Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.

A Közel-Kelet országai

Middle east graphic 2003
A Közel-Kelet térképe

A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:

Tágabban értelmezve ide sorolható még:

Természeti földrajza

Természeti adottságok

A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.

A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.

Éghajlat

A kainozoikumi eljegesedés nagy glaciálisait követően - mintegy tízezer éve - összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az eső áztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.

A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).

Természeti erőforrások

Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.

A Perzsa-öböl környékén valamint Mezopotámia északi részén hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait, Omán és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.

Történelem

Map-of-Ottoman-Empire-in-1900-Spanish
Az Oszmán Birodalom 1900 körül magába foglalta a Közel-Kelet jelentős részét

Ókor

Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.

A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe

Vallások bölcsője és küzdőtere

A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a síita elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.

Nyelvek

Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.

Az országok összehasonlítva

Állam
(zászlóval)
Terület
(km²)
Népesség
(fő), 2017[1]
Népsűrűség
(fő/km²), 2017
Főváros GDP, 2016[2]
(milliárd dollár)
GDP/fő
(dollár), 2016
Valuta Kormányzati
rendszer
Államnyelv Címer
Arab-félsziget:
 Kuvait 17 820 4 136 528 232 Kuvaitváros 136 26 000 kuvaiti dinár alkotmányos monarchia arab Emblem of Kuwait.svg
 Bahrein 665 1 492 584 1964 Manama 32 24 100 bahreini dinár alkotmányos monarchia arab Emblem of Bahrain.svg
 Omán 212 460 4 636 262 15 Maszkat 63 16 000 ománi riál abszolút monarchia arab National emblem of Oman.svg
 Katar 11 437 2 639 211 227 Doha 167 60 700 katari riál abszolút monarchia arab Emblem of Qatar.svg
 Szaúd-Arábia 1 960 582 32 938 213 15 Rijád 640 20 100 szaúdi riál abszolút monarchia arab Emblem of Saudi Arabia.svg
 Egyesült Arab Emírségek 82 880 9 400 145 112 Abu Dhabi 371 37 700 emirátusi dirham abszolút monarchia arab Emblem of the United Arab Emirates.svg
 Jemen 527 970 28 250 420 54 Szanaa 27 1000 jemeni riál köztársaság arab Emblem of Yemen.svg
Közel-Kelet:
 Izrael 20 770
a Golán-fennsíkkal 22 072
8 321 570 384 Jeruzsálem 318 37 200 izraeli új sékel parlamentáris köztársaság héber, arab Emblem of Israel.svg
 PSE Gázai-övezet 360 1 100 000[3] - 1 387 276[4] 3055-3853 Gáza arab Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg
 PSE Ciszjordánia 5860 1 500 000[3] - 2 274 929[4] 256-388 Ramallah arab, héber Coat of arms of the Palestinian National Authority.svg
 Jordánia 92 300 9 702 353 109 Amman 39 5500 jordán dinár alkotmányos monarchia arab Coat of arms of Jordan.svg
 Libanon 10 452 6 082 357 595 Bejrút 52 11 300 libanoni font köztársaság arab Coat of arms of Lebanon.svg
 Szíria 185 180 18 269 868 100 Damaszkusz szír font elnöki köztársaság arab Coat of arms of Syria.svg
Észak-Afrika:
 Egyiptom 1 001 449 97 553 151 98 Kairó 332 3700 egyiptomi font elnöki köztársaság arab Coat of arms of Egypt.svg
továbbiak:
 Irán 1 648 195 81 162 788 50 Teherán 377 4700 iráni riál iszlám köztársaság perzsa Emblem of Iran.svg
 Törökország 783 562 80 745 020 105 Ankara 857 10 700 török líra elnöki köztársaság török Emblem of Turkey.svg
 Irak 437 072 38 274 618 88 Bagdad 167 4600 iraki dinár parlamentáris köztársaság arab, kurd Coat of arms of Iraq (2008).svg

