Jerikó

Jerikó (arabul أريحا [Aríhá], héberül יְרִיחוֹ [Yeriho] (Loudspeaker.svg kiejtése), latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.

Jerikó
Jerycho-panorama
Közigazgatás
Ország Palesztina
Kormányzóság Jerikó
Alapítás évei. e. 10. évezred
Körzethívószám (+970) 02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Földrajzi adatok
Tszf. magasság-250 m
Terület45 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Jerikó (Palesztina)
Jerikó
Jerikó
Pozíció Palesztina térképén
é. sz. 31° 51′ 20″, k. h. 35° 27′ 44″Koordináták: é. sz. 31° 51′ 20″, k. h. 35° 27′ 44″
Jerikó weboldala

Története

Jerikó a közel-keleti neolitikum egyik legfontosabb lelőhelye (Tell-esz-Szultán). A legkorábbi emlékek az ún. Natúfi-kultúra korából valók (i. e. 10. évezred). A letelepült életmód a település gyors expanziójához vezetett (i. e. 8300-7400). Minthogy vízlelőhely közelében feküdt, alighanem fontos kereskedelmi gócpont volt. A Holt-tengerről való és bitumen (szurok) cserélhetett itt gazdát türkizért, a porceláncsiga kagylójáért és obszidiánért (ebből a vulkáni üvegből szerszám készült). A város lakói meggazdagodtak és fallal vették körül városukat, védelmül a szomszédok és a vadállatok ellen. Napjainkban is látható a nyugati oldalon az 5,75 m magas kőfal, a világ legkorábbi ilyen építménye. A nyugati oldalon feltártak egy, a fal belső oldalához csatlakozó kőtornyot. A településen ekkor közel 2000 ember élhetett. A következő korszak (kb. i. e. 7400-5800) leghíresebb leletei azok az emberi koponyák voltak, amelyeken fehér agyagból rekonstruálták az arcvonásokat. A koponyák talán az ősök kultuszát jelzik. A városi civilizáció a korai bronzkorban alakult ki. I. e. 2300 körül új betelepülők, az amurrú törzsek érkeztek a területre.

Az izraelita Jerikó

Jerikó i. e. 1500 körül elpusztult. Ezt a bibliai hagyomány kapcsolatba hozza az izraeli törzsek korai bevándorlásával. Józsué könyve (5,6) írja le Jerikó bevételét, mely szerint „amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a (város) kőfala leomlott.”

A Bibliában a királyok első könyve 16. fejezetében említik, hogy a Kr. e. 9. században Acháb uralkodása idején a bétheli Hiél építette újjá Jerikót.

Próféta "fiak" (tanítványok) voltak Jerikó vidékén Illéssel és Elizeus prófétával együtt. Illés elragadtatása a közelben történt a Jordán folyónál. A város története a babiloni fogság kezdetéig tartott.

A fogság után az izraeliták újra letelepedtek Jerikóban, de a város akkor már 2 km-rel távolabb épült fel. Jerikót nagyszerű kertjei miatt - mely balzsamfái nagy bevételt jelentettek - Antonius Kleopátrának adományozta, ő pedig Heródesnek adta el.

Jézus korában

A város Jézus idejében jelentős hely volt. A zsidó húsvéti ünnepek alkalmával itt találkoztak a Pereából és Galileából Jeruzsálembe zarándokló zsidók. Fontos kereskedelmi utak mellett épült, ezért igen sok vámos is tartózkodott a városban és székhelye volt egy vámbiztosnak is.

Jézus után

A várost a zsidó felkelés után a rómaiak lerombolták Kr. u. 70-ben. Hadrianus császár idejében azonban újjáépült.

Nagy Konstantin idejében gyorsan terjedt itt a kereszténység. Püspöki székhely, püspöke részt vett a niceai zsinaton is 325-ben.

