Nehézfém

A nehézfém fogalma fémes tulajdonságokkal rendelkező kémiai elemek nem pontosan meghatározott csoportjára utal; nagyjából az átmenetifémek, egyes félfémek, lantanoidák és aktinoidák tartoznak bele. Több kísérlet történt a nehézfémek definiálására, többek közt sűrűségük, rendszámuk vagy relatív atomtömegük, néha kémiai tulajdonságaik vagy toxikusságuk alapján.[1] Magát a „nehézfém” elnevezést az IUPAC egy technikai jelentésében „téves értelmezésnek” nevezi az egymásnak ellentmondó meghatározások és a „koherens tudományos alap” hiánya miatt.[1] A toxikusság alapján meghatározott nehézfémek szinonimája a mérgező fém vagy toxikus fém, aminek a definícióját szintén nem övezi konszenzus. Szövegkörnyezettől függően a nehézfémek közé sorolhatnak a szénnél könnyebb elemeket is, vagy kizárhatják közülük a legnehezebb fémeket is.

A két leggyakoribb értelmezés mindenesetre a sűrűség, illetve a toxikusság alapján történő.

Sűrűség szerint nehézfémnek szokás nevezni a 4,5 g/cm³-nél,[2] más források szerint 5 g/cm³-nél[3][4] nagyobb sűrűségű fémeket és ötvözeteiket; ilyenkor a határértéknél könnyebb fémek neve könnyűfém.

A toxikussággal, illetve a környezeti ártalmakkal összefüggő értelmezés szerint általában az ólom, kadmium, higany, arzén[5] tartozik a nehézfémek közé, de sokszor ide sorolják pl. a szobahőmérsékleten mindössze 2,70 g/cm³ sűrűségű alumíniumot is.[forrás?]

A nehézfémek a természetben változatos koncentrációkban fordulnak elő. A modern korban a nehézfémek antropogén forrásokból is bekerülnek a természetbe, mint szennyező anyagok.

Biológiai szerepük

Az élőlényeknek egyes „nehézfémekre” különböző mértékben szükségük van: a vas, a kobalt, a mangán, a molibdén és a cink az ember számára szükséges elemek, melyekből a túlzott bevitel káros is lehet. Más nehézfémek, mint a higany, plutónium vagy ólom mérgező fémek, melyeknek nincs ismert élettani funkciójuk, felhalmozódásuk súlyos betegségekhez vezethet. Egyes, általában toxikus elemek bizonyos szervezetek számára hasznosak lehetnek; ilyenek pl. a vanádium, a volfrám és a kadmium is.[6]

Az orvoslásban a toxikus fémeket tekintik nehézfémeknek,[1] atomsúlyuktól függetlenül: a „nehézfémmérgezés” jelentheti túlzott mennyiségű vas, mangán, alumínium, higany, kadmium vagy berillium (a negyedik legkönnyebb elem) bevitelét, vagy akár az arzénét, ami valójában félfém. A definíció kizárja a bizmutot, ami az egyik legnehezebb stabil elem, alacsony toxicitása miatt.

Források

  1. a b c John H. Duffus ""Heavy metals" a meaningless term? (IUPAC Technical Report)" Pure and Applied Chemistry, 2002, Vol. 74, pp. 793-807. doi:10.1351/pac200274050793
  2. Dr. Bagyinszki Gyula: Anyagtechnológia alapjai I., BMF BGK AGI AAT, Budapest, 2004
  3. Sulinet: Nehezek-e a nehézfémek? – tanári útmutató. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
  4. Kémia felvételi előkészítő
  5. Barótfi István: Környezettechnika; A fémek toxikus hatása (2000)
  6. Lane TW, Morel FM. „A biological function for cadmium in marine diatoms”.

További információk

Az elemek eredete

A minket közvetlenül körülvevő anyag, a különféle elemek izotópjai (de akár a testünkben lévő, pl. szén atomok is) valójában számtalan, különböző kozmikus korokból és forrásokból származó keveréket alkotnak:

Az elemek egy része - a hidrogén többsége, hélium és lítium egy része még az ősrobbanásnál jöttek létre. Más atomok, főként hélium a csillagok belsejében, illetve szupernóva robbanás során magfúzió következtében keletkeztek illetve keletkeznek.

Ezekkel ellentétes folyamat a stabil vagy radioaktív elemek atomjainak bomlása kisebb rendszámú elemre vagy elemekre külső hatás (sugárzás) illetve spontán bomlás eredményeként. A Földön az ehhez szükséges sugárzás a jelenlévő radioaktív elemek bomlásából és kozmikus sugárzás formájában van jelen.

