Muharram

A Muharram (arab: محرم) az iszlám naptár első hónapja. A „muharram” szó jelentése: „tiltott”, ilyenkor tilos háborút vagy harcot folytatni.[1] A muszlimok a legszentebb hónapnak tartják. Mivel az iszlám naptár egy holdnaptár, a gregorián naptárhoz képest a Muharram évről évre mozog.

Az első napja az iszlám újév.

Az első tíz napján a síiták al-Huszajn haláláról megemlékező gyászidőszakot tartanak. A tizedik nap az Ásúrá, a megemlékezés tetőpontja. A szunniták az áldás napjaként ünneplik a Muharram 10-ét. [2]

A Muharram megközelítő időszaka:[3]

iszlám naptár éve első nap utolsó nap
1439 2017. szeptember 21. 2017. október 20.
1440 2018. szeptember 11. 2018. október 9.
1441 2019. augusztus 31. 2019. szeptember 29.
1442 2020. augusztus 20. 2020. szeptember 17.

Hivatkozások

  1. https://www.thoughtco.com/overview-of-the-islamic-calendar-2003736
  2. Akadémiai Kiadó: Világvallások
  3. http://www.ummulqura.org.sa/Index.aspx
Al-Huszajn ibn Ali

Al-Huszajn ibn Ali (arabul: الحسين ابن علي ابن أبي طالب ) Mohamed próféta és Hadídzsa bint Huvajlid unokája. Édesanyja a Próféta lánya, Fátima bint Muhammad, édesapja a Próféta unokatestvére és egyben veje, az iszlám negyedik rásídún (igaz úton vezérelt) kalifája, Ali ibn Abi Talib. Huszajn a síiták a harmadik imámja, édesapja és bátyja al-Haszan ibn Ali után.

Huszajn az iszlám egyik nagyon fontos személyisége. Tagja az Ahl al-Bayt-nak (arabul háztartás). Az Ahl al-Bayt tagjai a Próféta, és a rokonai, így a feleségei, lányai, Ali aki egyben unokatestvére és veje is, és Fátimával közös gyerekeik, így Haszan és Huszajn is.

A síiták szerint az Ahl al-Bayt kizárólagos tagjai csak a Próféta, lánya Fátima, Ali, Haszan és Huszajn.

Banglades

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.

A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, amelyet további gyors népességnövekedés és katasztrófák sorozata sújt.

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر, IPA: [misˤɾ] (Miszr), egyiptomi arab ejtéssel: [ˈmɑsˤɾ]), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية, IPA: [Dzsumhúrijat Miszr al-Arabijah]) független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában. A Sínai-félsziget által Afrika egyetlen transzkontinentális országa, és jelentős hatalom az egész földrészen és a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. Az országot nyugatról Líbia, délről Szudán, északról a Földközi-tenger, északkeletről a Gázai övezet és Izrael, keletről pedig a Vörös-tenger határolja. Fővárosa a középkor óta az arab és az iszlám világ központja, Kairó, mely csaknem húszmilliós népességével a világ egyik legnagyobb városa.

Egyiptom közel 100 milliós népességével a legnépesebb arab ország, a harmadik legnépesebb Afrikában és a kilencedik Ázsiában. A népesség nagy része a Nílus partján és a Nílus-deltában él, ami az ország területének töredéke, és itt találhatók a termőföldek is. Az ország többi részét túlnyomórészt a gyéren lakott Szahara sivatag borítja.

