Község

A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.

A község fogalmának két jelentése van. Egyfelől meghatározott területet értünk alatta, tehát a községnek határa, területnagysága, népessége stb. van. Másfelől az e területen működő politikai és közigazgatási intézményrendszert jelenti. Ebben az értelemben tehát a községnek szervei, szervezetei, intézményei, jogai, feladatai, választópolgárai, tisztségviselői stb. vannak.

A községek rendszere területi értelemben általában az adott ország egészét lefedi, bár előfordulnak kivételek (például Németország egyes tartományai, Oroszország egyes régiói, az Amerikai Egyesült Államok legtöbb állama). A községek területnagysága és népességszáma mind az átlagok, mind a szélsőségek tekintetében országonként igen változatos képet mutat. Az egyes országok községrendszerei intézményi értelemben szintén nagyon sokfélék. Ahol helyi (területi) önkormányzati rendszer működik, ott általában ennek területi alapegységét képezik.

A község településföldrajzi szempontból a fentiek értelmében lehet város, falu, város a környező falvakkal vagy falvak csoportja. Magyarországon és Romániában ugyanakkor 1950 óta a városokat nem nevezik községnek, ezért a község szó csak falusi közigazgatási alapegységre vonatkozik.

Káloz községháza
Községháza a Fejér megyei Káloz faluban

Különbség község és falu között

A községet a falu fogalmától az különbözteti meg, hogy a község jogi és politikai kategória, míg a falu településföldrajzi fogalom. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezés is megegyezik (város – város).

A városi és nem-városi jellegű községet néhány más országban is megkülönböztetik, így Romániában és Lengyelországban.

Községek Magyarországon

Magyarországon először az 1871. évi XVIII. törvénycikk (a községek rendezéséről) rögzítette, hogy „minden területnek valamely községhez kell tartoznia”.[1] Ettől kezdve 1950-ig, a tanácsrendszer bevezetéséig az ország teljes területe községekre (helyhatóságokra) volt felosztva, melyek különböző kategóriákba tartoztak (kisközségek, nagyközségek, rendezett tanácsú városok – később megyei városok –, törvényhatósági jogú városok és Budapest). Az első tanácstörvénytől kezdve a jogalkotás a városokat nem nevezte tovább községeknek. Ettől kezdve tehát az ország területe városokra és községekre oszlott. Ezt a rendszert az Alkotmányt módosító 1990. évi LXIII. törvény,[2] illetve az önkormányzati törvény[3] is átörökítette. A korábbi község összefoglaló elnevezés helyét a helyhatóság elnevezés vette át. (A község, összetett szó: a "köz(igazgatási egy)ség" rövidült formája. A magyar nyelvben számos kifejezést találunk arra, amely megőrizte a "köz-" előtagot; ezzel utalva az utótag társadalmi jelentésére. Például: közjog, közhivatal, közgyűlés, közoktatás, közmunka, közélet stb.)

A magyarországi közigazgatási rendszer megkülönbözteti a község és a nagyközség fogalmát.[3] Község olyan település lehet, amelynek legalább 300 lakosa van, más településektől elkülönülő, önálló saját arculata van, és képes önkormányzat alakítására és helyi közügyei ellátására. A nagyközség a községtől csak abban különbözik, hogy lakosainak száma legalább 5000 fő kell legyen. A község, illetve nagyközség élén a polgármester áll. A nagyközség megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását.

Magyarországon 2847 község és nagyközség található, ezek a teljes népesség 35,4%-ának adnak otthont. Ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.

Községtípusok településszám szerint

Települési méretű községek

Ide tartoznak például a magyarországi települések.

Településcsoport méretű községek

Több országban – így Romániában, Szlovéniában, Horvátországban és Lengyelországban – a község a magyarországi megfelelőjétől eltérően több település összevont csoportját jelenti. Így nem működik minden településen helyi önkormányzat, hanem a községekhez tartozó egyes települések a képviselőik útján vesznek részt a közös községi önkormányzat munkájában.

Járásnyi méretű községek

Néhány országban a községek tíznél több, akár több tucatnyi települést is egyesítenek, ami területi szempontból a járásnak felel meg. Ilyen méretű községek találhatóak például Szerbiában, Dániában, Hollandiában vagy Svédországban.

