Jónás könyve

Jónás könyve (héberül סֵפֶר יוֹנָה Széfer Jóná - Galamb) egyike a Biblia prófétai könyveinek, központi alakja mind a zsidó, mind a keresztény kánonban a kispróféták közé tartozik. Az egyik leginkább ismert bibliai történet, hála a számtalan, zömmel humoros, illetve gyermekek körében is népszerű feldolgozásának. Az Isten elhívása elől menekülő, majd saját igaza érdekében még Istennel is perlekedö próféta története. Az egyetlen prófétai könyv, melyben nem a próféciák állnak a középpontban, hanem a próféta, Jóná ben-Amittaj (יוֹנָה בֶּן־אֲמִתַּי) magatartása. A zsidó vallásban, Isten megbocsátó kegyelmének bemutatása miatt ez a jom kippur haftárája, a kereszténységben krisztológiai jelentősége van.

Rámutat arra, hogy Isten az egész világ Ura, és az Izráelen kívüli népek sorsa és élete sem közömbös előtte.

Jonah catacomb
Jónást a tengerbe hajítják. A római Priscilla-katakomba ókeresztény freskója

Szerzőség, datálás

Jónás neve előfordul a 2Királyok 14:25-ben, így a hagyomány vele azonosítja a könyv főszereplőjét, és a történetet is II. Jeroboám (Kr. e. 786-746) korába helyezi. Hogy a könyv mennyivel ezen említés előtt vagy után született, az nem dönthető el; mások a száműzetés utánra, a Kr. e. 5-4. századra keltezik.

Tagolás

A könyv négy rövid, logikailag jól elkülönülő fejezetből áll. Számozási eltérés: a héber eredeti az 1:17-et a 2:1-nek veszi, így a héberben a 2. fejezet 10 helyett 11 versből áll.

Cselekménye

Jonah in the whale detail Verdun altar
Jónást elnyeli a hal. Nicholas of Verdun klosterneuburgi (Ausztria) oltárképének részlete, mozaik
  • (1. fej. Jónás engedetlensége) - Az Izraelben élő próféta azt a feladatot kapja Istentől, hogy menjen Ninivébe, Asszíria fővárosába és prófétáljon ellenük.[1] A megbízatásra a próféta különösen reagál: megpróbál elfutni előle. Lemegy Jáfóba és felszáll egy Tarsísba induló, minden bizonnyal föníciai hajóra (1-4.) A hajó elindul, ám Isten vihart bocsát rá, mire a tengerészek imádkozni kezdenek, és kezdik a tengerbe dobálni a hajón lévő eszközöket,[2] Jónás erre elbújik a fedélközben[3] és mély álomba zuhan (5.).[4] A hajósok azonban nem hagyják és sorsvetéssel akarják kideríteni a vész okát, ami természetesen Jónásra esik, aki elmond mindent és javasolja, hogy dobják a tengerbe, akkor eláll a vihar. A tengerészek ezt először visszautasítják, de mivel semmi nem segít - Istenhez való könyörgéssel -, megteszik. A vihar eláll, Jónást pedig elnyeli egy nagy hal (6-17.).
  • (2. fej. Jónás imája) - „És volt Jónás a hal belsejében[5] három napot és három éjjelt” Az Isten elől való elvettetésről, majd Isten szabadításáról való megemlékezéssel zárul. Az ima végén a hal partra teszi - szó szerint kihányja (qáé) - Jónást.
  • (3. fej. Jónás Ninivében) - Jónás másodszor is megbízatást kap Istentől ugyanarra, amit már nem utasít vissza, bemegy Ninivébe és ítéletet hirdet: „Még 40 nap és Ninive felfordíttatik!” (4.)[6] A város azonban böjtöt hirdet, megalázkodik és megtér („a niniveiek azonban hittek Istennek”, 5.), így az ítélet elmarad.
  • (4. fej. Jónás és a tök vagy Jónás párbeszéde Istennel) - Jónás az ítélet elhalasztásán - és így a prófétai tekintélye lejáratódásán - felháborodva kivonul a városból és letelepszik, hogy lássa a fejleményeket, miközben megindokolja, miért viselkedett így (1-5.). Isten növeszt egy „tököt”, ami árnyékot ad Jónásnak (aki ennek nagyon örül), majd másnapra elszárasztja, aki ettől a hőségben - immár másodszor - meg akar halni. Isten példázata a tökről és Ninivéről (6-11.).

