Judit könyve

A Judit könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve. A héber és protestáns Bibliából kimaradt. Görög nyelven maradt fenn. A Kumránban talált írások között azonban megtalálták a héber nyelvű Judit könyvének részleteit is.

Lucas Cranach the Elder - Judith with the Head of Holofernes - Google Art Project
Judit Holofernész levágott fejével (1530 körül, Bécsi Szépművészeti Múzeum)

Keletkezése

Ez a történet számos ősi nyelven él, és egy népmesén alapulhat, amit valószínűleg a Hasmoneusok korában (kb. Kr. e. 16037 között), Palesztinában jegyeztek le. Nabukodonozor Asszíria királyaként való megemlítése arra utal, hogy a könyv esetleg nem történelmi céllal íródott, bár találhatunk a leírt betöréshez történelmileg hasonlót, amit IV. Antiokhosz követett el a szöveg keletkezése előtti időben. A kortörténeti pontatlanságai miatt felvetődik, hogy nem történelmi mű, hanem tanító jelleggel írt regény a műfaja. Mások szerint másolási pontatlanságokról van szó.

Témája

Haan-judit
Haan Antal (1827–1888): Judit és Holofernész

Judit könyve (Judit magyarul „zsidó nő”) ősi zsidó írás. A könyv elbeszélése szerint a ninivei uralkodó Nabukodonozor hadvezére, Holofernész hadjáratot vezetett Izráel ellen, és amikor Bethulia városához ért, a moábiták népének fejei tanácsot adtak Holofernésznek:

"Hallgasson meg bennünket, urunk, és akkor nem kap egyetlen sebet sem serege. Mert Izrael fiainak ez a népe nem a lándzsákban bizakodik, hanem sokkal inkább arra számít, hogy a hegyek, ahol lakik, magasak. A hegycsúcsaikra való feljutás valóban nem könnyű. Ezért, uram, ne ütközz meg velük csatasorba állva, akkor nem esik el egyetlen ember sem embereid közül. Maradj táborodban és tartsd ott sereged minden emberét, de szolgáid foglalják el a forrást, amely a hegy lábánál fakad. Mert ez látja el vízzel Betilua lakóit. A szomjúság majd rákényszeríti őket, hogy feladják a várost. Közben mi és embereink felmegyünk a legközelebbi hegyek gerincére, őrséget állítunk oda, hogy így ne mehessen ki egyetlen ember sem a városból. Az éhség elpusztítja őket, asszonyaikkal, gyermekeikkel egyetemben, és mielőtt még átjárná őket a kard, már az utcákon hevernek házuk előtt. Így keményen megfizethetsz nekik lázadásukért és azért, hogy nem jöttek ki eléd békésen."
– Judit könyve[1]

Mikor az ostromlott város már majdnem megadta magát, Judit, a gyönyörű és istenfélő zsidó özvegy az ellenség táborába ment, ahol Holofernész kegyeibe férkőzött, akit megbűvölt szépségével. Judit lefejezte a részeg Holofernészt és fejével visszatért a városba, amit kitűztek a városfalra, így a zsidók megfutamították az ellenséget.

Mondanivalója

A történet Juditot az istenfélő zsidók példaképeként festi le és azt mutatja be, hogy Isten megmenti népét, amikor elkötelezettségét az ellenség gúnyolja. Nabukodonozor győzelmei miatt elbizakodottá vált, mint hadvezére is, aki így válaszol a tanácsadójának aki a kiéheztetés harcmodort ajánlja: "Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük." (Jud 6.2). Isten viszont kimenti népét a szorongatottságból, egy istenfélő gyenge nőt választ, hogy megmutassa a túlerő legyőzhető, és az ellenfél elbizakodottsága nem homályosíthatja el isten dicsőségét.

Jegyzetek

  1. Judit könyve, mek.oszk.hu

Források

A bölcsesség könyve

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.

Barnabás levele

Barnabás levele néven egy korai keresztény tanító irat ismeretes, amely elsősorban az Ószövetség allegórikus magyarázatát tartalmazza. Szerzője az úgynevezett pogánykeresztények közül kerülhetett ki. A keresztény hagyomány Barnabás apostolt nevezi meg írónak, aki az Újszövetség szerint Pál apostol útitársa volt.

Báruk görög apokalipszise

A Báruk görög apokalipszise egy ószövetségi apokrif irat.

A 17 fejezetből álló műben – melynek szerzője feltehetően ismerte a Báruk szír apokalipszisét – Báruk próféta siratja Jeruzsálem pusztulását, de egy angyal megvigasztalja, majd apokaliptikus látomásban megmutatja neki az öt fantasztikus égboltozatot.

Báruk könyve

A Báruk könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.