Egyes országok községei

Hollandia

Hollandiában a helyi közigazgatásban nincs különbség város és falu vagy nagyközség között, minden település egyaránt „község” (hollandul gemeente), és mindet - szám szerint 441-et - azonos jogkörök illetnek meg.[4]

Lengyelország

Lengyelországban a közigazgatás és az önkormányzás hagyományos területi alapegysége a község (lengyelül gmina, ami az azonos jelentésű német gemeinde szóból származik). A gmina a magyar községeknél általában jóval nagyobb területet és lakosságot foglal magába, és rendszerint több, gyakran több tíz településből áll. A lengyel községrendszer legfőbb sajátossága azonban az, hogy bár a városok egy kisebb része külön községet alkot, többségük azonban a környező falvakkal közigazgatásilag összetartozik, ezenkívül számos falucsoportból álló község létezik. Ennek megfelelően a lengyel községeknek három fő típusa van: városi községek (307), városi-falusi községek (582) és falusi községek (1589) (2006-ban).

Románia

A magyarországi szóhasználathoz hasonlóan Romániában is csak a falusi közigazgatási egységeket nevezik községnek (románul comună). A jelenleg is fennálló közigazgatási rendszert 1950-ben vezették be. Ekkor a több mint 10 ezer romániai települést kb. négyezer községgé és várossá vonták össze – ügyelve arra, hogy az így keletkezett községek lakossága és területe lehetőleg hasonló (néhány ezer fős) nagyságú legyen. Számos esetben majdnem tucatnyi településből jött létre egy község (például Nyárádszereda, Homoródszentmárton), az aprófalvas hegyvidékeken (például Fehér vagy Krassó-Szörény megyében) pedig egy község akár harmincnál több faluból is összetevődhetett. Így a jelenkori Erdély területén létező 1100 községet és várost kb. 5200 település alkotja.[5]

Szerbia

Szerbia több települést összefogó, legalsó szintű közigazgatási egysége (szerbül opština, magyarul község) általában egy községközpontként működő városból vagy nagyobb faluból és a körülötte fekvő kisebb falvakból áll. A közös önkormányzat a községközpontban működik. A szerbiai községek területük és népességük átlagos nagysága szerint a magyarországi járásokkal, illetve a volt kistérségekkel vethetők össze.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről (magyar nyelven). 1000 év törvényei. CompLex Kiadó Kft.. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
  2. 1990. évi LXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról (magyar nyelven). 1000 év törvényei. CompLex Kiadó Kft.. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
  3. a b 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (magyar nyelven). 1000 év törvényei. CompLex Kiadó Kft.. (Hozzáférés: 2008. szeptember 26.)
  4. Hollandia államformája és politikai társadalma
  5. Sebők László: Az erdélyi települések népessége nemzetiség szerint Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest, KSH 1996.

További információk

344-es busz

A 344-es busz Sződ-Sződliget [1] nevű vasúti megállóhelyről induló és Sződ községen keresztül közlekedő járat, a 343-as busz betétjárata. A járat célja Sződliget község területének szélén lévő vasúti megállóból a vasúttal érkező és Sződre továbbutazó utasok (elsősorban a Budapest irányába, kisebb részben Vácra ingázók) eljuttatása a vasúti megállótól néhány kilométerre fekvő Sződre és persze a községből vissza a vasútmegállóhoz. Így értelemszerűen a menetrendje a személyvonatok érkezéséhez és indulásához van igazítva. Továbbá mivel Sződ község közel 3 kilométer hosszú, községen belüli utasforgalmat is lebonyolít (a járat amúgy majdhogynem Sződ helyijáratának tekinthető, mivel a 344-es busznak csak a vasútmelletti kiindulási megállója fekszik Sződliget területén, a többi megálló már mind Sződ belterületén van).

A viszonylaton munkanapokon csuklós buszok teljesítenek szolgálatot lévén, hogy Sződ aktív lakosságának túlnyomó része a környező városokba (Vác, Dunakeszi, Budapest) ingázik és a vonatról, ill. a vonatra átszállók busszal történő fuvarozásához a szólóbuszoknak nincsen elég kapacitásuk. A járat általában óránként egyszer közlekedik, csúcsidőben a 343-as busszal együtt félóránkénti eljutási lehetőséget biztosít Sződről vagy Sződre a vasútra, ill. a vasútról átszállni szándékozóknak.

Alsó-Szászország települései

Városok és községek Alsó-Szászországban (Németország)

Alsó-Szászországban

971 önálló város és község (Gemeinde) található.Ezek a következőképp oszlanak meg:

10 járási jogú város (kreisfreie Stadt),

7 önálló nagyváros (große selbständige Stadt)

60 önálló község (selbständige Gemeinde), melyből

52 város,

8 község,

894 egyéb város és község (sonstige Städte und Gemeinden), melyből:

89 város,

805 község.122 város és község is van melyek együtt alkotnak közigazgatási egységet (Samtgemeinde).