Következtetés

Jónás azt kívánta, hogy Isten csak Izráelt ajándékozza meg szeretetével és kegyelmével, a pogány népek pedig bűnhődjenek érdemeik szerint. Isten egy lopótököt használt fel arra, hogy megértesse, miért könyörült meg a pogány Ninive lakosain.[7]

A róla szóló elbeszélés miatt sok mai tudós csak mítosznak tartja a történetét, ami csak teológiai mondanivalót tartalmaz, semmi többet. Figyelembe kell venni, hogy Jézus maga is említette Jónást, mint valós személyt[8] és összekapcsolta annak élettapasztalatát a saját missziójával.

Nyelvezet

Egységes, folyamatosan olvasható, viszonylag könnyű, de pergő, párbeszédes héber elbeszélő szöveg, amely nem nélkülözi az iróniát sem. Ez alól kivétel a 2. rész imája, ami a zsoltárokkal paralel, rövid, tömör, nehezebb költői szöveg.

Érdekességek

  • A hal az eredetiben csak nagy hal (דָּג גָדוֹל dág gádól). A Szeptuaginta a κήτος μέγα (kétosz mega) - hatalmas tengeri szörny[9] - fordítást használja, a Vulgátában már ismét piscisként (hal) szerepel. Az újszövetségi koiné a Máté 12:40-ben szintén a kétoszt, ennek vulgátabeli fordítása a cetust használja. A modern fordítások váltakoznak a hal, cet és bálna között.
kỉkỉ[10]
k
y
k
y
M2
Z2
  • A magyarban töknek fordított szó egy ismeretlen növény, eredetiben qíqájón (קִיקָיוֹן) és itt fordul elő egyetlenegyszer. Rokonságot az akkád kukkânîtum és az egyiptomi kỉkỉ (κρότων) szavakkal mutat. A kutatók valamely gyorsan növő ricinus-fajjal hozzák kapcsolatba.
  • Tarsís vagy a kis-ázsiai Tarszoszt vagy a spanyolországi partokat jelöli, Jónás heves menekülési szándéka ez utóbbit valószínűsíti. Az úgynevezett Tarsís-hajók (אֳנִיּוֹת תַּרְשִׁישׁ onijjót tarsís) a korban fogalomnak számító közlekedési eszközök voltak.
  • Jónás folyamatosan menekül (miközben többször is meg akar halni), illetve folyamatos ellentétben van - az ő szemszögéből nézve pogány - ám az adott helyzetben mégis mindig helyesen cselekvő tengerészekkel (1:13-16) és niniveiekkel (3:5), akik jóval istenfélőbbnek bizonyulnak nála.

James Bartley

A modern idők Jónásaként emlegetik. James Bartley bálnavadász 1891 februárjában megszigonyozott egy ámbráscetet a Falkland-szigetek mellett, s eközben vízbe esett, eltűnt és társai úgy vélték, hogy bizonyára a vízbe fúlt.

Két nappal később aztán rábukkantak egy kimúlt bálnára, és észrevették, hogy valami mozog benne. Felhasították a gyomrát és ott találták az eszméletlen Bartley-t.

Miután beleesett a vízbe, a nagy küzdelemben lenyelte őt a cet, de mivel a bálnák gyomrában nagy mennyiségű levegő van, így életben maradt. Tengervízzel jól lemosták, magához térítették, majd ezt követően Bartley egy jó darabig félrebeszélt, de idővel felépült és végezte tovább a munkáját. Megpróbáltatásainak egyetlen nyoma az maradt, hogy a fején és a kezein a bőr kifehéredett egyszer és mindenkorra és megráncosodott, a cethal gyomrában levő savak hatására.[11][12]

Az Újszövetség és a Korán

Jonah stamp 1963
"Akkor Jónás imádkozott az Úrhoz az ő Istenéhez a hal gyomrában" (Jón 2: 1). Izraeli postabélyeg Jean David által tervezve, 1963.

Jónás két evangéliumban, három helyen szerepel (Máté 12:39-41 és 16:4, Lukács 11:29-32). Ezeken a helyeken Jézus a zsidók jelkívánására válaszul, önmagára vonatkoztatva idézi Jónás próféta jelét (τὸ σημεῖον Ἱωνᾶ τοῦ προφήτου).

