Illés próféta

Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi héber próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban.

Az Ószövetség, a Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.

Illés (אליהו)
James Tissot: Illés elragadtatása
James Tissot: Illés elragadtatása

Született Kr. e. 900 körül
Szerepepróféta (a judaizmusban, kereszténységben és az iszlámban)
PikiWiki Israel 33234 Prophet Elias statue in Fassuta
Illés szobra az Észak-Izraeli Fassuta-ban

Élete

Az izraeli Acháb király (Kr. e. 874-853) idején működött. A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit nem tudunk, sem személyéről, sem Tisbe hollétéről nem maradt fenn történelmi dokumentum. A Királyok Könyvének egyik főszereplője a Bibliában. Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a türoszi származású Jezabel ellen. A királyné ezután hajtóvadászatot indított a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találtak menedéket. A szárazság miatt azonban előmerészkedett, és a föníciai Sarepta (bibliai Carefta, ma Sarafand, Libanon) városában egy özvegynél bujkált. Amikor Izraelben már reménytelenné vált az élelemhiány, Illés "párbajra" hívta Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán, hogy melyikük tud tüzet lehívni az égből. A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét. És valóban, Isten tüzet küldött áldozatára, majd esőt a száraz országra. Ezt követően parancsot adott a népnek, hogy tüstént öljék meg Baál prófétáit. És azok meg is tették.

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sínai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Istennel. A Biblia ettől kezdve rengeteg szövegrészt hoz az életéről, amelyek később Jézus tetteiben és szavaiban térnek vissza. Visszatértekor Illés kiválasztotta utódát Elizeus személyében.

Illés a mennybe került, melyet Elizeus úgy mesél el, hogy "egy tüzes szekér, tüzes lovakkal […] forgószéllel" vitte fel Isten az égbe.[1]

Főbb történetek a Bibliában

Az Újszövetségben

Jézus megdicsőülése idején Illéssel és Mózessel együtt jelent meg a tanítványai előtt.[2]

Jézust, illetve Keresztelő Jánost a zsidók közül sokan Illés megtestesülésének gondolták.[3][4]

Bibliai szövegrészek

1Kir 21 / 1Kir 17 / 1Kir 18 / 1Kir 19 / 2Kir 2,1-17

Hivatkozások

  1. 2. Kir. 2:11
  2. Máté 17:3
  3. Lukács 9:19
  4. János 1:21

Könyvek

  • Rainer Albertz: Illés - Isten tüzes harcosa (Kálvin Kiadó, Budapest 2007)
Akházjáhu izraeli király

Akházjáhu, az Izraeli Királyság uralkodója a Kr. e. 9. század közepén, Akháb fia.

Rövid uralkodása alatt az adót fizető moábiták fellázadtak ellene, amelyről a mésa-sztélé is beszámol. Gazdasági okokból Jósafát júdai királlyal próbált szövetséget kötni, amely végül kudarcot vallott.

A Biblia szerint követte Akháb bűnös útjait és – Illés próféta jövendölésének megfelelően – balesete után rövidesen meghalt. Ha azonban a Tel Dán-sztélé szövegrekonstrukciója helyes, akkor ugyanaz az arameus király győzte le csatában, mint aki Akhábot. Ez a változat azért is elfogadható, mert rövid uralkodása után Jórám vette át a trónt, akit a sztélé is Akháb fiaként említ.

Buzeta

Buzeta falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Damalj

Damalj falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbovskóhoz tartozik.

Donja Petrička

Donja Petrička falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.

Ercegovci

Ercegovci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.

Gödemesterháza

Gödemesterháza (románul: Stânceni, németül: Meisterhausen) falu Romániában, Maros megyében, Gödemesterháza község központja.

Hrastelnica

Hrastelnica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Jórám júdai király

Jórám, héberül Jehoram, (héberül: יְהֹורָם / Yəhôrām ['az Úr fenséges'], görögül: Ιωραμ, latinul: Joram), (Kr. e. 881 k. – Kr. e. 842) Júda társkirálya Kr. e. 854-től, királya Kr. e. 849-től Kr. e. 842-ig.

Josafát fia és utóda. Trónra lépése után kivégeztette hat fivérét; feleségének, Atáliának befolyására teret engedett Baál kultuszának. Balsikerű háborúban elvesztette Edomot, majd betörő filiszteus és arab csapatok feldúlták Judát s elhurcolták Jórám mellékfeleségeit, valalmint fiait Akházjáhu kivételével. Rövidesen gyógyíthatatlan bélbajt kapott és kínos halállal halt meg. Mindezt a csapást megjósolta neki Illés próféta egy levélben, amelyet bűnei feddése céljából intézett hozzá.

Krbavica

Krbavica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Plitvička Jezerához tartozik.

Kármel (hegy)

A Kármel Izrael északi részén elhelyezkedő tengerparti hegyvonulat, Haifa városától délkeletre.

39 km hosszúságban és 8 km szélességben húzódik, a hegy lába Haifánál a Földközi-tengerig ér, keletről a Jezréel-völgy határolja.

Eredetileg ősi kánaáni kultuszhely. A Bibliában az Ószövetség elmondja a Kármel hegyén történt Illés próféta és a Baál papjai közti vetélkedés történetét, amely Illés és Isten csodatételével ér véget. A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy kármelita kápolna és oltár áll.

Más ókori feljegyzések is megemlékeznek a hegyről. A Kr. e. 4. században élő Püthagorasz görög bölcs felkereste és imádkozott a hegyen. Tacitus római történetíró is járt itt, és elgondolkozott arról az Istenről, akit nem ábrázolnak, akiről nem készítenek szobrokat, mint a pogány istenekről.

A középkorban is éltek itt a világtól elfordult, elmélkedő remeték magányosan, vagy kisebb közösségben. Berthold de Limogés francia lovag a 12. században a Kármelen alapított egy szerzetesrendet, a Karmeliták rendjét. A rend a Szentföldön ma is működik, és a Kármel hegyi szent helyek gondozását látja el.

Lipnik (Ribnik)

Lipnik falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Ribnikhez tartozik.

Lišnjak

Lišnjak falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Maja (Glina)

Maja falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Prespa

Prespa falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Račice (Buzet)

Račice (olaszul: Racizze) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik.

Striježevica (Bresztovác)

Striježevica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Szent Illés próféta fatemplom (Maroshévíz)

A maroshévízi kolostor Szent Illés próféta temploma műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hargita megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HR-II-m-A-12989 sorszámon szerepel.

Tušilović

Tušilović falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik.

Tötör

Tötör (románul Tioltiur) település Romániában, Kolozs megyében.

Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.