Alsó-Szászországban 25 „községhez nem tartozó terület” (gemeindefreie Gebiet) van, ezek általában erdőségek és tavak, de van két lakott rész is (gemeindefreien Bezirke: Osterheide und Lohheide.

Bistra (Zágráb megye)

Bistra község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bukovje Bistransko, Donja Bistra, Gornja Bistra, Novaki Bistranski, Oborovo Bistransko és Poljanica Bistranska települések tartoznak hozzá. Központi települése Donja Bistra.

Draganić

Draganić község Horvátországban, Karlovác megyében. A draganići közösség 14 faluból tevődik össze, ezek Draganići, Barkovići, Jazvaci, Vrbanci, Budrovci Draganićki, Bencetići, Goljak Draganićki, Mrzljaki Draganićki, Vrh Draganićki, Križančići, Lazina, Franjetići, Lug és Darići. Rajtuk kívül a draganići közösséghez tartoznak még a mai községen kívüli, de a plébániához tartozó Čeglje, Guci Draganički és Vukšin Šipak falvak. Draganić községnek 2011-ben összesen 2628 lakosa volt.

Falu

A falu nem zárt építkezésű csoportos település, a városnál rendszerint kisebb településforma. A történelem folyamán a falvak lakossága főként mezőgazdasággal foglalkozott. A falu településföldrajzi kifejezés, nem jelent egyet a község jogi fogalmával, ennél fogva egy városi jogállású települést is lehet falunak nevezni.

Farkaševac

Farkaševac falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bolč, Brezine, Donji Markovac, Ivančani, Kabal, Mački, Majur, Prašćevac, Zvonik és Žabnica települések tartoznak hozzá.

Franciaország megyéi

Franciaország közigazgatásában a megye (franciául département) a nemzeti alatti három közigazgatási szint egyike a régió és a község között. 96 megye van Franciaország európai területén és 5 a tengerentúlon.

Franciaország megyéit választott képviselő tanács (conseil général) vezeti.

A megyéket 1791-ben az ancien régime tartományainak lecserélésére hozták létre a nemzeti egység erősítése érdekében. A régiókkal ellentétben szinte mindegyiket folyókról, hegyekről, ill. partokról nevezték el.

A francia forradalom előtt Franciaország fokozatosan növekedett független területek elfoglalásával. Az ancien régime vége felé tartományokká szervezték. A Forradalom ideje alatt ezeket feloszlatták részben a nemesek gyengítése érdekében.

A modern megyéket 1790. március 4-én hozta létre az Alkotmányozó Nemzetgyűlés a tartományok egy szerinte racionálisabb struktúrával való váltására. A megyehatárokat tudatosan úgy alakították ki, hogy Franciaország történelmi régióinak gyengítésével eltüntessék a kulturális különbségeket és egy homogénebb társadalmat építsenek. A másik cél az volt, hogy az ország bármely települése a megye fővárosától egy napnyi lovaglással elérhető legyen. Biztonsági okból volt fontos, hogy az ország egész területe szoros irányítás alá kerüljön.

Igrišće

Igrišće falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jakovlje községhez tartozik.

Jakovlje

Jakovlje falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Igrišće és Kraljev Vrh települések tartoznak hozzá.

Kraljev Vrh (Jakovlje)

Kraljev Vrh falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jakovlje községhez tartozik.

Kupčina Žumberačka

Kupčina Žumberačka falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk község központi települése.

Mecklenburg-Elő-Pomeránia települései

Városok és községek Mecklenburg-Elő-Pomerániában (Németország)

Mecklenburg-Elő-Pomeránia ban

755 önálló város és község található.Ezek a következőképp oszlanak meg:

084 város, ebből

02 megyei jogú város,

028 önálló város,

054 város ami egy Amt (Lau 1) tagja,

671 község, ebből

010 önálló község és

661 község ami egy Amt (Lau 1) tagja.* a város Grevesmühlen és az Amt Grevesmühlen-Land van közös közigazgatása

(Állapot: 2015. január 1.)

54 városnak és 661 községnek nincs saját közigazgatása. 76 közös közigazgatás (Amt / Lau 1 létezik. 29 Amtnak van van egy ügyintéző község.

Olaszország közigazgatása

Olaszország közigazgatását az Alkotmány 114. cikkelye szabályozza, amely kimondja, hogy az Olasz Köztársaság: „községekből, megyékből, nagyvárosokból, régiókból és az államból áll. A községek, megyék, nagyvárosok és régiók önálló egységek, amelyek saját statútumokkal, hatáskörökkel és feladatokkal rendelkeznek, az Alkotmányban meghatározott elvekkel összhangban”.

