Ibráhím egyiptomi alkirály

Ibráhím (1789Kairó, 1848. november 10.) egyiptomi hadvezér, kijelölt trónörökös; élete végén, 1848-ban rövid ideig Egyiptom alkirálya.

Ibráhím egyiptomi alkirály
IbrahimBaja

Egyiptom kormányzója (wālī)
Uralkodási ideje
1848. március 2. november 10.
Elődje Muhammad Ali
Utódja I. Abbász
Uralkodóház Muhammad Ali Dynasty
Született 1789. március 4.
Drama
Elhunyt 1848. november 10. (59 évesen)[1][2]
Kairó
NyughelyeKairó
Édesapja Muhammad Ali egyiptomi alkirály
Házastársa
  • nincs
  • Hoshiar Kadinefendi
Gyermekei

Élete

Muhammad Ali egyiptomi alkirálynak fogadott fia volt. Pályáját az arab vahhabiták és núbiai törzsek leigázásával kezdte meg 1819–1820-ban. Ezt követően európai mintára szervezte az egyiptomi hadsereget, amelynek élén 1825-ben a török szultán fölszólítására a felkelt görögök leigázására Moreában indult. El is foglalta a Peloponnészoszt és megadásra kényszerítette Miszolunghit (1826). Hadaiazonban görög földön olyan rettenetes pusztítást vittek véghez, hogy az angol és orosz kormány 1827-ben a portánál Ibráhím távozását kierőszakolták. Nemsokára Ibráhím – francia segítségben bízva – a szultán ellen fordította győztes fegyvereit: 1831-ben leigázta Szíria nagy részét és 1832. május 25-én St. Jean d'acre-t is rohammal vette be. Miután 1832. december 20-án konia közelében újra vereséget mért a szultán hadaira, ez Szíriát és a Szentföldet Muhmmad Alinak engedte át, aki így egy hatalmas egyiptomi–elő-ázsiai birodalomnak birtokába került.

Mivel az egyiptomi kormány és helytartóként maga Ibráhím is annyira zaklatta Szíria lakóit, hogy ezek 1834-ben fegyvert fogtak. Ezt a felkelést Ibráhím ugyan vaskézzel leverte, de az 1838-ban a törökökkel kitört újabb háború folyamán Nisibis mellett 1839. június 24-én kivívott siker dacára, kudarc érte az egyiptomiakat, ezért az angol, orosz és osztrák hajóhad elől Szíriából távozni kényszerültek. Miután Muhammad Ali alkirály Szíriáról formaszerűen lemondott, Ibráhím is visszatért Egyiptomba, ahol egy ideig birtokain élt. Később Muhammad Ali a portával kötött titkos szerződésben őt fiául és utódául fogadta. Ettől kezdve az udvarban élt és 1848-ban nyilvánosan is kezdett szerepelni, mint a porta által elismert trónörökös. Néhány hónappal később azonban meghalt, a trón pedig, Ibráhím gyermekeinek mellőzésével. Muhammad Ali unokájára, Abbász pasára szállott. Idővel azonban Ibráhím egyik fia, Iszmáíl egyiptomi alkirály, mégis alkirály lett.

Jegyzetek

  1. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Emmanuel K. Akyeampong – Henry Louis Gates: Dictionary on African Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2012

Forrás

Kapcsolódó szócikkek

Iszmáíl egyiptomi alkirály

Ez a cikk az egyiptomi alkirályról szól. Iszmail pasának nevezték még Kmety Györgyöt is.Iszmáíl pasa (arabul: إسماعيل باشا, 1830. december 31. – 1895. március 2.) 1863-tól Egyiptom alkirálya (khedive), de 1879-ben a britek elmozdították posztjáról. Uralkodása alatt sokat fejlődött országa, ám eladósodott. Filozófiáját jól összefoglalja a következő tőle vett idézet: „Országom többé nem afrikai; már Európa része vagyunk. Így számunkra természetes a korábbi megoldások elvetése és új utak keresése, más minták a saját társadalmi helyzetünkre való lefordítása”.

Muhammad Ali egyiptomi alkirály

Muhammad Ali, magyaros írásmóddal Mohammed Ali (Kavála, 1769. március 4. – Kairó, 1849. augusztus 2.) egyiptomi alkirály 1805-től 1848-ig.

Egyiptomi muszlim uralkodók
Coat of Arms of the Sultan of Egypt

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.