Léprigó

A léprigó (Turdus viscivorus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj, valamint a Turdus madárnem típusfaja.

Európában, Ázsiában, Észak-Afrikában közönséges és gyakori madár. Előfordulási területének legnagyobb részén állandó, azaz nem vándorforma, azonban a legkeletibb és legészakibb állományai gyakran kisebb csapatokban délebbre költöznek. Nagytestű rigóféle világos szürkésbarna háti résszel, szürkésfehér arccal és torokkal, valamint fekete pettyes világos sárga beggyel és fehéres hasi résszel. A két nembeli madár tollazata közel azonos, továbbá a három alfaja között is csak csekély a különbség.[1] A hím éneke hangos és messze elhallatszó; akár nedves és szeles időjáráskor is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken „stormcock”-nak, azaz viharkakasnak is nevezik.[2][3]

A kedvelt élőhelyei a nyíltabb erdők, parkok, sövények és mezőgazdasági területek, valamint kertek és temetők. Igen változatos az étrendje; számos gerinctelennel, maggal és erdei gyümölccsel táplálkozik. Kedvenc eledele a fehér fagyöngy (Viscum album), a magyal (Ilex) és a tiszafa termései. Ha alkalma adódik, akkor főleg fagyönggyel táplálkozik; erre a hajlamára utal az angol neve: „Mistle thrush”, és a tudományos fajneve is: viscivorus (fagyöngyevő). Ez az élősködő növény hasznot húz a léprigó táplálkozásából, mivel a madár e növény magvait újabb faágakra juttatja el, ahol a magok az anyanövénytől távol tudnak kicsirázni. Télen a léprigó hevesen védelmezi a területén levő fagyöngy csomókat és magyalfákat, mivel ezek a növények a legkeményebb időjárásban is táplálékként szolgálnak az énekesmadár számára.[3]

Nyitott, csésze alakú fészke a fatörzse mellé vagy egy elágazás közé van építve. A fészket és a fiókákat a két szülő hevesen védelmezi a ragadozókkal szemben; akár az emberre és macskára is rátámadnak. A fészekalj általában 3–5 tojásból áll. A tojásokból 12–15 nap múlva kelnek ki a fiókák; mindkét szülő kotlik, azonban a kotlás nagyobbik részét a tojó vállalja. A fiatal madarak körülbelül 14–16 naposan válnak röpképessé. A felnőtt madarak évente általában két fészekaljat költenek ki és nevelnek fel.[3] A 18. században és a 19. század elején a léprigó elterjedési területe megnőtt, de az utóbbi évtizedekben az állománya kis mértékben csökkenni kezdett, valószínűleg a mezőgazdasági tevékenységek eredményeként. Mivel e rigófaj elterjedési területe hatalmas és példányszáma is jelentős, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajnak minősíti a léprigót.[1]

Léprigó
Evolúciós időszak: Pleisztocén – jelen
Hollandiai példány

Hollandiai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Rigófélék (Turdidae)
Nem: Turdus
Linnaeus, 1758
Faj: T. viscivorus
Tudományos név
Turdus viscivorus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A léprigó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A léprigó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások

Rendszertani besorolása és a neve

Carl Linnaeus
Carl von Linné, e rigófaj leírója

A madarat először Carl von Linné svéd biológus írta le az 1758-ban kiadott Systema Naturae című könyvében a ma is használt nevén: Turdus viscivorus.[4][5] A fagyöngyevésre való hajlamát a tudományos fajneve is és az angol neve is elárulja. A latin „turdus” jelentése rigó, míg a „viscivorus” fagyöngyevőt jelent. Az angol neve „mistle thrush”, ami magyarra fordítva fagyöngy rigót jelent.[6][7][8]

Alfajai

Az idők során legalább nyolc alfajt tulajdonítottak e madárfajnak, azonban többségüket csak a pettyezettségük alapján; minél keletebbre megyünk, a madarak annál halványabb színezetűek és kevésbé pöttyösek. Manapság már csak három elfogadott alfaja van a léprigónak:[9]

  • Turdus viscivorus viscivorus Linnaeus, 1758 – törzsalfaj,
  • Turdus viscivorus bonapartei Cabanis, 1860,
  • Turdus viscivorus deichleri Erlanger, 1897.

A Krím félszigeten él egy elszigetelt állomány, amelyet néha negyedik alfajként, Turdus viscivorus tauricus néven tartanak számon, azonban ezek a léprigók genetikailag nem alkotnak külön alfajt.[9] Lengyelországban és Szicíliában pleisztocén kori léprigó maradványokat fedeztek fel.[10][11]

Rokon fajok

A Turdus madárnembe több mint 60 közepes és nagy termetű rigófaj tartozik. E madarak legfőbb közös jellemzői: kerekített fej, hosszúkás, hegyes szárnyvég, valamint a kellemes ének.[12] A mitokondriális DNS vizsgálatok, valamint a tollazatuk hasonlósága azt mutatja, hogy a léprigó legközelebbi rokonai az énekes rigó (Turdus philomelos) és a kínai rigó (Turdus mupinensis), továbbá, hogy az adaptív radiáció következtében e három faj a Turdus nemen belül egy korai elágazás, tehát a léprigó valamivel távolabbi rokona az európai rigónak, azaz a fekete rigónak (Turdus merula) is.[13]

Előfordulása

Turdus viscivorus in Baikonur-town 001
Elterjedési területének legnagyobb részén a telet is eltűri
Turdus viscivorus 1
Ez a madár sok időt tölt a talajon

A léprigó előfordulási területe nagyon nagy. Európa legnagyobb részén és a mérsékelt övi Ázsiában található meg, a fák nélküli messzi északon hiányzik. Délkelet-Európában, Törökországban és a Közel-Keleten az elterjedési területe nem egységes, azaz a különböző állományok között üres területek vannak. Ezeken a melegebb éghajlatú területeken főleg a kellemesebb, magasabban fekvő élőhelyeket, valamint a tengerparti térségeket választja élőhelyül. A T. v. viscivorus típusalfaj Európában és Ázsia Ob folyóig elterülő részén költ; Ázsia további részein ezt az alfajt a T. v. bonapartei váltja fel. A déli T. v. deichleri nevű alfaj Észak-Afrikában, Korzikán és Szardínián honos.[9]

Ez a rigófaj csak részben vándormadár, csakis a legészakibb és legkeletibb állományai költöznek télen az enyhébb éghajlatú európai, illetve észak-afrikai területekre. A skandináviai és oroszországi léprigók szeptember közepétől kezdenek délre vonulni; ezek a madarak Európában, Törökország nyugati részén és a Közel-Keleten töltik a telet. Október közepétől novemberig számos léprigó repüli át a Gibraltári-szorost, más madarak pedig a ciprusi útvonalat választják. Az Északi-tengert csak nagyon kevés léprigó repüli át. A Brit-szigeteken és a Nyugat-Európában élő példányok egyáltalán nem vándorolnak, de azok, amelyek mégis költöznek, azok is csak nagyon kis utat tesznek meg. A Himalájában a vándorlás a magasabb élőhelyekről az alacsonyabban fekvő területekre való költözést jelenti. A tavaszi vándorlás általában késő márciusban kezdődik, a Közel-Keleten élő madarak akár egy hónappal azelőtt is elindulhatnak. A legészakibb költő madarak csak késő áprilisban vagy kora májusban érkeznek meg. A léprigó egyaránt vonul nappal és éjjel is; általában magányosan vagy kisebb csapatokba verődve.[9] Ritkán, talán eltévedt madarak felbukkantak az Azori-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben, Feröeren, Izlandon, Japánban, Kínában, Kréta szigetén, Ománban, Szaúd-Arábiában és az indiai Szikkim államban.[1][9]

A hatalmas előfordulási területe számos, fákkal benőtt élőhelytípust foglal magába, például erdőket, ültetvényeket, sövényeket és városi parkokat. Elterjedési területének a déli és keleti részein főleg a magasabban fekvő fenyveseket kedveli, gyakran a fahatár fölött a közönséges borókásokban (Juniperus communis) is megtalálható. Észak-Afrika hegységeiben, tengerszint fölötti 600 méteres magasságban is költ; ritkán 1700 méter magasban is meg lehet találni a fészkét.[9] Európában főleg 800–1800 méteres magasságok között költ.[14] A nyíltabb mezőgazdasági területeket, a mocsarakat és a füves pusztákat főleg télen, vagy a vándorlás idején keresi fel.[9]

Bizonyíték van arra, hogy a léprigó – legalábbis az előfordulási területének egy részén –, megváltoztatta a korábbi természetes élőhelyét. Például Németországban és Közép-Európa egyes részein az 1920-as évek közepéig a léprigó főleg a fenyvesekben élt, de ekkortájt elterjedését kiterjesztette az emberek által létrehozott farmokra, parkokra és kertvárosokra is.[15] Még nem ismert pontosan e terjeszkedés oka. Megfigyelhető az olyan területeken, mint például Anglia keleti része, ahol intenzív mezőgazdaság folyik, a léprigók elhagyják a szántóföldeket és beköltöznek a városokba, hiszen ott változatosabb növényekkel borított élőhelyeket találnak.[16]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon elsősorban középhegységi területeken, ritkás, ligetes erdőkben költ. Nyugat-Európában már régóta elterjedt faj a városi parkokban is, ezzel szemben hazánkban csak az utóbbi években tűntek fel az első költőpárok a városi élőhelyeken.

Megjelenése

Thrush (6860124416)
A felnőtt madár háti része szürkésbarna

A legnagyobb magyarországi, illetve európai rigó, közel vadgerle nagyságú. A típusalfaj, azaz a T. v. viscivorus testhossza 27–28 centiméter,[9] szárnyfesztávolsága 45 centiméter.[3] A testtömege 93–167 gramm között van,[5] bár a legtöbb példány körülbelül 130 grammos.[3] Amikor leszáll, a léprigó testtartása felálló, egyenes és egységes. Tollazata a hátán nyáron szürkésbarnás, télre szürkésebb lesz, a hasa pedig szürkésfehér, barna pettyekkel. A begye sárgás és szintén pettyezett. Az arc és torokrész fehéres színezetű. Szárnya alul fehéres árnyalatú. A hosszú faroktollak vége fehér. A szemei sötétbarnák, csőre feketés, a csőr alsó kávájának a töve sárgás színű. A lábszárai és lábfejei sárgásbarnásak. A két nembeli madár között megjelenésben nincsen különbség. A fiatal madár tollazata igen hasonlít a felnőttére. Megfigyelhető különbségek például a világosabb hasi és begyi részek, a tollak krémesebb árnyalatú közepei, valamint az apróbb pontok a sárgás hason. Az élete első telén a fiatal madár már alig különböztethető meg a szüleitől, azonban a korát a hasi részén levő elmosódottabb színek árulják el.[9]

Mistle Thrush Juvenile (5673569754)
A fiatal léprigó tollazata nagyon hasonlít a szüleiéhez

A keleti alfaj, a T. v. bonapartei 30 centiméter hosszú, tehát valamivel nagyobb, mint a típusalfaj. A háti része világosabb szürke, a hasi része pedig fehéresebb, továbbá kevesebb fekete petty található rajta. A két alfaj közti átmeneti szín az Ob folyótól nyugatra figyelhető meg, ahol a bonapartei és viscivorus elterjedési területei fedik egymást.[9]

A déli, T. v. deichleri nevű alfaj színe nagyon hasonlít a bonaparteira, azonban a mérete inkább a viscivorusszal egyezik meg, továbbá karcsúbb felépítésű a csőre.[9]

A kifejlett példányok párzás után teljes vedlésen mennek keresztül. Ez példányonként és az élőhelytől függően késő májusban vagy késő júniusban kezdődik, és október elején fejeződik be. A fiatal madarak csak részben vedlenek, főleg a feji-, a testi- és a fedőtollakat cserélik le. A vedlésük időszakát a tojásból való kikelésük időpontja határozza meg, de többségük októberre már „új ruhát ölt”.[9]

A léprigó jóval nagyobb testű, világosabb színű és hosszabb farktollú, mint az énekes rigó. A Himalája nyugati részén összetéveszthető a nepáli földirigóval (Zoothera mollissima) és a Dixon-földirigóval (Zoothera dixoni). Mindkét Zoothera-faj nagyon hasonlít a léprigóra, azonban a nepáli földirigó szárnyain nincsenek szembeszökő sávjai, a háti része rozsdásabb, és a hasi részén nem pettyek, hanem inkább csíkok láthatók. A Dixon-földirigó háti része olíva-zöldes, a begye csíkos és a szárnyain két-két sáv van. A fiatal léprigók első pillantásra a himalájai földirigóra (Zoothera dauma) hasonlítanak, azonban az utóbbi fajnak a tollazata aranysárgás, hasi és begyi része foltos, továbbá szárnyának alsó részén jellegzetes mintázata van.[9]

Életmódja

Turdus viscivorus -Longbridge, Birmingham, England -parent and chicks-8 (2)
Az első télig a léprigó család általában együtt marad

Az év legnagyobb részében a léprigó magányosan vagy párban él, bár késő nyáron[9] a családok összeállva keresik együtt a táplálékot. A különböző családok összegyűlve, több tíz fős, akár 50 példányból álló csapatot is alkothatnak az év ezen időszakában.[17] Az éjszakákat általában fákon vagy nagyobb bokrokon töltik, ezt is csak magányosan vagy párban, bár ősszel a család, azaz a költőpár és az az évi fiókák együtt alszanak.[9]

A léprigó előszeretettel tartózkodik a talajon, ahol szökellve jár. A talajon egyenes testtartást mutat, a fejét jól felemeli. Ha izgatott, akkor verdes a szárnyával és billegeti a farkát. A röpte hullámos szárnyverdesésekből áll, amelyeket rövid siklórepülések váltanak fel.[9]

Éneke

A hím léprigó éneke erős és melodikus hangzású, amelybe fuvolaszerű füttyhangok is elvegyülnek. A hangja körülbelül így szól: csevii-trevuu … truriitruuruu. Ezt az éneket egy ültében, körülbelül háromszor vagy hatszor ismétli el.[9] Az ének lényege a revírterület kijelölése és megvédése, a tojó odacsalogatása vagy a már meglévő párjával való kapcsolat fenntartása, illetve annak megerősítése.[18] Tónusa az énekes rigóéra és a fekete rigóéra hasonlít, azonban ezektől eltérően a léprigóé kevésbé változatos, illetve lassúbb. E fogyatékosságok enyhítésére a léprigó hangja nagyon erős, jó körülmények között akár 2 kilométerre is elhallatszik. Az énekét a hím főleg a fák tetejéről, vagy egyéb, magasra emelkedő tárgyról adja le. Főleg novembertől kora júniusig énekel. Napközben főleg reggel énekel, de az esőzések után, gyakran közben is hallatja hangját, emiatt az angol nyelvű területeken, viharkakasnak becézik.[9][14] A léprigó éneke az év bármelyik hónapjában hallható, azonban júliustól augusztusig csak kevésbé, mivel ekkor van a vedlési időszaka.[19] Amikor megijed vagy izgatott, akkor száraz, kereplő hangot ad ki;[20] ezt a hangot mindkét nembeli madár hallatja.[9][14] Amikor két madár találkozik, akkor rövid tuk hanggal üdvözlik egymást.[5]

Táplálkozása

Viscum album 003
A legkedveltebb tápláléka, a fehér fagyöngy bogyói

Télen főként a sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) és a fehér fagyöngy bogyóival, hullott gyümölcsökkel, nyáron pedig a talajról gyűjtött gilisztákkal, rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik.[9] Az énekes rigóhoz hasonlóan a léprigó is üllőként használja a köveket a csigaházak feltöréséhez.[19] Ha alkalma adódik, akkor lábatlan gyíkokra (Anguis fragilis), valamint énekes rigó, fekete rigó és erdei szürkebegy (Prunella modularis) fiókákra is vadászik.[9]