Egyiptomban a leghíresebbek az ókori birodalom monumentális épületei, ilyenek például a gízai piramisok, a nagy szfinx és a karnaki templom. Ismertek még a romvárosok, úgy mint Memphisz, Théba és Ahet-Aton, illetve a temetők, például a Királyok völgye és a Királynék völgye, valamint az ezekhez kapcsolódó Dejr el-Bahari. Mindezek mellett említésre méltók az ország középkori emlékei is, hiszen sokáig Egyiptom-központúak voltak az iszlám világ vezető államai (Fátimida Kalifátus, Ajjúbida és Mamlúk Szultanátus), Kairó pedig ezekben az időkben a muszlim kultúra és gondolkodás fellegvára volt, a világ egyik legnagyobb és egyik leggazdagabb városa, tudományának egyik központja. A mamlúkok uralmát I. Szelim oszmán szultán döntötte meg 1517-ben, ez a közel 400 éves oszmán uralom kezdetét jelentette, majd a brit félgyarmati időszak következett, ami alól névlegesen 1922-ben, ténylegesen csak a második világháború után szabadult föl az ország. A köztársaságot 1953-ban kiáltották ki, miután lemondatták II. Fuád királyt. 1956-tól, Gamal Abden-Nasszer elnöksége idején Egyiptom újra nagyhatalommá vált és bár a hatnapos háborúban vereséget szenvedett Izraeltől, a jom kippuri háborúban visszaszerezte a hatnapos háborúban elvesztett területeit és csak amerikai nyomásra adta föl harcot. 2011-ben az országban forradalom tört ki (az ún. nílusi forradalom), aminek eredményeképpen a már 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubárak elnököt elűzték, és az ország évekig anarchiában stagnált, sőt, gazdasága, főként a turizmus jelentősen visszaesett.

Egyiptom gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-Keleten, mert az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és a szolgáltatás nagyjából azonos termelési szinten állnak. Az országot azon államok közé sorolják, melyek az elkövetkező évtizedekben a világgazdaság nagyhatalmaivá válhatnak, addig azonban olyan akadályokat kell elhárítani, mint a túlnépesedés valamint a vízhiány. Ennek érdekében számos reformot készített elő vagy vezetett már be a kormány a nílusi forradalom óta, többek között megkezdték egy új adminisztratív főváros megépítését, a mezőgazdaság modernizálását, a megújuló energiaforrások kihasználásának növelését, valamint határozott lépéseket tettek a születésszabályozás bevezetésére.

Haidarábád

Nem tévesztendő össze ezzel: Hiderábád (város Pakisztánban, az indiai határ közelében)Haidarábád (telugu హైదరాబాదు, angolul Hyderabad) nagyváros Indiában, Ándhra Prades és Telangána szövetségi államok székhelye. Lakosainak száma 2011-ben 6,8 millió fő volt, az agglomerációval együtt: 7,75 millió. Ezzel India 4. legnépesebb városa és 6. legnépesebb agglomerációja.

Homsz kormányzóság

Homsz kormányzóság (arabul محافظة حمص [Muḥāfaẓat Ḥimṣ]) Szíria tizennégy kormányzóságának egyike. Az ország északi részén fekszik. Északon Hamá kormányzóság, északkeleten er-Rakka kormányzóság, keleten Dajr ez-Zaur kormányzóság, délkeleten Irak, délnyugaton Ríf Dimask kormányzóság, északnyugaton pedig Libanon és Tartúsz kormányzóság határolja. Központja Homsz városa. Területe 42 223 km², népessége pedig a 2004-es népszámlálás adatai szerint 1 529 402 fő.

Hónap

A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak.

Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.

I. Jazíd omajjád kalifa

Jazíd ibn Muávija (arab betűkkel يزيد بن معاوية – Yazīd ibn Muʿāwīya; 645. július 23. – Damaszkusz, 683. november 11.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-tól haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. Szufjánida ágának tagja. Ő volt az első kalifa, aki nem ismerte Mohamed prófétát, és az első, aki dinasztikus úton jutott hatalomra. Bár apja, I. Muávija nyomdokait követte az adminisztráció és a szíriai határ védelmének megerősítésével, elsősorban negatív megítélésű az utókor szemében.

Indonézia

Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.

Az 1998-as gazdasági válság és a rúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményeként az 1967 óta kormányzó Suharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett.

Az ország fővárosa Jakarta (ejtsd: dzsakarta), de 2019-ben a főváros áthelyezését jelentették be Borneó (Kalimantán) szigetére.

Irán

Irán (perzsául ایران), hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), régebbi elnevezéssel Perzsia közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, az OPEC, az Iszlám Konferencia Szervezete és az ENKM alapító tagja.

Irán multikulturális ország, számos etnikai és nyelvi csoporttal. A legnagyobbak a perzsák (61%), azeriek (16%), és kurdok (10%).

