Izrael Múzeum

A jeruzsálemi Izrael Múzeumot (héberül: מוזיאון ישראל, ירושלים, Muze'on Jiszrael, Yerushalayim), Izrael nemzeti múzeumát 1965-ben alapították. Egy dombon áll Jeruzsálem mellett, Givat Ramban, a Bibliai Földek Múzeuma, a Knesszet, az izraeli Legfelsőbb Bíróság és a Zsidó Egyetem közelében.

Jerusalem Schrein des Buches BW 1
Jerusalem Modell BW 2
Izrael Múzeum
Israel museum
Elhelyezkedés Jeruzsálem
Izrael
Alapítva 1965
Megnyílt 1965. május 11.
Elhelyezkedése
Izrael Múzeum (Jeruzsálem)
Izrael Múzeum
Izrael Múzeum
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 20″, k. h. 35° 12′ 16″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 20″, k. h. 35° 12′ 16″
Az Izrael Múzeum weboldala

Források

Dávid városa

Dávid városa (héber: עיר דוד, Ir David; arab: مدينة داوود, Madina Dawud) Jeruzsálem legrégibb lakott része és a város legfontosabb régészeti lelőhelye.

Az egykori, ókori Jeruzsálem eredeti magjának feltételezik.

A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya mintegy háromezer évvel ezelőtt foglalta el, akiről a nevét kapta.

Gedő Ilka

Gedő Ilka (Budapest, 1921. május 26. – Budapest, 1985. június 19.) festő, grafikus.

– Hajdu István

Holt-tengeri tekercsek

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben egy beduin kecskepásztor (Muhammad Ahmed el-Hamed - becenevén ed-Dib, vagyis farkas) találta meg (állítása szerint viszont 1945-ben találta, azóta sátrában rejtegette) a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbiekben - beduin sírrablók vagy hivatásos régészek - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenkettőt. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és egészen jó állapotban maradt ránk. A leghosszabb tekercset (amely szintén jó állapotú) templomtekercsnek hívják. Az alapjául szolgáló borjúbőr kikészítéséhez a Holt-tenger vízét használták, tehát a bőr helyi eredetű. A többi tekercs kevésbé jó állapotban került elő, jórészt széttöredezett pergamendarabok formájában. Összesen kb. 900 tekercs került elő a több ezer darabból. A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak. A 12. barlangot 2017-ben fedezték fel a kutatók.

Mivel a beduinok nem tudták a tekercseket hasznosítani, azok meglehetősen kalandos körülmények között de eljutottak a Palesztinai Régészeti Múzeumba, majd az izraeli Könyv Szentélyébe, amelyet a tekercsek őrzésére emeltek. Mivel az akkori politikai helyzet nagyon instabil volt, a tekercseken végzett kutatás nagyon lassan haladt előre. A különféle nemzetiségű tudósokból álló első kutatócsoport munkáját a tekercsek körüli szenzációhajhászat is számos alkalommal megzavarta.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, ám az emberiség történelmében egyedülálló módon az egyik barlangban vörösréz tekercspárost is találtak. Az írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt is tartalmaz, korban pedig az i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek.

Az idővel egymás után előkerülő több száz tekercs egy része tönkrement (egyes darabokat még a felfedezés idején a beduinok égettek el), illetve darabkái összekeveredtek, így egy gigantikus kirakójáték összeillesztéséhez hasonlít a mai napig is folyó összeillesztési munka.

A tekercsek és töredékek múzeumi jelölési rendszerében az első szám a barlangot jelöli, amelyben megtalálták, a második a tudósok által hozzárendelt sorszám vagy rövidítés.

Izrael

Izrael (héberül: ישראל Jiszráél arabul: إسرائيل Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (héberül: מדינת ישראל Medinat Jiszráél arabul: دولة اسرائيل Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.

Jeruzsálem

Jeruzsálem (héberül: ירושלים Jerusalájim [jeruʃaˈlajim]; bibliai héber: ירושלם arabul: القدس al-Kudsz [alˈqʊds]; ógörögül: Ἱερουσαλήμ/Ἱεροσόλυμα Hieruszalém/Hieroszolüma; latinul: Hierosolyma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között. Izrael és a Palesztin Állam fővárosa, mindazonáltal nemzetközileg ezen igények egyike sem elismert széles körben.A világ egyik legősibb városa; a város mellett (Motza) egy 9000 éves, jelentős település romjaira bukkantak, majd a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említették. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.

Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány (kibla), és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km² kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.

Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti.

Willem Sandberg

Willem Sandberg (Amersfoort, 1897. október 24. – Amszterdam, 1984. április 9.) holland grafikus, tipográfus, az alkalmazott grafikára szakosodott tervező művész, a Stedelijk Múzeum igazgatója. 1975-ben az Erasmus-díjjal tüntették ki.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.