Növényi eredetű tápláléka főleg a fagyöngy, magyal és tiszafa terméseiből és magvaiból tevődik össze, de nem veti meg a vadszeder, a cseresznye, a bodza, a galagonya, az olajfa és a vadrózsa terméseit sem. Virágokkal, valamint a füvek és más növények friss hajtásaival is táplálkozik. A lehullott almákba és szilvákba is belekóstol. A táplálékát főképp a költőterülete körül és nyílt terepen szerzi meg; néha megosztva a területét a szőlőrigóval (Turdus iliacus) és a fenyőrigóval (Turdus pilaris).[9]

A fiatal madarak életük első időszakában főleg gerinctelenekkel táplálkoznak; ezeket a felnőtt madaraktól eltérően nem a nyílt, füves helyeken, hanem a bokrok között és az avarban keresik meg. A felnőtt léprigó a fészektől akár 1 kilométeres távolságra is elrepülhet a megfelelő táplálékszerző helyek eléréséhez. Miután röpképessé váltak a fiatal léprigók, a tél beálltáig a szülők mellett maradhatnak.[17] Télen a magányos vagy párban élő példányok hevesen védelmezik a területükön levő fagyöngycsomókat és magyalfákat.[21] A madarak e két növény termését inkább a szűkösebb napokra hagyják, addig más fák vagy bokrok terméseivel, illetve a talajon talált gerinctelenekkel táplálkoznak.[14] A léprigó a tartalékkészleteit a saját fajtársaitól is félti, továbbá szembeszáll más rigófajokkal, a süvöltővel (Pyrrhula pyrrhula) és a nagy fakopánccsal (Dendrocopos major) is. Az olyan években, amikor bőséges az erdei gyümölcsök termése, a léprigó feladja a fagyöngy védelmezését, és gyakran csapatokba verődik.[22] Más, szegényebb években a léprigó féltett területét ellepik a szőlőrigó, fenyőrigó és a csonttollú csapatok (Bombycilla garrulus).[21]

A léprigó jelentős szerepet játszik a fagyöngy terjedésében. Ennek az élősködő növénynek a magvai a megfelelő ágra kell eljutniuk ahhoz, hogy kicsírázzanak. A nagyon laktató fagyöngyterméseket igen kedveli a léprigó. Megemésztve a termés húsát, érintetlenül hagyja a magot, sőt az ürülékével is hozzásegít a trágyázáshoz.[2]

Ragadozói és élősködői

Ixodus ricinus 5x
A gazdaállat vérével jóllakott közönséges kullancs (Ixodes ricinus)

Ennek a rigófélének a legfőbb ellenségei a következő ragadozó madarak: gatyáskuvik (Aegolius funereus),[23] szirti sas (Aquila chrysaetos),[24] vörös vércse (Falco tinnunculus),[19] héja (Accipiter gentilis),[25] vándorsólyom (Falco peregrinus)[26] és a karvaly (Accipiter nisus).[27] A tojásokat és a fiókákat főleg a macskák és a varjúfélék pusztítják, de ezek ellen hevesen szembeszállnak a léprigó szülők. Néha még az emberre is rátámad.[19] Csak ritka esetben neveli fel a kakukk (Cuculus canorus) fiókáját.[28]

E madárfaj külső élősködői közé tartoznak a következő bolhák (Siphonaptera) és kullancsok (Ixodidae): a Ceratophyllus gallinae, a Dasypsyllus gallinulae, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a Trombicula autumnalis.[29][30][31] Jelentősebb belső élősködői: a galandférgek (Cestoda),[32][33] a fonálférgek (Nematoda)[34][35] és a Syngamus merulae, amely rokona a Syngamus trachea nevű féregnek; féreg, amely a madarak légzőrendszerét támadja meg.[36] A léprigó vérében főleg Trypanosoma- és Plasmodium-fajok élősködnek.[37][38]

Szaporodása

Turdus viscivorus deichleri MHNT 232 Aïn-Chénia, El Aouinet Algérie
A déli, T. v. deichleri nevű alfaj tojásai

A léprigó egyéves korában már ivarérett.[3] A felnőtt madarak monogám párkapcsolatot tartanak fent; az olyan helyeken, ahol nem kell vándorolniuk, a költőpárok egész évben együtt maradnak.[39] E rigófaj revírterülete jóval nagyobb, mint a fekete rigóé és az énekes rigóé.[9] A fészek körüli terület körülbelül 0,6 hektár, míg a táplálékot szolgáltató terület akár 15–17 hektár is lehet. A vándorló példányok esetében a madarak mindig ugyanarra a területre térnek vissza, amelyet azelőtt való évben uraltak.[5] Az erdei magánterületek nagyobbak, mint a farmokon lévők.[17] A hím mindenre rátámad, ami a költőterületére merészkedik, legyen az ragadozó madár, varjúféle,[9] macska vagy ember.[19] A kutatók észrevették, hogy udvarlás közben a hím néha táplálékot kínál a tojónak.[40]

Mistle trush male left pass earthworms to female
A bal oldalon levő hím a fészken kotló tojónak adja át a földigilisztákat

A költési időszak élőhelytől függően változó. Délen és Európa nyugati részein március közepén (a Brit-szigeteken akár február végén) kezdődik, azonban az északi területeken, mint például Finnországban, csak kora májusban kezdik a fészekrakást.[14] A fészket általában egy ág elágazásába vagy a fatörzs mellé építik, de a sövényekbe, házak kiszögelléseibe vagy sziklaszirtek repedéseibe is készíthetik. A fészek akár 20 méteres magasban is ülhet, bár általában csak 2–9 méter magasban található. Az erdei pinty (Fringilla coelebs) gyakran fészkel a léprigó közelében; az erdei pinty nagyon figyelmes, és a léprigó igen agresszív a betolakodókkal szemben, tehát mindkét madárfaj fészke védelemben részesül. A léprigó fészke nyitott csésze alakú, és száraz fűből, ágacskákból, mohából és gyökerekből készül, belül sárral, finomabb szálú fűvel és levelekkel béleli ki a madár. A fészket főleg a tojó építi, de kisebb mértékben a hím is besegít.[5][9][14] A költési időszak elején épített fészkeket gyakran tönkretehetik a viharok.[19]

Az átlagos fészekalj 3–5 tojásból állhat, bár vannak léprigó tojók, amelyek csak 2, vagy akár 6 tojást raknak. A tojások fehéreskrém színűek, vagy zöldeskékek lehetnek; rajtuk számos vörös, lila vagy barna petty látható.[14] Az átlagos tojás mérete 30×20 milliméter, tömege 7–8 gramm, melynek 6 százalékát a tojáshéj teszi ki.[3] A kotlást főleg a tojó végzi.[9] A kikeléshez körülbelül 12–15 nap kell. A frissen kikelt fiókák magatehetetlenek és nagyjából csupaszok,[3] a szülők melengetik és etetik őket. A fiatal léprigók 14–16 naposan válnak röpképessé. Az előfordulási területük legnagyobb részén a léprigók két fészekaljat nevelnek fel; ez alól kivételt képez Szibéria, ahol az időjárás miatt csak egy fészekalj felnevelésére marad idő. Amíg a hím táplálja az első fészekaljat, addig a tojó már a második fészekaljon kotlik.[9] Néha ugyanazt a fészket használják mindkét fészekalj felneveléséhez.[41] A röpképes fiatal madarak körülbelül még 15–20 napig a szülőktől függnek.[5]

Az Egyesült Királyságban végzett megfigyelés szerint a fiatal léprigóknak csak az 57 százaléka éli túl az első évet; továbbá évente a felnőttek 38 százaléka elpusztul. Az átlagos élettartam körülbelül 3 év,[3] azonban a rekordot egy Svájcban meggyűrűzött léprigó tartja; ez a példány 21 évet és 3 hónapot élt, és életének a lelövése vetett végett.[42]

A léprigó és az ember

Léprigók a kultúrában

Mistlethrushbonna
Giovanni da Udine Léprigó és havasi csóka című rajza

A 16. század első felében Rotterdami Erasmus, németalföldi humanista, miközben latin nyelvű közmondásokat gyűjtött, a következőt írta a rigóról: Turdus malum sibi ipse cacat („A rigó saját ürüléke okozza a saját maga vesztét”). Ez a közmondás arra utal, hogy a léprigó igen kedveli az édes, ragacsos gyümölcsöket, az emberek pedig e gyümölcsök ragacsos keverékét kentek a faágakra, hogy madarakat foghassanak; tehát a léprigó valóban okozza a saját vesztét, mivel terjeszti azoknak a gyümölcsöknek a magvait, amelyekkel az ember aztán csapdát állít neki.[8][43]

A szintén 16. századbeli Giovanni da Udine itáliai festőművész, aki a híres Raffaello Sanzio műhelyében is dolgozott, megalkotta a Léprigó és havasi csóka című rajzot, amiből később a Madár virágfűzérrel és gyümölccsel című festmény készült. Raffaello ezt a festményt használta alapul a vatikáni Apostoli Palota freskójához.[44][45]

Egy kora reneszánsz kori versben, melynek címe The Harmony of Birds, a léprigót is megszólaltatják.[46][47] A léprigó énekéről Thomas Hardy Darkling Thrush és Edward Thomas The Thrush című műveikben is írnak.[48] E madárfaj erős éneke az angol nyelvű területeken több becenevet is eredményezett, például: screech, shrite és gawthrush.[49][50] Mivel a fagyöngy mellett a magyal terméseit is nagyon kedveli, néhol „magyal rigónak” vagy „magyal kakasnak”, azaz angolul: Holm thrush, hollin cock és holm cock is nevezik.[51]

A léprigó természetvédelmi státusza

Ennek a rigófélének óriási az előfordulási területe. Hatalmas területeket foglalt el Európából és Ázsia nyugati részéből. A európai állományát 9–22,2 millió példányra becsülik, ha ehhez hozzáadjuk az ázsiai madarakat, akkor a globális állomány 12,2–44,4 millió példányból tevődik össze.[1] Korábban e madárfaj elterjedése kisebb volt a mainál; az 1700-as években Anglia északi részén ritka költőnek számított.[17] A 18. században és a 19. század elején a léprigó kiterjesztette az előfordulási területét az angol alföldekre és part menti részekre. A feljegyzések szerint Írországban 1807-ben költött először, továbbá megtelepedett Skóciában és Hollandiában. Az élőhelyét a következő országokban is megnövelte: Ausztria, Dánia, Magyarország és Norvégia.[14]

Bár manapság a léprigó állományai csökkenőben vannak, ez az egyedszám csökkenés nem annyira gyors és nagymértékű ahhoz, hogy különösebb védelmi intézkedéseket igényeljen. Mivel az állománya jelentős és az elterjedési területe is nagy, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)nem fenyegetett faj”-nak minősíti a léprigót.[1] Az állománycsökkenés főleg az újabb és rendezettebb földművelési technológiáknak lehet a következménye. A túlzott mértékben használt rovarirtó szerek miatt a kultúrtájakon és egyéb mezőgazdasági területeken erősen megcsappant a gerinctelenek száma. Az elhalálozási ráta, a fészekaljak mérete és a fiatalok életben maradása jóval rövidebb a beültetett területeken, mint a legeltetésre használt mezőkön.[17] Finnországban főleg az öreg erdők kivágása csökkentette a helybeli léprigók egyedszámát.[5]

Jegyzetek

  1. a b c d e BirdLife International: 'Turdus viscivorus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
  2. a b Rothschild & Clay (1953) p. 28.
  3. a b c d e f g h i Mistle Thrush Turdus viscivorus [Linnaeus, 1758]. Bird Facts. British Trust for Ornithology (BTO). (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
  4. Linnaeus (1758) p. 168.
  5. a b c d e f g Hoyo, Josep del; Elliott, Andrew; Sargatal, Jordi; Christie, David A (eds.): Mistle Thrush. Handbook of the Birds of the World Alive. Lynx Edicions. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) [Előfizetés szükséges]
  6. Brookes (2006) p. 952.
  7. Jobling (2010) p. 393.
  8. a b Jobling (2010) p. 404.
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa Clement et al. (2000) pp. 397–491.
  10. Tomek, Teresa, Bocheński, Zbigniew M; Socha, Paweł; Stefaniak, Krzysztof (2012). „Continuous 300,000-year fossil record:changes in the ornithofauna of Biśnik Cave, Poland”. Palaeontologia Electronica 15 (1), 1–20. o.
  11. Pavia, Marco (2003). „The late Pleistocene fossil avian remains from Grotta dei Fiori, Carbonia (SW Sardinia, ltaly)”. Bollettino della Società Paleontologica Italiana 42 (1–2), 163–169. o.
  12. Clement et al. (2000) pp. 36–38.
  13. Voelker Gary; Rohwer, Sievert; Bowie, Rauri C K; Outlaw Diana C (2007). „Molecular systematics of a speciose, cosmopolitan songbird genus: Defining the limits of, and relationships among, the Turdus thrushes”. Molecular Phylogenetics and Evolution 42 (2), 422–434. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.07.016. PMID 16971142.
  14. a b c d e f g h Snow & Perrins (1998) pp. 1230–1234.
  15. Fuller (2003) p. 28.
  16. Mason, Christopher F (2000). „Thrushes now largely restricted to the built environment in eastern England”. Diversity and Distributions 6 (4), 189–194. o. DOI:10.1046/j.1472-4642.2000.00084.x.
  17. a b c d e Brown & Grice (2005) p. 499.
  18. Clement et al. (2000) p. 41.
  19. a b c d e f Coward (1928) pp. 193–196.
  20. Song Thrush/Mistle Thrush. A BTO Garden BirdWatch factsheet. British Trust for Ornithology (BTO). (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)
  21. a b Snow & Snow (2010) pp. 154–156.
  22. Skórka, Piotr (2005). „Population dynamics and social behavior of the Mistle Thrush Turdus viscivorus during winter”. Acta Ornithologica 40 (1), 35–42. o. DOI:10.3161/068.040.0109.
  23. Korpimäki & Hakkarainen (2012) p. 97.
  24. Watson (2010) p. 94.
  25. Kenward (2010) p. 204.
  26. Ratcliffe (2010) p. 415.
  27. Newton (2010) p. 108.
  28. Glue, David (1972). „Cuckoo hosts in British habitats”. Bird Study 19 (4), 187–192. o. DOI:10.1080/00063657209476342.
  29. Rothschild & Clay (1953) pp. 84–85.
  30. Rothschild & Clay (1953) p. 227.
  31. Falchi, Alessandro, Dantas-Torres, Filipe: Lorusso, Vincenzo: Malia, Egidio: Lia, Riccardo Paolo: Otranto, Domenico (2012). „Autochthonous and migratory birds as a dispersion source for Ixodes ricinus in southern Italy”. Experimental & Applied Acarology 58 (2), 167–174. o. DOI:10.1007/s10493-012-9571-8.
  32. Rothschild & Clay (1953) p. 197.
  33. Mettrick, D F (1962). „A new cestode, Anomotaenia caenodex sp. nov. from a mistle thrush, Turdus viscivorus viscivorus (L.)”. Journal of Helminthology 36, 157–160. o. DOI:10.1017/S0022149X00022446. PMID 14473034.
  34. Rothschild & Clay (1953) p. 189.
  35. Supperer, Rudolf (1958). „Zwei neue Filarien (s. l.), Eufilaria delicata spec. nov. und Ornithofilaria böhmi spec. nov. aus der Misteldrossel, Turdus viscivorus L” (német nyelven). Zeitschrift für Parasitenkunde 18 (4), 312–319. o. DOI:10.1007/BF00259661.
  36. Rothschild & Clay (1953) p. 181.
  37. Rothschild & Clay (1953) p. 171.
  38. Rothschild & Clay (1953) p. 165.
  39. Turdidae Thrushes. Bird Facts. British Trust for Ornithology (BTO). (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  40. Young, Howard (1955). „Breeding behavior and nesting of the Eastern Robin”. American Midland Naturalist 53 (2), 329–352. o.
  41. Mistle Thrush. Garden birds. British Trust for Ornithology. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  42. European Longevity Records. Euring. [2013. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  43. Erasmus (1982) p. 25.
  44. Hersey (1993) p. 225.
  45. Alsteens (2009) pp. 22–23.
  46. Percy Society et al. (1842) p. 6.
  47. Andrew (1985) p. 77.
  48. Armitage & Dee (2011) pp. 202–203.
  49. Swainson (1886) pp. 1–2.
  50. Lockwood (1984) p. 104.
  51. Cocker & Mabey (2005) pp. 360–361.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mistle thrush című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

