Jordán (folyó)

A Jordán (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Az egyik legtiszteltebb a világ szent folyói közül.[1]

Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.

A Kineret-tótól (más néven Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.

Jordán
A Jordán folyó
A Jordán folyó
Országok
Földrajzi adatok
Hossz252 km
Vízgyűjtő terület18 000 km²
Forrás Hermon-hegy
Torkolat Holt-tenger
é. sz. 33° 11′ 12″, k. h. 35° 37′ 09″Koordináták: é. sz. 33° 11′ 12″, k. h. 35° 37′ 09″

Fő mellékfolyói

  • A Dan (héberül דן [Dan], arabul اللدان [al-Laddán]) a szír-libanoni határon fekvő Hermon-hegynél ered.
  • A Haszbáni (héberül שניר [Szenir], arabul الحاصباني [al-Haszbáni]) Libanonban ered.
  • A Bánjász (héberül חרמון [Hermon], arabul بانياس [Bánjász]), az ősi Bánjász város romjainál ered, a Hermon-hegy lábánál.
  • Az Ijon (héberül עיון [Ijon], arabul دردره [Dardara] vagy براغيث [Barágísz]) Libanonban ered.

Folyása

JordanRiver en
A Jordán Izrael és Jordánia, illetve Ciszjordánia (a térképen angolul West Bank) és Jordánia határán fut

Felső szakaszán gyorsan szalad a Hula-tóig, majd még gyorsabban a Kineret-tóig.

Az utolsó szakasz esése kisebb, ezért itt a folyó kanyarogva tart a kifolyás nélküli Holt-tenger felé, amelynek szintje 400 méterrel van a tengerszint alatt. Ezen az utolsó szakaszon ömlik a Jordánba kelet felől a Jarmúk folyó (arabul نهر اليرموك [Nahr al-Jarmúk], héberül נהר הירמוך [Nehar HaJarmukh], görögül Hieromüax) és a Zarka folyó (arabul Nahr az-Zarka).

A Galileai-tengertől északra fekvő felső szakasza Izraelben van és a Golán-fennsík nyugati határát képezi.

Emberi behatások

A környezetvédők azzal vádolják Izraelt, Jordániát és Szíriát, hogy komoly károkat okoztak a Jordán ökorendszerében. Izrael 1964-ben gátat helyezett üzembe, amely a Galileai-tengerből, a Jordán egyik fő vízforrásából az úgynevezett nemzeti vízszállító csatornába tereli a vizet. Ugyanebben az évben Jordánia csatornával csapolta meg a Jarmuk mellékfolyót. Szíria víztárolókat épített, amelyek ugyancsak a Jarmuk vizét használják.[2]

Ma a Jordán vizének 70-90%-a szolgál emberi fogyasztást, ami jelentősen csökkenti a folyó vízhozamát. Ettől, és a magas párolgási arány miatt a Holt-tenger zsugorodik. A Holt-tenger déli részének sekély vizei a legutóbbi időkben eltűntek, helyükön sós sík maradt.

A folyó szennyezése, ami legjobban az utolsó szakaszt sújtja, a környezetvédők szerint szinte teljesen elpusztította a Jordán ökorendszerét, amelynek megmentése több évtizedes munkát igényel. 2007-ben a Föld Barátai nemzetközi környezetvédő hálózat a világ 100 legveszélyeztetettebb ökorendszere közé sorolta a Jordánt, részben Izrael és a szomszédos arab országok közti együttműködés hiánya miatt.

Közlekedés

Izrael északi és déli végét a Jordán nyugati partja mellett végigfutó 90-es út köti össze.

A Bibliában

Baptism Site
Bethabara feltárt romjai a mai Jordániában, ahol Keresztelő Szent János élt

A Jordán folyó a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Nyugatra fekvő Kánaánt a Keleti part vidékeitől. Üdvtörténeti jelentőségre János keresztsége által tett szert, melyet felvéve a Jordán vizében Jézus is megfürdött (Mt 3,13–17; vö. Jn 1,19–34).

Jegyzetek

  1. Ramit Plushnick-Masti: Raw Sewage Taints Sacred Jordan River. Associated Press. (Hozzáférés: 2007. április 10.) (angolul)
  2. Ramit Plushnick-Masti. "Raw Sewage Taints Sacred Jordan River". Associated Press. Hozzáférés ideje: 2007-04-10. (angolul)

Külső hivatkozások

Afroeurázsia

Afroeurázsia Afrika, Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinens.

Az ókori Izrael törzsei

Izráel törzsei, vagyis a 12 törzs az Ószövetségben, Mózes könyveinek leírása alapján Jákob 12 fiának leszármazottaiból formálódtak.

