).

Általában a kőrézkor jellemzője az írás megjelenése, amely egyértelmű választóvonal az őskor és az ókor, vagyis a prehisztorikus (történelem előtti) és hisztorikus (történeti) korok között.

Lengyel felkelés az Orosz Birodalom ellen 1830–1831-ben

A novemberi felkelés (1830–1831) fegyveres felkelés volt a felosztott Lengyelországban az Orosz Birodalom ellen. 1830. november 29-én kezdődött Varsóban, amikor a Kongresszusi Lengyelország katonai akadémiájának fiatal tisztjei Piotr Wysocki vezetésével fellázadtak. Hamarosan a lengyel társadalom széles rétegei csatlakoztak hozzájuk, és a felkelés átterjedt, Nyugat-Fehéroroszországra jobb parti Ukrajna és a mai Litvánia területeire is. Néhány helyi siker ellenére az Ivan Paszkevics vezette, számbeli fölényben lévő orosz birodalmi hadsereg leverte a felkelést. I. Miklós cár a Kongresszusi Lengyelországot az Orosz Birodalom integráns részének nyilvánította, Varsó és Vilna egyetemét pedig bezáratta.

A felkelés bukása után a nagy emigráció (Wielka Emigracja) keretében 50 000 katona, értelmiségi, nemes és más ember menekült el Lengyelország oroszok által megszállt területeiről. Mintegy 5000 ember később Franciaországban és Nyugat-Európa más országaiban véglegesen letelepült. A felkelés számos veteránja harcolt később az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc honvédseregében, mint Bem József.

Luftwaffe (Wehrmacht)

A Luftwaffe a Harmadik Birodalom légiereje volt, melynek létrehozása az Adolf Hitler vezette NSDAP hatalomra jutása után kezdődött meg. A Luftwaffe a hadsereg és a haditengerészet mellett a Wehrmacht három részhadseregének egyike volt a náci Németországban. A Luftwaffe főleg a légierőből és a légvédelmi csapatokból állt, de a második világháború során szárazföldi katonái is voltak a hadsereg támogatására.

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység elnevezése, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaztak akkor, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt. Történelmileg 395 és 476 között alkalmazták e megnevezést, amikor a keleti és a nyugati birodalomfélnek is önálló császárok álltak az élén, akik közt a trónutódlás is elkülönült. A Keletrómai és Nyugatrómai Birodalom megnevezések a modern történetírás találmányai, ugyanis a birodalom polgárai azt egységesnek tekintették, mindössze közigazgatási szempontból tekintették úgy, hogy két külön uralmi központ létezett, A Nyugatrómai Birodalom 476-ban szűnt meg létezni, bár formálisan csak 480-ban szűnt meg. Keleti fele még 1453-ig fennállt.

Habár a birodalomnak korábban is voltak olyan időszakai, amikor társcsászárok kormányozták, annak tényét, hogy egy ekkora birodalmat egyetlen császár képtelen kormányozni, először Diocletianus mondta ki, aki megreformálta az államot a közel ötven évig tartó krízis és polgárháborús viszonyok után. 286-ban bevezette a tetrarchia intézményét, mely alapján a birodalom két felét két augustus (császár) vezette, kettejük mellett pedig egy-egy caesar (császár-várományos) segédkezett. Bár a tetrarchia viszonylag hamar megbukott, a keleti-nyugati megosztás eszméje fennmaradt.

395-ben I. Theodosius császár a halála után felosztotta a birodalmat két fia között: Honorius lett a nyugati fél ura Mediolanum központtal, Arcadius pedig a keleti félé Konstantinápoly fővárossal.

476-ban a ravennai csatában a nyugatrómai seregek vereséget szenvedtek Odoaker germán vezér hadaitól, aki letette a trónról az utolsó császárt, Romulus Augustulust, majd Itália királyának kiáltotta ki magát. Ezt a dátumot tartja a modern történetírás az ókor végének és a középkor kezdetének. 480-ban aztán meggyilkolták a korábbi római császárt, Julius Nepost, akinek trónigénye is volt, és ezzel Zénó bizánci császár formálisan is feloszlatta a Nyugatrómai Birodalmat. Odoaker és későbbi utódai, valamint a barbár királyságok továbbvitték a római kori közigazgatást és névleg a bizánci császár hűbéresei maradtak.

A VI. század során Justinianus császár megkísérelte visszafoglalni Itáliát, Észak-Afrikát és Hispániát. A Bizánci Császárság politikai instabilitása, idegen hadak betörései és vallási nézetkülönbségek azonban nehézzé tették a területek megtartását, amelyek így ismét elvesztek. Noha Itália déli részén egészen a XI. századig maradtak bizánci birtokok, a birodalom többé nem tudott hatást gyakorolni Nyugat-Európa életére. Amikor 800-ban Nagy Károlyt római császárrá (is) koronázta a pápa, egy új birodalmi hagyomány keletkezett, a Szent Római Birodalomé, amelynek már nem sok köze volt a Római Birodalomhoz, a császári cím használatát leszámítva. Végül 1054-ben az egyházszakadás véglegesen lehetetlenné tette, hogy egyesüljön Kelet és Nyugat.

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Hossza 1230 km, átlagos vízhozama a torkolat előtt 2330 m³/s.

Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti Liechtensteint és Ausztriát, a Boden-tóba ömölve éri el Németországot, majd a német–svájci, később pedig a német–francia határon folytatja útját észak felé. A Ruhr-vidéket átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd Hollandiában, a Holland-síkságon, deltatorkolaton keresztül ömlik az Északi-tengerbe.

Reformkor

A reformkor (1825-től 1848-ig) elnevezés a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban Angliához és Franciaországhoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a jobbágykérdés rendezése, a modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez.

Főbb kezdeményezői: Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”; Kossuth Lajos; Wesselényi Miklós, „az árvizi hajós” és Deák Ferenc, „a haza bölcse”.

Sheer Heart Attack Tour

A Sheer Heart Attack Tour a Queen együttes 1974. október 30-ától 1975. május 1-jéig tartó turnéja, mely az 1974. novemberében megjelenő Sheer Heart Attack albumot népszerűsítette. Legtöbbször az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban léptek fel, de eljutottak Európa többi részére és Japánba is. A turnén összesen 77 koncertet adtak, miközben több előre meghirdetett skandináv és amerikai dátum is elmaradt.

Európa országai
A Föld régiói

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.