Irodalom

  • Alsteens, Stijn. Raphael to Renoir: Drawings from the Collection of Jean Bonna. New York: Metropolitan Museum of Art (2009) (Catalogue for the Exhibition "Raphael to Renoir: Drawings from the Collection of Jean Bonna", held at The Metropolitan Museum of Art, New York, from January 21 to April 26, 2009, and at the National Gallery of Scotland, Edinburgh, from June 5 to September 6, 2009)
  • Andrew, Malcolm. Two Early Renaissance Bird Poems: The Harmony of Birds, The Parliament of Birds. Washington D. C.: Folger Books (1985). ISBN 0-918016-73-8
  • Armitage, Simon. The Poetry of Birds. London: Penguin (2011). ISBN 0-14-102711-8
  • Brookes, Ian (editor-in-chief). The Chambers Dictionary, 9th, Edinburgh: Chambers (2006). ISBN 0-550-10185-3
  • Brown, Andy. Birds in England (Poyser Country Avifaunas). London: Poyser (2005). ISBN 0-7136-6530-0
  • Clement, Peter, Hathway, Ren; Wilczur, Jan. Thrushes (Helm Identification Guides). London: Christopher Helm Publishers (2000). ISBN 0-7136-3940-7
  • Cocker, Mark. Birds Britannica. London: Chatto & Windus (2005). ISBN 978-0-7011-6907-7
  • Coward, Thomas Alfred. The Birds of the British Isles and Their Eggs: volume 1, 3rd, London: Frederick Warne (1928)
  • Erasmus, Desiderius, Mynors, R A B (editor); Phillips, Margaret Mann (translator). Adages: Ii1 to Iv100 (Collected Works of Erasmus). Toronto: University of Toronto Press (1982). ISBN 0-8020-2373-8
  • Fuller, Robert J. Bird Life of Woodland and Forest. Cambridge: Cambridge University Press (2003). ISBN 0-521-54347-9
  • Hersey, George L. High Renaissance Art in St. Peter's and the Vatican: An Interpretive Guide. Chicago: University of Chicago Press (1993). ISBN 0-226-32782-5
  • Jobling, James A. The Helm Dictionary of Scientific Bird Names. London: Christopher Helm (2010). ISBN 978-1-4081-2501-4
  • Kenward, Robert. The Goshawk (Poyser monographs). London: Poyser (2010). ISBN 1-4081-2826-8
  • Korpimäki, Erkki. The Boreal Owl:Ecology, Behaviour and Conservation of a Forest-Dwelling Predator. Cambridge: Cambridge University Press (2012). ISBN 978-0-521-11371-7
  • Linnaeus, Carl. Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima, reformata (Latin nyelven). Holmiae: Laurentii Salvii (1758)
  • Lockwood, William Burley. Oxford Book of British Bird Names. Oxford: Oxford University Press (1984). ISBN 0-19-214155-4
  • Newton, Ian. The Sparrowhawk (Poyser monographs). London: Poyser [1986] (2010). ISBN 1-4081-3834-4
  • Percy Society, Collier, John Payne; Skelton, John; Smith, Goldwin. The Harmony of Birds. London: Percy Society (1842)
  • Ratcliffe, Derek. The Peregrine Falcon (Poyser monographs). London: Poyser (2010). ISBN 1-4081-3683-X
  • Miriam Rothschild; Clay, Theresa. Fleas, Flukes and Cuckoos. A study of bird parasites. London: Collins (1953)
  • Snow, Barbara. Birds and Berries (Poyser Monographs). London: Poyser (2010). ISBN 978-1-4081-3821-2
  • Snow, David, Perrins, Christopher M (editors). The Birds of the Western Palearctic concise edition (2 volumes). Oxford: Oxford University Press (1998). ISBN 978-0-19-854099-1
  • Swainson, Rev. Charles Anthony. The folk lore and provincial names of British birds. London: Elliot Stock (1886)
  • Watson, Jeff. The Golden Eagle (Poyser monographs). London: Poyser (2010). ISBN 1-4081-3455-1

További információk

Albánia madárfajainak listája

A világon élő mintegy 10 000 madárfaj közül Albániában jelenleg 344 fajt tartanak nyilván.

Rend: búváralakúak (Gaviiformes) – 3 faj

Család: búvárfélék (Gaviidae)

északi búvár (Gavia stellata)

sarki búvár (Gavia arctica)

jeges búvár (Gavia immer)Rend: vöcsökalakúak (Podicipediformes) – 5 faj

Család: vöcsökfélék (Podicipedidae)

kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)

búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena)

füles vöcsök (Podiceps auritus)

feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)Rend: viharmadár-alakúak (Procellariiformes) – 1 faj

Család: viharfecskefélék (Hydrobatidae)

európai viharfecske (Hydrobates pelagicus)Rend: gödényalakúak (Pelecaniformes) – 6 faj

Család: gödényfélék (Pelecanidae)

rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)

borzas gödény (Pelecanus crispus)

Család: szulafélék (Sulidae)

szula (Morus bassanus)

Család: kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)

nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis)

kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)Rend: gólyaalakúak (Ciconiiformes) – 12 faj

Család: gémfélék (Ardeidae)

szürke gém (Ardea cinerea)

vörös gém (Ardea purpurea)

nagy kócsag (Egretta alba) vagy (Ardea alba)

kis kócsag (Egretta garzetta)

pásztorgém (Bubulcus ibis)

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

bölömbika (Botaurus stellaris)

Család: gólyafélék (Ciconiidae)

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

Család: íbiszfélék (Threskiornithidae)

batla (Plegadis falcinellus)

kanalasgém (Platalea leucorodia)Rend: flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) – 1 faj

Család: flamingófélék (Phoenicopteridae)

rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber) vagy (Phoenicopterus roseus)Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 33 faj

Család: récefélék (Anatidae)

bütykös hattyú (Cygnus olor)

énekes hattyú (Cygnus cygnus)

kis hattyú (Cygnus columbianus)

vetési lúd (Anser fabalis)

rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus)

nagy lilik (Anser albifrons)

kis lilik (Anser erythropus)

nyári lúd (Anser anser)

vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)

vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)

bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)

fütyülő réce (Anas penelope)

kendermagos réce (Anas strepera)

csörgő réce (Anas crecca)

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

nyílfarkú réce (Anas acuta)

böjti réce (Anas querquedula)

kanalas réce (Anas clypeata)

márványos réce (Marmaronetta angustirostris)

üstökösréce (Netta rufina)

barátréce (Aythya ferina)

cigányréce (Aythya nyroca)

kontyos réce (Aythya fuligula)

hegyi réce (Aythya marila)

pehelyréce (Somateria mollissima)

jegesréce (Clangula hyemalis)

fekete réce (Melanitta nigra)

füstös réce (Melanitta fusca)

kerceréce (Bucephala clangula)

kis bukó (Mergellus albellus)

örvös bukó (Mergus serrator)

nagy bukó (Mergus merganser)

kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala)Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 35 faj

Család: halászsasfélék (Pandionidae)

halászsas (Pandion haliaetus)

Család: vágómadárfélék (Accipitridae)

darázsölyv (Pernis apivorus)

vörös kánya (Milvus milvus)

barna kánya (Milvus migrans)

rétisas (Haliaeetus albicilla)

szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus)

dögkeselyű (Neophron percnopterus)

fakó keselyű (Gyps fulvus)

barátkeselyű (Aegypius monachus)

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

barna rétihéja (Circus aeruginosus)

kékes rétihéja (Circus cyaneus)

fakó rétihéja (Circus macrourus)

hamvas rétihéja (Circus pygargus)

kis héja (Accipiter brevipes)

karvaly (Accipiter nisus)

héja (Accipiter gentilis)

egerészölyv (Buteo buteo)

pusztai ölyv (Buteo rufinus)

gatyás ölyv (Buteo lagopus)

békászó sas (Aquila pomarina)

fekete sas (Aquila clanga)

parlagi sas (Aquila heliaca)

szirti sas (Aquila chrysaetos)

héjasas (Hieraaetus fasciatus)

törpesas (Hieraaetus pennatus)

Család: sólyomfélék (Falconidae)

fehérkarmú vércse (Falco naumanni)

vörös vércse (Falco tinnunculus)

kék vércse (Falco vespertinus )

Eleonóra-sólyom (Falco eleonorae)

kis sólyom (Falco columbarius)

kabasólyom (Falco subbuteo)

Feldegg-sólyom (Falco biarmicus)

kerecsensólyom (Falco cherrug)

vándorsólyom (Falco peregrinus)Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 5 faj

Család: fácánfélék (Tetraonidae)

nyírfajd ((Lyrurus tetrix)) vagy (Tetrao tetrix)

császármadár (Bonasa bonasia)

Család: fácánfélék (Phasianidae)

szirtifogoly (Alectoris graeca)

fogoly (Perdix perdix)

fürj (Coturnix coturnix)

fácán (Phasianus colchicus)Rend: darualakúak (Gruiformes) – 10 faj

Család: darufélék (Gruidae)

daru (Grus grus)

Család: guvatfélék (Rallidae)

guvat (Rallus aquaticus)

haris (Crex crex)

kis vízicsibe (Porzana parva)

törpevízicsibe (Porzana pusilla)

pettyes vízicsibe (Porzana porzana)

vízityúk (Gallinula chloropus)

szárcsa (Fulica atra)

Család: túzokfélék (Otididae)

túzok (Otis tarda)

reznek (Tetrax tetrax)Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 60 faj

Család: csigaforgatófélék (Haematopodidae)

csigaforgató (Haematopus ostralegus)

Család: gulipánfélék (Recurvirostridae)

gulipán (Recurvirostra avosetta)

Család: ugartyúkfélék (Burhinidae)

ugartyúk (Burhinus oedicnemus)

Család: székicsérfélék

székicsér (Glareola pratincola)

Család: lilefélék (Charadriidae)

bíbic (Vanellus vanellus)

Ázsiai pettyeslile (Pluvialis fulva)

aranylile (Pluvialis apricaria)

ezüstlile (Pluvialis squatarola)

parti lile (Charadrius hiaticula)

kis lile (Charadrius dubius)

széki lile (Charadrius alexandrinus)

havasi lile (Charadrius morinellus)

Család: szalonkafélék (Scolopacidae)

erdei szalonka (Scolopax rusticola)

kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)

nagy sárszalonka (Gallinago media)

sárszalonka (Gallinago gallinago)

nagy goda (Limosa limosa)

kis goda (Limosa lapponica)

kis póling (Numenius phaeopus)

vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)

nagy póling (Numenius arquata)

füstös cankó (Tringa erythropus)

piroslábú cankó (Tringa totanus)

tavi cankó (Tringa stagnatilis)

szürke cankó (Tringa nebularia)

erdei cankó (Tringa ochropus)

réti cankó (Tringa glareola)

terekcankó (Xenus cinereus)

billegetőcankó (Actitis hypoleucos)

kőforgató (Arenaria interpres)

sarki partfutó (Calidris canutus)

fenyérfutó (Calidris alba)

kis partfutó (Calidris pusilla)

apró partfutó (Calidris minuta)

Temminck-partfutó (Calidris temminckii)

sarlós partfutó (Calidris ferruginea)

havasi partfutó (Calidris alpina)

sárjáró (Limicola falcinellus)

pajzsos cankó (Philomachus pugnax)

Család: halfarkasfélék (Stercorariidae)

ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus)

Család: sirályfélék (Laridae)

viharsirály (Larus canus)

korallsirály (Larus audouinii)

dolmányos sirály (Larus marinus)

ezüstsirály (Larus argentatus)

heringsirály (Larus fuscus)

sárgalábú sirály (Larus cachinnans)

Larus michahellis vagy Larus cachinnans michahellis

dankasirály (Larus ridibundus)

vékonycsőrű sirály (Larus genei)

szerecsensirály (Larus melanocephalus)

kis sirály (Larus minutus)

csüllő (Rissa tridactyla)

Család: csérfélék (Sternidae)

kacagócsér (Gelochelidon nilotica) vagy (Sterna nilotica)

lócsér (Sterna caspia)

kenti csér (Sterna sandvicensis)

küszvágó csér (Sterna hirundo)

kis csér (Sterna albifrons)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)

kormos szerkő (Chlidonias niger)Rend: galambalakúak (Columbiformes) – 5 faj

galambfélék (Columbidae)

szirti galamb (Columba livia)

kék galamb (Columba oenas)

örvös galamb (Columba palumbus)

vadgerle (Streptopelia turtur)

balkáni gerle (Streptopelia decaocto)Rend: kakukkalakúak (Cuculiformes) – 2 faj

Család: kakukkfélék (Cuculidae)

pettyes kakukk (Clamator glandarius)

kakukk (Cuculus canorus)Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 10 faj

Család: gyöngybagolyfélék (Tytonidae)

gyöngybagoly (Tyto alba)

Család: bagolyfélék (Strigidae)

füleskuvik (Otus scops)

uhu (Bubo bubo)

hóbagoly (Bubo scandiacus)

macskabagoly (Strix aluco)

uráli bagoly (Strix uralensis)

kuvik (Athene noctua)

gatyáskuvik (Aegolius funereus)

erdei fülesbagoly (Asio otus)

réti fülesbagoly (Asio flammeus)Rend: lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) – 1 faj

Család: lappantyúfélék (Caprimulgidae)

lappantyú (Caprimulgus europaeus)Rend: sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) – 3 faj

Család: sarlósfecskefélék (Apodidae)

havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba)

sarlósfecske (Apus apus)

Apus pallidusRend: szalakótaalakúak (Coraciiformes) – 4 faj

Család: jégmadárfélék (Alcedinidae)

jégmadár (Alcedo atthis)

Család: gyurgyalagfélék (Meropidae)

gyurgyalag (Merops apiaster)

Család: szalakótafélék (Coraciidae)

szalakóta (Coracias garrulus)

Család: bankafélék (Upupidae)

búbos banka (Upupa epops)Rend: harkályalakúak (Piciformes) – 10 faj

Család: harkályfélék (Picidae)

nyaktekercs (Jynx torquilla)

kis fakopáncs (Dendrocopos minor)

közép fakopáncs (Dendrocopos medius)

fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)

nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus)

fekete harkály (Dryocopus martius)

zöld küllő (Picus viridis)

hamvas küllő (Picus canus)Rend:verébalakúak (Passeriformes) – 138 faj

Család:pacsirtafélék (Alaudidae)

kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra)

szikipacsirta (Calandrella brachydactyla)

búbos pacsirta (Galerida cristata)

erdei pacsirta (Lullula arborea)

mezei pacsirta (Alauda arvensis)

havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris)

