Jeruzsálem óvárosa

Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atiqah; arab: البلدة القديمة, al-Balda al-Qadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.

Több kulcsfontosságú vallási helyszínnek ad otthont:

A városfalakkal együtt az óvárost 1981-ben felvették az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Jeruzsálem óvárosa
Világörökség
Dome of the Rock by Peter Mulligan
Adatok
OrszágIzrael
Világörökség-azonosító148
Felvétel éve1981
Elhelyezkedése
Jeruzsálem óvárosa (Jeruzsálem)
Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosa
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 14′ 03″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 14′ 03″

Részei

Az óvárost I. Szulejmán szultán fala veszi körül. A középkor óta keresztény, zsidó, örmény és muszlim negyedre oszlik.

A városfalak

Jeruzsálem körül feltehetőleg először a kánaániták, majd Dávid király emeltetett falakat, de utóbbi az ún. Dávid városát fogta körül a mai óvárostól délre. Amikor Dávid fia, Salamon felépíttette az első templomot a dombtetőre, – amely közvetlenül a város fölé emelkedett (későbbi Templom-hegy), – kiterjesztette a városfalat a templom védelmére is.

A város a falakkal együtt Kr. e. 587-586-ban II. Nabú-kudurri-uszur ostroma alatt elpusztult. Később, Babilon elfoglalása után II. Kurus perzsa király Kr. e. 538-ban engedélyezte a zsidók visszatérését és a város újraépítését.

A történelem során még többször pusztították el és építették újra a várost, a városfalakkal együtt.

Amikor a 16. század elején az oszmán-törökök elfoglalták a területet, I. Szulejmán újraépítette az addig romos városfalakat. Ekkor nyerte el az óváros a jelenlegi szerkezetét.

Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosának negyedei és kapui

A mai fal teljes hossza 4018 méter, átlagos magassága 12 méter, vastagsága 2,5 m. Negyvenhárom bástya védte, ma hét átjáró kapuja van. A fal által körülhatárolt terület 85 hektár, ebből a Mórijá-hegy (Templom-hegy) 14 hektár.[1]

Városkapuk

Új kapu

Az óváros északnyugati sarkán épült kapu a keresztény negyed és a Notre-Dame de Frane-kolostor között könnyítette az átjárást. 1889-ben nyitották meg, a kolostor és a Ferences-rendi szerzetesek kérésére.[1]

Damaszkuszi kapu

Az óváros legnagyobb és legszebb kapuja. Itt kezdődött a damaszkuszi út. Az arabok nábluszi kapunak is hívják. Felirata szerint a kapu építésére II. Szulejmán szultán adott parancsot a 17. században, a korábbi romjain.[1] Az eredeti, heródesi stílusú kaput 135-ben a Hadrianus Aelia Capitolina követte.[2]

Heródes kapu

A Heródes (vagy Virág) kaput Heródes királyról nevezték el, illetve a homlokzata miatt hívják így. A kapun át az arab (muszlim) negyedbe és a Via dolorosára jutunk.[1]

Oroszlános kapu

Az Oroszlános (vagy István) kaput a városfal keleti részén nyitották, az Olajfák hegye felé a 16. században. Nevét a kapufélfákat díszítő két oroszlánról kapta. A keresztények Szt. István kapunak hívják, a hagyomány szerint ugyanis e kapu közelében kövezték meg az első keresztény mártírt.[1]

Golden Gate Jerusalem 2009
A befalazott Arany kapu a Templom-hegy keleti oldalán
Arany kapu (befalazott)

Az Arany (vagy Irgalom) kapu a Morijá-hegy keleti falában levő, a Kidron-patak völgyére és az Olajfák hegyére néző kapu. A szentély eredeti keleti kapujának a helyén áll. A keresztény hagyomány szerint Jézus e kapun át ment Jeruzsálembe tanítványaival Virágvasárnapkor.[3] A kapu kettős ívű nyílását Szaladin egyiptomi szultán falaztatta be, amikor 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet.[1]

Szemét kapu

A mai örmény negyed déli kapuját, – amely a Trágya kapuja néven is ismert – már Nehémiás tartományi helytartó (Kr. e. 5. sz.) is említi.[4][5] Itt vitték ki a város hulladékát a Gé-Hinnom (Gyehenna-) völgybe elégetésre.

