Júdeai-sivatag

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.

Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.

Aerial view of the Judean Desert (near Masada), Israel 03
Judean Desert Map
Tájkép
Maszada környékén
(légifelvétel)
A Júdeai-sivatag területe
pirossal jelezve
(műholdas kép)

Földrajz

A terület észak-déli irányban kb. 85 km hosszú és kb. 25 km széles. Délen a Negev-sivatagba megy át. Míg a júdeai-sivatag egy esőszegény, száraz hegyoldal, addig a Negev valódi száraz sivatag. A két terület között képzeletbeli határt húzhatunk Arad városától kelet-nyugati irányban.

Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes-dombos területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.

Éghajlat

A terület éghajlata:

  • A nyugati határszélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 300-500 mm
  • Középső részén félsivatagi.
  • A keleti részén sivatagi. Itt kb. 50 mm csapadék hull évente.

Panoráma

Tájkép Jeruzsálemtől keletre
Tájkép Jeruzsálemtől keletre

Települések

Főbb városok:

A sivatagban többfelé vannak oázis-települések, ilyen pl. Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján, továbbá Jerikó, Gilgál stb.

A Szentírás

A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is.[1]

A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől.[2]

Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után – a hagyomány alapján – a Jerikó melletti Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.

A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Kumráni tekercseket.

Szerzetesség

Palestine-2013-Aerial-Mar Saba Monastery
A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett

A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (?–350 k.), Nagy Szent Euthümiosz (377–473), Szabbai Szent Szabbász (439–532), Cönobiarkha Szent Theodósziosz (424–529). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan.[4]

Jegyzetek

  1. Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1
  2. Sám. I. 23-24. rész
  3. Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész
  4. Gyürki László: A Biblia földjén, 1990

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) מדבר_יהודה című héber Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Arad (Izrael)

Arad (héber: עֲרָד, arab: عِرَادَ) város Izraelben, a Holt-tengertől nyugatra, a Negev és a Júdeai-sivatag határán. Légvonalban 37, közúton 47 km-re keletre fekszik Beér-Sevától. Lakossága 24 ezer fő volt 2014-ben.1921-ben az I. világháborúból leszerelt katonák egy csoportja próbált itt letelepedni, de vízhiány miatt hamarosan feladták a tervüket. 1961-ben kezdődött a Beér-Seva és Hebron közötti területek fejlesztése, amely szükségesé tette egy központi település építését is. Ez az új település a nevét az innen 8 km-re nyugatra levő Tell Arad neve után kapta, egy régészeti területről, amely az osztrakon leleteiről vált ismertté.

Arad lakosainak nagy része ma a város gyárüzemeiben dolgozik (melyek termelése a közeli földgázmezőkre támaszkodik), továbbá a Holt-tenger melletti üzemekben adódó munkákból és az idegenforgalomból él.

Izrael

Izrael (héberül: ישראל Jiszráél arabul: إسرائيل Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (héberül: מדינת ישראל Medinat Jiszráél arabul: دولة اسرائيل Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.

Izrael éghajlata

Izrael éghajlata három fő területre oszthatóː mediterrán, félszáraz (sztyepp) és sivatagi.

Negev-sivatag

A Negev-sivatag, más néven a Negeb, (héberül: נגב „a Száraz”, a Bibliában a déli irányt is jelölte) mintegy 12 000 km² területével Izrael Állam közel 60%-át elfoglalja, a népességnek azonban alig tíz százaléka él itt.

Nyugatról az egyiptomi országhatár és a Gázai övezet, keletről az Arava-alföld, északon pedig a Gáza-En Gedi vonal és a Holt-tenger határolja.

Olajfák hegye

Az Olajfák hegye (héber הר הזיתים Har haSetim ; arab جبل الزيتون Jabal az-Zaitun) Jeruzsálem óvárosától keletre húzódó, észak-déli irányú dombvonulat, amelyet a Kidron- (Kedron-) völgy választ el a jeruzsálemi Templom-hegytől.

Nevét az olajfa-ligetekről kapta, amely egykor fedte a dombot. A zsidó hit úgy tartja, hogy az utolsó ítélet a hegy alatt, a Jósafát-völgyben (Kidron) kezdődik. A zsidók ezért temetkeztek az Olajfák hegyén és környékén évezredek óta. Ma kiterjedt temető húzódik a déli lejtőjén. Ez egyben a világ legrégibb zsidó temetője.

Az Olajfák hegye annak a hegyvonulatnak a része, amely a Földközi-tenger felől csapadékot hozó felhőket feltartóztatja; idáig ér a régió nedvesebb, nyugati területe, ettől keletre a Júdeai-sivatag fekszik. Egy kis darabon vízválasztó a Földközi-tenger és a Jordán-árok között.

Déli és keleti lejtőjétől Betániába és Jerikóba lehet jutni. Jó kilátás nyílik innen a Jordán völgyének déli részére a Holt-tengerig, és Jeruzsálemre is.

A hegyen több keresztény templom található és kolostor is.

Sivatagok

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.