Család: fecskefélék (Hirundinidae)

partifecske (Riparia riparia)

füsti fecske (Hirundo rustica)

vörhenyes fecske (Hirundo daurica)

molnárfecske (Delichon urbica)

Család: billegetőfélék (Motacillidae)

barázdabillegető (Motacilla alba)

citrombillegető (Motacilla citreola)

sárga billegető (Motacilla flava)

hegyi billegető (Motacilla cinerea)

sarkantyús pityer (Anthus richardi)

parlagi pityer (Anthus campestris)

erdei pityer (Anthus trivialis)

réti pityer (Anthus pratensis)

rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus)

havasi pityer (Anthus spinoletta)

Család: királykafélék (Regulidae)

sárgafejű királyka (Regulus regulus)

tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus)

Család: csonttollúfélék (Bombycillidae)

csonttollú (Bombycilla garrulus)

Család: vízirigófélék (Cinclidae)

vízirigó (Cinclus cinclus)

Család: ökörszemfélék (Troglodytidae)

ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Család: szürkebegyfélék (Prunellidae)

havasi szürkebegy (Prunella collaris)

erdei szürkebegy (Prunella modularis)

Család: rigófélék (Turdidae)

kövirigó (Monticola saxatilis)

kék kövirigó (Monticola solitarius)

örvös rigó (Turdus torquatus)

fekete rigó (Turdus merula)

fenyőrigó (Turdus pilaris)

szőlőrigó (Turdus iliacus)

énekes rigó (Turdus philomelos)

léprigó (Turdus viscivorus)

Család: szuharbújófélék (Cisticolidae)

szuharbújó (Cisticola juncidis)

Család: óvilági poszátafélék (Sylviidae)

berki poszáta (Cettia cetti)

réti tücsökmadár (Locustella naevia)

berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis)

nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)

fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon)

csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)

foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)

énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)

nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

kis geze (Hippolais caligata)

olívgeze (Hippolais olivetorum)

déli geze (Hippolais polyglotta)

kerti geze (Hippolais icterina)

fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)

csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)

Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli)

Phylloscopus orientalis

sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)

barátposzáta (Sylvia atricapilla)

kerti poszáta (Sylvia borin)

mezei poszáta (Sylvia communis)

kis poszáta (Sylvia curruca)

karvalyposzáta (Sylvia nisoria)

dalos poszáta (Sylvia hortensis)

Sylvia crassirostris

feketetorkú poszáta (Sylvia rueppelli)

bajszos poszáta (Sylvia cantillans)

kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)

törpeposzáta (Sylvia conspicillata)

bujkáló poszáta (Sylvia undata)

Család: légykapófélék (Muscicapidae)

szürke légykapó (Muscicapa striata)

kormos légykapó (Ficedula hypoleuca)

örvös légykapó (Ficedula albicollis)

félörvös légykapó (Ficedula semitorquata)

kis légykapó (Ficedula parva)

vörösbegy (Erithacus rubecula)

kékbegy (Luscinia svecica)

vörhenyesfarkú tüskebujkáló (Cercotrichas galactotes)

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus)

rozsdás csuk (Saxicola rubetra)

cigánycsuk (Saxicola rubicola)

hantmadár (Oenanthe oenanthe)

déli hantmadár (Oenanthe hispanica)

Család: papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae)

barkóscinege (Panurus biarmicus)

Család: őszapófélék (Aegithalidae)

őszapó (Aegithalos caudatus)

Család: cinegefélék (Paridae)

füstös cinege (Poecile lugubris vagy Parus lugubris)

barátcinege (Parus palustris vagy Poecile palustris)

kormosfejű cinege (Parus montanus vagy Poecile montana)

fenyvescinege (Parus ater)

búbos cinege (Parus cristatus vagy Lophophanes cristatus)

széncinege (Parus major)

kék cinege (Parus caeruleus) vagy (Cyanistes caeruleus)

Család: csuszkafélék (Sittidae)

csuszka (Sitta europaea)

szirti csuszka (Sitta neumayer)

hajnalmadár (Tichodroma muraria)

Család: fakuszfélék (Certhiidae)

hegyi fakusz (Certhia familiaris)

rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)

Család: függőcinege-félék (Remizidae)

függőcinege (Remiz pendulinus)

Család: sárgarigófélék (Oriolidae)

sárgarigó (Oriolus oriolus)

Család: gébicsfélék (Laniidae)

tövisszúró gébics (Lanius collurio)

nagy őrgébics (Lanius excubitor)

kis őrgébics (Lanius minor)

álarcos gébics (Lanius nubicus)

vörösfejű gébics (Lanius senator)

Család: varjúfélék (Corvidae)

szajkó (Garrulus glandarius)

szarka (Pica pica)

fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes)

havasi varjú (Pyrrhocorax pyrrhocorax)

havasi csóka (Pyrrhocorax graculus)

csóka (Corvus monedula)

vetési varjú (Corvus frugilegus)

kormos varjú (Corvus corone)

dolmányos varjú (Corvus cornix)

holló (Corvus corax)

Család: seregélyfélék (Sturnidae)

pásztormadár (Sturnus roseus)

seregély (Sturnus vulgaris)

Család: sármányfélék (Emberizidae)

citromsármány (Emberiza citrinella)

fenyősármány (Emberiza leucocephalos)

sövénysármány (Emberiza cirlus)

bajszos sármány (Emberiza cia)

kerti sármány (Emberiza hortulana)

rozsdás sármány (Emberiza caesia)

kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)

nádi sármány (Emberiza schoeniclus)

sordély (Miliaria calandra) más néven (Emberiza calandra)

Család: pintyfélék (Fringillidae)

erdei pinty (Fringilla coelebs)

fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

keresztcsőrű (Loxia curvirostra)

zöldike (Carduelis chloris)

zsezse (Carduelis flammea)

csíz (Carduelis spinus)

tengelic (Carduelis carduelis)

kenderike (Carduelis cannabina)

csicsörke (Serinus serinus)

süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)

meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

Család: verébfélék (Passeridae)

berki veréb (Passer hispaniolensis)

mezei veréb (Passer montanus)

kövi veréb (Petronia petronia)

havasi pinty (Montifringilla nivalis)

Ausztria madárfajainak listája

A világon élő mintegy 10 000 madárfaj közül Ausztriában jelenleg 407 fajt tartanak nyilván.

Rend: búváralakúak (Gaviiformes) – 4 faj

Család: búvárfélék (Gaviidae)

északi búvár (Gavia stellata)

sarki búvár (Gavia arctica)

jeges búvár (Gavia immer)

fehércsőrű búvár (Gavia adamsii)Rend: vöcsökalakúak (Podicipediformes) – 5 faj

Család: vöcsökfélék (Podicipedidae)

kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)

búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena)

füles vöcsök (Podiceps auritus)

feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)Rend: viharmadár-alakúak (Procellariiformes) – 6 faj

Család: viharmadárfélék (Procellariidae)

mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea)

atlanti vészmadár (Puffinus puffinus)

bukdosó vészmadár (Puffinus yelkouan)

kis vészmadár (Puffinus assimilis)

Család: viharfecskefélék (Hydrobatidae)

európai viharfecske (Hydrobates pelagicus)

villás viharfecske (Oceanodroma leucorhoa)Rend: gödényalakúak (Pelecaniformes) – 5 faj

Család: szulafélék (Sulidae)

szula (Morus bassanus)

Család: gödényfélék (Pelecanidae)

rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)

Család: Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)

nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis)

kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)Rend: gólyaalakúak (Ciconiiformes) – 14 faj

Család: gémfélék (Ardeidae)

szürke gém (Ardea cinerea)

vörös gém (Ardea purpurea)

nagy kócsag (Egretta alba) vagy (Ardea alba)

kis kócsag (Egretta garzetta)

pásztorgém (Bubulcus ibis)

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

bölömbika (Botaurus stellaris)

törpegém (Ixobrychus minutus)

üstökösgém (Ardeola ralloides)

Család: gólyafélék (Ciconiidae)

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

Család: íbiszfélék (Threskiornithidae)

batla (Plegadis falcinellus)

tarvarjú (Geronticus eremita)

kanalasgém (Platalea leucorodia)Rend: flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) – 1 faj

Család: flamingófélék (Phoenicopteridae)

rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber) vagy (Phoenicopterus roseus)Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 42 faj

Család: récefélék (Anatidae)

bütykös hattyú (Cygnus olor)

énekes hattyú (Cygnus cygnus)

kis hattyú (Cygnus columbianus)

vetési lúd (Anser fabalis)

rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus)

nagy lilik (Anser albifrons)

kis lilik (Anser erythropus)

nyári lúd (Anser anser)

kanadai lúd (Branta canadensis)

örvös lúd (Branta bernicla)

apácalúd (Branta leucopsis)

vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)

nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus)

vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)

bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)

mandarinréce (Aix galericulata)

fütyülő réce (Anas penelope)

sarlós réce (Anas falcata)

kendermagos réce (Anas strepera)

csörgő réce (Anas crecca)

zöldszárnyú réce (Anas crecca carolinensis)

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

nyílfarkú réce (Anas acuta)

böjti réce (Anas querquedula)

kékszárnyú réce (Anas discors)

kanalas réce (Anas clypeata)

üstökösréce (Netta rufina)

barátréce (Aythya ferina)

örvös réce (Aythya collaris)

cigányréce (Aythya nyroca)

kontyos réce (Aythya fuligula)

hegyi réce (Aythya marila)

pehelyréce (Somateria mollissima)

tarka réce (Histrionicus histrionicus )

jegesréce (Clangula hyemalis)

fekete réce (Melanitta nigra)

füstös réce (Melanitta fusca)

kerceréce (Bucephala clangula)

kis bukó (Mergellus albellus)

örvös bukó (Mergus serrator)

nagy bukó (Mergus merganser)

kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala)

halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 34 faj

Család: halászsasfélék (Pandionidae)

halászsas (Pandion haliaetus)

Család: vágómadárfélék (Accipitridae)

darázsölyv (Pernis apivorus)

feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus)

vörös kánya (Milvus milvus)

barna kánya (Milvus migrans)

rétisas (Haliaeetus albicilla)

szakállas saskeselyű (Gypaetus barbatus)

dögkeselyű (Neophron percnopterus)

fakó keselyű (Gyps fulvus)

barátkeselyű (Aegypius monachus)

kígyászölyv (Circaetus gallicus)

barna rétihéja (Circus aeruginosus)

kékes rétihéja (Circus cyaneus)

fakó rétihéja (Circus macrourus)

hamvas rétihéja (Circus pygargus)

kis héja (Accipiter brevipes)

karvaly (Accipiter nisus)

héja (Accipiter gentilis)

egerészölyv (Buteo buteo)

pusztai ölyv (Buteo rufinus)

gatyás ölyv (Buteo lagopus)

békászó sas (Aquila pomarina)

fekete sas (Aquila clanga)

parlagi sas (Aquila heliaca)

szirti sas (Aquila chrysaetos)

törpesas (Hieraaetus pennatus)

héjasas (Hieraaetus fasciatus)

Család: sólyomfélék (Falconidae)

fehérkarmú vércse (Falco naumanni)

vörös vércse (Falco tinnunculus)

kék vércse (Falco vespertinus )

kis sólyom (Falco columbarius)

kabasólyom (Falco subbuteo)

északi sólyom (Falco rusticolus )

vándorsólyom (Falco peregrinus)Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 8 faj

Család: fácánfélék (Phasianidae)

alpesi hófajd (Lagopus muta)

siketfajd (Tetrao urogallus)

nyírfajd (Lyrurus tetrix) vagy (Tetrao tetrix)

császármadár (Bonasa bonasia)

csukár (Alectoris chukar)

fogoly (Perdix perdix)

fürj (Coturnix coturnix)

fácán (Phasianus colchicus)Rend: darualakúak (Gruiformes) – 12 faj

Család: darufélék (Gruidae)

daru (Grus grus)

Család: guvatfélék (Rallidae)

guvat (Rallus aquaticus)

haris (Crex crex)

kis vízicsibe (Porzana parva)

törpevízicsibe (Porzana pusilla)

pettyes vízicsibe (Porzana porzana)

vízityúk (Gallinula chloropus)

kék fú (Porphyrio porphyrio)

szárcsa (Fulica atra)

Család: túzokfélék (Otididae)

túzok (Otis tarda)

galléros túzok (Chlamydotis undulata)

Macqueen-túzok (Chlamydotis undulata macqueenii)

reznek (Tetrax tetrax)Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 88 faj

Család: csigaforgatófélék (Haematopodidae)

csigaforgató (Haematopus ostralegus)

Család: gulipánfélék (Recurvirostridae)

gulipán (Recurvirostra avosetta)

gólyatöcs (Himantopus himantopus)

Család: ugartyúkfélék (Burhinidae)

ugartyúk (Burhinus oedicnemus)

Család: székicsérfélék

futómadár (Cursorius cursor)

székicsér (Glareola pratincola)

feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni)

Család: lilefélék (Charadriidae)

bíbic (Vanellus vanellus)

fehérfarkú lilebíbic (Vanellus leucurus)

lilebíbic (Vanellus gregarius)

aranylile (Pluvialis apricaria)

ezüstlile (Pluvialis squatarola)

kis lile (Charadrius dubius)

parti lile (Charadrius hiaticula)

széki lile (Charadrius alexandrinus)

sivatagi lile (Charadrius leschenaultii)

havasi lile (Charadrius morinellus)

Család: szalonkafélék (Scolopacidae)

erdei szalonka (Scolopax rusticola)

kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)

nagy sárszalonka (Gallinago media)

sárszalonka (Gallinago gallinago)

nagy goda (Limosa limosa)

kis goda (Limosa lapponica)

kis póling (Numenius phaeopus)

vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)

nagy póling (Numenius arquata)

füstös cankó (Tringa erythropus)

piroslábú cankó (Tringa totanus)

tavi cankó (Tringa stagnatilis)

szürke cankó (Tringa nebularia)

sárgalábú cankó (Tringa flavipes)

erdei cankó (Tringa ochropus)

réti cankó (Tringa glareola)

terekcankó (Xenus cinereus)

billegetőcankó (Actitis hypoleucos)

pettyes billegetőcankó (Actitis macularia)

kőforgató (Arenaria interpres)

sarki partfutó (Calidris canutus)

fenyérfutó (Calidris alba)

apró partfutó (Calidris minuta)

Temminck-partfutó (Calidris temminckii)

Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis)

Baird-partfutó (Calidris bairdii

vándorpartfutó (Calidris melanotos)

hegyesfarkú partfutó (Calidris acuminata)

sarlós partfutó (Calidris ferruginea)

tengeri partfutó (Calidris maritima)

sárjáró (Limicola falcinellus)

cankópartfutó (Tryngites subruficollis)

pajzsos cankó (Philomachus pugnax)

vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus)

laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius)

Család: halfarkasfélék (Stercorariidae)

nagy halfarkas (Stercorarius skua)

szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus)

ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus)

nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus)

Család: sirályfélék (Laridae)

viharsirály (Larus canus)

dolmányos sirály (Larus marinus)

jeges sirály (Larus hyperboreus)

ezüstsirály (Larus argentatus)

heringsirály (Larus fuscus)

sárgalábú sirály (Larus cachinnans)

halászsirály (Larus ichthyaetus)

dankasirály (Larus ridibundus)

vékonycsőrű sirály (Larus genei)

szerecsensirály (Larus melanocephalus)

kis sirály (Larus minutus)

kacagó sirály (Larus atricilla)

gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis)

sárgalábú sirály (Larus cachinnans) vagy (Larus michahellis)

sarki sirály (Larus glaucoides)

fecskesirály (Larus sabini) vagy (Xema sabini)

háromujjú csüllő (Rissa tridactyla)