  • Mt 12:39 E gonosz és parázna nemzetség jelt kiván; és nem adatik jel néki, hanemha Jónás prófétának jele. (~16:4, Lk 11:29)
  • Lk 11:30 Mert miképpen Jónás jelül volt a ninivebelieknek, azonképpen lesz az Ember Fia is e nemzetségnek.
  • Mt 12:40 Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában (en té koilia tu kétusz), azonképpen az Ember Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.
  • Mt 12:41 Ninive férfiai az ítéletkor együtt támadnak majd fel ezzel a nemzetséggel, és kárhoztatják ezt: mivelhogy ők megtértek Jónás prédikálására; és íme nagyobb van itt Jónásnál. (~ Lk 11:32)

Jónás történetét kis különbséggel a Korán is elbeszéli.

Feldolgozásai

Magyarul leghíresebb Babits Mihály Jónás könyve (1938)[13] és Jónás imája (1939)[14] című költeménye. Petrovics Emil 1966-ban oratóriumot komponált a két költeményre. Az Irodalmi Színpad 1971. október 25-én mutatta be a könyvből készült darabot.[15] 2005. november 21-én a Nemzeti Táncszínházban is bemutatták.[16]

Jegyzetek

  1. „Menj Ninivébe... és kiálts ellene!”, 1:2
  2. kélím, kelé - eszköz, felszerelés a szó legtágabb értelmében, így lehet a hajó rakománya vagy maga a hajófelszerelés is
  3. jarketé hasszefíná - a hajó legeldugottabb / legvédettebb része
  4. tardémá - nem közönséges álom, hanem kómaszerű, teljes öntudatlanság
  5. be-méá, lit. beleiben
  6. neh`páchet - háfach: megfordítani; Lxx: καταστρατήσεται katasztratészetai - katasztrófa éri
  7. http://biblia.hit.hu/bible/21/JON/4 Jónás 4. rész
  8. Máté 12:39-41
  9. Ketea, képekkel, irodalmi példákkal
  10. szerk.: Erman, Adolf & Grapow, Hermann: Wörterbuch der Aegyptischen Sprache., Im Auftrage der Deutschen Akademien (óegyiptomi és német nyelven), Berlin: Akademie Verlag (1971) I. 109. o.
  11. Reader's Digest: Misztikus történetek gyűjteménye, 2007. Reader's Digest Kiadó Kft.
  12. Sunday Mail (brit újság), May 12, 1985.
  13. Babits: Jónás könyve
  14. Babits: Jónás imája
  15. (rendező: Huszár Klára; főbb szereplők: Verdes Tamás, Sinkovits Imre, Somhegyi György)[1] Archiválva 2013. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  16. (rendező: Szerednyey Béla; főbb szereplők: Varga Miklós, Makrai Pál, Keresztes Ildikó, Kautzky Armand)[2] Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben

Irodalom

  • Ginsburg, David: עשרים וארבעה ספרי הקדש (Esrim v'arba'a Sifre ha-Qodesh, m'daviqim hetav al pi ha-masorah v'al pi d'phusim rishonim im chilluphim v'hagahot min kitve jad atiqim v'targumim j'senim). The Society for Distributing Hebrew Scriptures., Edgware, Middx., 1997.
  • The Greek New Testament. Szerk. Kurt Aland, Barbara Aland. 3., javított kiadás. Stuttgart: United Bible Societies. 1983. ISBN 3438051117
  • Biblia, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár. Magyar Bibliatanács, Budapest, 1991.
  • BDB: The New Brown–Driver–Briggs–Gesenius Hebrew and English Lexicon 1906, repr. 1979, Hendrickson Publishers, Peabody, Massachusetts, ISBN 1-56563-206-0 (Wikisource: Repr. 1936)
1938 az irodalomban

Az 1938. év az irodalomban.

1940 az irodalomban

Az 1940. év az irodalomban.

A Korunk 2001-es körkérdése a 20. század legszebb magyar verseiről

2001 tavaszán (az olvasás éve) az indulásának hetvenötödik évfordulóját ünneplő kolozsvári Korunk folyóirat körkérdést intézett több mint száz költőhöz, irodalomtörténészhez, irodalomkritikushoz: „Nevezzék meg a XX. század tíz legszebb magyar versét.” A folyóirat a megkérdezettek többségétől érdemben kapott választ, mások visszautasították a kérést, volt aki válasz nélkül hagyta. Voltak esszé jellegű válaszok, voltak vitairatok, egyesek a kérdésfeltevés értelmét kérdőjelezték meg.