Iszlám újév

Az iszlám újév (arabul: رأس السنة الهجرية Ra's al-al-Sanāh Hijrīyah) az a nap, amely jelzi egy új év kezdetét az új iszlám szerinti naptári évben, és az a nap, amikor az évek száma eggyel növekszik. Az első nap az évben, az első hónap, Muharram hónap első napja a muszlim kalendáriumban. Az első iszlám év 622-ben Mohamed próféta Mekkából Medinába való vándorlásával (hidzsra)vette kezdetét. Mohamed próféta halála után – veje, Ali ibn Abi Tálib, (röviden) Ali kalifa javaslatára – a hidzsra lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiindulópontja. A vallási tevékenységek többségét, mint például az ima, a böjt, a ramadán, a mekkai zarándoklat (haddzs) időpontját, valamint az iszlámhoz kapcsolódó jelentős események, fesztiválok dátumait a Hold-naptár alapján kell kiszámítani.

Míg egyes iszlám szervezetek szerint az új hónap (és így az újév) kezdetében a hold helyi észlelése a meghatározó a legtöbb iszlám intézmény és ország, köztük Szaúd-Arábia is csillagászati számításokat követ az iszlám naptár jövőbeni időpontjainak meghatározásához. Léteznek sematikus módszerek is az iszlám naptár időpontjainak táblázatos (azaz nem megfigyelésen alapuló) kiszámításához. Ezek egy- vagy akár kétnapos eltéréseket is mutathatnak az egyes országok számított, illetve a Hold megfigyelésén alapuló időpontjai között. Például a Szaúd-Arábiában használt Umm al-Qura naptárt többször is megreformálták az elmúlt években. A jelenlegi rendszer az iszlám naptár szerint 1423-ban (2002. március 15.) került bevezetésre.

Az iszlám kalendáriumban a napok naplementekor kezdődnek. Például Muharram hónap első napja 1432-ben (iszlám naptár szerint) megfelel 2010. december 7-nek vagy 8-nak (országtól függően) a hivatalos naptárakban. A megfigyelés alapú iszlám naptárakban az újhold láthatósága naplementekor december 6-án azt jelenti, hogy Muharram első napja tartott december 6. naplementétől december 7. naplementéig, míg azokon a helyeken, ahol az újhold nem volt látható december 6-án, Muharram hónap első napja december 7. naplementétől december 8. naplementéig tart.

Kerbela

Kerbela (arabː كربلاء; nyugati átírásban Karbalā’ vagy Kerbalā’) város Irak központi részén, Kerbela kormányzóság székhelye, az ország kilencedik legnépesebb városa (2012). Az iszlám vallás síita ágának egyik szent városa, zarándoklati és temetkezési helye, emellett jelentős kereskedőváros, számottevő kézműiparral.

Libanon

Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.

Marokkó

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédja északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara, amely marokkói megszállás alatt áll. Az ország neve a középkori Morroch latin névből ered, amely pedig Marrákes város nevéből származik.

Muszlim naptár

Az iszlám naptár a Hold járásán alapuló éveket használó holdnaptár, melynek kezdőnapja: 622. július 16. Ez az iszlám időszámítás kezdete, azaz 1. év Muharram hónap 1-je. Az iszlám időszámítás a hidzsráról kapta a nevét, amelynek jelentése: Mohamed próféta kivándorlása, áttelepülése, (helytelenül "futása") Mekkából Medinába. Ez a kivándorlás valójában nem július 16-án, hanem több mint két hónappal később, szeptember 23-án történt. I. Omár kalifa nevéhez fűződik ennek a naptárnak az utólagos bevezetése, aki nem a kivándorlás időpontját (Rabí al-Avvel 12-ét - szeptember 23-át) tette meg a naptár kezdetének, hanem az arabok addig használt naptári évének első napját, azaz Muharram elsejét (július 16.).

Problémát jelent a holdnaptárat összhangba hozni az évszakok által meghatározott évvel. Az iszlám naptár ezt nem veszi figyelembe, hanem attól „függetlenül” jár. Egy iszlám évben 12 hónap és 354 nap van, így az év kezdete folyamatosan vándorol visszafelé. 1994-ben az iszlám újév június 11-re esett, 2004-ben február 22-re.