Család: csérfélék (Sternidae)

kacagócsér (Gelochelidon nilotica) vagy (Sterna nilotica)

lócsér (Sterna caspia)

bengáliai csér (Sterna bengalensis)

kenti csér (Sterna sandvicensis)

rózsás csér (Sterna dougallii)

küszvágó csér (Sterna hirundo)

sarki csér (Sterna paradisaea)

kis csér (Sterna albifrons)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)

kormos szerkő (Chlidonias niger)

Család: alkafélék (Alcidae)

alkabukó (Alle alle)

alka (Alca torda

vastagcsőrű lumma (Uria lomvia)

lunda (Fratercula arctica)Rend: pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes) – 1 faj

Család: pusztaityúkfélék (Pteroclididae)

talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus)Rend: galambalakúak (Columbiformes) – 6 faj

galambfélék (Columbidae)

szirti galamb (Columba livia)

kék galamb (Columba oenas)

örvös galamb (Columba palumbus)

vadgerle (Streptopelia turtur)

keleti gerle (Streptopelia orientalis)

balkáni gerle (Streptopelia decaocto)Rend: kakukkalakúak (Cuculiformes) – 2 faj

Család: Kakukkfélék (Cuculidae)

pettyes kakukk (Clamator glandarius)

kakukk (Cuculus canorus)Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 12 faj

Család: gyöngybagolyfélék (Tytonidae)

gyöngybagoly (Tyto alba)

Család: bagolyfélék (Strigidae)

füleskuvik (Otus scops)

uhu (Bubo bubo)

hóbagoly (Bubo scandiacus)

macskabagoly (Strix aluco)

uráli bagoly (Strix uralensis)

karvalybagoly (Surnia ulula)

európai törpekuvik (Glaucidium passerinum)

kuvik (Athene noctua)

gatyáskuvik (Aegolius funereus)

erdei fülesbagoly (Asio otus)

réti fülesbagoly (Asio flammeus)Rend: lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) – 1 faj

Család: lappantyúfélék (Caprimulgidae)

lappantyú (Caprimulgus europaeus)Rend: sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) – 2 faj

Család: sarlósfecskefélék (Apodidae)

havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) vagy (Apus melba)

sarlósfecske (Apus apus)Rend: szalakótaalakúak (Coraciiformes) – 4 faj

Család: jégmadárfélék (Alcedinidae)

jégmadár (Alcedo atthis)

Család: gyurgyalagfélék (Meropidae)

gyurgyalag (Merops apiaster)

Család: szalakótafélék (Coraciidae)

szalakóta (Coracias garrulus)

Család: bankafélék (Upupidae)

búbos banka (Upupa epops)Rend: harkályalakúak (Piciformes) – 10 faj

Család: harkályfélék (Picidae)

nyaktekercs (Jynx torquilla)

kis fakopáncs (Dendrocopos minor)

közép fakopáncs (Dendrocopos medius)

fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)

nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus)

fekete harkály (Dryocopus martius)

zöld küllő (Picus viridis)

hamvas küllő (Picus canus)Rend:verébalakúak (Passeriformes) – 156 faj

Család:pacsirtafélék (Alaudidae)

kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra)

fehérszárnyú pacsirta (Melanocorypha leucoptera)

szerecsenpacsirta (Melanocorypha yeltoniensis)

szikipacsirta (Calandrella brachydactyla)

vörhenyes pacsirta (Calandrella rufescens)

búbos pacsirta (Galerida cristata)

erdei pacsirta (Lullula arborea)

mezei pacsirta (Alauda arvensis)

havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris)

Család: fecskefélék (Hirundinidae)

partifecske (Riparia riparia)

szirtifecske (Ptyonoprogne rupestris)

füsti fecske (Hirundo rustica)

vörhenyes fecske (Hirundo daurica) vagy (Cecropis daurica)

molnárfecske (Delichon urbica)

Család: billegetőfélék (Motacillidae)

barázdabillegető (Motacilla alba)

citrombillegető (Motacilla citreola)

sárga billegető (Motacilla flava)

hegyi billegető (Motacilla cinerea)

parlagi pityer (Anthus campestris)

erdei pityer (Anthus trivialis)

réti pityer (Anthus pratensis)

rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus)

havasi pityer (Anthus spinoletta)

sarkantyús pityer (Anthus richardi)

Család: királykafélék (Regulidae)

sárgafejű királyka (Regulus regulus)

tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus)

Család: csonttollúfélék ((Bombycillidae)

csonttollú (Bombycilla garrulus)

Család: vízirigófélék (Cinclidae)

vízirigó (Cinclus cinclus)

Család: ökörszemfélék (Troglodytidae)

ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Család: szürkebegyfélék (Prunellidae)

havasi szürkebegy (Prunella collaris)

hegyi szürkebegy (Prunella montanella)

erdei szürkebegy (Prunella modularis)

Család: rigófélék (Turdidae)

kövirigó (Monticola saxatilis)

kék kövirigó (Monticola solitarius)

himalájai földirigó (Zoothera dauma)

örvös rigó (Turdus torquatus)

fekete rigó (Turdus merula)

sötéttorkú rigó (Turdus ruficollis)

Naumann-rigó (Turdus naumanni)

fenyőrigó (Turdus pilaris)

szőlőrigó (Turdus iliacus)

énekes rigó (Turdus philomelos)

léprigó (Turdus viscivorus)

Család: óvilági poszátafélék (Sylviidae)

réti tücsökmadár (Locustella naevia)

berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis)

nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)

csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)

foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola)

cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)

énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)

nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

kis geze (Hippolais caligata)

halvány geze (Hippolais pallida)

kerti geze (Hippolais icterina)

déli geze (Hippolais polyglotta)

fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)

csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)

Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli)

sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)

királyfüzike (Phylloscopus proregulus)

vándorfüzike (Phylloscopus inornatus)

zöld füzike (Phylloscopus trochiloides)

barna füzike (Phylloscopus fuscatus)

barátposzáta (Sylvia atricapilla)

kerti poszáta (Sylvia borin)

mezei poszáta (Sylvia communis)

kis poszáta (Sylvia curruca)

karvalyposzáta (Sylvia nisoria)

dalos poszáta (Sylvia hortensis)

bajszos poszáta (Sylvia cantillans)

kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)

Család: szuharbújófélék (Cisticolidae)

szuharbújó (Cisticola juncidis)

Család: légykapófélék (Muscicapidae)

szürke légykapó (Muscicapa striata)

kormos légykapó (Ficedula hypoleuca)

örvös légykapó (Ficedula albicollis)

kis légykapó (Ficedula parva)

vörösbegy (Erithacus rubecula)

nagy fülemüle (Luscinia luscinia)

fülemüle (Luscinia megarhynchos)

kékbegy (Luscinia svecica)

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus)

rozsdás csuk (Saxicola rubetra)

kormos hantmadár (Oenanthe leucura)

hantmadár (Oenanthe oenanthe)

apácahantmadár (Oenanthe pleschanka)

déli hantmadár (Oenanthe hispanica)

cigánycsuk (Saxicola torquatus)

Család: papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae)

barkóscinege (Panurus biarmicus)

Család: őszapófélék (Aegithalidae)

őszapó (Aegithalos caudatus)

Család: cinegefélék (Paridae)

barátcinege (Parus palustris)

kormosfejű cinege (Parus montanus)

fenyvescinege (Parus ater)

búbos cinege (Parus cristatus)

széncinege (Parus major)

kék cinege (Parus caeruleus)

lazúrcinege (Cyanistes cyanus) vagy (Parus cyanus)

Család: csuszkafélék (Sittidae)

csuszka (Sitta europaea)

hajnalmadár (Tichodroma muraria)

Család: fakuszfélék (Certhiidae)

hegyi fakusz (Certhia familiaris)

rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla)

Család: függőcinege-félék (Remizidae)

függőcinege (Remiz pendulinus)

Család: sárgarigófélék (Oriolidae)

sárgarigó (Oriolus oriolus)

Család: gébicsfélék (Laniidae)

tövisszúró gébics (Lanius collurio)

nagy őrgébics (Lanius excubitor)

kis őrgébics (Lanius minor)

vörösfejű gébics (Lanius senator)

pusztai gébics (Lanius isabellinus)

Család: varjúfélék (Corvidae)

szajkó (Garrulus glandarius)

szarka (Pica pica)

fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes)

havasi csóka (Pyrrhocorax graculus)

havasi varjú (Pyrrhocorax pyrrhocorax)

csóka (Corvus monedula)

vetési varjú (Corvus frugilegus)

kormos varjú (Corvus corone)

holló (Corvus corax)

Család: seregélyfélék (Sturnidae)

pásztormadár (Sturnus roseus)

seregély (Sturnus vulgaris)

Család: sármányfélék (Emberizidae)

citromsármány (Emberiza citrinella)

fenyősármány (Emberiza leucocephalos)

sövénysármány (Emberiza cirlus)

bajszos sármány (Emberiza cia)

kerti sármány (Emberiza hortulana)

rozsdás sármány (Emberiza caesia)

törpesármány (Emberiza pusilla)

erdei sármány (Emberiza rustica)

kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)

nádi sármány (Emberiza schoeniclus)

sordély (Miliaria calandra) más néven (Emberiza calandra)

sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus)

hósármány (Plectrophenax nivalis)

Család: pintyfélék (Fringillidae)

erdei pinty (Fringilla coelebs)

fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

nagy pirók (Pinicola enucleator)

karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus)

nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus)

keresztcsőrű (Loxia curvirostra)

szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera)

zöldike (Carduelis chloris)

zsezse (Carduelis flammea)

csíz (Carduelis spinus)

tengelic (Carduelis carduelis)

sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris)

kenderike (Carduelis cannabina)

csicsörke (Serinus serinus)

citromcsíz (Serinus citrinella)

süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)

meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

Család: verébfélék (Passeridae)

házi veréb (Passer domesticus)

mezei veréb (Passer montanus)

kövi veréb (Petronia petronia)

havasi pinty (Montifringilla nivalis)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-fennsík és a délnyugatra nyúló Kis-Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre, elsősorban hat tájvédelmi körzet (Badacsonyi-, Káli-medence-, Keszthelyi-, Kis-Balaton-, Pécselyi-medence- és a Tihanyi-félsziget Tájvédelmi körzet) összevonásával.

Ceratophyllus gallinae

A Ceratophyllus gallinae a rovarok (Insecta) osztályának a bolhák (Siphonaptera) rendjébe, ezen belül a Ceratophyllidae családjába tartozó faj.

Dasypsyllus

A Dasypsyllus a rovarok (Insecta) osztályának a bolhák (Siphonaptera) rendjébe, ezen belül a Ceratophyllidae családjába tartozó nem.

Dasypsyllus gallinulae

A Dasypsyllus gallinulae a rovarok (Insecta) osztályának a bolhák (Siphonaptera) rendjébe, ezen belül a Ceratophyllidae családjába tartozó faj.

Feröer madárfajainak listája

A világon élő mintegy 10 000 madárfaj közül Feröeren jelenleg 367 fajt tartanak nyilván.

2014-ben atlasz jelent meg Feröer vonuló madarairól, amely 90 faj 1992–2009 közötti gyűrűzéseinek eredményeit foglalja össze.

Rend: búváralakúak (Gaviiformes) – 4 faj

Család: búvárfélék (Gaviidae)

északi búvár (Gavia stellata)

sarki búvár (Gavia arctica)

jeges búvár (Gavia immer)

fehércsőrű búvár (Gavia adamsii)Rend: vöcsökalakúak (Podicipediformes) – 6 faj

Család: Vöcsökfélék (Podicipedidae)

kis vöcsök (Tachybaptus ruficollis)

gyűrűscsőrű vöcsök (Podilymbus podiceps)

vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena)

búbos vöcsök (Podiceps cristatus)

füles vöcsök (Podiceps auritus)

feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis)Rend: viharmadár-alakúak (Procellariiformes) – 8 faj

Család: albatroszfélék (Diomedeidae)

dolmányos albatrosz (Thalassarche melanophris, más néven Diomedea melanophris)

Család: viharmadárfélék (Procellariidae)

északi sirályhojsza (Fulmarus glacialis)

mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea)

nagy vészmadár (Puffinus gravis)

szürke vészmadár (Puffinus griseus)

atlanti vészmadár (Puffinus puffinus)

Család: viharfecskefélék (Hydrobatidae)

európai viharfecske (Hydrobates pelagicus)

villás viharfecske (Oceanodroma leucorhoa)Rend: gödényalakúak (Pelecaniformes) – 2 faj

Család: kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)

nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

üstökös kárókatona (Phalacrocorax aristotelis)Rend: gólyaalakúak (Ciconiiformes) – 12 faj

Család: gémfélék (Ardeidae)

szürke gém (Ardea cinerea)

vörös gém (Ardea purpurea)

nagy kócsag (Egretta alba) vagy (Ardea alba)

kis kócsag (Egretta garzetta)

pásztorgém (Bubulcus ibis)

bakcsó (Nycticorax nycticorax)

törpegém (Ixobrychus minutus)

bölömbika (Botaurus stellaris)

Család: gólyafélék (Ciconiidae)

fekete gólya (Ciconia nigra)

fehér gólya (Ciconia ciconia)

Család: íbiszfélék (Threskiornithidae)

batla (Plegadis falcinellus)

kanalasgém (Platalea leucorodia)Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 44 faj

Család: récefélék (Anatidae)

bütykös hattyú (Cygnus olor)

énekes hattyú (Cygnus cygnus)

vetési lúd (Anser fabalis)

rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus)

nagy lilik (Anser albifrons)

kis lilik (Anser erythropus)

nyári lúd (Anser anser)

sarki lúd (Chen caerulescens)

kanadai lúd (Branta canadensis)

apácalúd (Branta leucopsis)

örvös lúd (Branta bernicla)

vörösnyakú lúd (Branta ruficollis)

vörös ásólúd (Tadorna ferruginea)

bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)

mandarinréce (Aix galericulata)

fütyülő réce (Anas penelope)

álarcos réce (Anas americana)

kendermagos réce (Anas strepera)

csörgő réce (Anas crecca)

tőkés réce (Anas platyrhynchos)

kormos réce (Anas rubripes)

nyílfarkú réce (Anas acuta)

böjti réce (Anas querquedula)

kékszárnyú réce (Anas discors)

kanalas réce (Anas clypeata)

barátréce (Aythya ferina)

örvös réce (Aythya collaris)

cigányréce (Aythya nyroca)

kontyos réce (Aythya fuligula)

hegyi réce (Aythya marila)

pehelyréce (Somateria mollissima)

cifra pehelyréce (Somateria spectabilis)

Steller-pehelyréce (Polysticta stelleri)

tarka réce (Histrionicus histrionicus )

jegesréce (Clangula hyemalis)

fekete réce (Melanitta nigra)

pápaszemes réce (Melanitta perspicillata)

füstös réce (Melanitta fusca)

izlandi kerceréce (Bucephala islandica)

kerceréce (Bucephala clangula)

örvös bukó (Mergus serrator)

nagy bukó (Mergus merganser)

halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)

kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala)Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 21 faj

Család: halászsasfélék (Pandionidae)

halászsas (Pandion haliaetus)