Jegyzetek

  1. World Population Prospects - Population Division - United Nations. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  2. IMF Data (angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  3. a b Bennett Zimmerman, Roberta Seid, Michael L. Wise : The Million Person Gap: The Arab Population in the West Bank and Gaza. 2006. (pdf-File; 2,13 MB)
    Bennett Zimmerman, Michael Wise: Defusing the demographic time bomb. Archiválva 2008. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Frühjahr 2008, inFocus, Bd. 2(1) (engl.; abgerufen 28. November 2008)
    Yoram Ettinger: The Palestinian census: Smoke & mirrors. Ynet. 11. Februar 2008, abgedruckt auf israelinsider (engl.; abgerufen 28. November 2008)
  4. a b Palästinensischer Zensus 2007: Palestinian Central Bureau of Statistics (Februar 2008). Population, housing and establishment Census-2007. Press conference on the preliminary findings (Population, buildings, housing units and establishments). (S. 14) auf den Seiten des Palestinian Central Bureau of Statistics (pdf-File; arab./engl., abgerufen 28. November 2008; 147 kB)

További információk

Afroázsiai nyelvcsalád

Az afroázsiai nyelvcsalád (korábbi nevén sémi-hámi nyelvcsalád) a természetes nyelvek egyik nyelvcsaládja. Elterjedési területe Észak-Afrika, a Közel-Kelet, valamint Nyugat-Ázsia.

Arab-félsziget

Az Arab-félsziget egy nagy kiterjedésű, Délnyugat-Ázsia és Afrika találkozásánál fekvő, zömmel sivatag borította földrajzi terület, a Közel-Kelet része, mely hatalmas kőolaj- és földgázkészleteinek köszönhetően nagy gazdasági és politikai jelentőségre tett szert a 20. században. Kulturális tekintetben elsősorban mint az iszlám szülőföldje ismert.

Asszírok

Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.

A mai asszírokat szíreknek is nevezik. Saját szír nyelvű elnevezésük ma általában ܐܬܘܪ̈ܝܐ, aturaje, vagyis „asszírok”, illetve szuraje vagy szurjoje, azaz „szírek”. Az „asszír” név csak a 20. században terjedt el, korábban a „szír” népnév volt az általános. Egy-egy kisebb csoportjuk aráminak, illetve káldnak vallja magát. A kaukázusi országokban, illetve Oroszországban élő csoportjaikat ajszoroknak nevezik (oroszul: айсоры), ami az asszír név egy változata.

Az ókori Közel-Kelet kronológiája

Az ókori Közel-Kelet kronológiája az i. e. 3. évezred és az i. e. 2. évezred eseményei és uralkodói datálásának a kerete. Itt meg kell különböztetni a következő időszakokat:

Korai bronzkor: a sumer királylista alapján ismert uralkodók és dinasztiák ideje, akik közül néhányat régészeti leletek is megerősítenek, mint a legrégebbi Mebarageszit. Ebben az időszakban egy évszázadosnál nagyobb pontosság nem érhető el.

Középső és késői bronzkor: az Akkád Birodalomtól kezdve a kronológia pontosabbá válik, különösen az uralkodók sorrendjét tekintve. Egyidejűségek állapíthatók meg Kánaán és az ókori Egyiptom kronológiájával. Az abszolút időpontok vita tárgyát képezik, Babilon kifosztását a legnépszerűbb középső kronológia i. e. 1595-re, a rövid kronológia i. e. 1531-re teszi.

Sötét kor a bronzkor és vaskor határán: ami a kassúk babiloni dinasztiájának bukásával, a tengeri népek támadásaival és a Hettita Birodalom bukásával kezdődik i. e. 1200 körül.

Korai vaskor: i. e. 900 körül a történelmi adatok újra szaporodni kezdenek, és az Asszír Újbirodalom felemelkedésével lehetővé válik a biztos időpontok megállapítása. Bizonyos történeti források, mint Ptolemaiosz kánonja, Berosszusz munkái vagy a Biblia kronológiai alátámasztást és egyidejűségeket nyújtanak. Az i. e. 763. június 15-i ninivei napfogyatkozás – Simannu (sziván) hónapban – rögzíti az asszír főtisztviselők hivatali idejét.