Cink

A cink egy fémes elem, átmenetifém. A rendszáma 30, a vegyjele Zn. A relatív atomtömege 65,38, az elektronszerkezete [Ar]3d104s². Szobahőmérsékleten kékes színű, rideg, porítható. A vegyületeiben gyakorlatilag mindig +2 oxidációs számú. Az elem neve a német Zink névből ered. Magyarul horganynak is nevezik. Ötvözetei közül a sárgarezet már a történelem előtti időkben ismerték. Magát a cinket Európában csak 1300 körül állították elő, miközben a késő ókortól ismertek cinktárgyak és cinkkel bevont fémek. A természetben a cink öt stabil izotópból áll; tizenhat további instabil izotópja ismert.

Contagem

Contagem (kõˈtaʒẽj) brazíliai város, Minas Gerais államban. Belo Horizonte-tól, az állam fővárosától, midössze 21 kilométerre fekszik és beleszámít ennek a nagyvárosi területébe, összesen 4,8 millió lakossal.

A város része Belo Horizonte mezorégiójának és mikrorégiójának, területe 195,2 km² és a Ribeirão das Neves, Esmeraldas, Betim, Ibirité és Belo Horizonte községekkel határos. A város tengerszint fölött 858 méteren fekszik.

2010-es becslések szerint a város lakossága 603.442 volt, és ezzel a Minas Garais állam harmadik legnépesebb városa, Belo Horizonte és Uberlândia után.

A város lakossága nagyon fiatal, 86%-a 50 év alatt van.

Oktatási mutatók:

felnőttek 10 éves iskolázotsággal: 23,67%

10-14 éves iskolába járó fiatalok: 96,8%

felnőttek iskolai végzettség nélkül: 5,21%

15-17 éves középfokú oktatásban résztvevő fiatalok: 83,7%.

felnőttek felsőfokú végzettséggel: 23%

írástudatlanok aránya a 25 év feletti felnőtteknél: 7%Contagem elsősorban nehézipari város, különböző ipari komplexumokkal, de az ásványi anyagok feldolgozása és vegyipar is jelentős. A város termelése, az állam Bruttó hazai termékének (GDP) 5,38%-át teszi ki, s ezzel a harmadik legnagyobb Belo Horizonte és Uberlândia után.A város komoly szennyeződési problémákkal küzd (levegő és víz egyaránt), és a Pampulha tóba (Belo Horizonte) az iparból nagy mennyiségű nehézfém jut.

Minas Gerais-ban, Contagem volt az első ipari körzet. A körzetet 1946-ban avatták fel és 1950-re az állam legnagyobbja lett. A Gafanhoto vízierőművet (a Pará folyón) az állam kormányzata építtette 1952-ben, a körzet fejlesztésének keretében, és ez az ipari körzet jelenleg is Minas Gerais állam legnagyobbja.

Ceasa Mines Greater BH (regionális ellátási nagykereskedelmi központ) Contagemben található. A 605.000 négyzetméter beépített területen, 535 vállalattal, és egy forgalmas napon 65.000 látogatóval. Itt található Brazília legnagyobb zöldség nagykereskedése.

Cérium

A cérium a lantanoidák közül a földkéregben leggyakrabban előforduló és legnagyobb reakcióképességű, Ce vegyjelű, 58-as rendszámú, ezüstfehér színű nehézfém. A prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium és gadolínium oxidjaival együtt a lantanidák csoportján belül a certiföldek alcsoportját alkotják. Martin Heinrich Klaproth fedezte fel 1803-ban és a Ceres törpebolygóról nevezte. Elemi állapotban először 1875-ben sikerült előállítani. A 19. század közepén a cérium magyar neve cereny volt.

Gyógyszerek stabilitása

A gyógyszerek stabilitása egy ható-, segédanyag, illetve gyógyszerkészítmény a változások ellen irányuló azon képessége, hogy a felhasználhatósági idő végéig kizárólag a minőségi követelményekben rögzített határértékeken belül változva megőrizze fizikai, kémiai, mikrobiológiai és biofarmáciai tulajdonságait, vagyis minőségét, hatékonyságát és relatíve ártalmatlanságát. A környezeti tényezők jelentősen befolyásolhatják a gyógyszerek stabilitását, amelyek a következők:

Reaktív anyagok:oxigén, szén-dioxid, víz, egyéb (pl. OH-, H+ ), csomagolóanyag(tároló edényzet)Energia:handbook on injectable drugs onlinehő, fény, egyéb (pl. radiolízis)Katalizátorok:nehézfém-ionok, enzimek

Hafnium

A hafnium egy kémiai elem, amely a periódusos rendszerben a 72-es rendszámot viseli. Nevét Koppenhága latin elnevezéséből származtatják - Hafnia - ahol a hafniumot felfedezték. Ezüstszürke, csillogó, korrózióálló átmenetifém, a titáncsoport tagja. A hafnium nagyon hasonló tulajdonságokkal bír, mint a periódusos rendszerben felette elhelyezkedő cirkónium. Biológiai szervezetben való előfordulásáról nincsenek adatok, normál esetben nem fordul elő emberi szervezetben és nem is mérgező arra.