Orle

Orle falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Bukevje, Čret Posavski, Drnek, Obed, Ruča, Stružec Posavski, Suša, Veleševec és Vrbovo Posavsko települések tartoznak hozzá.

Románia községei

Romániában a község (románul comună) a falusi települések helyi közigazgatási és önkormányzati egysége. Magyarországhoz hasonlóan Romániában is különbséget tesznek városok és községek között. Eltér azonban a romániai község a magyarországitól abban, hogy általában több falut fog össze, esetenként akár több tucatnyit is. E sajátosságok alapján a romániai községek rendszere leginkább a horvátországihoz hasonlítható.

A jelenleg is fennálló közigazgatási rendszert 1950-ben vezették be. Ekkor a több mint 10 ezer romániai települést kb. négyezer községgé és várossá vonták össze oly módon, hogy az így keletkezett községek lakossága és területe lehetőleg hasonló (néhány ezer fős) nagyságú legyen. Számos esetben majdnem tucatnyi településből jött létre egy község (pl. Nyárádszereda, Homoródszentmárton), az aprófalvas hegyvidékeken (pl. Fehér vagy Krassó-Szörény megyében) pedig egy község akár harmincnál több faluból is összetevődhetett. Így a jelenkori Erdély területén található mintegy 1100 községhez és városhoz a több mint 5000 település tartozik.Romániában 2007. július 1-jén 2854 község volt, melyekhez összesen 12 483 falu tartozott. Ezek megoszlása az 1992. évi népszámlálás népességadata szerint az alábbi táblázatban látható.

Spanyolország közigazgatási beosztása

Spanyolország közigazgatási beosztása háromszintű. A legnagyobb egységet az autonóm közösségek (comunidades autónomas) alkotják, melyek mindegyike egy vagy több tartományból (provincia) áll. A tartományok önkormányzattal rendelkező településekre (municipios, községek) oszlanak.

Speciális a helyzete Spanyolország két észak-afrikai birtokának (Ceuta és Melilla). Ezek autonóm városok, melyek egyúttal tartományi és községi funkciókat is betöltenek, tehát a három területi szint mindegyikéhez tartoznak.

A közigazgatási beosztás szintjei összefoglalóan az alábbiak:

comunidades autónomas (17 + 2 autonóm város)

provincias (50 + 2 autonóm város)

municipios (8111 község)Az autonóm közösségek egy része egyetlen tartományból áll, ezek Asztúria, a Baleár-szigetek, Kantábria, La Rioja, Madrid, Murcia és Navarra.

Az Európai Unió által statisztikai célokra kialakított kódrendszerben (NUTS) az autonóm közösség a NUTS-2, a tartomány a NUTS-3 szintnek felel meg. NUTS-1 szintű területi egységekként autonóm közösségek csoportjaiból álló régiókat határoztak meg.

Léteznek úgynevezett comarcák is, amelyek a magyar közigazgatási rendszerben a járásokhoz állnak a legközelebb. Ezeknek ma már leginkább csak történelmi szerepe van, a járási önkormányzatoknak nem mindenhol van tényleges hatalma.

Stupnik

Stupnik község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag három falu, Donji Stupnik, Gornji Stupnik és Stupnički Obrež tartozik hozzá.

Sveta Nedelja (Isztria)

Sveta Nedelja (korábban Sveta Nedilja, Nedešćina, Sv. Nedelja na Labinšćine, olaszul: Santa Domenica) község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Cere, Eržišće, Frančići, Jurazini, Kraj Drage, Mali Golji, Mali Turini, Marići, Markoci, Nedešćina (községközpont), Paradiž, Ružići, Santalezi, Snašići, Sveti Martin, Štrmac, Šumber, Veli Golji, Veli Turini, Vrećari és Županići települések tartoznak hozzá.

Türingia települései

Városok és községek Türingiában (Németország)

Türingiában

849 önálló város és község található.Ezek a következőképp oszlanak meg:

126 város, ebből

06 megyei jogú város (kreisfreie Stadt),

05 nagy, egy járáshoz tartozó város,

078 önálló város (abból 25 ügyintéző város),

037 város ami egy közigazgatási egység (Lau 1) tagja,

723 község, ebből

0 61 önálló község (abból 14 ügyintéző község) és

662 község ami egy közigazgatási egység (Lau 1) tagja.(Állapot: 2013. december 31.)

69 közigazgatási egységben (Lau 1) 601 város és község található.

A városok és községek közül 13 a türingiai törvények szerint közös önkormányzatú település (Landgemeinde). Ezek a települések ezzel együtt városok, illetve községek is lehetnek.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.