Sion (Cion) kapu

A városfal délnyugati kapuja a zsidó negyedből biztosít átjárást a Cion-hegyre, ezért Zsidó kapunak is nevezik. A 16. században emelték, a nyílása fölötti tábla építtetőjét, Szulejmán szultánt dicséri. Az arabok Dávid kapunak hívják, a közelben levő sírról, amelyről úgy tartják, hogy Dávid királyé.[1] A kapu körül a jordániak és az izraeliek 20. századi összecsapásainak nyomai láthatók.[6]

Jaffai kapu

1536-ban a fallal együtt épült. 1869-ben I. Ferenc József császár látogatásakor építették ki a Jáfót Jeruzsálemmel összekötő utat eddig a kapuig.[1]

Az óváros falának egyes részein végig lehet sétálni, és gyönyörködni a jeruzsálemi panorámában. A sétányra Jaffai kapu melletti lépcsőkön juthatunk fel.[1]

Jerusalem, Old City, New Gate 01

Új kapu

Jerusalem Damaskustor BW 1

Damaszkuszi kapu

Herods Gate Jerusalem

Heródes-kapu

LionsGate Jerusalem

Oroszlános kapu

Old Jerusalem Dung Gate 2

Szemét kapu

Zion Gate

Sion kapu

Jaffa Gate and Tower of David

Jaffai kapu

Keresztény negyed

(arab: حارة النصارى, Ḩārat an-Naşāra, héber: הרובע הנוצרי, Ha-Rova ha-Notsri)

A keresztény negyed az óváros északnyugati részén fekszik.

  • A negyedben található a Szent Sír-templom, amelyet sokan a kereszténység legszentebb helyeként tartanak számon. Nagy Konstantin császár parancsára építtették fel az I. nikaiai zsinat (325) után. Az épületet többször lerombolták, majd mindannyiszor újraépítették.
  • Murisztán szúk - színpompás utcai bazár.

Muszlim (arab) negyed

(arab: حارَة المُسلِمين, Hārat el-Muszlimīn)

A muszim (arab) negyed az óváros északkeleti részén fekszik. A négy fő negyed közül a legnagyobb és legnépesebb. A lakossága 2005-ben 22 ezer fő volt. A muszlimokon kívül keresztények és zsidók is élnek itt.[7]

  • A Via Dolorosa – amelyről úgy gondolják, hogy az az útvonal, amelyen Jézus haladt a Golgota felé – ebben a negyedben kezdődik az egykori Antónia-erőd helyén (mai El-Omaríja muszlim iskola) és az első hét stációja itt található.[8]
  • Betesda-medencék - ma romterület
Az evangéliumok szerint Jézus itt gyógyított meg egy 38 év óta beteg embert.[9]
  • Szent Anna-templom - a keresztesek korában a 6. századi romok maradványaira emelték. A hagyomány alapján a templom alatti sziklába vájt barlangban született Mária, Jézus anyja. A templomot Jézus nagyanyjáról nevezték el.[1]

Templom-hegy (Móriá-hegy)

Jerusalem-2013(2)-Aerial-Temple Mount-(south exposure)
A Templom-hegy légifelvétele
(nagy felbontású kép)
(héber: הַר הַבַּיִת, Har HaBáyit, arab: الحرم الشريف, al-Ḥaram al-Šarīf)

A Templom-hegy a zsidóság legszentebb helye, de az iszlámban is szent hely és a bibliai említések miatt jelentős a keresztények számára is.

  • A templom-hegy közepén a Sziklamecset helyezkedik el, elfoglalva azon területet, ahol egykor a Jeruzsálemi Templom állt. Az építmény az iszlám hívőinek az egyik legfontosabb szent helye. A 7. század végén épült. A mecset középpontjában a Mórijá- (Móriá-) hegy tetejének sziklája áll, ahol a hagyomány alapján Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és az iszlám alapján innen ment Mohamed a mennybe.

Örmény negyed

(örmény: Հայկական Թաղամաս , Haygagan T'aġamas, arab: حارة الأرمن, Ḩārat al-Arman)

Az örmény negyed az óváros délnyugati részén fekszik.

  • Az örmény negyedben található a Jeruzsálemi Citadella vagy az ún. Dávid-torony (wd), amely egy fellegvár a Jaffai kapu közelében. A nevét a minaret-toronyról kapta, amely a későbbiekben úgy ismert, mint a Dávid-torony.[10]
Az építmény egyike volt a Heródes palotáját őrző erődöknek.[11] Ez Jeruzsálem egyik legismertebb szimbóluma; (Heródes) Citadella-ként is ismerik, amely egy múzeum és régészeti látványosság is egyben. Nagyszerű kilátás nyílik innen Jeruzsálem nagy részére. A Dávid Torony Múzeumban Jeruzsálem 4000 éves történetét nézhetjük végig, minden szobában más korszakot.
Az erődítményt Heródes Kr. e. 20-ban kezdte építeni. Három bástyáját Josephus Flavius is említi. A 20. századi ásatások során az erőd udvarában a Kr. e. 2. században emelt falakat tártak fel.
  • Örmény múzeum. A múzeum szobáiban felbecsülhetetlen értékű, 16. századi kegyszergyűjtemény, füstölők, drágakövekkel kirakott keresztek, drágaköves palástok, továbbá szent iratok és könyvek láthatók.[1]
  • Keresztelő Szt. János-templom - görögkeleti ortodox templom.

Zsidó negyed

(héber: הרובע היהודי, HaRova HaYehudi, a lakosok között: HaRova, arab: حارة اليهود , Ḩārat al-Yahūd)

A zsidó negyed az óváros délkeleti szektorában fekszik.