Heavy metal

A heavy metal (vagy egyszerűen csak metal) rockzenei műfaj, amely 1968 és 1974 között jött létre. A heavy metalt életre hívó, blues-rock- és pszichedelikusrock-gyökerekkel rendelkező együttesek gitár- és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet erős torzítás és gyors gitárszólók jellemeznek. A heavy metal a könnyűzenei műfajok egyik legextrémebb formája. (A kifejezés eredeti jelentése angolul nehézfém.)

Bár már a korai heavy metal együttesek, mint a Led Zeppelin, Deep Purple és a Black Sabbath is hatalmas közönséget vonzottak, ugyanakkor folyamatosan támadták őket a műfajon kívülről, ami azóta is végigkíséri a metalzene történetét. Mikor a heavy metal együttesek első hulláma kezdett kifáradni, az 1970-es évek végén felbukkant a brit heavy metal új hulláma (New Wave Of British Heavy Metal, rövidítve NWOBHM), amely sokkal inkább eltávolodott az eredeti blueshatásoktól, és beolvasztotta a műfajba a punk-rock fogósságát.

A heavy metal az 1980-as években vált igazán népszerűvé világszerte, amikor sok, ma már szélesebb körben elterjedt alműfaja először kifejlődött. A metal korábban ismert formáinál jóval agresszívebb és extrémebb variációk jobbára csak az underground közönség figyelmét keltették fel, de például a glam metal és kisebb mértékben a thrash metal is már komoly kereskedelmi sikereket arattak.

Magyarországon mindig is mostohán kezelték a műfajt, bár a nemzetközi trendeknek megfelelően, az 1970-es évektől már itthon is tömegeket vonzottak a külföldi példaképek követői, elsősorban a P. Mobil. Az állampárti kultúrpolitika miatt az első magyar heavy metal lemezek elkészítése azonban csak a következő generációnak adatott meg, az 1980-as évek második felében.

Higany

A higany a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Hg, rendszáma 80. Angolszász elnevezése (INN: mercury) a fém cseppfolyós halmazállapotából adódó mozgékonyságára utalva a római mitológia isteneinek hírvivőjéről kapta a nevét, míg német neve (Quecksilber) annyit tesz: „fürge ezüst”. Az elem vegyjele a hydrargyrum (latin, folyékony ezüst (Ag)) szóból származik. Elemi állapotban ezüstös, fémszínű, cseppfolyós, vezeti a hőt és az elektromos áramot, könnyen párolog, ezért zárva tárolandó nehézfém.

Ilmenit

Az ilmenit az oxidásványok közé tartozó ásvány, az ilmenitcsoport névadó ásványa. A trigonális kristályrendszerben kristályosodik, lapos lemezes kristályai tömött szemcsés halmazokat alkotnak. Előfordul mangán vagy magnézium szennyeződése, ekkor porának színe világos ibolyás árnyalatúvá válik. A magas titántartalom miatt fontos nyersanyag, feldúsulásokban a legfontosabb titánércásvány.

Kémiai összetétele:Titán (Ti) = 31,6%

Vas (Fe) = 36,8%

Oxigén (O) = 31,6%

Kalcium-dinátrium-(etilén-diamin)-tetraacetát

A kalcium-dinátrium-(etilén-diamin)-tetraacetát az etilén-diamin-tetraecetsavnak (EDTA) kalciummal és nátriummal alkotott sója.

Élelmiszerekben antioxidánsként és pH-stabilizátorként alkalmazzák E385 néven.

Nehézfém-mérgezést követően eltávolítja a szervezetből a káros fémeket.

Napi maximális beviteli mennyiség 2,5 mg/testsúlykg. Ilyen koncentrációban nincs mellékhatása, de hosszú távon, nagy dózisban alkalmazva a szervezetből vasat von ki.

Kalifornia

Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.

Kiskapus

1909-ig ugyanez volt a neve Magyarkiskapusnak!Kiskapus (románul Copșa Mică, németül Kleinkopisch, szászul Klikopesch) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Nukleáris fegyver

A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás, míg hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani akár egy több milliós nagyvárost is.

Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus = mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok formáira a „nukleáris fegyver”.

Az emberiség történetében eddig két alkalommal használtak élesben nukleáris fegyvert: a II. világháborúban az Egyesült Államok dobott le egy-egy atombombát két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira, több százezer ember életét kioltva ezzel. Legalább ennyien szenvedtek a támadások hatásaitól az elkövetkező évtizedekben.