Család: vágómadárfélék (Accipitridae)

darázsölyv (Pernis apivorus)

barna kánya (Milvus migrans)

rétisas (Haliaeetus albicilla)

kékes rétihéja (Circus cyaneus)

fakó rétihéja (Circus macrourus)

hamvas rétihéja (Circus pygargus)

barna rétihéja (Circus aeruginosus)

karvaly (Accipiter nisus)

héja (Accipiter gentilis)

egerészölyv (Buteo buteo)

gatyás ölyv (Buteo lagopus)

szirti sas (Aquila chrysaetos)

törpesas (Hieraaetus pennatus)

Család: sólyomfélék (Falconidae)

fehérkarmú vércse (Falco naumanni)

vörös vércse (Falco tinnunculus)

kék vércse (Falco vespertinus )

kis sólyom (Falco columbarius)

kabasólyom (Falco subbuteo)

északi sólyom (Falco rusticolus )

vándorsólyom (Falco peregrinus)Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 7 faj

Család: fácánfélék (Tetraonidae)

sarki hófajd (Lagopus lagopus)

alpesi hófajd (Lagopus mutus)

nyírfajd ((Lyrurus tetrix)) vagy (Tetrao tetrix)

vörös fogoly (Alectoris rufa)

fogoly (Perdix perdix)

fürj (Coturnix coturnix)

fácán (Phasianus colchicus)Rend: darualakúak (Gruiformes) – 12 faj

Család: darufélék (Gruidae)

daru (Grus grus)

Család: guvatfélék (Rallidae)

guvat (Rallus aquaticus)

haris (Crex crex)

kis vízicsibe (Porzana parva)

törpevízicsibe (Porzana pusilla)

pettyes vízicsibe (Porzana porzana)

vízityúk (Gallinula chloropus)

kék fú (Porphyrio porphyrio)

szárcsa (Fulica atra)

Család: túzokfélék (Otididae)

túzok (Otis tarda)Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 87 faj

Család: csigaforgatófélék (Haematopodidae)

csigaforgató (Haematopus ostralegus)

Család: gulipánfélék (Recurvirostridae)

gulipán (Recurvirostra avosetta)

Család: ugartyúkfélék (Burhinidae)

ugartyúk (Burhinus oedicnemus)

Család: székicsérfélék (Glareolidae)

székicsér (Glareola pratincola)

feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni)

Család: lilefélék (Charadriidae)

bíbic (Vanellus vanellus)

aranylile (Pluvialis apricaria)

ezüstlile (Pluvialis squatarola)

parti lile (Charadrius hiaticula)

kis lile (Charadrius dubius)

ékfarkú lile (Charadrius vociferus)

széki lile (Charadrius alexandrinus)

havasi lile (Charadrius morinellus)

Család: szalonkafélék (Scolopacidae)

nagy goda (Limosa limosa)

kis goda (Limosa lapponica)

kis póling (Numenius phaeopus)

nagy póling (Numenius arquata)

füstös cankó (Tringa erythropus)

piroslábú cankó (Tringa totanus)

tavi cankó (Tringa stagnatilis)

szürke cankó (Tringa nebularia)

mocsári cankó (Tringa melanoleuca)

sárgalábú cankó (Tringa flavipes)

erdei cankó (Tringa ochropus)

remetecankó (Tringa solitaria)

réti cankó (Tringa glareola)

terekcankó (Xenus cinereus)

billegetőcankó (Actitis hypoleucos)

pettyes billegetőcankó (Actitis macularia)

kőforgató (Arenaria interpres)

sarki partfutó (Calidris canutus)

fenyérfutó (Calidris alba)

apró partfutó (Calidris minuta)

Temminck-partfutó (Calidris temminckii)

Bonaparte-partfutó (Calidris fuscicollis)

Baird-partfutó (Calidris bairdii)

vándorpartfutó (Calidris melanotos)

tengeri partfutó (Calidris maritima)

havasi partfutó (Calidris alpina)

sarlós partfutó (Calidris ferruginea)

erdei szalonka (Scolopax rusticola)

nagy sárszalonka (Gallinago media)

sárszalonka (Gallinago gallinago)

kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus)

hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus)

sárjáró (Limicola falcinellus)

cankópartfutó (Tryngites subruficollis)

pajzsos cankó (Philomachus pugnax)

vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus)

laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius)

Család: halfarkasfélék (Stercorariidae)

szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus)

ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus)

nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus)

Család: sirályfélék (Laridae)

hósirály (Pagophila eburnea)

gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis)

viharsirály (Larus canus)

ezüstsirály (Larus argentatus)

heringsirály (Larus fuscus)

dolmányos sirály (Larus marinus)

jeges sirály (Larus hyperboreus)

sarki sirály (Larus glaucoides)

kacagó sirály (Larus atricilla)

Franklin-sirály (Larus pipixcan)

szerecsensirály (Larus melanocephalus)

dankasirály (Larus ridibundus)

Bonaparte-sirály (Larus philadelphia)

kis sirály (Larus minutus)

rózsás sirály (Rhodostethia rosea)

Csüllő (Rissa tridactyla)

fecskesirály (Xema sabini) vagy (Larus sabini)

Család: csérfélék (Sternidae)

lócsér (Sterna caspia)

küszvágó csér (Sterna hirundo)

sarki csér (Sterna paradisaea)

tavi csér vagy Forster-csér (Sterna forsteri)

rózsás csér (Sterna dougallii)

álarcos csér (Sterna anaethetus)

kis csér (Sterna albifrons)

kenti csér (Sterna sandvicensis)

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus)

kormos szerkő (Chlidonias niger)

Család: alkafélék (Alcidae)

alkabukó (Alle alle)

alka (Alca torda)

vastagcsőrű lumma (Uria lomvia)

lumma (Uria aalge)

fekete lumma (Cepphus grylle)

lunda (Fratercula arctica)Rend: galambalakúak (Columbiformes) – 6 faj

galambfélék (Columbidae)

szirti galamb (Columba livia)

kék galamb (Columba oenas)

örvös galamb (Columba palumbus)

vadgerle (Streptopelia turtur)

balkáni gerle (Streptopelia decaocto)Rend: kakukkalakúak (Cuculiformes) – 3 faj

Család: kakukkfélék (Cuculidae)

pettyes kakukk (Clamator glandarius)

kakukk (Cuculus canorus)

sárgacsőrű esőkakukk (Coccyzus americanus)Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 8 faj

Család: gyöngybagolyfélék (Tytonidae)

gyöngybagoly (Tyto alba)

Család: bagolyfélék (Strigidae)

füleskuvik (Otus scops)

hóbagoly (Nyctea scandiaca)

macskabagoly (Strix aluco)

karvalybagoly (Surnia ulula)

gatyáskuvik (Aegolius funereus)

erdei fülesbagoly (Asio otus)

réti fülesbagoly (Asio flammeus)Rend: lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) – 1 faj

Család: lappantyúfélék (Caprimulgidae)

lappantyú (Caprimulgus europaeus)Rend: sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) – 2 faj

Család: sarlósfecskefélék (Apodidae)

havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) vagy (Apus melba)

sarlósfecske (Apus apus)Rend: szalakótaalakúak (Coraciiformes) – 4 faj

Család: jégmadárfélék (Alcedinidae)

jégmadár (Alcedo atthis)

Család: gyurgyalagfélék (Meropidae)

gyurgyalag (Merops apiaster)

Család: szalakótafélék (Coraciidae)

szalakóta (Coracias garrulus)

Család: bankafélék (Upupidae)

búbos banka (Upupa epops)Rend: harkályalakúak (Piciformes) – 3 faj

Család: harkályfélék (Picidae)

nyaktekercs (Jynx torquilla)

nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

zöld küllő (Picus viridis)Rend:verébalakúak (Passeriformes) – 142 faj

Család:pacsirtafélék (Alaudidae)

kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra)

hegyi kalandrapacsirta (Melanocorypha bimaculata)

szikipacsirta (Calandrella brachydactyla)

búbos pacsirta (Galerida cristata)

erdei pacsirta (Lullula arborea)

mezei pacsirta (Alauda arvensis)

havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris)

Család: fecskefélék (Hirundinidae)

partifecske (Riparia riparia)

szirtifecske (Ptyonoprogne rupestris)

vörhenyes fecske (Hirundo daurica) vagy (Cecropis daurica)

molnárfecske (Delichon urbica)

Család: billegetőfélék (Motacillidae)

sárga billegető (Motacilla flava)

citrombillegető (Motacilla citreola)

hegyi billegető (Motacilla cinerea)

ausztrál sarkantyúspityer (Anthus novaeseelandiae)

parlagi pityer (Anthus campestris)

réti pityer (Anthus pratensis)

erdei pityer (Anthus trivialis)

olívhátú pityer (Anthus hodgsoni)

rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus)

tundrapityer (Anthus gustavi)

csendes-óceáni vízipityer (Anthus rubescens)

parti pityer (Anthus petrosus)

Család: királykafélék ((Regulidae)

tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus)

sárgafejű királyka (Regulus regulus)

Család: csonttollúfélék (Bombycillidae)

csonttollú (Bombycilla garrulus)

Család: vízirigófélék (Cinclidae)

vízirigó (Cinclus cinclus)

Család: ökörszemfélék (Troglodytidae)

ökörszem (Troglodytes troglodytes)

Család: szürkebegyfélék (Prunellidae)

havasi szürkebegy (Prunella collaris)

hegyi szürkebegy (Prunella montanella)

erdei szürkebegy (Prunella modularis)

Család: rigófélék (Turdidae)

kövirigó (Monticola saxatilis)

flótázó fülemülerigó (Catharus ustulatus)

örvös rigó (Turdus torquatus)

fekete rigó (Turdus merula)

fenyőrigó (Turdus pilaris)

szőlőrigó (Turdus iliacus)

léprigó (Turdus viscivorus)

vándorrigó (Turdus migratorius)

himalájai földirigó (Zoothera dauma)

Család: óvilági poszátafélék (Sylviidae)

foltos tücsökmadár (Locustella lanceolata)

réti tücsökmadár (Locustella naevia)

berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis)

nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides)

csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)

foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus)

rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola)

cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus)

énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris)

berki nádiposzáta (Acrocephalus dumetorum)

nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

kis geze (Hippolais caligata)

déli geze (Hippolais polyglotta)

kerti geze (Hippolais icterina)

fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus)

csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita)

Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli)

sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix)

barna füzike (Phylloscopus fuscatus)

vastagcsőrű füzike (Phylloscopus schwarzi)

királyfüzike (Phylloscopus proregulus)

vándorfüzike (Phylloscopus inornatus)

északi füzike (Phylloscopus borealis)

zöld füzike (Phylloscopus trochiloides)

barátposzáta (Sylvia atricapilla)

kerti poszáta (Sylvia borin)

mezei poszáta (Sylvia communis)

kis poszáta (Sylvia curruca)

karvalyposzáta (Sylvia nisoria)

feketetorkú poszáta (Sylvia rueppelli)

kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala)

bajszos poszáta (Sylvia cantillans)

törpeposzáta (Sylvia conspicillata)

Család:újvilági poszátafélék (Parulidae)

kucsmás lombjáró (Dendroica striata)

Család: légykapófélék (Muscicapidae)

kékfarkú (Tarsiger cyanurus)

szürke légykapó (Muscicapa striata)

kormos légykapó (Ficedula hypoleuca)

örvös légykapó (Ficedula albicollis)

kis légykapó (Ficedula parva)

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros)

kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus)

cigánycsuk Saxicola rubicola)

kormos hantmadár (Oenanthe leucura)

hantmadár (Oenanthe oenanthe)

apácahantmadár (Oenanthe pleschanka)

déli hantmadár (Oenanthe hispanica)

pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina)

sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti)

Család: őszapófélék (Aegithalidae)

őszapó (Aegithalos caudatus)

Család: cinegefélék (Paridae)

kormosfejű cinege (Parus montanus)

fenyvescinege (Parus ater)

széncinege (Parus major)

kék cinege (Parus caeruleus)

Család: fakuszfélék (Certhiidae)

hegyi fakusz (Certhia familiaris)

Család: sárgarigófélék (Oriolidae)

sárgarigó (Oriolus oriolus)

Család: gébicsfélék (Laniidae)

tövisszúró gébics (Lanius collurio)

kis őrgébics (Lanius minor)

nagy őrgébics (Lanius excubitor)

vörösfejű gébics (Lanius senator)

pusztai gébics más néven Izabella gébics (Lanius isabellinus)

Család:lombgébicsfélék (Vireonidae)

pirosszemű lombgébics (Vireo olivaceus)

Család: varjúfélék (Corvidae)

szajkó (Garrulus glandarius)

szarka (Pica pica)

fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes)

havasi csóka (Pyrrhocorax graculus)

csóka (Corvus monedula)

vetési varjú (Corvus frugilegus)

kormos varjú (Corvus corone)

dolmányos varjú (Corvus cornix)

holló (Corvus corax)

Család: seregélyfélék (Sturnidae)

pásztormadár (Sturnus roseus)

seregély (Sturnus vulgaris)

Család: sármányfélék (Emberizidae)

citromsármány (Emberiza citrinella)

kerti sármány (Emberiza hortulana)

rozsdás sármány (Emberiza caesia)

törpesármány (Emberiza pusilla)

erdei sármány (Emberiza rustica)

aranyos sármány (Emberiza aureola)

kucsmás sármány (Emberiza melanocephala)

nádi sármány (Emberiza schoeniclus)

sordély (Miliaria calandra) más néven (Emberiza calandra)

sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus)

hósármány (Plectrophenax nivalis)

fehértorkú verébsármány (Zonotrichia albicollis)

Család: pintyfélék (Fringillidae)

erdei pinty (Fringilla coelebs)

fenyőpinty (Fringilla montifringilla)

karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus)

nagy keresztcsőrű (Loxia pytyopsittacus)

keresztcsőrű (Loxia curvirostra)

szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera)

trombitás sivatagipinty (Rhodopechys githagineai) vagy (Bucanetes githagineus)

zöldike (Carduelis chloris)

csíz (Carduelis spinus)

tengelic (Carduelis carduelis)

sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris)

kenderike (Carduelis cannabina)

zsezse (Carduelis flammea)

szürke zsezse (Carduelis hornemanni)

csicsörke (Serinus serinus)

süvöltő (Pyrrhula pyrrhula)

meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes)

Család: csirögefélék (Icteridae)

bobalink (Dolichonyx oryzivorus)

Család: verébfélék (Passeridae)

házi veréb (Passer domesticus)

mezei veréb (Passer montanus)

Keszthelyi-fennsík

A Keszthelyi-fennsík a Dunántúlon található fennsík. A Dunántúli-középhegység elkülönült nyugati kistája.

A fennsíkot egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A Keszthelyi-fennsík területe kb. 350 km². Két fő vonulata van: a Keszthely-Rezi vonulat és a Vállus-Vonyarcvashegy vonulat. Ez utóbbiban található a fennsík legmagasabb csúcsa, a Köves-tető (444 m). A másik vonulatban a Rezi-tető (431 m) a legmagasabb, de a Rezi vár magaslatához kapcsolódó Meleg-hegy is 425 m-es.

Magyarország madárfajainak listája

A világon élő mintegy 10000 madárfaj közül a faj legalább egy, minden valószínűség szerint természetes állományból származó egyede 1950. január 1. óta legalább egyszer hitelesíthetően előfordult Magyarország mai határain belül. Jelenleg a lista 373 fajt tartalmaz.