A 12 törzs: Rúben · Simeon · Lévi · Júda · Dán · Gád(wd) · Naftali · Áser(wd) · Izsakhár · Zebulon · József · Benjámin

Miután Lévi leszármazottai, az úgynevezett léviták a papi szolgálatokat látták el és az izraelita honfoglalás idején nem kaptak külön földterületet - de hogy a törzsi létszám 12 maradjon - József két fiának leszármazottai: Manassze (Manassé) és Efraim emelkedhettek törzsi rangra.

Az Ószövetségben említett héber "ezer" szó jelentését sokan vitatják, és ez magyarázatot adhat a Mózes könyveinek szokatlanul magas népszámlálási számadataira.

Elizeus próféta

Elizeus (héber: אֱלִישָׁע ) Kr. e. 9. századi héber próféta. Isten szószólója

a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlám vallás szerint is.

Az Izraeli Királyságban működött Jórám, Jéhu, Jóáház és Jóás királyok uralma alatt mintegy 50 évig.

Holt-tenger

A Holt-tenger (héberül ים המלח kiejtése✩, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت kiejtése✩, ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.

Jerikó

Jerikó (arabul أريحا [Aríhá], héberül יְרִיחוֹ [Yeriho] ( kiejtése✩), latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.

Jordán (egyértelműsítő lap)

Jordán, keresztnév

Jordán, folyó Palesztinában

Jordán (keresztnév)

A Jordán héber eredetű férfinév, ami a Jordán folyó nevéből ered, aminek a jelentése: alázuhog. Azonban korábban is létezett egy észak germán eredetű és hasonló hangzású név, ami egy föld jelentésű szóból származott. Női párja: Jordána.

Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Jéhu

Jéhu, az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. században.

Elődje, Jórám izraeli király idejében a hadsereg vezére volt. Isten utasítására Elizeus próféta azzal bízta meg, hogy semmisítse meg a bálványimádó Akháb király dinasztiáját és maga üljön Izrael trónjára. Ő és utódai azután közel 100 évig uralmon maradtak, ezzel a leghosszabban uralkodó dinasztia voltak az északi királyságban. Jéhu 28 évig ült a trónon.

A pogány szent helyeket lerombolta és a Baál papjait csellel meggyilkoltatta, de az aranyborjú imádatát meghagyta az országban, így felelős volt a nép bálványimádásáért.

Az arámiak a királyságának a Jordán (folyó)tól keletre eső részeit elfoglalták tőle. Jéhu adót fizetett III. Sulmánu-asarídu asszír uralkodónak (amelyet a Kalhuban megtalált Fekete Obeliszk gravírozása is ábrázol), valószínűleg azért hogy megszerezze ennek az erős birodalomnak a támogatását az arámi Hazaél, Damaszkusz királya ellen.

Józsué könyve

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Júdeai-sivatag

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.

Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.

Keresztelő János

Keresztelő János – a katolikusoknál Keresztelő Szent János (ógörögül: Ιωάννης ο Βαπτιστής, latinul: Ioannes Baptista), (Kr. e. 7 körül – Kr. u. 29, Iosephus Flavius szerint a Jordántól keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalált) a kereszténység fontos, szimbolikus alakja.

Kineret-tó

A Kineret-tó (Galileai-tenger, Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) Izrael legnagyobb édesvízű tava. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel a „Jézus és az apostolok galileai útvonala” gyűjtőelnevezésen belül.A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger).

Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége kb. 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³, de a 2010-es évek aszályos időjárása miatt vízmennyisége folyamatosan csökkent.

Kánaáni-föníciai vallások

Kánaán tágabb értelemben Egyiptom ÉK-i határától az észak-szíriai partokig terjedt, beleértve a mai Libanon területét is, tehát az Egyiptomot Mezopotámiával összekötő egész térséget jelentette. Szűkebb értelemben a Földközi-tenger és a Jordán folyó közötti hegyes-dombos vidék helyi sémi, amorita nyelvű neve Kánaán, névadói, a kánaniták telepedtek le a térségben. Soha nem volt egységes a terület, sem vallási, sem etnikai értelemben.

A korai bronzkorban (kb. Kr. e. 3300 - Kr. e. 2000) alakultak ki városai és fejlett gazdasága. Őslakói hamar mezopotámiai, hettita majd egyiptomi befolyás alá kerültek, de vallásosságuk annyira karakteres volt, hogy hosszú ideig a politikai behódolás ellenére sem adták fel. A bibliai leírásokból jól tudjuk, hogy a Kánaánban élő népek vallása olyan földművesvallás volt, amely gyökeresen különbözött a bevándorló izraelitákétól. A kánaáni mítoszok mindenekelőtt az esőre és szárazságra vonatkozó utasításokat tartalmaznak, amelyeket valamilyen isten vagy hős életével és halálával, jólétével hoznak kapcsolatba.