A végeredményt egy közös összesített listában mutatjuk be, majd az egyes egyéni listákat is közöljük. A listák nyilvánvalóan szubjektívak, de az alkalmi olvasókat olyan költők és versek felé irányítja, melyek a befogadó olvasók intellektuális fejlődéséhez feltétlenül hozzájárulnak (ízlésüket fejlesztve, vagy megerősítve).

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Csonka György

Csonka György, később Georg Csonka (Szeged, 1943. –) animációs rendező, festőművész.

Csukás Sándor

Csukás Sándor (Budapest, 1963. január 14.) Balázs Béla-díjas (2002) operatőr.

Immutáció

Az immutáció (jelentése megváltoztatás, helyettesítés) helyettesítésen alapuló művelet, az egyik átalakító eljárás a retorikában, mely a nyelv minden szintjén működik, s alakzatokat hoz létre.

Judaisztikai szakirodalmi művek listája

Az alábbi felsorolásban a judaisztika témakörében elérhető könyvek olvashatóak (minden könyvnél az ISBN megjelölésével, 2005-ös gyűjtés, ezért bővítendő).

Oláh János: Judaisztika I. Ünnepek, emléknapok, gyásznapok, böjt-napok, nevezetes napok

(Budapest, Filum, 1998.) – ISBN 9638347643

Oláh János: Judaisztika II. Az életút szertartásai és eseményei

(Budapest, Filum, 1999.) – ISBN 9638347724

Oláh János: Judaisztika III. A mindennapok világa

(Budapest, Filum, 2003.) – ISBN 9638347619

Oláh János: Judaisztika

(Budapest, Bookmaker, 2005.) – ISBN 963866424X

Oláh János: Jónás könyve

(Budapest, OR-ZSE, 2004.) – ISBN 9632166213

Kevin Howard, Marvin Rosenthal: Az Úr ünnepei, Isten profetikus naptára a Golgotától a Messiási királyságig (fordító: Surjányi Csaba)

(Budapest, Hit Gyülekezete, 1998.) – ISBN 963745361X

Dan Cohn-Sherbok, Lavinia Cohn-Sherbok: A judaizmus rövid története

(Budapest, Akkord, 2002.) – ISBN 9639429074

Zev Ben Shimon Halevi: A kabala útja

(Budapest, Jószöveg Műhely, 2001.) – ISBN 9639134554

Perle Besserman: A kabbala és a zsidó misztika

(Budapest, Szukits, 2003.) – ISBN 9639441953

Gershom Scholem: A kabbala szimbolikája

(Budapest, Hermit, 2003.) – ISBN 9639231428

Raj Tamás: A szombat angyalai, Péntek esti imakönyv

(Budapest, Makkabi, 2004.) – ISBN 9637475974

Naftali Kraus: A Talmud bölcsei

(Budapest, Ulpius-ház, 2001.) – ISBN 9638607955

Domán István: A talmudiskolák titkai

(Budapest, Ulpius-ház, 2001.) – ISBN 9639348139

Rosenberg Leopold: A zsidó vallás törvényei

(Budapest, Makkabi, 1998.) – ISBN 9637475370

Jean-Christophie Attias, Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona

(Budapest, Balassi, 2003.) – ISBN 9635065663

Goldziher Ignác: A zsidóság lényege és fejlődése

(Budapest, Múlt és Jövő, 2000.) – ISBN 9639171506

Raj Tamás: Bibliaiskola, A Szentírás kulcsszavai és szállóigéi

(Budapest, Makkabi, 2003.) – ISBN 9637475834

Naftali Kraus: Ezra, Nechemjá, Az őscionizmus története. Szent iratok

(Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2003.) – ISBN 9639306541

Naftali Kraus: Nők a bibliában és a talmudban, 56 elbeszélő biográfia

(Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2005.) – ISBN 9639306894

Oberlander Baruch: Peszáchi hágádá – az őrködés éjszakája, Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal

(Budapest, Magyar Könyvklub, 1999.) – ISBN 963548934X

(Budapest, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1999.) – ISBN 9637533222

Gábor György: Szinaj és Jabne, Zsidó emlékezet a történelmen "innen és túl"