A bizánci korban számos templom és kolostor épült a városban és környékén. Majd a perzsák lerombolták és ezután a hely már csak hanyatlott.

A középkori keresztesek egy újabb települést a mai város helyén építettek fel, de a latin királyság pusztulásával sorsa újra megpecsételődött. Ezután a 19. századig szinte lakatlan volt a terület. Egy szegényes arab település csak a jordániai vezetés idején indult fejlődésnek. A 20. század közepén a zsidók elől menekülő arabok megsokszorozták a lakosainak számát, majd a legtöbb arab 1967-ben továbbmenekült.

A mai város

Izrael 1967-ben, az ún. hatnapos háborúban Jerikót is elfoglalta, majd ez volt az első város, melyet az 1994-ben, Oslóban kötött egyezmény alapján átadott a Palesztin Hatóságnak. Így Jerikó 2005. március 16-án került újra palesztin ellenőrzés alá a 2005. februárjában, Sarm es-Sejkben megkötött egyezmény - amely lezárta a második intifádát – szerint is. Az izraeli hadsereg azonban továbbra is fenntart ellenőrző pontokat a stratégiailag fontos útkereszteződésekben.

Jerikóban található az a börtön, ahol egy izraeli-palesztin egyezmény alapján 2002 óta Ahmad Saadat, a Palesztin Felszabadítási Népfront vezetője ül, akit az izraeli kormány Rechavam Ze'evi turisztikai miniszter megöléséért tett felelőssé. Az egyezmény betartását brit és amerikai megfigyelők felügyelték, akik azonban 2006. március 14-én eltávoztak. Röviddel ezután az izraeli hadsereg megostromolta a börtönt, ennek következtében megújultak a palesztin tiltakozó megmozdulások és a nyugati államok polgáraival szembeni túlkapások.

Régészeti feltárások

Képek a régészeti
feltárásról
Hisám-palota
Heródes palotájának romjai
Heródes fürdőjének maradványa
Tell es-Sultan
Légifelvétel Tell es-Sultan romterületéről és környékéről
Tell es-Sultan
Tower of Jericho
Tell es-Sultan
Tell Es Sultan Area B - Early Bronze IIIB period, City walls and Buildings P1190781
Bronzkori trepanáció

Az első ásatásokat Charles Warren végezte 1868-ban. Ernst Sellin és Carl Watzinger ásta ki Tell es-Szultánt 1907 és 1909 között, Túlul Abu el-Alajikot 1911-ben. 1930 és 1936 között John Garstang vezetett ásatásokat, majd 1952 és 1958 között Kathleen Kenyon végzett nagyszabású feltárást modern technikával.

Hellenisztikus, illetve római kori története a Abu el-Alajikon nevű lelőhelyen követhető nyomon, ahol Hasmoneus és Nagy Heródes kori paloták, fürdők és kertek kerültek elő.

Gazdaság

A város lakosainak száma napjainkban kb. 25.000 fő. Környékén banán-, narancs-, citrom-, grépfrút-, gránátalma-, datolya- és zöldségtermesztés folyik. Turisztikai központ.

Turizmus

Turistaorientált város, a Palesztin Hatóság komoly lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy Jerikó biztonságos hely maradjon. A városban állandó turisztikai rendőrség van jelen, és sokan beszélnek angolul.

Képek
Jerikó
Jericho - Palestine (8) (5365276382)
Jericho2
A megkísértés hegyének kolostora, Deir el-Qarantal Monastery
A jerikói drótkötélpályás felvonó
St. George's ortodox kolostor
Nabi Musa
Qumran-i romterület

Nevezetességei:

  • Tell es-Szultán (wd) (az Elisá-forrás melletti 21 m magas domb mélyén 23 – egymás fölé épült – település maradványait tárták fel),
  • Tulul Abu el-'Alajik, a hasmoneusok és Heródes téli palotájának romjai (wd)
  • Hisám-palota (8. sz.) (wd) maradványai.
  • A megkísértés hegye (wd) (Mountain of Temptation) egy görög ortodox kolostorral (Deir el-Qarantal Monastery) (wd)

