Nyugat

Nyugat a négy fő égtáj egyike.

Compass Rose English West
Nyugati irány egy iránytűn
(W - West, azaz „nyugat”, angolul)

Szerepe

Egy földrajzi irány jelölésére szolgál a térképeken, illetve az iránytűkön. Nagyban megkönnyíti a bolygónkon történő tájékozódást.

Elhelyezés

Megállapodás szerint napjainkban a térképeken a nyugati irány északtól balra található. Ez a megállapodás még a reneszánsz idejéből származik. Sok középkori térkép még Ázsia felé van tájolva, a nyugati irány néz a térkép alsó része felé.

További információk

A Föld nyugattal ellentétes irányban forog, ezért ebben az irányban láthatjuk, amint lenyugszik a Nap.

Lásd még

Égtájak
HU-Compass rose
A világ növényei

A Világ növényei online (angolul Plants of the World Online (POWO)) az angol kewi székhelyű Királyi Botanikus Kertek nem kormányzati tudományos testület 2015–2020 közötti tudományos programjának keretében 2017-ben életre hívott online portál. Indulásakor Zambezi, nyugat- és kelet Afrika trópusi flórájára fókuszált. Azt követően, hogy a világ két legnagyobb, a Királyi Botanikus Kertek tulajdonában lévő herbáriumának(wd), a Victorian Herbarium és a Fungarium in West London herbáriumnak összességében több mint 8,5 millió egységét digitalizálták, ezt a képanyagot összekapcsolták az aktuális taxonómiai adatokkal, és 2017-ben elérhetővé tették a nagyközönség számára. Időközben a portálon elérhetővé tették a Kew Grassbase és a PalmWeb adatbázisokat is. A Világ növényei egy a Királyi Botanikus Kertek 9 stratégiai programja közül és a tervek szerint 2020-ra minden a földön ismert virágos növény elérhető lesz a portálon.

Dunántúl

A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (németül: Transdanubien) Magyarország nyugati területének elnevezése. Északon, nyugaton és délen az országhatár, míg keleten a Duna folyó jelöli ki határait.

A statisztikai célú NUTS besorolás legfelső szintjén Magyarország három nagyrégióra oszlik, ezek egyike a Dunántúl. Ebben az értelemben magába foglalja a három dunántúli régiót, összesen kilenc megyét (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna). Legnépesebb települése Pécs.

FloraBase

A FloraBase Nyugat-Ausztrália növényvilágának nyilvános, webes adatbázisa. Hiteles, tudományos információt nyújt a 12 978 növénycsoportról, beleértve leírásokat, térképeket, képeket, természetvédelmi státuszukat és nomenklatúrás részleteket. 1272 idegen taxont (meghonosodott gyomnövényt) szintén regisztráltak.A rendszer olyan adatkészletekből vesz adatokat, mint a „Nyugat-ausztrál növények hivatalos összeszámlálása” és a „Nyugat-ausztrál herbárium” adatbázisai, amelyek több mint 803 000 növényt tartalmaznak.A FloraBase-t 1998 novemberében hozták létre, és a „Nyugat-ausztrál herbárium” tartja fent, a „Parkok és vadon élő állatok minisztériuma” keretén belül.Terjesztési útmutatójában az IBRA 5.1 verziója és a John Stanley Beard-féle növénytani tartományok kombinációját használja.

Greenwichi középidő

A greenwichi (ejtsd: grinicsi) középidő (angolul Greenwich Mean Time, GMT) az az időzóna, amely a nulla délkörön megy át.

Mára elavult viszonyítási alap volt, amihez a Föld további időzónáinak helyi idejét igazították. A GMT a Föld valódi forgásához igazodik, ezért a nem csillagászati vonatkozású időmérések esetében mint megnevezés továbbra is alkalmazható.

Időzóna

Egy időzóna a földfelszínnek az a területe, amelynek időmérő eszközei azonos időt mutatnak (ezt az időt „zónaidő”-nek is nevezik, szemben a „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg). Elméletileg az egyes időzónákat hosszúsági körök határolják, a valóságban azonban technikai politikai okokból az országhatárokhoz igazítják őket. Régen az emberek a Nap deleléséhez viszonyított helyi időt használták, amely településről településre eltért. Az órák állandó állítása a közlekedés gyorsabbá és az órák pontosabbá válásával egyre nagyobb gondot jelentett.

Mindegyik időzónát a koordinált világidőhöz (UTC) viszonyítják. A referenciahely a nulla meridián (0. hosszúsági kör), azaz a London közelében található Greenwichi délkör, ezért a koordinált világidőt korábban greenwichi középidőnek (GMT) nevezték. Az időzónákra vonatkozó megállapodást a Nemzetközi Meridián Konferencián hozták meg.

A zónaidők a UTC-től általában egész órában térnek el, ritkábban az egészhez képest fél óra, két esetben pedig negyed óra eltérés van. A másodperc számértéke mindenütt azonos. Nagy kelet-nyugati kiterjedésű országokban (például Kína) előfordul, hogy egyetlen zónaidőt használnak; előfordulnak más különlegességek is.