Buddhizmus országonként

A gyakorló buddhisták pontos számát országonként meghatározni nagyon nehéz. A keleti vallások, mint például a buddhizmus is, gyakran keverednek olyan helyi vallásokkal, mint az animizmus, a kínai népi vallás, a konfucianizmus, a sintó és a taoizmus. Az emberek kis hányada dönt úgy, hogy formálisan is menedéket vegyen. Sokan hétköznapi módon gyakorolják csupán a buddhizmust, esetenként keveredve más kapcsolódó vallásokkal. Főként Kelet-Ázsiában van ez így, ahol a buddhizmust már régóta gyakorolják a taoizmus és konfucianizmus mellett egy ún. „Hármas vallásba” vagy „Nagy vallásba” összegyúrva.A világon élő buddhisták számának becslése nagyban eltér a különböző rendelkezésre álló források szerint. Az eredmény 350 és 500 millió között van. Azonban a pontos becslés nagyon nehéz, hiszen sokan nem rendelkeznek semmiféle tagsággal vagy nem látogatnak nyilvános szertartásokat.A buddhista követők szerint azért is nehéz jól becslést adni sok ázsiai országban, mert a nemzeti, gyakran kommunista kormányok ellenségesek a vallással szemben. Ezekben az országokban a kormány vagy aluljelenti vagy egyenesen letagadja a vallások követőit, ezért gyakori az alulbecslés. Ilyen nehézségekkel kerül szembe a számláló Kína és Észak-Korea esetében. Hasonló történelmi problémák tetéződnek az infrastruktúra gyengeségeivel Laoszban és Vietnamban, ahol még nehezebb az összeszámolás. A legtöbb buddhista Ázsiában él.

Délnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia Ázsia kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület. A kifejezés nagyjából felcserélhetően használható Nyugat-Ázsiával. Leggyakrabban régészeti vonatkozásban használják, illetve az ENSZ alrégió beosztásaként. Mind természet-, mind társadalomföldrajzilag elkülönül a Közel-Kelet terminológiától. Közel-Kelet elsősorban politikai, társadalom-földrajzi egység, melybe több észak-afrikai állam is beletartozik, míg Délnyugat-Ázsia csak Ázsia délnyugati területeit fogja át.

A kifejezés használatát a Közel-Kelet szó helyett egyre inkább preferálják a nemzetközi szervezetek, tekintve, hogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet kifejezések egyfajta eurocentrista világkép alapján határozhatók csak meg.

Az ENSZ meghatározása alapján a régióhoz tartozik Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is, bár ezek az államok Ázsia és Európa határán helyezkednek el, és kulturálisan-politikailag mindkét kontinenshez köthetők.

Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik. Legnagyobb részét az Arab-félsziget foglalja el. Ez a terület Ázsia egyik legrégebbi ősmasszívuma, valamikor régen még Afrikához tartozott. Az üledékes kőzetréteget táblás vidéknek is emlegetjük. Ez a hatalmas terület értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejteget. Délnyugat-Ázsia északi területén helyezkedik el az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek. Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között elterülő síkság. Ez a két folyó töltötte fel hordalékával, legfiatalabb területe Délnyugat-Ázsiának.

Gandhára művészete

A gandhárai művészet (gréko-buddhista művészet) Északnyugat-India területén, az ókori Gandhárában az 1–5. században virágzott. Nagy Sándor keleti hadjárata alatt ez a terület is görög befolyás alá került és i. e. 190-től görög fejedelmek uralkodtak felette. Pártus, szkíta, perzsa, görög és bennszülött lakossága sajátságos, önálló művészetet teremtett.

A hellenisztikus művészet hatása ezen a területen teljesen átalakította az indiai művészetet és igen nagy hatással volt a Közel-Kelet és Távol-Kelet művészetének további fejlődésére is.

A gandhárai művészet elsősorban vallásos művészet volt, a buddhizmus szolgálatában. Buddhát, akit addig csak jelképekkel ábrázoltak (például kerék vagy oroszlán alakjában), most Apollón mintájára emberként mintázták meg.

Nagyobb szabású emlékei Szárnáthban, Mathurában és különösen Amaravatiban kerültek elő. Az alexandriai hellenisztikus művészet hatását lehet felfedezni Száncsi és Barahat emlékein is. A terület főhelye Purusapura (Pesavar) volt, de Afganisztán is a gandhárai művészet gazdag lelőhelyének bizonyult.

Hidzsáz

Hidzsáz (Arab nyelven : الحجاز , al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén. A Vörös-tenger keleti partján fekszik, északon kiterjed az Akabai-öbölig, délen Jazanig húzódik. Legnagyobb városa Dzsidda, de ismertebbek az iszlám szent városai, mint Mekka és Medina, amelyek a területén találhatók. Alapvető jelentőséggel bír úgy az arabság, mint az iszlám történetében. Neve (korlát, sorompó, határ) abból adódik, hogy elválasztja az Arab-félsziget keleti tartományait (Nedzsd) a nyugati vidékektől. A Hidzsáz bizonyos részeire (Mekka és Medina városok körzetébe) a belépés csak a muszlimoknak engedélyezett.

