Karbonát

A karbonátok karbonátiont (CO2−3) tartalmazó vegyületek. A karbonátok a szénsav sói. A karbonátion szabályos, sík háromszög alakú, benne a kötésszögek 120°-osak. Az ion delokalizált elektronokat tartalmaz. A szimmetrikus szerkezet és a delokalizált elektronok miatt a karbonátok stabilabbak a szénsavnál. Az alkáliföldfém-karbonátok stabilitása a rendszám növekedésével növekszik, a magnézium-karbonát (MgCO3) például 540 °C-on bomlik el magnézium-oxiddá és szén-dioxiddá, a bárium-karbonát bomlási hőmérséklete lényegesen nagyobb, 1360 °C. A higany(II)-karbonát (HgCO3) már szobahőmérsékleten is bomlik.

Egyes, vízben gyakorlatilag oldhatatlan karbonátok szén-dioxid tartalmú vízben feloldódnak, hidrogén-karbonát keletkezik.

Carbonate-3D-balls
A karbonátion (CO2−3) pálcikamodellje

Fontosabb karbonátok

Az ismertebb természetes karbonátok közé tartozik a kalcium-karbonát (CaCO3), a magnézium-karbonát (MgCO3), és a dolomit (CaMg(CO3)2), melyek kőzetalkotó ásványok. A nátrium-karbonát, vagy szóda (Na2CO3·10H2O) vizes oldatának lúgos kémhatása miatt tisztításra alkalmas, és mivel a kalcium- és magnéziumionokat csapadékként leválasztja, vízlágyítóként alkalmazható.

Források

  • Nyilasi János: Szervetlen kémia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975.

Lásd még

  • A karbonátok kategóriába tartozó szócikkek
Ammónium-karbonát

Az ammónium-karbonát (más néven E503i, illékony só, agancssó vagy repülősó) az ammónia karbonát-ionnal alkotott sója. Régebben a pék ammóniájának is nevezték, mert a modern sütőporok kifejlesztése előtt az ammónium-karbonátot alkalmazták sütőporként.

Anion

Anionnak nevezzük a negatív töltésű ionokat.

Negatív töltést akkor kap egy részecske, ha több elektron található benne, mint proton. Az elektrontöbblet lehet egy vagy több, e szerint az anionok töltése is lehet egyszeres vagy többszörös. Általános jelölésük: A−, A2−, An− stb.

A negatív (és a pozitív) töltésű ionok között is vannak egyatomosak (mint például a Cl- kloridion, O2- oxidion stb.), és vannak többatomosak (ún. összetett vagy molekula-ionok, például SO2−4szulfát,CO2−3 karbonát).

A többatomos ionok zöme szerves vegyület (pl.: CH3COO– acetát, (COO)2-2 oxalát).

Ionok önmagukban nem, vagy csak extrém körülmények között (pl.: plazmaállapotban) fordulnak elő. Az ionok gyakoribb előfordulási formái:

vizes oldatokban (hidratált formában)

kristályrácsokban (ionrács)

ionos vegyületek olvadékaibanAz önmagában álló ion ritka, nagyon hamar elveszti töltését, vagy egy ellenkező töltésű ionnal reakcióba lép. A magányos ionok gyakran képeznek szabad gyököket.

Az anion görög szó, felmenőt jelent. Michael Faraday-től származik az elnevezés, aki az elektrolízissel kapcsolatos elnevezések kérdésében barátjához, William Whewell(en) történészhez fordult.

Aragonit

Az aragonit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát rombos kristályrendszerű ásványa. Kristályai oszlopok, sokszor tű alakú halmazok; gyakoriak az összenőtt többszörös ikerkristályok. Az aragonit rostosan, gömbösen, kéreg módjára, és ágas-bogas formában is megtalálható. A színeződéseket elsősorban a vastartalom okozza. A láng hatására kissé megduzzad és apró durva szemekké vagy porrá hullik szét. Kristályait leginkább tömeges kőzetekben, érctelérekben találják. Az aragonitcsoport más tagjaival (cerusszit, stroncianit, witherit) gyakran képez elegykristályokat. A kalcit hőmérséklet hatására gyakran alakul át aragonittá.

Dolomit

A dolomit egy karbonátásvány, a kalcium-magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Legtöbbször dolomitnak nevezik a túlnyomórészt dolomitból álló üledékes kőzetet, a dolomitkövet is. A természetben jellemzően mészkővel keveredve alkot kőzetet, e kőzettípust együttesen karbonátos kőzeteknek hívjuk. Ha a kőzetben kalcit a több, mészkőről beszélünk, ha a dolomit, meszes dolomitról.