Az adatok hiányos volta miatt a kánaáni térség vallási életről csak hozzávetőleges képünk van.

Manassze

Manassze, a Károli Bibliában: Manassé (héberül: מְנַשֶּׁה) bibliai személy, József elsőszülött fia, Izrael 12 törzse egyikének ősatyja.

József és egyiptomi feleségének, Ászenát (Ásznát) legidősebb fia. Nagyapja, Jákob, halálos ágyán Manassze testvérének, Efraimnak adta elsőrendű áldását.

Nagy-hasadékvölgy

A Nagy-hasadékvölgy óriási geológiai képződmény, amely Délnyugat-Ázsiában Szíria északi részétől a Jordán-árok, az Akabai-öböl és a Vörös-tenger mélyén a kelet-afrikai Mozambikig húzódik. A völgy szélessége 30-100 kilométer, mélysége néhány száz méter és több ezer méter között változik. Neve John Walter Gregory felfedezőtől származik.

A Nagy-hasadékvölgyet az afrikai és ázsiai földkéreglemezek távolodása hozta létre, ami északon 35 millió évvel ezelőtt kezdődött. Kelet-Afrika lemezének elsodródása az afrikai tömbtől 15 millió évvel ezelőtt indult meg. A litoszféra vastagsága a kelet-afrikai hasadéknál 100 kilométerről 20 kilométerre vékonyodott. Néhány millió év múlva szét is törhet és akkor Kelet-Afrika leválik Afrikáról. A vulkáni tevékenység e hasadék mentén erős és olyan vulkanikus hegyek kialakulásához vezetett, mint a Kilimandzsáró, a Kenya-hegy, a Karisimbi, a Nyiragongo, a Meru, az Elgon-hegy vagy a tanzániai Kráterhegyvidék. Az Ol Doinyo Lengai, a Föld egyetlen nátrium-karbonátos vulkánja ma is aktív.

Palesztina (régió)

Palesztina (görögül: Παλαιστίνη, Palaistinē; latinul: Palaestina; héberül: ארץ־ישראל, Eretẓ Yisra'el, korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina; arabul: فلسطين Filasṭīn, Falasṭīn, Filisṭīn) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában. Határai nyugaton a Földközi-tenger, keleten kb. a Jordán-folyó völgye, északon kb. a Litani folyó, délen a Negev-sivatag.

Az Ótestamentumban elsősorban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi-tenger közt terült el. Maga a név eleinte a filiszteusok országát jelentette DNy-Kánaánban, később aztán arra a földre alkalmazták, amelyik a Libanon és a Sinai-félsziget közt terül el; Júdeának csakis a babiloni fogság után nevezték az országot, mert Júda viselte a vezérszerepet a törzsek között. Határai voltak: É-on Szíria és Fönícia (Libanon és Antilibanon), K-en a szíriai puszta, DK-en Arábia, Ny-on a Földközi-tenger. Ehhez a területhez Dávid király még megszerezte Szíriát, Salamon pedig kiterjesztette uralmát a Vörös-tengerig.

Rituális fürdés

A rituális fürdés a testi-lelki megtisztulás olyan folyamata, amit bizonyos események előtt vagy időszakokban több vallás is részletes előírásokkal szabályoz. Ez egyes vallásokban, illetve azok egyes irányzataiban csak bizonyos (típusú) helyeken végezhető. A rituális fürdés helyszínéül emelt épület a rituális fürdő.

A megmerítkezés a zsidó vallásból átvett keresztény szimbolikában is az újjászületés jelképe; Keresztelő szent János a Jordán folyó vizében merítette alá a népet, és ennek folytatása az újszülöttek megkeresztelésének szokása.

Szír-Jordán-árok

A Szír-Jordán-árok (arabul الغور [el-Ghor vagy el-Ghawr], héberül בִּקְעָת הַיַרְדֵּן, angolul Jordan Rift Valley) a dél-törökországi İskenderuni-öböltől az Akabai-öbölig húzódó, 700 km hosszú és a peremét alkotó sasbércek sorozatával együtt átlagosan 150 km széles árokrendszer a Közel-Keleten, az összességében 5600 km hosszú Afrikai-árokrendszer tagja.

Fő részei: az Orontész völgye, a Bekaa- (Biká-) völgy, a Hula- (Hule-) völgy, a Jordán völgye, a Kineret-tó, a Holt-tenger vidéke, a Vádi Araba és az Akabai-öböl.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.