I. e. 14. század

Az i. e. 14. század évei az i. e. 1400. évtől az i. e. 1301. évig tartanak. Az i. e. 15. századot követte és az i. e. 13. század következett utána.

Az i. e. 585. május 28-i dátum előtti időpontok abszolút dátuma mindig bizonytalanságokkal terhelt. Ezt az évszámoknál mindig figyelembe kell venni.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója. A területnek különféle definíciói léteznek, nincs egy egyetemesen elfogadott meghatározása. Ez a terület keresztútként szolgált az emberek, árucikkek és eszmék mozgásában Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia között.

Mitológia

A mitológia szó (görögül: μυθολογία, a μυθος mythos – történet, legenda, és a λογος logos – beszámoló, beszéd szavakból) tulajdonképpen a mítoszok továbbmondását jelenti – olyan történetekét, amelyeket egy bizonyos kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja általában az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére. A mitológia jelen van a legtöbb vallásban, és a legtöbb mitológia kapcsolódik legalább egy valláshoz. A történelem folyamán a különböző kultúrák természetes és erőszakmentes egymásra hatásának következtében különböző mitológiák összeolvadtak.

A modern szóhasználatban a „mitológia” jelentheti egy bizonyos kultúra vagy vallás mítoszainak összességét (mint a görög, egyiptomi és a skandináv (északi) mitológiáknál), vagy a mítoszok gyűjtésével, tanulmányozásával és értelmezésével foglalkozó tudományágat.

Négerek

A négerek vagy feketék a negrid rasszba tartozónak gondolt, sötét bőrszínű emberek. Ez az első kialakult embertípus; a többi fenotípus akkor alakult ki, amikor egy génmutáció megváltoztatta a bőr melanintartalmát. 2016-ban a Föld lakosságának körülbelül 18%-át tették ki.

Nílus

A Nílus (arabul: النيل - an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb ) folyója. Hosszát 6695 és 6853 km közé teszik. Útja során a forrástól a torkolatig fő mellékfolyóival tizenegy ország (Burundi, Kenya, Ruanda, Kongói Demokratikus Köztársaság, Tanzánia, Uganda, Eritrea, Etiópia, Dél-Szudán, Szudán, Egyiptom) területén halad keresztül. Szimplán Nílusnak a Fehér-Nílus és a Kék-Nílus Kartúmi egyesülési pontjától nevezzük a folyamot. A Fehér-Nílus forrása bizonytalan, valahol a Nagy-tavak környékén található Közép-Afrikában. A Kék-Nílus az etiópiai Tana-tóból ered. A folyó északi részén szinte kizárólag sivatagi területeken halad át, majd Szudánon keresztül érkezik Egyiptomba, ahol óriási deltatorkolatot alkotva ömlik a Földközi-tengerbe. A Níluson található a világ egyik legnagyobb vízerőműve, az egyiptomi Asszuáni-gát.

A folyam mentén alakult ki a civilizáció egyik bölcsője: az Egyiptomi Birodalom 3 és félezer évig virágzott a Nílus völgyében. Egyiptom a középkorban is megőrizte jelentőségét, az iszlám világ és a Közel-Kelet legerősebb állama volt, a kultúra és a tudomány világjelentőségű központja. Fővárosa, Kairó, a Nílus és egész Afrika legnagyobb metropolisza ma is az arab világ központja.

Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية, Al-Mamlakah Al-Arabijah Asz-Szaúdijah) több mint 2 millió km²-es, körülbelül 33 millió lakosú ország Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félszigeten. Nevének első része Abdul-Aziz ibn Szaúd, az ország első uralkodójának nevét őrzi, kinek dinasztiája vezeti az államot a mai napig. Teljhatalmú uralkodóinak címe malik, azaz király, 2015 óta Szalman ibn Abdul-Aziz tölti be ezt a pozíciót. Fővárosa a 6,5 milliós Rijád.

Szentföld

A Szentföld (latinul: Terra Sancta, héberül: ארץ הקודש) kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben. A mai határokat figyelembe véve a Szentföld a mai Izrael teljes területét foglalná magába, valamint Jordánia és Libanon egyes részeit. A Szentföld legfontosabb része a „Szent város”, Jeruzsálem, mely mind a zsidó vallás, mind a kereszténység legszentebb helye, valamint az iszlám harmadik legszentebb városa (Mekka és Medina után). A Szentföld vallási jelentősége volt a keresztes háborúk mozgatórugója is; a terület már a biblikus idők óta fontos zarándokhely.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.