A hagyomány alapján ezen hegy egyik barlangjában tartózkodott Jézus hosszú böjtjének ideje alatt és utána a hegy tetején kísértette meg a Sátán.[1] Jézus böjtjének barlangját már a 4. században kápolnává alakították át. Szent Khariton remeteséget (laurát) építtetett itt, amelyben néhány szent élt. 1895-ben görög szerzetesek építettek kolostort itt.[2]

A környéken:

  • Jézus megkeresztelkedésének helye (wd) a Jordán folyónál (Qasr al Yahoud / Jesus' Baptismal site)
  • Szt. György (ortodox) kolostor (wd) (St. George's Monastery) a Qelt-vádi mentén
  • Nabi Musa (wd), Mózes feltételezett sírja
  • Monastery of Gerasimus of the Jordan (görög ortodox kolostor)
  • A kumráni barlangok, ahol a Holt-tengeri tekercseket megtalálták és Kumrán ókori, esszénusok lakta romterülete (archeológiai terület).

Éghajlat

Jerikó éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)19,020,624,429,534,437,038,638,035,832,728,021,430,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)4,46,09,613,618,220,221,921,120,517,616,611,615,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)5944204100123565204
Forrás: [Arab Meteorology Book]

Panorámák

Jerikó
Jerikó
Jerikó és környéke
Jerikó és környéke

Jegyzetek

  1. Máté 4: 8-9
  2. Gyürki László: A Biblia földjén, 1989

Források

  • Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 273. o. ISBN 963-9257-02-8
  • Usborne képes világtörténelem. Az ókori Kelet. Park Könyvkiadó 1994.
  • Biblia. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója 2004.
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1989
20-as busz (Debrecen)

A debreceni 20-as busz a Segner tér, és Kismacs között közlekedett. A város egyik fontos közlekedési csomópontját köti össze Kismaccsal, mely a város egyik külterülete, Debrecen határától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Útja nagy részét a 33-as főúton teszi meg, ahol hipermarketeket, ipari területeket és iskolákat is érint. A 20-as busz 2012. május 16-tól megszűnt.

21-es busz (Debrecen)

A debreceni 21-es jelzésű autóbusz a Nagyállomás és a Nyugati Ipari Park között közlekedik. Útvonala során érinti a Nagyállomást, Malomparkot, Gábor Dénes Szakközépiskolát, Vízműt, Park Centert, Stop Shopot, Metrót és a Nyugati Ipari Parkot.

Jelenlegi menetrendje 2018. április 1-jétől érvényes.

33-as busz (Debrecen)

A debreceni 33-as jelzésű autóbusz a Segner tér és Nagymacs között közlekedik Kismacs érintésével. Útvonala során érinti a belvárost, Egészségügyi Járóbeteg Központot, Kölcsey Központot, Malomparkot, Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskolát. A 33-as járatokon felül közlekednek 33E jelzésű autóbuszok is.

Jelenlegi menetrendje 2011. augusztus 15-től érvényes.

Beatrice

A Beatrice (vagy egyszerűen csak Ricse, időnként Nagy Feró és a Beatrice vagy Nagyferó és a Beatrice néven is említve) magyar rockegyüttes. 1969-ben alakult lányzenekarként, akik főleg feldolgozásokat játszottak. 1971-ben csatlakozott Nagy Feró a zenekarhoz frontemberként. A következő években teljesen kicserélődött a tagság, 1974-től elkezdtek saját dalokat írni az akkor divatos glam rock stílusban. Folyamatosan próbáltak lemezszerződéshez jutni, ennek érdekében 1976-tól a diszkózene felé orientálódtak.