A dolomit szó Déodat Gratet de Dolomieu(en) francia mineralógus nevéből származik.

Fehér

Fehér annak a felületnek a színe, amely a fény teljes spektrumát változatlanul veri vissza. A fehér tárgyakról származó fény a fehér színinger. Ennek az emberi látásra kifejtett hatása a fehér pszichofizikai érzéklet. A fehér, mint szín nem szerepel a Nemzetközi Világítástechnikai Szótárban, mert a fentiek bármelyikét, sőt, a fehér fényforrás fényét is jelentheti.

Az a tulajdonság, hogy valami fehér, nem függ annak világosságától; annak csakis spektrális tulajdonságát fejezi ki. Láthatunk valamit fehérnek a Hold fényénél éjszaka, vagy szikrázó napsütésben, tehát egymástól eltérő világossági körülmények között. A világosság kifejezésére vagy a fényerősség, vagy a fénysűrűség használható.

Fehér fény az, amely a nappali természetes megvilágításból származik, és annak spektrumát semmilyen tényező nem befolyásolta. Az emberi látás képes alkalmazkodni különféle megvilágításokhoz; ezek a szabványos fényforrások. A nappali fénynek megfelelő megvilágítás jele: D65 (daylight, 6500 K színhőmérsékletű)

Fehérnek látjuk a Nap felszíni hőmérsékletére, kb. 5000 °C-ra hevített testek izzását is. Hétköznapi nyelven fehéret ad az összes szín keveréke, vagyis ha a szemünk által érzékelt színspektrum, a szivárvány összes színének megfelelő fény egyidőben, ugyanarról a helyről sugárzik. De két kiegészítő szín (pl. kék és sárga), vagy a három alapszín, a vörös, a zöld és a kék additív keveréke is fehéret ad. A fehér mindig keverék szín, monokromatikus fehér színű fény nem létezik.

Kadmium

A kadmium (nyelvújításkori magyar nevén: kadany) az átmenetifémek közé tartozó kémiai elem. A rendszáma 48, a vegyjele Cd. Friedrich Stromeyer német kémikus fedezte fel 1817-ben, miután felfigyelt arra, hogy a hevítés hatására egyes cink-karbonát (ZnCO3) kristályok színe megváltozik. A színváltó kristályokból kinyert új fémnek a kalamin jelentésű latin cadmia szóból képzett 'cadmium' nevet adta. A szó közvetve Kadmosz, Théba alapítójának nevéből származik.

Kalcit

A kalcit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Polimorf változatai az aragonit (rombos) és a vaterit (hexagonális). A 2018-as év ásványának címére jelölték a fluorit és a szfalerit mellett, de a címet a fluorit nyerte el.

Kalcium

A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében. Vegyjele Ca, protonszáma 20. Móltömege 40,078 g/mol. Puha, könnyű fém, mely az alkáliföldfémek közé tartozik. A földkéregben előforduló elemek közül az ötödik leggyakoribb. Hevesen reagál oxigénnel és vízzel, ezért a természetben csak vegyületei fordulnak elő. Mint biogén elem minden élő sejt egyik építőköve. Az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló fém a szervezetben. Latin nevét a mészről (latinul calx) kapta. A kalcium sói a lángot téglavörösre festik. A kalciumot Humphry Davy fedezte fel 1808-ban. A kalcium rendkívül fontos szerepet tölt be az élő szervezetekben, elsősorban a sejtfolyamatokban, így az egyik leggyakoribb fém az élő szervezetekben. A csontok épüléséhez fokozottan fontos.

Kalcium-karbonát

A kalcium-karbonát (mészkő, szénsavas mész, CaCO3) a karbonátok közé tartozó szervetlen vegyület. Különböző ásványai számos kőzet, köztük a mészkő fő összetevői. A kalcium-karbonát a puhatestűek és a gerincesek vázának fő alkotórésze. A vezetékes vízből kiválva a magnézium-karbonáttal együtt alkotja a vízkövet. Az építkezésekhez szükséges habarcs és cement alapanyaga. Az orvoslásban savmegkötőként és kalciumionok bevitelére használják.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben calcii carbonas néven hivatalos.

Kálium-hidroxid

A kálium-hidroxid vagy marókáli egy szervetlen vegyület, amelynek képlete KOH. Színtelen kristályokat alkot, erősen higroszkópos. Erős bázis. Vizes oldatát a kereskedelemben, háztartási tisztítószerként, hideg zsíroldó néven forgalmazzák.