Karib-tenger

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben amikor az európai felfedezők megérkeztek oda a 15. század végén. A terület megnevezéseként a spanyol hódítás időszakában az Antillák kifejezés is elterjedt, amely a legendákban szereplő, feltételezett szigetre, a csendes-óceáni „Antilliára” utal.

A Karib-tenger a Föld egyik legnagyobb sós vízű tengere, területe 2 745 000 km². Legmélyebb pontja a Kajmán-árok (-7686 m) a Kajmán-szigetek és Jamaica között.

Nyílt vízfelületein a szél keltette hullámok magassága eléri a 13 m-t, hosszuk a 180 m-t.A Karib-tengerből a Mexikói-öbölbe majd az Atlanti-óceánba fut a Golf-áramlat.

A tenger két feltűnő időjárási jelensége a „keleti hullám” (easterly wave) és a norther.

A „keleti hullám” idején az égbolt hirtelen beborul, a szél pedig felerősödik, de csak kevés esőt hoz.

A norther a kontinens lehűlésének következményeként télen, Észak-Amerika felől havonta egyszer-kétszer a tengerre kifutó, heves szél, amelynek ereje elérheti a Beaufort-skála 8-as fokozatát.

Karib-térség

A Karib-térség vagy Karibi-térség (más néven Karib-szigetek vagy Karibi-szigetek) észak-, illetve közép-amerikai szigetcsoport. Három fő részre osztható:

Bahama-szigetekNagy-Antillák:

Kuba

Jamaica

Haiti

Dominikai Köztársaság

Puerto Rico (USA)

Navassa-sziget (USA)

Turks- és Caicos-szigetek (Egyesült Királyság)

Kajmán-szigetek (Egyesült Királyság)Kis-Antillák:

Amerikai Virgin-szigetek (USA)

Brit Virgin-szigetek (Egyesült Királyság)

Anguilla (Egyesült Királyság)

Saint-Barthélemy (Franciaország)

Saint-Martin (Franciaország)

Sint Maarten (Hollandia)

Saba (Hollandia)

Sint Eustatius (Hollandia)

Saint Kitts és Nevis

Antigua és Barbuda

Montserrat (Egyesült Királyság)

Guadeloupe (Franciaország)

Martinique (Franciaország)

Dominikai Közösség

Saint Lucia

Barbados

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

Grenada

Trinidad és Tobago

Curaçao (Hollandia)

Bonaire (Hollandia)

Aruba (Hollandia)Kulturális okokból sokszor a tágabb értelemben vett Karib-térséghez sorolják a következő közép- és dél-amerikai országokat is:

Belize

Suriname

Guyana

Francia Guyana

Kolumbia és Venezuela északi partvidéke

Közép-európai nyári idő

Közép-európai nyári idő (angolul Central European Summer Time, CEST) annak az időzónának az egyik neve, amely 2 órával jár az egyezményes koordinált világidő (UTC) előtt, vagyis CEST = UTC+2. Ezt a nyári időszámítás esetén Európa legnagyobb részében, illetve néhány észak-afrikai országban használják. Télen a közép-európai időt (CET) használják.

Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.

NOB-országkódok listája

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hárombetűs országkódokkal látja el a Nemzeti Olimpiai Bizottságokat és más csapatokat, amelyek részt vesznek az olimpiai játékokon. Ezek között több olyan kód van, amely történelmi okok miatt eltér az ISO 3166-1 alpha-3 szabvány kódjaitól.

Nyugat-Afrika

Nyugat-Afrika az afrikai kontinens legnyugatibb régiója. Az ENSZ földrajzi régiós felosztása alapján – amely megegyezik a köztudatban elterjedt lehatárolással – 15 ország és terület alkotja Nyugat-Afrikát:

Benin

Burkina Faso

Elefántcsontpart

Gambia

Ghána

Guinea

Bissau-Guinea

Libéria

Mali

Mauritánia

Niger

Nigéria

Szenegál

Sierra Leone

TogoA fentieken kívül általában a Zöld-foki Köztársaságot is ide sorolják. Az ENSZ szubrégió ezen kívül Szent Ilona szigetét, az Atlanti-óceánban található brit tengerentúli területet is magában foglalja.

A fenti országok – Mauritánia kivételével – tagjai a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének.

Nyugat-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala alkotja ezt a régiót, melynek központja Győr.

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa határait nehéz meghatározni, mert azok a különböző szempontok szerint változnak és átfedések is előfordulnak.

Nyugat-Németország

Németországi Szövetségi Köztársaságnak nevezték (gyakran Német Szövetségi Köztársaság, röviden NSZK, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD, nem hivatalos elnevezéssel Nyugat-Németország) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között. A második világháború után Németországot a négy győztes nagyhatalom megszállási övezetekre osztotta, és 18 tartományt hoztak létre. A három nyugati megszállási övezetben lévő 12 tartomány hozta létre 1949-ben az NSZK-t, melynek fővárosa Bonn lett, majd ez után nem sokkal a szovjet megszállás alatt álló öt tartományból és Berlin szovjet zónájából megalakult a Német Demokratikus Köztársaság (NDK, Kelet-Németország), ahol 1952-ben megszüntették a tartományokat. Végül Berlin három nyugati megszállási övezetéből létrejött a különleges nemzetközi jogállással rendelkező Nyugat-Berlin.