(Budapest, Jószöveg Műhely, 2005.) – ISBN 9637052186

Schőner Alfréd: Te érted…

(Budapest, Bookmaker, 2004.) – ISBN 9632122194

Esther Benbassa, Jean-Christophie Attias: Van-e jövőjük a zsidóknak?, Párbeszéd a zsidó identitásokról

(Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2004.) – ISBN 9639306630

Soltész Elekné: Zsidó dalok könyve

(Budapest, Makkabi, 2004.) – ISBN 9637475982

Raj Tamás: Zsidó eszmék és jelképek, A zsidóság hitvilága és közgondolkodásának filozófiája

(Budapest, Saxum, 2002.) – ISBN 9639308552, ISSN 15877493

Aryeh Kaplan: Zsidó meditáció, Gyakorlati útmutató

(Budapest, Vince, 2004.) – ISBN 9639552267

Simon Philip de Vries: Zsidó rítusok és jelképek

(Budapest, Talentum, 2000.) – ISBN 9638396091

Hayim Halevy Donin,: Zsidónak lenni, Kalauz a zsidóság előírásainak betartásához

(Budapest, Göncöl, 2003.) – ISBN 9639183407

Kautzky Armand

Kautzky Armand (Eger, 1964. november 12. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész. Jelenleg a Madách Színház és a Körúti Színház tagja. A Retro Rádió, a Juventus Rádió és a Helikon Rádió, tévécsatornaként az HBO, és az új prémium filmcsatorna, a Moziverzum csatornahangja.

Magyar irodalom

Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak. Tágabb értelemben ide tartozik a magyar nyelvű szakirodalom, a műfordítások, a magyar népköltészet, a filmes és zenés műfajokhoz kapcsolódó magyar nyelvű irodalmi tevékenység, valamint az olyan irodalmi művek is, melyeket más nyelven írtak ugyan, de szerzőjük miatt vagy témájukban kapcsolódnak Magyarországhoz, esetleg korai magyar nyelvű töredékeket, nyelvemlékeket tartalmaznak.

Makrai Pál

Makrai Pál (Budapest, 1945. december 13. –) magyar zenész, színész, mozigépész.

Nagyböjt

A nagyböjt (latinul: quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

Nehrebeczky Lujza

Nehrebeczky Lujza, Nehrebeczky Eszter (Budapest, 1978. január 16. –) magyar gyerekszínész.

Petrovics Emil

Petrovics Emil (Nagybecskerek, 1930. február 9. – Budapest, 2011. június 30.), szerbhorvátul: Emil Petrović, szerbül: Емил Петровић, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Réti József

Réti József (Ploiești, Románia, 1925. július 8. – Budapest, 1973. november 5.) magyar opera- és oratóriuménekes (tenor), főiskolai tanár.

Transzmutáció

Lásd még: Transzmutáció (kémia).A transzmutáció (jelentése felcserélés) a retorika egyik stílusalakzatokat létrehozó művelete. Az eredeti formát sorrendcserével, sorrendváltoztatással (permutációval) alakítja át, ezáltal teremt stílushatást.

Téri Sándor

Téri Sándor (Debrecen, 1953. február 22. –) magyar színész. Édesapja Téri Árpád színész, rendező, édesanyja Hotti Éva színésznő volt.

Tótfalusi István

Tótfalusi István, 1960-ig Tóth István (Budapest, 1936. december 8. –) József Attila-díjas (1997) magyar író, költő, nyelvész, műfordító, szerkesztő.

Varga Miklós (énekes)

Varga Miklós (Budapest, 1956. december 4. –) magyar énekes, színművész, rockzenész.

Sokoldalúságát mi sem hangsúlyozza jobban, minthogy egyaránt megfordult a rockzenei deszkákon és színházban is. Rendkívül nagy hangterjedelme van, nagy F-től háromvonalas C-ig énekel, s kb. D"-től kezdve falzett hangon.

Az Ószövetség könyvei
Köln-Tora-und-Innenansicht-Synagoge-Glockengasse-040
Héber Biblia
(Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)

1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás

Katolikus deuterokanonikus könyvek

Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.)

A görög és szláv ortodox kánon többletei

2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár

A grúz ortodox kánon többletei

4 Makkabeusok · 3 Esdrás

A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei

Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk

A szír Pesitta kánonjának többletei

Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele

Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.