Család: Gólyafélék (Ciconiidae)

fekete gólya (Ciconia nigra) – rendszeres fészkelő

fehér gólya (Ciconia ciconia) – rendszeres fészkelő

Család: Íbiszfélék (Threskiornithidae)

batla (Plegadis falcinellus) – alkalmi fészkelő

kanalasgém (Platalea leucorodia) – rendszeres fészkelő

Rend: flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) – 1 faj

Család: flamingófélék (Phoenicopteridae)

rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber) vagy (Phoenicopterus roseus) – ritka, alkalmi vendég

Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 41 faj

Család: récefélék (Anatidae)

bütykös hattyú (Cygnus olor) – rendszeres fészkelő

kis hattyú (Cygnus columbianus) – ritka, alkalmi vendég

énekes hattyú (Cygnus cygnus) – alkalmi fészkelő, telelő

vetési lúd (Anser fabalis) – alkalmi, telelő

rövidcsőrű lúd (Anser brachyrhynchus) – ritka, alkalmi vendég

nagy lilik (Anser albifrons) – átvonoló, telelő

kis lilik (Anser erythropus) – átvonuló, telelő

nyári lúd (Anser anser) – állandó

sarki lúd (Anser caerulescens) - igen ritka vendég

indiai lúd (Anser indicus) - valószínűleg szökevény

apácalúd (Branta leucopsis) – ritka, alkalmi vendég

örvös lúd (Branta bernicla) – ritka, alkalmi vendég

vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) – ritka, alkalmi vendég

kanadai lúd (Branta canadensis) - valószínűleg szökevény

nílusi lúd (Alopochen aegyptiaca) - valószínűleg szökevény

sujtásos fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) - ritka vendég, kétségbe vonható, hogy vadpopulációból származik az egyetlen észlelés.

vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) – ritka, alkalmi vendég

bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) -alkalmi átvonuló, telelő

fütyülő réce (Anas penelope) – átvonuló, telelő

kendermagos réce (Anas strepera) – rendszeres fészkelő, átvonuló

csörgő réce (Anas crecca) – rendszeres fészkelő, alkalmi áttelelő

tőkés réce (Anas platyrhynchos) állandó, áttelelelő

nyílfarkú réce (Anas acuta) – rendszeres fészkelő, átvonuló

böjti réce (Anas querquedula) – rendszeres fészkelő, átvonuló

kanalas réce (Anas clypeata) – rendszeres fészkelő, átvonuló

márványos réce (Marmaronetta angustirostris) – ritka, alkalmi vendég

üstökösréce (Netta rufina) – rendszeres fészkelő, átvonuló

barátréce (Aythya ferina) – állandó

cigányréce (Aythya nyroca) – rendszeres fészkelő

kontyos réce (Aythya fuligula) – fészkelő, átvonuló és telelő

hegyi réce (Aythya marila) – átvonuló, telelő

pehelyréce (Somateria mollissima) – ritka, alkalmi vendég

cifra pehelyréce (Somateria spectabilis) – ritka, alkalmi vendég

Steller-pehelyréce (Polysticta stelleri) – ritka, alkalmi vendég

jegesréce (Clangula hyemalis) – átvonuló, telelő

fekete réce (Melanitta nigra) – átvonuló, telelő

füstös réce (Melanitta fusca) – átvonuló, telelő

kerceréce (Bucephala clangula) – átvonuló, telelő

kis bukó (Mergellus albellus) – átvonuló, telelő

örvös bukó (Mergus serrator) – átvonuló, telelő

nagy bukó (Mergus merganser) – alkalmi fészkelő, átvonuló és telelő

kékcsőrű réce (Oxyura leucocephala) – ritka, alkalmi vendég

Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 32 faj

Család: vágómadárfélék (Accipitridae)

darázsölyv (Pernis apivorus) – rendszeres fészkelő

barna kánya (Milvus migrans) – rendszeres fészkelő

vörös kánya (Milvus milvus) – alkalmi fészkelő

rétisas (Haliaeetus albicilla) – állandó

dögkeselyű (Neophron percnopterus) – ritka, alkalmi vendég

fakó keselyű (Gyps fulvus) – ritka, alkalmi vendég

kígyászölyv (Circaetus gallicus) – rendszeres fészkelő

barna rétihéja (Circus aeruginosus) – rendszeres fészkelő

kékes rétihéja (Circus cyaneus) – átvonuló, telelő

fakó rétihéja (Circus macrourus) – átvonuló

hamvas rétihéja (Circus pygargus) – rendszeres fészkelő

héja (Accipiter gentilis) – állandó

karvaly (Accipiter nisus) – állandó

kis héja (Accipiter brevipes) – alkalmi fészkelő

egerészölyv (Buteo buteo) – állandó

pusztai ölyv (Buteo rufinus) – alkalmi fészkelő, átonuló

gatyás ölyv (Buteo lagopus) – átvonuló, telelő

békászó sas (Aquila pomarina) – rendszeres fészkelő

fekete sas (Aquila clanga) – ritka, alkalmi vendég

pusztai sas (Aquila nipalensis) – ritka, alkalmi vendég

parlagi sas (Aquila heliaca) – állandó

szirti sas (Aquila chrysaetos) – alkalmi fészkelő, telelő

törpesas (Hieraaetus pennatus) – rendszeres fészkelő

feketeszárnyú kuhi (Elanus caeruleus) - igen ritka vendég

Család: halászsasfélék (Pandionidae)

halászsas (Pandion haliaetus) – átvonuló

Család: sólyomfélék (Falconidae)

fehérkarmú vércse (Falco naumanni) – átvonuló

vörös vércse (Falco tinnunculus) – állandó

kék vércse (Falco vespertinus ) – rendszeres fészkelő

amuri vércse (Falco amurensis) - igen ritka vendég

kis sólyom (Falco columbarius) – telelő

kabasólyom (Falco subbuteo) – rendszeres fészkelő

eleonóra-sólyom (Falco eleonorae) – ritka, alkalmi vendég

kerecsensólyom (Falco cherrug) – állandó

vándorsólyom (Falco peregrinus) – rendszeres fészkelő, átvonuló telelő

Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 5 faj

Család: fácánfélék (Phasianidae)

fogoly (Perdix perdix) – állandó

fürj (Coturnix coturnix) – rendszeres fészkelő

császármadár (Bonasa bonasia) – állandó

siketfajd (Tetrao urogallus) – ritka, alkalmi vendég

fácán (Phasianus colchicus)-állandó

Rend: darualakúak (Gruiformes) – 12 faj

Család: guvatfélék (Rallidae)

guvat (Rallus aquaticus) – állandó

pettyes vízicsibe (Porzana porzana) – rendszeres fészkelő

kis vízicsibe (Porzana parva) – rendszeres fészkelő

törpevízicsibe (Porzana pusilla) – rendszeres fészkelő

haris (Crex crex) – rendszeres fészkelő

vízityúk (Gallinula chloropus) – rendszeres fészkelő

kék fú (Porphyrio porphyrio) – ritka, alkalmi vendég

szárcsa (Fulica atra) – állandó

Család: darufélék (Gruidae)

daru (Grus grus) – állandó

pártásdaru (Anthropoides virgo) – ritka, alkalmi vendég

Család: túzokfélék (Otididae)

reznek (Tetrax tetrax) – ritka, alkalmi vendég

túzok (Otis tarda) – állandó

Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 84 faj

Család: csigaforgatófélék (Haematopodidae)

csigaforgató (Haematopus ostralegus) – átvonuló

Család: gulipánfélék (Recurvirostridae)

gólyatöcs (Himantopus himantopus) – rendszeres fészkelő

gulipán (Recurvirostra avosetta) – rendszeres fészkelő

Család: ugartyúkfélék (Burhinidae)

ugartyúk (Burhinus oedicnemus) – rendszeres fészkelő

Család: székicsérfélék

székicsér (Glareola pratincola) – rendszeres fészkelő

feketeszárnyú székicsér (Glareola nordmanni) – alkalmi fészkelő, ritka, alkalmi vendég

Család: lilefélék (Charadriidae)

kis lile (Charadrius dubius) – rendszeres fészkelő

parti lile (Charadrius hiaticula) – átvonuló

ékfarkú lile (Charadrius vociferus) – ritka, alkalmi vendég

széki lile (Charadrius alexandrinus) – rendszeres fészkelő

sivatagi lile (Charadrius leschenaultii) – ritka, alkalmi vendég

havasi lile (Charadrius morinellus) – átvonuló

ázsiai pettyeslile (Pluvialis fulva) – ritka, alkalmi vendég

amerikai pettyeslile (Pluvialis dominicus ) – ritka, alkalmi vendég

aranylile (Pluvialis apricaria) – átvonuló

ezüstlile (Pluvialis squatarola) – átvonuló

tüskés bíbic (Hoplopterus spinosus) – ritka, alkalmi vendég

lilebíbic (Chettusia gregaria) – ritka, alkalmi vendég

fehérfarkú lilebíbic (Chettusia leucura) – ritka, alkalmi vendég

bíbic (Vanellus vanellus) – rendszeres fészkelő

Család: szalonkafélék (Scolopacidae)

sarki partfutó (Calidris canutus) – átvonuló

fenyérfutó (Ereunetes alba vagy Calidris albus) – átvonuló

kis partfutó (Ereunetes pusillus vagy Calidris pusilla) – ritka, alkalmi vendég

apró partfutó (Ereunetes minutus vagy Calidris minuta) – átvonuló

Temminck-partfutó (Ereunetes temminckii vagy Calidris temminckii) – átvonuló

Bonaparte-partfutó (Ereunetes fuscicollis vagy Calidris fuscicollis) – ritka, alkalmi vendég

Baird-partfutó (Ereunetes bairdii vagy Calidris bairdii) – ritka, alkalmi vendég

vándorpartfutó (Ereunetes melanotos vagy Calidris melanotos) – ritka, alkalmi vendég

sarlós partfutó (Ereunetes ferrugineus vagy Calidris ferruginea) – átvonuló

havasi partfutó (Ereunetes alpina vagy Calidris alpina) – átvonuló; ritka, alkalmi vendég

töcspartfutó (Ereunetes himantopus vagy Micropalama himantopus) – ritka, alkalmi vendég

cankópartfutó (Ereunetes subruficollis vagy Tryngites subruficollis) – ritka, alkalmi vendég

sárjáró (Limicola falcinellus) – átvonuló

pajzsos cankó (Philomachus pugnax) – alkalmi fészkelő, átvonuló

kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) – átvonuló

sárszalonka (Gallinago gallinago) – alkalmi fészkelő, átvonuló

nagy sárszalonka (Gallinago media) – átvonuló

hosszúcsőrű cankógoda (Limnodromus scolopaceus) – ritka, alkalmi vendég

erdei szalonka (Scolopax rusticola) – alkalmi fészkelő, átvonuló

nagy goda (Limosa limosa) – rendszeres fészkelő

kis goda (Limosa lapponica) – átvonuló

kis póling (Numenius phaeopus) – átvonuló

vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris) – ritka, alkalmi vendég

nagy póling (Numenius arquata) – alkalmi fészkelő, átvonuló

füstös cankó (Tringa erythropus) – átvonuló

piroslábú cankó (Tringa totanus) – alkalmi fészkelő, átvonuló

tavi cankó (Tringa stagnatilis) – átvonuló

szürke cankó (Tringa nebularia) – átvonuló

sárgalábú cankó (Tringa flavipes) – ritka, alkalmi vendég

erdei cankó (Tringa ochropus) – átvonuló

réti cankó (Tringa glareola) – átvonuló

terekcankó (Xenus cinereus) – ritka, alkalmi vendég

billegetőcankó (Actitis hypoleucos) – alkalmi fészkelő, átvonuló

kőforgató (Arenaria interpres) – átvonuló

vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) – átvonuló

Wilson-víztaposó (Phalaropus tricolor) – ritka, alkalmi vendég

laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius) – ritka, alkalmi vendég

Család: halfarkasfélék (Stercorariidae)

szélesfarkú halfarkas (Stercorarius pomarinus) – átvonuló

ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) – átvonuló

nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudus) – átvonuló

nagy halfarkas (Stercorarius skua) – ritka, alkalmi vendég

Család: sirályfélék (Laridae)

halászsirály (Larus ichthyaetus) – átvonuló

szerecsensirály (Larus melanocephalus) – rendszeres fészkelő

prérisirály (Larus pipixcan) – ritka, alkalmi vendég

kis sirály (Larus minutus) – átvonuló

dankasirály (Larus ridibundus) – állandó és átvonuló

vékonycsőrű sirály (Larus genei) – ritka, alkalmi vendég

gyűrűscsőrű sirály (Larus delawarensis) – ritka, alkalmi vendég

viharsirály (Larus canus) – állandó és átvonuló

heringsirály (Larus fuscus) – átvonuló

ezüstsirály (Larus argentatus) – átvonuló, telelő

sárgalábú sirály (Larus cachinnans) vagy (Larus michahellis) – állandó

jeges sirály (Larus hyperboreus) – ritka, alkalmi

dolmányos sirály (Larus marinus) – átvonuló, telelő

fecskesirály (Xema sabini) vagy (Larus sabini) – ritka, alkalmi vendég

háromujjú csüllő (Rissa tridactyla) – átvonuló, telelő

Család: csérfélék (Sternidae)

kacagócsér (Gelochelidon nilotica) – átvonuló

lócsér (Sterna caspia) – átvonuló

kenti csér (Sterna sandvicensis) – ritka, alkalmi vendég

küszvágó csér (Sterna hirundo) – rendszeres fészkelő

sarki csér (Sterna paradisaea) – ritka, alkalmi vendég

kis csér (Sterna albifrons) – alkalmi fészkelő, átvonuló

fattyúszerkő (Chlidonias hybridus) – rendszeres fészkelő

kormos szerkő (Chlidonias niger) – rendszeres fészkelő

fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) – rendszeres fészkelő

Rend: galambalakúak (Columbiformes) – 5 faj

galambfélék (Columbidae)

kék galamb (Columba oenas) – állandó

örvös galamb (Columba palumbus) – rendszeres fészkelő

balkáni gerle (Streptopelia decaocto) – állandó

vadgerle (Streptopelia turtur) – rendszeres fészkelő

keleti gerle (Streptopelia orientalis) – ritka, alkalmi vendég

Rend: kakukkalakúak (Cuculiformes) – 2 faj

Család: kakukkfélék (Cuculidae)

kakukk (Cuculus canorus) – rendszeres fészkelő

pettyes kakukk (Clamator glandarius) – ritka, alkalmi vendég

Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 11 faj

Család: gyöngybagolyfélék (Tytonidae)

gyöngybagoly (Tyto alba) – állandó

Család: bagolyfélék (Strigidae)

füleskuvik (Otus scops) – rendszeres fészkelő

uhu (Bubo bubo) – állandó

karvalybagoly (Surnia ulula) – ritka, alkalmi vendég

európai törpekuvik (Glaucidium passerinum) – ritka, alkalmi vendég

kuvik (Athene noctua) – állandó

macskabagoly (Strix aluco) – állandó

uráli bagoly (Strix uralensis) – állandó

erdei fülesbagoly (Asio otus) – állandó

réti fülesbagoly (Asio flammeus) – állandó

gatyáskuvik (Aegolius funereus) – ritka, alkalmi vendég

Rend: lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) – 1 faj

Család: lappantyúfélék (Caprimulgidae)

európai lappantyú (Caprimulgus europaeus) – rendszeres fészkelő

Rend: sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) – 3 faj

Család: sarlósfecskefélék (Apodidae)

havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) – ritka, alkalmi vendég

sarlósfecske (Apus apus) – rendszeres fészkelő

halvány sarlósfecske (Apus pallidus) – ritka, alkalmi vendég

Rend: szalakótaalakúak (Coraciiformes) – 4 faj

Család: jégmadárfélék (Alcedinidae)

jégmadár (Alcedo atthis) – állandó

Család: gyurgyalagfélék (Meropidae)

gyurgyalag (Merops apiaster) – rendszeres fészkelő

Család: szalakótafélék (Coraciidae)

szalakóta (Coracias garrulus) – rendszeres fészkelő

Család: Bankafélék (Upupidae)

búbos banka (Upupa epops) – rendszeres fészkelő

Rend: harkályalakúak (Piciformes) – 9 faj

Család: harkályfélék (Picidae)

nyaktekercs (Jynx torquilla) – rendszeres fészkelő

hamvas küllő (Picus canus) – állandó

zöld küllő (Picus viridis) – állandó

fekete harkály (Dryocopus martius) – állandó

nagy fakopáncs (Dendrocopos major) – állandó

balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) – állandó

közép fakopáncs (Dendrocopos medius) – állandó

fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) – állandó

kis fakopáncs (Dendrocopos minor) – állandó

Rend:verébalakúak (Passeriformes) – 137 faj

Család:pacsirtafélék (Alaudidae)

kalandrapacsirta (Melanocorypha calandra) – ritka, alkalmi vendég

szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) – rendszeres fészkelő

búbospacsirta (Galerida cristata) – állandó

erdei pacsirta (Lullula arborea) – rendszeres fészkelő

mezei pacsirta (Alauda arvensis) – rendszeres fészkelő

havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) – ritka, alkalmi vendég