1977-ben feloszlottak, majd a következő évben Nagy Feró Miklóska Lajos basszusgitárossal, Lugosi László gitárossal, Gidófalvy Attila billentyűssel és Donászy Tibor dobossal újjáalakította a Beatricét, és az AC/DC nyomán újra rockot játszottak. Ekkor születtek olyan mára klasszikussá vált, a mindennapi kilátástalanságot megéneklő dalaik, mint a Jerikó, a Nagyvárosi farkas, vagy az Angyalföld. A pártállami kultúrpolitika folyamatosan akadályozta a „kezelhetetlen” zenekart, mely ennek hatására végül 1981-ben feloszlott.

A Beatrice az 1987-es újjáalakulása után, a rendszerváltás légkörében lett sikercsapat. 1988-ban magánkiadásban végre megjelent első albumuk, az 1991-es Utálom az egész XX. századot című második lemezük pedig 40 héten keresztül szerepelt a Mahasz lemezeladási toplistáján, és az első helyre is feljutott. A lemezről a Beatrice máig legnagyobb slágere a 8 óra munka című dal lett. Országszerte telt házas koncerteket adtak. 1994-re az együttes gyakorlatilag elfogyott: Nagy Feró mellett csak Brúger László gitáros maradt az együttesben. Nagy Feró ezért ismét újjá szervezte a zenekart, és 1994-től hivatalosan is Új Beatrice néven működtek, változó felállással. Az „új” jelzőt a későbbiekben elhagyták, ugyanakkor az utóbbi években gyakran hirdetik a koncerteket „Nagy Feró és a Beatrice” formában. Az együttes 30 éves jubileumát megörökítő, 2010-ben megjelent koncertvideó a Mahasz DVD-listájának 1. helyére került.

Benjámin (Biblia)

Benjámin (héberül: בִּנְיָמִין) bibliai személy, Jákob utolsó és Ráchelnek a második fia. Anyja az ő születésekor meghalt. Mivel Jákob leginkább szeretett feleségének a fia volt, József eltűnése után ő hozzá ragaszkodott a legjobban a fiai közül. Története a Bibliában összefonódik József egyiptomi történetével.

Hexapla

A Hexapla Órigenésznek, az alexandriai katechetikai főiskola világhírű vezetőjének hathasábos Ószövetség-kiadása. A mű megírásához a Zsoltárok könyve egyik ősi kéziratát használta, melyet Jerikó közelében egy korsóban fedeztek fel.

Holocén naptár

A holocén naptár egy időszámítási rendszer, melynek működése hasonló az asztronomikus időszámításhoz, azzal a különbséggel, hogy 10 000-et ad az évek számához. Így az Emberi Kor (EK) első évét (az emberi civilizáció kezdetét) a holocén kor kezdetére próbálja helyezni (az utolsó jégkorszak vége után), megkönnyítve a geológiai, archeológiai, dendrokronológiai és történelmi dátumok tolmácsolását.

A Gergely-naptár szerinti négyjegyű éveket a legkönnyebben úgy lehet átalakítani holocén naptár szerinti évekké, ha egyszerűen egy 1-est írunk az év elé (így pl. 2010-ből 12010 EK lesz). Az Emberi Kort először Cesare Emiliani javasolta 1993-ban.

Illés próféta

Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi héber próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban.

Az Ószövetség, a Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.

Izraelita honfoglalás

Ez a szócikk az izraeliták ókori honfoglalásáról szól a Héber Biblia (Ószövetség) és a régészeti leletek alapján.

A Biblia és a zsidó történelem kutatói nem értenek tökéletesen egyet abban, hogy az Egyiptomból való kivonulás (exodus) és a honfoglalás pontosan mikor is történhetett. Az egyik leginkább elfogadott felfogás szerint a Kr. e. 13. században. Ha ez az időpont a helyes, akkor Izráel vándorlása és honfoglalása csak egy része volt annak a nagy népmozgásnak, amely e század végén folyt egész Elő-Ázsiában, közelebbről Kánaán környékén is. (Valószínűleg valamilyen természeti csapás is szerepet játszhatott ebben.)