A következő államokról tudható, hogy van atombombájuk: Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán és Észak-Korea. A közelmúltban Észak-Korea föld alatti atomrobbantást hajtott végre, amelynek ereje azonban jóval kisebb volt a vártnál, feltehetőleg a bomba „befulladt”, de 2015 márciusában bejelentették, hogy atomfegyverrel rendelkeznek. 2016 szeptember 9-én Észak-Korea feltehetően újabb nukleáris tesztet hajtott végre, az ország alapításának évfordulójára időzítve. A detonáció által okozott földrengés magnitúdója kétszerese volt a korábbi tesztek során érzékelteknek, ennek ellenére a külvilág számára még nem teljesen bizonyos, hogy nukleáris robbantásról van szó. Biztosra vehető, hogy Izraelnek is van nukleáris fegyvere, de erről nem hajlandó nyilatkozni. Brazília atomprogramja hasonló. Irán üzembe helyezett egy urándúsító-üzemet, és az Egyesült Államok szerint ezt katonai célokra akarja alkalmazni. Az ottani kormány szerint atomprogramjuk békés célú. A Dél-afrikai Köztársaság az 1980-as évek elején titokban kifejlesztett nukleáris fegyvereket, viszont 1991-ben szétszerelte őket. Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán a Szovjetunió felbomlása után rendelkezett nukleáris fegyverrel, de visszaszolgáltatta őket Oroszországnak.

Rádium

A rádium (vegyjele Ra, rendszáma 88) egy radioaktív kémiai elem, az alkáliföldfémek csoportjának utolsó, 6. eleme.

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Miután Montenegró népszavazás útján önálló állammá lett, a szerb és montenegrói államszövetség megszűnt, és 2006. június 5-én Szerbia is deklarálta függetlenségét, valamint azt, hogy a korábbi államalakulat jogutódjának tekinti magát. 2008. február 17-én Koszovó tartomány albán vezetése kikiáltotta a tartomány függetlenségét. A tartomány közigazgatásilag jelenleg az ENSZ irányítása alatt áll. Szerbia kormánya 2009. december 22-én kérte felvételét az Európai Unióba amelynek külügyminiszterei 2010. októberében kérték fel a Bizottságot a tárgyalások megkezdésére. 2012. március 2-án hivatalosan is EU-tagjelölt lett.

Wilhelm Conrad Röntgen

Wilhelm Conrad Röntgen (Lennep, ma Remscheid része, 1845. március 27. – München, 1923. február 10.) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, a róla elnevezett röntgensugárzás felfedezője.

Zselatin

A zselatin (a francia gélatine-ból) egy áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyag, melyet az állatok kötőszövetéből kivont kollagén irreverzibilis hidrolízisével állítanak elő. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a fényképezésben és a kozmetikumokban széles körben alkalmazzák. A zselatintartalmú, vagy hasonló állagú anyagokat is zselatinnak nevezik. Élelmiszerekben E441 néven emulgeálószerként, valamint zselésítő anyagként használják.

Ólom

Az ólom (nyelvújításkori magyar nevén ólmany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele Pb, a széncsoport - eddig - utolsó tagja, rendszáma 82. Az ólom a periódusos rendszer legnagyobb rendszámú stabilis eleme, az utána következő 209Bi legstabilisabb izotópjának felezési ideje bőven túlmutat a világegyetem korán, 19 ± 2 ·1018 év. Elemi állapotban ezüstös szürke színű, hajlékony, jól megmunkálható, nyújtható, forrasztható és hegeszthető, korrózióálló nehézfém. Felületét levegőn a további oxidációtól védő sötétszürke oxidréteg vonja be. Legfontosabb érce a galenit (PbS). Felhasználják építkezéseknél, ólomakkumulátorok, lövedékek, forraszanyagok, óntárgyak, sugárzástól védő mellények, pajzsok készítéséhez, ólomtartalmú ötvözetek előállításához. Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik.

Ón

Az ón egy kémiai elem, vegyjele Sn, ami a latin stannum szóból származik, nyelvújításkori neve ónany. Rendszáma 50. Szobahőmérsékleten ezüstfehér színű, jól kalapálható, hengerelhető, nyújtható nehézfém. Az áramot közepesen vezeti, nem mérgező. Több allotróp módosulata is létezik. 13,2 °C alatt az atomrácsos, gyémántrácsú szürke ón, 13,2 °C-tól 161 °C-ig a fémes, négyzetes rácsú fehér ón, 161 °C-tól olvadáspontjáig a rombos szerkezetű ón a stabil. Az átalakulás az allotróp módosulatok között spontán lassú, de beoltással felgyorsul, ez a jelenség az ónpestis. Olvadáspontja alacsony, 232 °C. Forráspontja 2362 °C.

Savakban és lúgokban is oldódik, tehát amfoter elem.

Az ón hajlításakor sajátos hang (úgynevezett ónzörej) hallható, amely a fémkristályok elmozdulása, és egymáshoz való súrlódása miatt keletkezik.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.