Család: fecskefélék (Hirundinidae)

partifecske (Riparia riparia) – rendszeres fészkelő

füsti fecske (Hirundo rustica) – rendszeres fészkelő

vörhenyes fecske (Hirundo daurica) – ritka, alkalmi vendég

molnárfecske (Delichon urbica) – rendszeres fészkelő

Család: billegetőfélék (Motacillidae)

sarkantyús pityer (Anthus richardi) – ritka, alkalmi vendég

parlagi pityer (Anthus campestris) – rendszeres fészkelő

erdei pityer (Anthus trivialis) – rendszeres fészkelő

réti pityer (Anthus pratensis) – átvonuló, telelő

rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) – átvonuló

havasi pityer (Anthus spinoletta) – átvonuló, telelő

sárga billegető (Motacilla flava) – rendszeres fészkelő

citrombillegető (Motacilla citreola) – ritka, alkalmi vendég

hegyi billegető (Motacilla cinerea) – rendszeres fészkelő

barázdabillegető (Motacilla alba) – rendszeres fészkelő

Család: csonttollúfélék ((Bombycillidae)

csonttollú (Bombycilla garrulus) – telelő

Család: vízirigófélék (Cinclidae)

vízirigó (Cinclus cinclus) – rendszeres fészkelő

Család: ökörszemfélék (Troglodytidae)

ökörszem (Troglodytes troglodytes) – állandó

Család: szürkebegyfélék (Prunellidae)

erdei szürkebegy (Prunella modularis) – rendszeres fészkelő, átvonuló

havasi szürkebegy (Prunella collaris) – telelő

hegyi szürkebegy (Prunella montanella) – ritka, alkalmi vendég

Család: légykapófélék (Muscicapidae)

vörösbegy (Erithacus rubecula) – rendszeres fészkelő, átvonuló

nagy fülemüle (Luscinia luscinia) – rendszeres fészkelő

fülemüle (Luscinia megarhynchos) – rendszeres fészkelő

kékbegy (Luscinia svecica) – rendszeres fészkelő

házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) – alkalmi fészkelő

kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) – rendszeres fészkelő

cigánycsuk (Saxicola torquata) – rendszeres fészkelő

rozsdás csuk (Saxicola rubetra) – rendszeres fészkelő

pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) – ritka, alkalmi vendég

hantmadár (Oenanthe oenanthe) – rendszeres fészkelő

apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) – ritka, alkalmi vendég

déli hantmadár (Oenanthe hispanica) – ritka, alkalmi vendég

sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) – ritka, alkalmi vendég

szürke légykapó (Muscicapa striata) – rendszeres fészkelő

kis légykapó (Ficedula parva) – rendszeres fészkelő

örvös légykapó (Ficedula albicollis) – rendszeres fészkelő

kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) – alkalmi fészkelő

Család: rigófélék (Turdidae)

kövirigó (Monticola saxatilis) - rendszeres fészkelő

kék kövirigó (Monticola solitarius) – ritka, alkalmi vendég

örvös rigó (Turdus torquatus) – alkalmi fészkelő

fekete rigó (Turdus merula) – alkalmi fészkelő

fenyőrigó (Turdus pilaris) – állandó, átvonuló, telelő

énekes rigó (Turdus philomelos) – rendszeres fészkelő

szőlőrigó (Turdus iliacus) – alkalmi fészkelő

léprigó (Turdus viscivorus) – állandó

Család: óvilági poszátafélék (Sylviidae)

berki poszáta (Cettia cetti) – ritka, alkalmi fészkelő

réti tücsökmadár (Locustella naevia) – rendszeres fészkelő

berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) – rendszeres fészkelő

nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) – rendszeres fészkelő

fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon) – rendszeres fészkelő

csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) – rendszeres fészkelő

foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) – rendszeres fészkelő

rozsdás nádiposzáta (Acrocephalus agricola) – ritka, alkalmi vendég

énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) – rendszeres fészkelő

cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) – rendszeres fészkelő

nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) – rendszeres fészkelő

halvány geze (Hippolais pallida) – rendszeres fészkelő

kerti geze (Hippolais icterina) – rendszeres fészkelő

bajszos poszáta (Sylvia cantillans) – ritka, alkalmi vendég

kucsmás poszáta (Sylvia melanocephala) – ritka, alkalmi vendég

karvalyposzáta (Sylvia nisoria) – rendszeres fészkelő

kis poszáta (Sylvia curruca) – rendszeres fészkelő

mezei poszáta (Sylvia communis) – rendszeres fészkelő

kerti poszáta (Sylvia borin) – rendszeres fészkelő

barátposzáta (Sylvia atricapilla) – rendszeres fészkelő

királyfüzike (Phylloscopus proregulus) – ritka, alkalmi vendég

vándorfüzike (Phylloscopus inornatus) – ritka, alkalmi vendég

vastagcsőrű füzike (Phylloscopus schwarzi) – ritka, alkalmi vendég

barna füzike (Phylloscopus fuscatus) – ritka, alkalmi vendég

csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) – rendszeres fészkelő

Bonelli-füzike (Phylloscopus bonelli) – ritka, alkalmi vendég

sisegő füzike (Phylloscopus sibilatrix) – rendszeres fészkelő

fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) – rendszeres fészkelő

Család: szuharbújófélék (Cisticolidae)

szuharbújó (Cisticola juncidis) – ritka, alkalmi vendég

Család: királykafélék (Regulidae)

sárgafejű királyka (Regulus regulus) – rendszeres fészkelő, átvonuló, telelő

tüzesfejű királyka (Regulus ignicapillus) – rendszeres fészkelő, átvonuló

Család: papagájcsőrűcinege-félék (Paradoxornithidae)

barkóscinege (Panurus biarmicus) – rendszeres fészkelő

Család: őszapófélék (Aegithalidae)

őszapó (Aegithalos caudatus) – állandó

Család: cinegefélék (Paridae)

barátcinege (Parus palustris) – állandó

kormosfejű cinege (Parus montanus) – állandó

búbos cinege (Parus cristatus) – állandó

fenyvescinege (Parus ater) – állandó

kék cinege (Parus caeruleus) – állandó

széncinege (Parus major) – állandó

Család: csuszkafélék (Sittidae)

csuszka (Sitta europaea) – állandó

hajnalmadár (Tichodroma muraria) – átvonuló, telelő

Család: fakuszfélék (Certhiidae)

hegyi fakusz (Certhia familiaris) – állandó

rövidkarmú fakusz (Certhia brachydactyla) – állandó

Család: függőcinege-félék (Remizidae)

függőcinege (Remiz pendulinus) – állandó

Család: sárgarigófélék (Oriolidae)

sárgarigó (Oriolus oriolus) – rendszeres fészkelő

Család: gébicsfélék (Laniidae)

tövisszúró gébics (Lanius collurio) – rendszeres fészkelő

kis őrgébics (Lanius minor) – rendszeres fészkelő

nagy őrgébics (Lanius excubitor) – telelő

vörösfejű gébics (Lanius senator) – ritka, alkalmi vendég

Család: varjúfélék (Corvidae)

szajkó (Garrulus glandarius) – állandó

szarka (Pica pica) – állandó

fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) – átvonuló telelő

havasi csóka (Pyrrhocorax graculus) – ritka, alkalmi vendég

havasi varjú (Pyrrhocorax pyrrhocorax) – ritka, alkalmi vendég

csóka (Corvus monedula) – rendszeres fészkelő

vetési varjú (Corvus frugilegus) – állandó, átvonuló, telelő

kormos varjú (Corvus corone) – alkalmi fészkelő

dolmányos varjú (Corvus cornix) – állandó fészkelő

holló (Corvus corax) – állandó

Család: seregélyfélék (Sturnidae)

seregély (Sturnus vulgaris) – rendszeres fészkelő, átvonuló

pásztormadár (Sturnus roseus) – alkalmi fészkelő, átvonuló

Család: verébfélék (Passeridae)

házi veréb (Passer domesticus) – állandó

mezei veréb (Passer montanus) – állandó

havasi pinty (Montifringilla nivalis) – ritka, alkalmi vendég

Család: pintyfélék (Fringillidae)

csicsörke (Serinus serinus) – rendszeres fészkelő

fenyőpinty (Fringilla montifringilla) – átvonuló telelő

erdei pinty (Fringilla coelebs) – állandó

csíz (Carduelis spinus) – állandó, átvonuló, telelő

tengelic (Carduelis carduelis) – állandó

zöldike (Carduelis chloris) – állandó

kenderike (Carduelis cannabina) – állandó

sárgacsőrű kenderike (Carduelis flavirostris) – telelő

zsezse (Carduelis flammea) – telelő

szürke zsezse (Carduelis hornemanni) – ritka, alkalmi vendég

szalagos keresztcsőrű (Loxia leucoptera) – ritka, alkalmi vendég

keresztcsőrű (Loxia curvirostra) – állandó, átvonuló, telelő

karmazsinpirók (Carpodacus erythrinus) – ritka, alkalmi vendég

süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) – állandó, telelő

meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) – állandó

Család: sármányfélék (Emberizidae)

sarkantyús sármány (Calcarius lapponicus) – telelő

hósármány (Plectrophenax nivalis) – telelő

fenyősármány (Emberiza leucocephalos) – ritka, alkalmi vendég

citromsármány (Emberiza citrinella) – állandó

sövénysármány (Emberiza cirlus) – alkalmi fészkelő

bajszos sármány (Emberiza cia) – állandó

kerti sármány (Emberiza hortulana) – alkalmi fészkelő

törpesármány (Emberiza pusilla) – ritka, alkalmi vendég

nádi sármány (Emberiza schoeniclus) – állandó

kucsmás sármány (Emberiza melanocephala) – ritka, alkalmi vendég

sordély (Miliaria calandra) – állandóAzok a fajok amelyiknek legalább egy egyede, 1950. január 1. előtt fordult elő Magyarország mai határain belül, vagy a faj legalább egy egyede olyan önmagát fenntartani képes állományból jutott Magyarországra, mely emberi közvetítéssel alakult ki távol az eredeti, természetes elterjedési területétől (utóbbiak közé tartozik hazánk madárfajai közül a kanadai lúd, a halcsontfarkú réce és a fácán ). Jelenleg a lista 20 fajt tartalmaz.

Rend: lúdalakúak (Anseriformes) – 6 faj

Család: récefélék (Anatidae)

kanadai lúd (Branta canadensis) – ritka, alkalmi vendég

nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus) – ritka, alkalmi vendég

halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis) – ritka, alkalmi vendég

kékszárnyú réce (Anas discors) – ritka, alkalmi vendég

búbos réce (Aythya affinis) – ritka, alkalmi vendég

örvös réce (Aythya collaris) – ritka, alkalmi vendég

Rend: sólyomalakúak (Falconiformes) – 2 faj

Család: vágómadárfélék (Accipitridae)

barátkeselyű (Aegypius monachus) – ritka, alkalmi vendég

héjasas (Hieraaetus fasciatus) – ritka, alkalmi vendég

Rend: tyúkalakúak (Galliformes) – 2 faj

Család: fácánfélék (Phasianidae)

nyírfajd (Tetrao tetrix) – ritka, alkalmi vendég

fácán (Phasianus colchicus) – betelepítés után, állandó

Rend: lilealakúak (Charadriiformes) – 4 faj

Család: szalonkafélék (Scolopacidae)

tengeri partfutó (Calidris maritima) – ritka, alkalmi vendég

Család: sirályfélék (Laridae)

sarki sirály (Larus glaucoides) – ritka, alkalmi vendég

Család: alkafélék (Alcidae)

alka (Alca torda) – ritka, alkalmi vendég

lunda (Fratercula arctica) – ritka, alkalmi vendég

Rend: pusztaityúk-alakúak (Pteroclidiformes) – 2 faj

Család: pusztaityúkfélék (Pteroclididae) – ritka, alkalmi vendég

barnahasú pusztaityúk (Pterocles exustus) – ritka, alkalmi vendég

talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus) – ritka, alkalmi vendég

Rend: bagolyalakúak (Strigiformes) – 1 faj

Család: bagolyfélék (Strigidae)

hóbagoly (Bubo scandiaca) – ritka, alkalmi vendég

Rend:verébalakúak (Passeriformes) – 3 faj

Család: rigófélék (Turdidae)

Naumann-rigó (Turdus naumanni) – ritka, alkalmi vendég

Család: pintyfélék (Fringillidae)

rózsás pirók (Carpodacus roseus) – ritka, alkalmi vendég

nagy pirók (Pinicola enucleator) – ritka, alkalmi vendég

Stormcock

A Stormcock Roy Harper rock/folkénekes sokak által legjobbnak tartott 1971-es, ötödik stúdióalbuma.

Syngamus merulae

A Syngamus merulae az érzékpálcások (Secernentea) osztályának a Rhabditida rendjébe, ezen belül a Syngamidae családjába tartozó faj.

Syngamus trachea

A Syngamus trachea az érzékpálcások (Secernentea) osztályának a Rhabditida rendjébe, ezen belül a Syngamidae családjába tartozó faj.

Szentegát

Szentegát község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület

A Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület magyarországi országos jelentőségű természetvédelmi terület Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 7-8 kilométerre délre, Sellyétől kb. 15 kilométerre északra. A védett terület magját egy síkvidéki ősbükkös képezi, annak jellegzetes, a Dráva-sík erdeiben ritkán előforduló, értékes növénytársulásaival és növényfajaival.

Trombicula autumnalis

A Trombicula autumnalis a pókszabásúak (Arachnida) osztályának bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) rendjébe, ezen belül a Trombiculidae családjába tartozó faj.

Turdus

A Turdus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó nem.

Xilofág

Xilofágnak nevezzük a fásszárú növények fatestéből, azaz a xilémből táplálkozó élőlényeket, függetlenül attól, hogy a tápnövény már elpusztult, vagy még élő. Ezek az élőlények legtöbbször a fák és cserjék törzsében, tuskójában, ágaiban vagy kérge alatt élnek és táplálkoznak.A xilofág fajok egy része csak elpusztult cserjékben, fákban, vagy az élő növény elpusztult részeiben él, azok részeit fogyasztja, ezeket szaproxilofágnak hívjuk.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.