Deuterokanonikus könyvek

A deuterokanonikus, azaz másodkanonizált (protestáns szóhasználattal apokrif) könyvek azok az ószövetségi iratok, amelyek a kanonizálási mérlegelések eredményeként nem kerültek bele a héber bibliába, míg a 4. századi másodkanonizáció során belekerültek a reformáció korát megelőző keresztény bibliákba.

Luther és általában a reformátorok szerint, az ószövetségi iratok sugalmazottsági megítélésénél az ószövetségi hagyományt megőrző zsidó közösség döntését kell átvenni. Protestánsok a másodkanonizált iratokat átminősítették apokrif iratokká, és így azok nem kerültek bele a protestáns Biblia ószövetségi részébe. Ezen iratokat a katolikus és az ortodox egyházak továbbra is a Biblia sugalmazott könyveinek tartják, és a Tridenti zsinat megerősítette ezen könyvek kanonikusságát.

A deuterokanonikus szó görög eredetű, jelentése: a második kánonhoz tartozó. Az elnevezés Sienai Sixtustól (lat. Sixtus Senensis, 1520–1569) származik.

Eldád és Modád

Eldád és Modád könyve ószövetségi apokrif irat.

A mű nem maradt fenn, Nikephorosz sztikhometriája szerint terjedelme 400 vers volt. A műből idéz a 2. Kelemen-levél XI:2 is.

Eszter könyve

Eszter könyve (héberül: אסתר, Eszter) a könyv főhőséről, Eszterről kapta a nevét. A héber Bibliában a kanonikus könyvek harmadik csoportjában, az „Írások” között, keresztény szempontból az Ószövetségben, Jób könyve előtt található. A zsidók purim ünnepének alapját képezi. Protokanonikus könyv deuterokanonikus kiegészítésekkel.

Ezdrás harmadik könyve

Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.

Hamadán

Hamadán Hamadān, (perzsául همدان ) város Hamadán tartományban, Iránban.

Jubileumok könyve

A Jubileumok könyve egy ószövetségi apokrif irat.

Makkabeusok harmadik könyve

A Makkabeusok harmadik könyve ószövetségi apokrif irat, amely IV. Ptolemaiosz egyiptomi királyról mondja el görög nyelven, miképp lett a zsidók ellenségéből a zsidók barátjává.

Makkabeusok negyedik könyve

A Makkabeusok negyedik könyve ószövetségi apokrif irat görög nyelven. Didaktikus jellegű írás, amely sok utalást tartalmaz a Makkabeusok második könyvére. Alexandriai vagy antiochiai eredetűnek tartják a szakértők, valószínű keletkezési idejét a Kr. u. 1. században jelölik meg.

Manassé imája

Manassé imája (latinul: Oratio Manasse) ószövetségi deuterokanonikus írás.

Pál apokalipszise

Pál apokalipszise újszövetségi apokrif irat, mely egyesek szerint a 3. század elején keletkezhetett. A mű beszámol arról, hogy Pál apostol a harmadik égig elragadtatott, és ott túlvilági tapasztalatokat szerzett. A könyvnek a középkorban nagy volt a tekintélye, feltehetően hatott Dante Isteni színjátékára is.

Péter apokalipszise

Péter apokalipszise újszövetségi apokrif irat, amelyben Péter apostol a többi apostol kérésére elbeszéli Jézus második eljövetelét és a világ végét. A könyv egyesek szerint a 2. század végén keletkezett, és az 5. századig kanonikusnak tartották.

Salamon testamentuma

Salamon testamentuma ószövetségi apokrif irat.

Egyesek szerint keresztény szerző írhatta a művet a Kr. u. 3–4. század táján, aki az Ószövetséget vette mintának alapul. Az írás az angyalokról és a démonokról szól regény formájában.

Sirák fia könyve

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.

Tóbiás könyve

A Tóbiás könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.

Örmény gyermekség evangélium

Az örmény gyermekség-evangélium 596 körül keletkezett. Azokat a dolgokat meséli el, amelyek Szűz Mária és apja házában estek meg. Megismerhetjük Joachimot és Annát és Mária gyermekkorát. Hogyan vette el József Máriát. Mária vízpróbája, a barlangban való szülés, és a mágusok leírása. A továbbiakban a kánoni sorrendet követi.

Az Ószövetség könyvei
Köln-Tora-und-Innenansicht-Synagoge-Glockengasse-040
Héber Biblia
(Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)

1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás

Katolikus deuterokanonikus könyvek

Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.)

A görög és szláv ortodox kánon többletei

2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár

A grúz ortodox kánon többletei

4 Makkabeusok · 3 Esdrás

A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei

Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk

A szír Pesitta kánonjának többletei

Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele

Bibliai apokrif iratok

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.