1990-ben az NDK megszűnt, területén újra megalakultak az 1952-ben megszűnt tartományok, Berlin pedig újraegyesült, és e hat tartomány csatlakozott a Németországi Szövetségi Köztársasághoz. Az NSZK tehát a folytonosságát nem veszítette el, de az állam köznyelvi elnevezésében a megosztottságot kifejező jelző értelmét veszítette.

Nyugat-Virginia

Nyugat-Virginia (angolul: West Virginia, IPA: [wɛst vɝːd͡ʒɪnjə] kiejtése✩) az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, ekkor azonban - mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt - elszakadt az államtól 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja). Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a „határállamoknak”, melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagy része a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy szélességi körön található Pittsburgh-gel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache-hegység húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache Régióban található, melyet a hétköznapokban csak „Appalachia”-ként emlegetnek. Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni önmeghatározásukra.Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szénbányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, evezni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.

Nyugat-Virginia megyéinek listája

Ez a lista Nyugat-Virginia állam megyéit sorolja fel.

Nyugat-romániai fejlesztési régió

A Nyugat-romániai fejlesztési régióhoz tartozó megyék: Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes (ezek a romániai megyék ugyanakkor a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak is tagjai). Területe 32 028 km², lakosainak száma 1 958 648 fő, népsűrűsége 61 fő/km². Nemzetiségi összetétel: román (86,3%), magyar (6,7%), roma (2,5%), német (1,3%), más (3,1%).

1998-ban hozták létre, feladata a fejlesztési projektek összehangolása és az európai uniós támogatások felhasználásának szabályozása.

Nyugat (folyóirat)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Az első szám címlapjával ellentétben nem 1908. január 1-jén, hanem 1907 karácsonyán jelent meg. A folyóirat Babits Mihály halálával szűnt meg. A címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható. Havonta két száma jelent meg, de gyakran jelentek meg összevont számai is.

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység elnevezése, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaztak akkor, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt. Történelmileg 395 és 476 között alkalmazták e megnevezést, amikor a keleti és a nyugati birodalomfélnek is önálló császárok álltak az élén, akik közt a trónutódlás is elkülönült. A Keletrómai és Nyugatrómai Birodalom megnevezések a modern történetírás találmányai, ugyanis a birodalom polgárai azt egységesnek tekintették, mindössze közigazgatási szempontból tekintették úgy, hogy két külön uralmi központ létezett, A Nyugatrómai Birodalom 476-ban szűnt meg létezni, bár formálisan csak 480-ban szűnt meg. Keleti fele még 1453-ig fennállt.

Habár a birodalomnak korábban is voltak olyan időszakai, amikor társcsászárok kormányozták, annak tényét, hogy egy ekkora birodalmat egyetlen császár képtelen kormányozni, először Diocletianus mondta ki, aki megreformálta az államot a közel ötven évig tartó krízis és polgárháborús viszonyok után. 286-ban bevezette a tetrarchia intézményét, mely alapján a birodalom két felét két augustus (császár) vezette, kettejük mellett pedig egy-egy caesar (császár-várományos) segédkezett. Bár a tetrarchia viszonylag hamar megbukott, a keleti-nyugati megosztás eszméje fennmaradt.

395-ben I. Theodosius császár a halála után felosztotta a birodalmat két fia között: Honorius lett a nyugati fél ura Mediolanum központtal, Arcadius pedig a keleti félé Konstantinápoly fővárossal.

476-ban a ravennai csatában a nyugatrómai seregek vereséget szenvedtek Odoaker germán vezér hadaitól, aki letette a trónról az utolsó császárt, Romulus Augustulust, majd Itália királyának kiáltotta ki magát. Ezt a dátumot tartja a modern történetírás az ókor végének és a középkor kezdetének. 480-ban aztán meggyilkolták a korábbi római császárt, Julius Nepost, akinek trónigénye is volt, és ezzel Zénó bizánci császár formálisan is feloszlatta a Nyugatrómai Birodalmat. Odoaker és későbbi utódai, valamint a barbár királyságok továbbvitték a római kori közigazgatást és névleg a bizánci császár hűbéresei maradtak.

A VI. század során Justinianus császár megkísérelte visszafoglalni Itáliát, Észak-Afrikát és Hispániát. A Bizánci Császárság politikai instabilitása, idegen hadak betörései és vallási nézetkülönbségek azonban nehézzé tették a területek megtartását, amelyek így ismét elvesztek. Noha Itália déli részén egészen a XI. századig maradtak bizánci birtokok, a birodalom többé nem tudott hatást gyakorolni Nyugat-Európa életére. Amikor 800-ban Nagy Károlyt római császárrá (is) koronázta a pápa, egy új birodalmi hagyomány keletkezett, a Szent Római Birodalomé, amelynek már nem sok köze volt a Római Birodalomhoz, a császári cím használatát leszámítva. Végül 1054-ben az egyházszakadás véglegesen lehetetlenné tette, hogy egyesüljön Kelet és Nyugat.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.