Kálium-karbonát

A kálium-karbonát (vagy más néven hamuzsír, régi nevén kétszénsavas hamany) egy fehér, könnyen málló szilárd só. Vízben jól, alkoholban nem oldódik. Vizes oldata erősen bázikus. Általában kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciójával állítják elő. Fő felhasználási területe a szappan- és üveggyártás.

Lúg

A lúgok az oldatok kémiájában szereplő pH-értékskálán a nagy pH-értékű oldatok. A lúgos vízben a fölszabaduló hidroxidionok hatására a vizes oldat kémhatása nő. A lúgok pH-értéke 7–14 érték közötti. A hétköznapi életben leginkább nátriumtartalmú vegyületekkel hozunk létre enyhén lúgos oldatokat, például mosáskor. A legismertebb lúgok a nátrium-karbonát (hétköznapi nevén mosószóda) és a szalmiák néven ismert ammónia.

Magnézium-karbonát

A magnézium-karbonát (MgCO3) egy fehér, szobahőmérsékleten szilárd anyag, mely a természetben is megtalálható. A természetben számos hidrát és bázikus formája is előfordulhat. Számos célra hasznosítható.

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit. A fennmaradó rész főleg más karbonátásvány, kvarc vagy kova, agyag és szerves anyag. Ahogy nő a mészkő dolomittartalma, a kőzet fokozatosan dolomittá alakul. A mészkő és a dolomit átmenete folyamatos:

amíg a kalcit több benne, dolomitos mészkőről beszélünk,

amikor a dolomit válik uralkodóvá, a kőzetet meszes dolomitnak hívjuk:ezek együtt a karbonátos kőzetek. A karbonátok az üledékes kőzetek régi rendszerezése alapján vegyi és biogén eredetűek lehetnek, az újabb rendszerezés az intrabazinális üledékek közé sorolja.

Sűrűsége rendkívül változó a kompakciós foktól és a kőzetalkotó szemcsék méretétől, alakjától függően.

Nátrium-hidrogén-karbonát

A nátrium-hidrogén-karbonát (nátrium-bikarbóna, régiesen kettedszénsavas szikeny vagy köznapi nevén szódabikarbóna) enyhén lúgos, vízben jól oldódó só. Bikarbonátionból (HCO3−), és nátriumionból (Na+) áll. A savakat semlegesíti, és közben szén-dioxid szabadul fel. A szódagyártás és más vegyipari folyamatok mellékterméke. A környezetre ártalmatlan, sokoldalúan használható.

Nátrium-karbonát

A nátrium-karbonát – mosószóda, szóda, sziksó – a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3. Standardállapotban szilárd, fehér, higroszkópos, kristályos por. Vízben kitűnően oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként (E500) és tisztításra is felhasználják. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából, ipari mennyiségben Solvay-eljárással állítják elő, melynek során nátrium-kloridot, ammóniát és szén-dioxidot használnak fel.

A szóda szó a latin solidus (szilárd, kemény) szóból származik.

Puhatestűek

A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.

Szénsav

A szénsav egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete H2CO3. Néha szénsavnak nevezik a CO2 vizes oldatát is, amely kis mennyiségben tartalmaz H2CO3-at. A szénsav sói a karbonátok és a bikarbonátok (hidrogénkarbonátok). A szénsav gyenge sav.

A vízben oldott CO2 kémiai egyensúlyban van a szénsavval:

CO2 + H2O ⇌ H2CO3Az egyensúlyi állandó 25 °C-on Kh= 1,70×10−3:

tehát a szén-dioxid nagyobb része nem alakul át szénsavvá, hanem CO2 molekula formájában oldódik. Katalizátor hiányában az egyensúly lassan áll be.

A reakciósebességi állandók:

0,039 s−1egyik irányba (CO2 + H2O → H2CO3) és23 s−1ellentétes irányú reakciónál (H2CO3 → CO2 + H2O).Szénsav (H2CO3) és oltott mész (Ca(OH)2) reakciója során víz és egy fehér, vízben oldhatatlan anyag: kalcium-karbonát keletkezik (CaCO3-mészkő, márvány, cseppkő, kréta, tojáshéj, stb.).

Felhasználása: Szénsavas üdítők.

Wyoming

Wyoming (IPA: [waɪˈoʊmɪŋ], kiejtése✩) az Amerikai Egyesült Államok 44. tagállama. Az USA nyugati részén helyezkedik el, nagy részén a Sziklás-hegység hegyei találhatóak, legkeletibb része magasan fekvő síkság. Wyoming a legkisebb népességű tagállam, a népszámlálási adatok szerint 2006-ban 515 004 lakosa volt, ami 4,3%-os növekedést jelent 2000 óta. Fővárosa és legnagyobb városa Cheyenne.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.