Ez idő táján jelentek meg Kánaántól északra és ÉK-re az arámok és alkottak kisebb államokat. Az izraelitákkal közel egy időben az ún. tengeri népek özönlötték el Kis-Ázsiát és a Hettita Birodalom megsemmisítése után dél felé nyomultak a tengerpart mentén. A tengeri népek közé tartoztak a filiszteusok is, akik Palesztina partvidékén telepedtek le és később az izraeliták legerősebb ellenségévé váltak.

A második nézet szerint a honfoglalás (kezdete) a Kr. e. 16. században történt - ahogy az Újszövetség is említi. Erre az időszakra esik Jerikó városfalainak régészetileg igazolt elpusztulása is. Ebben az esetben a mintegy 40 évvel korábbi, az Exodusban leírt egyiptomi tíz csapás egy része is kapcsolatba hozható a thírai vulkánkitöréssel.A harmadik változat szerint a honfoglalás a Kr. e. 15. században történt.A palesztinai régészeti kutatók többségének mai álláspontja szerint az Ígéret földjének meghódítása Kr. e. 1240 körül kezdődött. E kutatók szerint Józsué, majd a Bírák könyve a Kr. e. 1240 - 1050 közötti történéseket beszéli el. Több tudós is azt az elméletet vallja, hogy az izraeliták fokozatosan szivárogtak be Kánaán földjére. Mások szerint a letelepedéssel egy időben különböző törzsek hagyták el Egyiptomot és keveredtek az izraelitákkal. Félrevezető tehát, ha azokat az emlékeket, amelyek a kánaánita városok késő bronzkori pusztulását bizonyítják, kizárólag Izráel bevonulásával hozzuk kapcsolatba. A bételi, bét-semesi, hácór stb. ásatások ugyan Kr. e. 13. századi rombolásról tanúskodnak, ám az időpont csak megközelítő pontosságú és a városok sem feltétlenül egy időben pusztultak el.A honfoglalással foglalkozó Józsué könyve könyve Mózes halála után folytatja Izrael történetét és Kánaán meghódításán át egészen Józsué haláláig jut el.

Az ószövetségi őstörténetek feltételezhetően - vagy legalábbis egy részük - szájhagyomány útján terjedtek, mígnem megkapták jelenleg is ismert, írott formájukat. A Józsué könyve viszonylag gyors hódításról beszél, míg a következő ószövetségi könyv, a Bírák könyve kissé más képet fest a csatározásokról. A két könyv megegyezik viszont abban, hogy egyaránt az Istenbe vetett hit fontosságát hangsúlyozza, hiszen Józsué serege Isten iránti engedelmességének köszönhette sikerét.

Jerikó kormányzóság

Jerikó kormányzóság (arabul محافظة أريحا [Muḥāfaẓat Arīḥā]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia keleti részén fekszik. Északon Túbász kormányzóság, keleten Jordánia (délkeleten a Holt-tengeren keresztül), délen Jeruzsálem kormányzóság, délnyugaton Rámalláh és el-Bíra kormányzóság, északnyugaton pedig Náblusz kormányzóság határolja. Központja Jerikó. Területe 605 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 42 320 fő.

Jerikó rózsája

A jerikó rózsa több sivatagi növény neve, melyeknek sajátossága, hogy összegömbölyödött száraz állapotukból víz hatására szétnyílnak.

Jeruzsálem kormányzóság

Jeruzsálem kormányzóság (arabul محافظة القدس [Muḥāfaẓat al-Quds]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia középső részén fekszik. Északnyugaton Rámalláh és el-Bíra kormányzóság, északkeleten Jerikó, keleten a Holt-tengeren keresztül Jordánia, délen Betlehem kormányzóság, nyugaton pedig Izrael határolja. Központja Kelet-Jeruzsálem, ami elvileg Palesztina fővárosa is. Területe 345 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 363 649 fő.