  • A zsidóság egyik legszentebb helye a Siratófal a negyed ÉK-i részét választja el a Templom-hegytől. A zsidók Nyugati falnak hívják. A Szentély maradványa. A Siratófal név onnan ered, hogy a zsidók e falnál imádkozva gyászolják az egykori templom lerombolását.
  • A negyed jelképe és legnagyobb zsinagógája a Hurvá (wd).
  • Az Ofel-ásatások kertje a negyed keleti végében. A 20. századi ásatások 25 településréteget tártak fel, a salamoni templom idejétől a török uralom végéig (16. sz.). [1]
Az ún. Déli fal az Ofel-ásatások kertjében látható. Ez a Templom-hegy teraszának déli fala. 281 m hosszú.

Galéria

Jerusalem Holy Sepulchre BW 19

A Szent Sír-templom (Keresztény negyed)

המוריסן ברובה הנוצרי- ירושלים

Murisztán bazár (Keresztény negyed)

Jerusalem Holy Sepulchre BW 22

A Via Dolorosa 9. stációja (Keresztény negyed)

SukAlKatanin

Az arab negyed bazára

Jerusalem Bethesda BW 1

Egy bizánci templom romjai a Bethesda-tavak helyén (Arab negyed)

DavidTower

A Dávid-torony és a városfalak (Örmény-negyed)

Dome of Rock, Temple Mount, Jerusalem

Sziklamecset (Templom-hegy)

Jerusalem-2013-Temple Mount-Al-Aqsa Mosque (NE exposure)

el-Aksza mecset (Templom-hegy)

בית הכנסת החורבה בעיר העתיקה

A Hurvá-zsinagóga a zsidó negyedben

PikiWiki Israel 5346 archeological garden in jerusalem

A Déli fal DNy-i része; az el-Aksza hátulról (Zsidó negyed)

THE OLD CITY JERUSALEM

Az óváros DNy-ról nézve

Panoráma

Panorámakép Jeruzsálemről kelet felől nézve. Előtérben középen az óváros városfala és a Sziklamecset; a városfal előtt az 1400 éves Bab al-Rahmah muszlim temető. A kép jobb alsó sarkában az Olajfák hegyének lejtői.
Panorámakép Jeruzsálemről kelet felől nézve. Előtérben középen az óváros városfala és a Sziklamecset; a városfal előtt az 1400 éves Bab al-Rahmah muszlim temető. A kép jobb alsó sarkában az Olajfák hegyének lejtői.

Térképek

Jeruzsálem óvárosa

Az óváros részei

Map of Jerusalem - the old city - EN

Az óváros (angol)

Har HaBayit map1 en

A Templom-hegy (angol)

Jerusalem Christian Quarter

Keresztény negyed (angol)

Jerusalem Muslim Quarter map

Muszlim negyed (angol)

Jerusalem Armenian Quarter

Örmény negyed (angol)

Jerusalem Jewish Quarter map

Zsidó negyed (angol)

Hivatkozások

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j k l Goren Tamás: Izrael
  2. A Szentföld 126. o.
  3. A Szentföld 126. o.
  4. Neh 2,13
  5. Neh 3,14
  6. A Szentföld 129. o.
  7. Archivált másolat. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  8. https://www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/vie/Jerusalem2.html#Cross Jerusalem
  9. Jn 5,2-8
  10. A Szentföld 130. o.
  11. A Szentföld 129. o.

Források

  • Goren Tamás: Izrael, 1996 ISBN 963243 790X
  • Fr. Godfrey O.F.M.: A Szentföld, ISBN 965-280-063-5

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Davidsstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Old City (Jerusalem) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Al-Aksza-mecset

Az al-Aksza-mecset (arabul: المسجد الاقصى, el-maszdzsid el-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.

A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.

Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Ma az Óváros izraeli ellenőrzés alatt van, de a mecset továbbra is a jordán és palesztin vezetésű iszlám tanács (Waqf) felügyelete alatt áll.

Izrael világörökségi helyszínei

Izrael területéről eddig 9+1 helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint további tizennyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi szerződést 2016 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Izrael küldöttei 1999-ben.

Jeruzsálem

Jeruzsálem (héberül: ירושלים Jerusalájim [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس al-Kudsz [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.

Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.

Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.

Jeruzsálem világörökségi helyszínei

Jeruzsálem óvárosa Jordánia javaslatára került fel a Világörökségi Listára.

A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2012 szeptemberéig 190 ország képviselői írták alá, köztük Izrael küldöttei 1999-ben.

Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Szent Sír-templom

Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épülve. Ez a szentély magában foglalja Jézus Krisztus keresztre-feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

Sziklamecset

A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.

Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája

A Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára azon világörökségi helyszínek kerülnek fel, amelyek megóvásában csak kitüntetett nemzetközi segítség lehet eredményes. A legtöbb esetben az adott ország intézményrendszerének hiánya vagy erőtlensége miatt van szükség erre.

Veszélyeztetetté válhatnak hirtelen természeti katasztrófa, környezetszennyezés, háborús vagy etnikai konfliktus miatt.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.