Krónikák első és második könyve

A krónikák első és második könyve az Ószövetség egyik történeti könyve. Krónikák könyvének Szent Jeromos nevezte el. Héber elnevezése Dibré hajjamim, azaz napok történetei, évkönyv. A Szeptuaginta a kihagyott dolgok könyvének nevezte (Paraleipomenon), míg a Vulgata Libri Paralipomenon-nak.

A szerző

Még a Makabeusok előtti korszakból keletkezhetett, közvetlen Esdrás és Nehémiás kora után (Kr. e. 300-200). Szerzője ismerte a Teremtés könyve és a Királyok könyve közötti időszak alatt keletkezett könyveket. Szoros összefüggése van Esdrás könyvével, ugyanis a Krónikák könyve azokkal a szavakkal végződik, amellyel Esdrás könyve elkezdődik.

Valószínűleg Jeruzsálemben keletkezett, valószínűleg egy Lévi törzsébe (a jeruzsálemi templom papságához) tartozó személy írta.

Mondanivalója

Bár sok ismétlést tartalmaz a Királyok könyvéből, de ahhoz képest szűkített változatban csak Júda, Benjamin és Lévi törzse történetét mutatja be, az északi királyságét nem. Ádámtól a Babiloni fogságig beszéli el a történteket. A könyv leginkább fókuszált témája Dávid királysága. Dávid nemzetségtábláját Ádámtól vezeti le. Példaként említi a dávidi királyságot, mint Isten országának építőjét. A másik hangsúlyos téma a jeruzsálemi templom. Dávid zsidó király és Salamon zsidó király leszármazottjai, őket úgy mutatja be, mint akik királyként különös gondját viselték a templom ügyeinek, javításának stb. Az igazi király viszont Isten, akinek földi megfelelője Dávid királysága. Ezért azt sugalmazza, hogy a fogságból visszatérteknek Dávid szellemében kell élniük. Jahve még a földi életben jutalmaz vagy büntet, de mód van bűnbánat tartására, amivel kiérdemelhető Isten kegyelme. A bűnbánat tartására jó példa Dávid király bűnbánó magatartása.

Források

A Biblia írói

A Biblia írói több mint egy évezreden át írták meg a Biblia könyveit.

Néhány könyv egy író munkája, és az összes könyv különféle szerkesztéseken ment át, hogy a ma ismert formájában létrejöjjön.A zsidóság szent könyve a Héber Biblia (Ószövetség); míg a kereszténység számára ez kibővül az őskeresztények által írt Újszövetséggel. Mindkét vallás a saját Szentírását Isten a prófétákon és a szent embereken keresztül közölt kinyilatkoztatásának tekinti.

Az alábbi cikk a mai kutatók véleményein, továbbá a keresztény és a zsidó vallási hagyományok nézetein alapul.

Bibliai kánon

A kánon szó görög eredetű és „vesszőt”, „vonalzót”, „botot”, „mérővesszőt” jelent. Valószínűleg közös eredetű a héber kaneh szóval, amely „nád”, „sás”, „vessző”, „mérővessző” jelentésű (Ezékiel könyve 40,3 és 42,16). Már az ókori klasszikus irodalomban is használták „norma”, „szabály”, „példa”, „minta” értelemben, és az Újszövetségben is megtaláljuk (Második levél a korintusiaknak 10,13, Levél a galatáknak 6,16 stb.).

A kánon szó a bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. Már a 2. századtól fogva találkozunk a keresztény irodalomban olyan kifejezésekkel, mint az egyház kánona, az igazság kánona, a hit kánona. A kifejezést először és egyértelműen Nagy Szent Atanáz püspök alkalmazta a Bibliára Kr. u. 350 körül.

A kanonikus irat a kánonhoz tartozó bibliai iratot jelent. A kanonikus gyűjtemény kifejezés arra utal, hogy a Biblia az Istentől ihletett iratokat teljességükben tartalmazza. A kanonizáció kifejezés azt jelenti, hogy az egyház elismerte az egyes iratok isteni ihletettségét és ezzel a kánonhoz való tartozását. Ha a kanonizáció folyamatáról beszélünk az ó- és újszövetségi egyházban, akkor arról van szó, hogy mikor, miként ismerték fel vagy ismerték el az egyes iratok kanonikus voltát és csatolták véglegesen a kánonhoz.

Az Ószövetség könyvei
Köln-Tora-und-Innenansicht-Synagoge-Glockengasse-040
Héber Biblia
(Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)

1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás

Katolikus deuterokanonikus könyvek

Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.)

A görög és szláv ortodox kánon többletei

2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár

A grúz ortodox kánon többletei

4 Makkabeusok · 3 Esdrás

A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei

Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk

A szír Pesitta kánonjának többletei

Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele

Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.