A naptár a Korán előírásain alapul, az abban foglalt előírások betartása szent kötelesség minden muszlim számára. Hivatalos naptárként használják a Perzsa-öböl országaiban, különösen Szaúd-Arábiában. Más iszlám országok a Gergely-naptárt használják a polgári életben, az iszlám naptárak csak a vallási életben használatosak.

Omán

Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága. Jelenlegi uralkodója Kábúsz szultán.

Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon, és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) (wd) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Pakisztán az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Szomália

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.

Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.

Síita iszlám

A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti. A többségi szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta és veje-unokatestvére, Ali kalifa utódai – ahogy ők nevezik, „a ház népe”, vagyis ahl al-bajt – számára kiemelt szerepet biztosít. Hogy ez milyen természetű, az irányzatonként eltér, de összességében elmondható, hogy kizárólag a 656-tól 661-ig uralkodó Alit ismerik el legitim kalifának, és – szintén irányzattól függően – bizonyos számú fiú utódait tévedhetetlen, isteni tudást birtokló imámoknak tekintik. A síita irányzatok többségében fontos szerep jut az úgynevezett mahdihoz kötődő megváltástannak is.

Az iráni hatások által kezdettől fogva befolyásolt, ám sosem egységes síita mozgalom eleinte alapvetően politikai irányzat volt, amely a főhatalmat Alinak és utódainak kívánta megszerezni, és csak az évszázadok folyamán vált elsősorban vallási jellegűvé.

A legnagyobb csoportot az imámita vagy másképp tizenkettes sía alkotja (a legelterjedtebb Iránban és Azerbajdzsánban), de a történelem folyamán komolyabb jelentőségre tett szert a hetes sía (iszmáilijja) és az ötös sía (zajdijja) is.

Ásúrá

Ásúrá (arab: عاشوراء) napja a Muharram tizedik napja az iszlám naptárban. Ez a nap a muharramra való megemlékezés tetőpontja. A siiták gyásznapja, Mohamed próféta unokájának, Husszein ibn ‘Alī (626–680), illetve követői mártíromságának emléknapja.

Az ásúrá arabul egész egyszerűen „tizediket” jelent, ennek értelmében a megemlékezés elnevezés közvetlen fordításban a „tizedik nap” jelent.

Ásúrá napjához több eseményt kötnek. Muszlim hagyomány szerint, amikor a nagy Özönvíz kezdett visszahúzódni, Noé próféta és a családja összegyűjtötte az összes ételt, ami a bárkán maradt, és egy finom pudingot főzött belőle. Az ételnek az „ásúrá” vagy „Noé pudingja” nevet adták. Noé prófétára emlékezve és Istennek hálát adva Anatólia népe és más muszlimok szokássá tették ennek a pudingnak az elkészítését ezen a napon és megosztását a szomszédokkal és barátokkal. Az étel megosztása egy jó módja annak, hogy újra megerősítsük az elengedhetetlen emberek közötti kapcsolatot és egységet, függetlenül vallástól, hittől és háttértől.

A muszlim tradíció szerint az emberi történelem során az Ásúrá napján sok minden történt. Ezek közé tartozik Ádám és Éva teremtése, élethez és halálhoz, mennyhez és pokolhoz fűződő események, Ábrahám próféta megmentése a tűztől, Jákob és József próféta újbóli találkozása, Mózes prófétának és népének megszabadítása a fáraó zsarnoksága alól. Mohamed próféta medinai száműzetésének első időszakában megparancsolta a muszlimoknak, hogy az ásúrá napját egynapos böjttel ünnepeljék, hogy ezzel gesztust tegyen a városi zsidók felé. Bár ezt később feleslegessé tette a ramadán egy hónapos böjtje, a próféta tovább folytatta a böjtölést ásúrá napján és tanácsolta a muszlimoknak, hogy ők is így tegyenek, valamint imádkozzanak, hogy Isten megbocsássa a vétkesek bűneit.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.