Józsué könyve

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Júdeai-sivatag

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.

Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.

Kisstadion ’80

A Kisstadion ’80 az Omega, a Locomotiv GT és a Beatrice közös koncertalbuma, a három együttes turnéjának utolsó állomásán készült felvételeket tartalmaz. A lemezre került számok közül az LGT műsorában a Beatricéből Miklóska Lajos és Nagy Feró vokálozott. Az Omega műsorából Presser Gábor és Somló Tamás is vendégeskedik, míg a Gyöngyhajú lány dalban a teljes LGT felsorakozott.

A Hungaroton 2004-ben újra kiadta az albumot, további négy Beatrice-dallal bónuszként. Utóbbi felvételeket Nagy Feró bocsátotta a kiadó rendelkezésére.

Náblusz kormányzóság

Náblusz kormányzóság (arabul محافظة نابلس [Muḥāfaẓat Nāblus]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia északi részén fekszik. Északon Dzsenín kormányzóság, északkeleten Túbász kormányzóság, délkeleten Jerikó kormányzóság, délen Rámalláh és el-Bíra kormányzóság, délnyugaton Szalfít kormányzóság, nyugaton Kalkílija kormányzóság, északnyugaton pedig Túlkarm kormányzóság határolja. Központja Náblusz városa. Területe 605 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 320 830 fő.

Nébó-hegy

A Nébó-hegy (arabul: جبل نيبو, Dzsábál Nibu; héberül: הַר נְבוֹ , Har Névo; ) Jordánia területén, a Holt-tenger északkeleti végének közelében, Ammántól kb. 30 km-re délnyugatra és Jeruzsálemtől kb. 50 km-re keletre. A ciszjordániai Jerikó általában látható a hegytetőről, míg egyes napokon Jeruzsálemig is ellátni.

Isten e hegy tetejéről mutatta meg Mózesnek az Ígéret Földjét, amelyet a zsidók nemsokára birtokukba is vettek. Mózest a hagyomány szerint a hegyen temették el.

II. János Pál pápa 2000-ben meglátogatta a hegyet szentföldi útja során és egy olajfát ültetett el a bizánci kápolna mellett a béke jelképeként. Az utána következő XVI. Benedek pápa ugyancsak járt itt 2009-ben.A hegyen található rézkígyó egy olasz művész, Giovanni Fantoni alkotása, amely a zsidók 40 évi pusztában való vándorlására utal. Miután sokan meghaltak kígyómarásban, a nép könyörögni kezdett az Úrhoz, hogy védje meg őket a mérges kígyóktól. Mózes az Úr szavára egy botra tekeredett rézkígyót készíttetett. Akit megmart egy kígyó, de föltekintett erre a rézkígyóra, az életben maradt.

Rámalláh és el-Bíra kormányzóság

Rámalláh és el-Bíra kormányzóság (arabul محافظة رام الله والبيرة [Muḥāfaẓat Rām Allāh wa l-Bīra]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia középső részén fekszik. Északon Szalfít és Náblusz kormányzóság, keleten Jerikó kormányzóság, délen Jeruzsálem kormányzóság, nyugaton pedig Izrael határolja. Központja el-Bíra városa. Területe 855 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 279 730 fő.

Túbász kormányzóság

Túbász kormányzóság (arabul محافظة طوباس [Muḥāfaẓat Ṭūbās]) Palesztina tizenhat kormányzóságának egyike. Ciszjordánia északkeleti részén fekszik. Északon Izrael, keleten Jordánia, délen Jerikó kormányzóság, délnyugaton Náblusz kormányzóság, északnyugaton pedig Dzsenín kormányzóság határolja. Központja Túbász városa. Területe 402 km², népessége pedig a 2007-es népszámlálás adatai szerint 50 261 fő.

Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.