Huzesztán tartomány

Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان [Ostân-e Ḫuzestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján. Északnyugaton Ilám, északon Loresztán, északkeleten Iszfahán, keleten Csahármahál és Bahtijári valamint Kohgiluje és Bujer Ahmad, délkeleten Busehr, délen a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak határolja. Székhelye Ahváz városa. Területe 64 055 km², lakossága 4 192 598 fő.

Huzesztán tartomány
Choqa Zanbil Darafsh 1 (37)
Közigazgatás
Ország Irán
Székhely Ahváz
Körzethívószám 0632422
Népesség
Földrajzi adatok
Terület64 055 km²
IdőzónaUTC+3:30
Elhelyezkedése
Huzesztán tartomány (Irán)
Huzesztán tartomány
Huzesztán tartomány
Pozíció Irán térképén
é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″Koordináták: é. sz. 31° 19′ 38″, k. h. 48° 41′ 38″
Locator map Iran Khuzestan Province
IranKhuzestan
Huzesztán tartomány elhelyezkedése Iránban

Közigazgatási beosztása

Huzesztán tartomány 24 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Ábádán, Ahváz, Andiká, Andimesk, Bágmalek, Bávi, Behbahán, Dast-e Ázádegán, Dezful, Gotvand, Ize, Haftgel, Handidzsán, Horramsahr, Hovejze, Láli, Máhsahr, Maszdzsedszolejmán, Omidije, Rámhormoz, Rámsir, Sádegán, Sus, Sustar.

Története

Huzesztán (régi perzsa és arabos ejtéssel Húzisztán) a középkorban is önálló tartomány volt: a Kárún (korabeli nevén Dzsudzsajl, azaz Kis-Tigris) és mellékfolyóinak alluviális síkságát magába foglaló tartomány központja kezdettől fogva Ahváz volt.

Fordítás

Források

  1. https://www.amar.org.ir/%D8%B3%D8%B1%D8%B4%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C-%D8%B9%D9%85%D9%88%D9%85%DB%8C-%D9%86%D9%81%D9%88%D8%B3-%D9%88-%D9%85%D8%B3%DA%A9%D9%86/%D9%86%D8%AA%D8%A7%DB%8C%D8%AC-%D8%B3%D8%B1%D8%B4%D9%85%D8%A7%D8%B1%DB%8C/%D8%AC%D9%85%D8%B9%DB%8C%D8%AA-%D8%A8%D9%87-%D8%AA%D9%81%DA%A9%DB%8C%DA%A9-%D8%AA%D9%82%D8%B3%DB%8C%D9%85%D8%A7%D8%AA-%DA%A9%D8%B4%D9%88%D8%B1%DB%8C-%D8%B3%D8%A7%D9%84-1395
Ahváz

Ahváz (perzsául: اهواز ) város Irán délnyugati részén, Huzesztán tartomány székhelye. Lakosainak száma 1 432 000 fő volt 2006-ban.Kikötő a Perzsa-öböltől kb. 150 km-re északra, a Karun folyó legfelső hajózható szakaszán.

A WHO 2011-es jelentésében a legszennyezettebb levegőjű város a világon.

Aligudarz megye

Aligudarz megye (perzsául: شهرستان الیگودرز) Irán Loresztán tartománynak egyik délkeleti megyéje az ország nyugati részén. Északon Dorud megye és Azná megye, északkeleten, keleten Iszfahán tartomány, délen Huzesztán tartomány, nyugaton Horramábád megye határolják. Székhelye a 78 000 fős Aligudarz városa. A megye lakossága 134 802 fő. A megye három további kerületre oszlik: Központi kerület, Beszhárát kerület és Zaz va Mahru kerület.

Arab tavasz

Arab tavasznak nevezik a 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatokat, amelyek az arab államokban törtek ki. Az elnevezés a „népek tavasza” kifejezéshez visszanyúlva terjedt el, amely az 1848-as európai forradalmi hullámra utal.

Arábiai-lemez

Az Arábiai-lemez egy kisebb szárazföldi tektonikus lemez az északi és keleti féltekén. Területe mintegy 5 000 000 km², jelenleg Afrikához képest északi irányban mozog, évi 20-25 mm/év sebességgel.

Ez az egyike annak a három kontinentális lemeznek (Afrikai-, Arábiai-, Indiai-lemez), amelyek észak felé haladtak a geológiai történelem során, majd összeütköztek az Eurázsiai-lemezzel. A lemezdarabok összeütközése során gyűrődött fel az Eurázsiai-hegységrendszer. