I. e. 11. század

Az i. e. 11. század évei az i. e. 1100. évtől az i. e. 1001. évig tartanak. Az i. e. 12. századot követte és az i. e. 10. század következett utána.

Az i. e. 585. május 28-i dátum előtti időpontok abszolút dátuma mindig bizonytalanságokkal terhelt. Ezt az évszámoknál mindig figyelembe kell venni.

Évszázadok i. e. 16. i. e. 15. i. e. 14. i. e. 13. i. e. 12. i. e. 11. i. e. 10. i. e. 9. i. e. 8. i. e. 7. i. e. 6.

Események

Európa

Közel-Kelet

Egyiptom

  • XI. Ramszesz hadjáratot indít Panehszi vezetésével a thébai Ámon-főpap, Amenhotep ellen (i. e. 1085)

Távol-Kelet

Uralkodóházak

Közel-Kelet

Egyiptom

Távol-Kelet

  • Kínában a Sang dinasztia uralkodik i. e. 1401-1025 között. Uralmának végén a 11. században több önálló állam válik el tőle, egyikük, a Csou dinasztia állama fel is váltja.
  • Kínában a Csou dinasztia uralkodik i. e. 1050-770 között, 1025 körül a Sang dinasztia uralmát is megdöntik

Fontosabb személyek

Uralkodók

Asszíria

  • I. Tukulti-apil-ésarra i. e. 1115-1076 között részben az i. e. 12. századhoz tartozik
  • Asaríd-apil-Ékur i. e. 1076-1074 között
  • Assur-Bél-kala i. e. 1074-1056 között
  • II. Eríba-Adad i. e. 1056-1054 között
  • IV. Sasmi-Adad i. e. 1054-1050 között
  • II. Assur-nászir-apli i. e. 1050-1031 között
  • II. Sulmánu-asarídu i. e. 1031-1019 között
  • IV. Assur-nirári i. e. 1019-1013 között
  • II. Assur-rábi i. e. 1013-972 között részben az i. e. 10. századhoz tartozik

Babilon

  • Marduk-nádin-ahhé i. e. 1100-1082 között
  • Marduk-sápik-zéri i. e. 1082-1069 között
  • Szimbarsipak i. e. 1025-1008 között
  • Éa-mukín-zéri i. e. 1008-ban öt hónapig
  • Kassú-nádin-ahhé i. e. 1006-1004 között
  • Éulmas-sákin-szumi i. e. 1004-988 között részben az i. e. 10. századhoz tartozik

Kína

  • Cs'eng Wang (vagy Csou Cseng), nyugati Csou) i. e. 1115-1079 részben az i. e. 12. századhoz tartozik
  • Li Wang (nyugati Csou) i. e. 1052-1002

Athén

  • Melanthosz, Athén legendás királya uralkodik i. e. 1126-1089 között részben az i. e. 12. századhoz tartozik
  • Kodrosz legendás uralkodása Athénben i. e. 1089-1068 között
  • Medón legendás uralkodása Athénben i. e. 1068-1048 között
  • Akaszthosz legendás uralma Athénben i. e. 1048-1012 között
  • Arkhipposz legendás uralma Athénben i. e. 1012-től

Izrael

Egyéb államok

  • A legendás briton uralkodók listája szerint Ebraucus halálával Zöldpajzsú Brutus lép trónra i. e. 1005
  • Soba Aramú fejedelme Rezón i. e. 1000 körül

Egyéb személyek

Főpapok

  • Herihór főpap i. e. 1080-ig
  • Pajankh főpap i. e. 1080-1071 között
  • Maszaherta főpap i. e. 1054-1045 között
  • Dzsedkhonsz-ivefankh főpap i. e. 1046-1045 között

Találmányok, felfedezések

  • A vasból készült használati tárgyak első ismert darabját eltemették Pompeionban egy előkelő sírjában az i. e. 11. században
  • Kenya fennsíkján a földművelő gazdálkodás legkorábbi emlékei i. e. 1000 körül
  • A Föníciai ábécé kialakulása i. e. 1000 körül

Irodalom

Évtizedek és évek

Az időszámításunk előtti 11. század i. e. 1001-től i. e. 1100-ig tart.

i. e. 1100-as évek i. e. 1109 i. e. 1108 i. e. 1107 i. e. 1106 i. e. 1105 i. e. 1104 i. e. 1103 i. e. 1102 i. e. 1101 i. e. 1100
i. e. 1090-es évek i. e. 1099 i. e. 1098 i. e. 1097 i. e. 1096 i. e. 1095 i. e. 1094 i. e. 1093 i. e. 1092 i. e. 1091 i. e. 1090
i. e. 1080-as évek i. e. 1089 i. e. 1088 i. e. 1087 i. e. 1086 i. e. 1085 i. e. 1084 i. e. 1083 i. e. 1082 i. e. 1081 i. e. 1080
i. e. 1070-es évek i. e. 1079 i. e. 1078 i. e. 1077 i. e. 1076 i. e. 1075 i. e. 1074 i. e. 1073 i. e. 1072 i. e. 1071 i. e. 1070
i. e. 1060-as évek i. e. 1069 i. e. 1068 i. e. 1067 i. e. 1066 i. e. 1065 i. e. 1064 i. e. 1063 i. e. 1062 i. e. 1061 i. e. 1060
i. e. 1050-es évek i. e. 1059 i. e. 1058 i. e. 1057 i. e. 1056 i. e. 1055 i. e. 1054 i. e. 1053 i. e. 1052 i. e. 1051 i. e. 1050
i. e. 1040-es évek i. e. 1049 i. e. 1048 i. e. 1047 i. e. 1046 i. e. 1045 i. e. 1044 i. e. 1043 i. e. 1042 i. e. 1041 i. e. 1040
i. e. 1030-as évek i. e. 1039 i. e. 1038 i. e. 1037 i. e. 1036 i. e. 1035 i. e. 1034 i. e. 1033 i. e. 1032 i. e. 1031 i. e. 1030
i. e. 1020-as évek i. e. 1029 i. e. 1028 i. e. 1027 i. e. 1026 i. e. 1025 i. e. 1024 i. e. 1023 i. e. 1022 i. e. 1021 i. e. 1020
i. e. 1010-es évek i. e. 1019 i. e. 1018 i. e. 1017 i. e. 1016 i. e. 1015 i. e. 1014 i. e. 1013 i. e. 1012 i. e. 1011 i. e. 1010
i. e. 1000-es évek i. e. 1009 i. e. 1008 i. e. 1007 i. e. 1006 i. e. 1005 i. e. 1004 i. e. 1003 i. e. 1002 i. e. 1001 i. e. 1000
i. e. 990-es évek i. e. 999 i. e. 998 i. e. 997 i. e. 996 i. e. 995 i. e. 994 i. e. 993 i. e. 992 i. e. 991

Források

  • Engel Pál. Világtörténet évszámokban 1. kötet, 1789-ig. Gondolat K. (1988). ISBN 963-282-019-3
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7
  • szerk.: J. P. Francev: Világtörténet tíz kötetben, I. kötet. Kossuth K. (1967)
  • Polonyi Péter. Kína története. Kozmosz K. (1988). ISBN 963-11-5620-6
Adana (település)

Adana Törökország ötödik legnagyobb városa és Adana tartomány székhelye. Területe 14 030 km², lakossága 1 271 894 fő (2006).

A város körülbelül 20 km-re található a tengerparttól, stratégiai fontosságú, mivel a Toros-hegység keleti oldalán fekvő termékeny kilikiai síkság (további nevei Adana- vagy Çukurova-síkság) legfontosabb városa. Adanában a házak lapos tetejűek, mert a forró nyári hőség idején a lakosok a háztetőkön alszanak. A terület mindig is mezőgazdasági jellegű volt, több gyümölcsfajta, például az őszibarack őshonos a környéken. Termesztenek még gyapotot, búzát, zabot, szőlőt, citrusféleségeket, olívabogyót és dohányt. A város iparára a textilgyártás, bőr- és gyapjúfeldolgozás a jellemző.

A város nevezetes még konyhaművészetéről is: az Adana kebabról és a vörösrépából készült üdítőitalról, a şalgam-ról.

Alalah–Ugariti Királyság

Az Alalah–Ugariti Királyság, más néven Unki (Unqi, KURun-qi/qa-a-a, vagy URUmeš-ni ša KURun-qi), Hattina (Ḫattina, URUḫa-at-ti-na-a) vagy Pattina (KURPA-ti-na/nu-a[-a]) az észak-szíriai tengerpart mentén több korábbi állam romjaiból keletkező újhettita királyság. A királyság ma használatos neve ellenére Ugarit ősi városa nem játszott jelentősebb szerepet a történelemnek ebben a szakaszában. A név mindössze arra utal, hogy e városok környékére terjed ki az állam befolyási övezete. A sokféle név azért fordul elő az irodalomban, mert a királyság saját neve nem ismert. A Hattina és Pattina inkább a királyi uradalmat jelentette, az Unki az asszír forrásokban használt megnevezés, bár talán közel lehet az igazsághoz, mert az arameusok ʿmk (körülbelül Amka), az egyiptomiak pedig Uniuqa néven nevezték. Az Alalah–Ugariti Királyság megnevezés azért is terjedhetett el, mert az asszír Unqi, illetve általánosságban Ḫatti megnevezést leszámítva az újhettita (szíriai-arámi) korban nem volt folyamatosan létező megnevezése, i. e. 876-tól a Jahan (Yaḫan) név is használatos.

Nem tévesztendő össze a kaszkák területén négy évszázaddal korábban létező Hattinával, amely Hattuszasztól északkeletre helyezkedett el.

Argosz uralkodóinak listája

Ebben a listában Argosz mitikus uralkodói szerepelnek.

Enotrik

Az enotrik („Oenotrus által vezetett törzs” vagy „oinotriai emberek” – Οἰνωτρία) ókori itáliai nép volt. A nép egy rendkívül nagy állandó területen élt, amely kiterjedt a mai Olaszország Puglia és Basilicata régióira, valamint magában foglalta a dél-olaszországi Calabria régió északi részét is.

Az enotrik a vaskor idején (i. e. 11. század) érkeztek területükre Görögországból az Otrantói-szoroson keresztül a velük egy népcsoportba tartozó más népekkel. Antoninus Liberalis szerint ez váltotta ki az elimik vándorlását Szicíliába. A nép az i. e. 5. században eltűnt a szabellik elnyomása miatt.

Az enotri szót a görög οἶνος (oinos) kifejezésre lehet visszavezetni, amely bort jelent, mivel az enotrik egy szőlősökben gazdag területen éltek. Területüket, Enotriát a „szőlő földjének” nevezték Dél-Olaszországban.

I. e. 1000

Évszázadok: i. e. 11. század – i. e. 10. század – i. e. 9. század

Évtizedek: i. e. 1050-es évek – i. e. 1040-es évek – i. e. 1030-as évek – i. e. 1020-as évek – i. e. 1010-es évek – i. e. 1000-es évek – i. e. 990-es évek – i. e. 980-as évek – i. e. 970-es évek – i. e. 960-as évek – i. e. 950-es évek

i. e. 1005 i. e. 1004 i. e. 1003 i. e. 1002 i. e. 1001 i. e. 1000 i. e. 999 i. e. 998 i. e. 997 i. e. 996 i. e. 995

I. e. 1130-as évek

Évszázadok: i. e. 13. század – i. e. 12. század – i. e. 11. század

Évtizedek: i. e. 1200-as évek – i. e. 1190-es évek – i. e. 1180-as évek – i. e. 1170-es évek – i. e. 1160-as évek – i. e. 1150-es évek – i. e. 1140-es évek – i. e. 1130-as évek – i. e. 1120-as évek – i. e. 1110-es évek – i. e. 1100-as évek

Évek: i. e. 1139 – i. e. 1138 – i. e. 1137 – i. e. 1136 – i. e. 1135 – i. e. 1134 – i. e. 1133 – i. e. 1132 – i. e. 1131 – i. e. 1130

I. e. 1140-es évek

Évszázadok: i. e. 13. század – i. e. 12. század – i. e. 11. század

Évtizedek: i. e. 1200-as évek – i. e. 1190-es évek – i. e. 1180-as évek – i. e. 1170-es évek – i. e. 1160-as évek – i. e. 1150-es évek – i. e. 1140-es évek – i. e. 1130-as évek – i. e. 1120-as évek – i. e. 1110-es évek – i. e. 1100-as évek

Évek: i. e. 1149 – i. e. 1148 – i. e. 1147 – i. e. 1146 – i. e. 1145 – i. e. 1144 – i. e. 1143 – i. e. 1142 – i. e. 1141 – i. e. 1140

I. e. 1150-es évek

Évszázadok: i. e. 13. század – i. e. 12. század – i. e. 11. század

Évtizedek: i. e. 1230-as évek – i. e. 1220-as évek – i. e. 1210-es évek – i. e. 1200-as évek – i. e. 1190-es évek – i. e. 1180-as évek – i. e. 1170-es évek – i. e. 1160-as évek – i. e. 1150-es évek – i. e. 1140-es évek – i. e. 1130-as évek

Évek: i. e. 1159 – i. e. 1158 – i. e. 1157 – i. e. 1156 – i. e. 1155 – i. e. 1154 – i. e. 1153 – i. e. 1152 – i. e. 1151 – i. e. 1150

I. e. 12. század

Az i. e. 12. század évei az i. e. 1200. évtől az i. e. 1101. évig tartanak. Az i. e. 13. századot követte és az i. e. 11. század következett utána.

Az i. e. 585. május 28-i dátum előtti időpontok abszolút dátuma mindig bizonytalanságokkal terhelt. Ezt az évszámoknál mindig figyelembe kell venni.

Jen (egyértelműsítő lap)

Jen (i. e. 11. század – i. e. 222) (wd), ókori állam Északkelet-Kína tengerpartján

Kései Jen (384–409) (wd), állam Kínában

Jen, japán pénznem

Kínai ókor

A kínai ókor a kínai történelemnek az i. e. 18. század – i. sz. 220 közötti időszakát öleli fel, ami nagyjából egybeesik a közel-keleti és európai ókorral. A kínai ókort Kína őstörténete előzi meg, és a kínai középkor vagy középső császárkor követi (220-1368).A kínai ókor a következő korszakokra osztható:

Kínai bronzkor

Shang-kor (i. e. 18-11. század): korai bronzkor, írás megjelenése

Korai Zhou-kor vagy Nyugati Zhou-kor (i. e. 11. század – i. e. 771.): késő bronzkor

Kínai vaskor - Késői Zhou-kor vagy Keleti Zhou-kor: az írott történelem kezdete

Tavasz és ősz korszak (i. e. 770 - i. e. 476.)

Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 476 - i. e. 221.)

Korai császárkor

Qin-kor (i. e. 221 – i. e. 206.)

Han-kor (i. e. 206 – i. sz. 220.)

Liu tao

A Liu tao az ókori kínai hadtudományos irodalom egyik kiemelkedő alkotása. A hagyomány a művet a Taj Kung (Tai Gong) (太公) tiszteleti néven emlegetett Csiang Ce-ja (Jiang Ziya)nak (姜子牙; i. e. 11. század) tulajdonítja, aki egyike Kína legkorábbi név szerint ismert tábornokainak. Valójában nem keletkezhetett az i. e. 4–3. századnál korábban. A hat fejezetből álló mű Taj Kung (Tai Gong) politikai és hadászati útmutatásait tartalmazza, amelyet a Csou (Zhou)-dinasztia Ven (Wen) és Vu (Wu) királya számára adott elő. A 11. században összeállított hadművészeti kánon egyik műve.

Sang-dinasztia

A Sang (Shāng)-dinasztia (商朝 Sang csao (Shāng cháo)) az ókori Kína történelmének egy szakasza az i. e. 17. század vége és az i. e. 11. század dereka között. Liu Hszin (Liu Xin) kétezer éve a Si csi (Shǐ jì) (A történetíró feljegyzései) és a Su csing (Shu jing) (Írások könyve) alapján i. e. 1766-tól i. e. 1122-ig terjedő kronológiát állított fel, a Bambusz-évkönyvek szerint azonban az i. e. 1556–1046 dátumok számíthatók. A Hszia–Sang–Csou (Xia–Shang–Zhou) kronológia projekt jelenleg az i. e. 1600–1046 datálást fogadja el. Akkor kezdődik, amikor a sang (shāng) törzs a Sárga-folyó középső és alsó szakaszát, a kitajok és a Hszia-dinasztia (Xià-dinasztia) területeit elfoglalta, és addig tart, amíg a csou (zhou) törzs le nem győzte az utolsó sang (shāng) uralkodót. A sangok (shāng) állama nem volt egységes királyság, legfeljebb a meghódított törzsek feletti hegemóniáról lehet beszélni, ennek ellenére is fennállt bő fél évezreden át. Jelentős korszak Kína gazdasági, kulturális és politikai fejlődésében. A Sang (Shāng)-dinasztia idején kezdődött Kínában a bronzkor, és az írás első emlékei is ekkor jelennek meg. A törzset, az államot, a fővárost és a dinasztiát a későbbiekben nem Sang (Shāng)nak, hanem a jin (yīn) (殷) írásjeggyel írták, ezért Jin (Yīn)-dinasztia (殷代 Jin taj (Yīn dài)), a nemzetközi irodalomban Sang–Jin (Shāng–Yīn)-dinasztia néven is ismert.

Szamal (állam)

Szamal Királysága (asszír nyelven Sam’al, arámi nyelven Ya’idi vagy Ya’udi) az i. e. 1. évezred első felének középhatalma, az újhettita királyságok egyike. A Nur-hegység (más néven Amanus, Antitaurus vagy Antitorosz) mentén, a mai Törökország délkeleti részén terült el, fővárosa az azonos nevű Szamal, a hegység keleti lábainál. Történetének legfőbb forrásai az asszír évkönyvek mellett a Szamalban feltárt uralkodói sztélék, Kilamuva és II. Panamuva feliratos kőtáblái.

Tavasz és ősz korszak

A Tavasz és ősz korszaknak az ókori Kína történelmében a Csou (Zhou)-dinasztia második, a Keleti, vagy Kései Csou (Zhou)-kor első periódusát nevezik. Az i. e. 771-től i. e. 476-ig tartó időszak arról az. i. e. 5. században összeállított történeti krónikáról kapta utólag a lírai hangzású elnevezését, amelyet a hagyomány szerint maga a nagy bölcs Konfuciusz állított össze, s amelynek címe Tavasz és ősz. Ekkorra a Csou (Zhou)-ház már csak névleges hatalommal rendelkezett, a tényleges hatalmat az erősebb államok fejedelmei tartották kezükben. A legerősebb uralkodókat a többi fejedelem hegemónná választotta, s elfogadta azok fennhatóságát. A korszakot ennek ellenére mégis folyamatos háborúk, fegyveres konfliktusok jellemezték, amelyek a Tavasz és ősz korszakot váltó Hadakozó fejedelemségek korában (453-221) kulminálódnak. A mezőgazdasági termelésben ebben az időszakban jelentek meg a vaseszközök, és általánosan elterjedt igavonó állatok használata. Fejlődött a vízgazdálkodás is, aminek következtében hatékonyabbá vált a mezőgazdasági termelés. A Tavasz és ősz korszakban élt Konfuciusz, akinek munkássága a kínai bölcselet kútfőjének számít.

Trója

Trója (görögül: Τροία (Troia), valamint Ίλιον, Ilion; hettita nyelven Taruiša, latinul: Troia, Ilium) a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városa, melynek történetét Homérosz Iliasz című eposzából ismerjük.

Trója ma Törökországban az anatóliai Hisszarlikban (Hisarlık), Çanakkale tartományban található, délnyugatra a Dardanelláktól, az Ida hegy lábánál. Török neve Truva.

Később Trója helyén egy új 'Iliumot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult.

Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot Wilušának is nevezték, amelyet hettita szövegek említenek. Az Ilion nevet a Wilion-ból (KUR URUú-i-lu-ši-ya, Wiluša → Wilwia → Ília-) származtatják (melyet digammával írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. Alakšandu szerződés (i. e. 13. század), egy írnoki pecsét luvi nyelven és nevek, szokások elemzése támaszthatja alá. Wiluša első ismert uralkodója Kukkunniš volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt Walmuš követte.

Évszázad

Az évszázad vagy század (röviden sz.) száz egymást követő év, bár a szó gyakrabban két 100-zal osztható év közötti időre utal (pl. 1800 és 1900 között).

Évtized

Az évtized az időszámítás egyik általánosító egysége: tíz évet ölel fel.

Az évtized kifejezés tíz év időszakára egységesen vonatkozó jellegzetességre mutat. Lehet például kulturális, történelmi-politikai vagy éppen sporttal, környezetvédelemmel stb. kapcsolatos korszak, mely legalább tíz évet ölel fel.

Az évtizedeket gyakran az évek tízes csoportjával említjük: az 1910-től 1919-ig tartó tíz évet például tízes évekként, esetleg az évszázadra is utalva: 1910-es évekként emlegetjük. Azok az események vagy eseménysorok, melyek egy évtizednél hosszabb időszakot fednek le, vagy az évtizedek dupla említésével: húszas, harmincas évek (vagyis: az 1920-as és 1930-as évek), vagy az adott időszak emblematikus figurájával (Kádár-korszak), politikai berendezkedésével (szovjethatalom) stb. említjük.

Ókori Egyiptom

Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén. Az Egyiptomi Birodalomban és elődállamaiban (Alsó- és Felső-Egyiptom) létrejött civilizáció a világtörténelem messze leghosszabb életű kultúrája, amely négyezer évig folyamatosan fenn tudott maradni lényegében változatlan formában az i. e. 4. évezredtől egészen az i. sz. 641-es arab hódításig. A birodalom magja a Nílus völgyében terült el, annak középső és alsó szakasza mentén északon a Nílus-delta és a Nílus negyedik kataraktája között, jórészt elzárva más kultúráktól, egyedülálló civilizációt őrizve meg ezzel. A birodalom legnagyobb kiterjedését az i. e. 2. évezredben, az Újbirodalom idején érte el. Ekkor csaknem az egész Közel-Keletet, a Keleti-sivatagot a Vörös-tengerig, a Sínai-félszigetet, a mai Szudánt és Líbiát is ellenőrizte. Története a Nagada III régészeti kultúra b és c szakaszával, az i. e. 33. század vége körül kezdődött a Nílus menti települések fokozatos egyesítésével. I. e. 30-ban a Római Birodalom elfoglalta az országot, bár nem ők voltak az elsők, akik megszerezték az uralmat Egyiptom fölött, de ez volt az utolsó hódítás, ami után abban a formában már nem szerezte vissza függetlenségét. A római hódoltatástól függetlenül az ókori egyiptomi és hellenisztikus kultúra még csaknem hét évszázadig meghatározta a Nyugatrómai Birodalom bukásával Bizánc befolyása alá kerülő provincia életét.

Az egyiptomiak országukat számos néven emlegették, de a Kemet, azaz „Fekete Föld” kifejezés volt a legelterjettebb. A Kemet kifejezés a birodalom szívét alkotó termékeny sávra, a Nílus-völgyre vonatkozott, az azt körülvevő sivatagnak Deseret, vagyis „Vörös Föld” volt a neve.

Az egyiptomi civilizációt és társadalmat egyesek merevnek, arisztokratikusnak, kasztszerűnek; irracionálisnak és a halál szeretetére épülőnek; elmúltnak és távolinak tartják. Ez a kép azonban elnagyolt, egyoldalú és nem fedi a valóságot. És bár az egyiptomiak valóban szinte minden népnél nagyobb hangsúlyt helyeztek a halál kultúrájára, azonban rájuk nem volt jellemző más korabeli népek, például a görögök és a mezopotámiaiak pesszimista életfelfogása: az egyiptomiak sokkal többre tartották az életet a halálnál és sokkal inkább szerették, mint félték isteneiket. Írásuk, a hieroglif írás a történelem egyik legkorábbi írásrendszere, amely a mai modern írásokhoz hasonlóan alkalmas volt az élet legkülönbözőbb területein történő használatra a gazdasági feljegyzésektől a szépirodalomig. Civilizációjuk a maga korában emellett nagyon életteli, változatos, rendkívül sok, meglepően modern kulturális jellegzetességet mutató, és a szoborszerű merevségnél sokkal rugalmasabb volt. Államukat és kultúrájukat történetének jelentős időszakában mérhetetlen jólét és gazdagság, valamint óriási szellemi fejlettség jellemezte, az emberek – a nők is – a despotizmus ellenére szabadok és egyenlőek voltak, a családot és a munkát mindennél többre becsülték. A magas szintű, szerteágazó tudomány, a rendkívül jól fölépített közigazgatás, a jól szervezett, tekintélyes hadsereg és a sokszínű, modern kultúra nem egyszer korának csúcspontjára emelte a birodalmat és képessé tette az államot olyan korabeli csúcsteljesítmény-építkezések kivitelezésére, mint a Dzsószer-piramis, a gízai piramisok, a karnaki templom vagy az alexandriai világítótorony. Népének alkalmazkodóképességét, társadalmának rugalmasságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az évezredek alatt számtalanszor meg tudott újulni és föl tudott emelkedni az országot romba döntő zűrzavaros korszakok vagy az azt leigázó hódítók elkergetése után.

Az ókori görögök és más ősi, de az egyiptominál jóval fiatalabb nyugati civilizációk, melyeket ma a modern európai-keresztény és közel-keleti-muszlim kultúrkör alapjainak tartanak, mind Egyiptomot tekintették példaképüknek, tehát a mai emberi civilizáció jelentős része az Egyiptomi Birodalom vívmányain alapszik, és ez tény az élet legkülönbözőbb területein nagyon jól tetten érhető mind a mai napig.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.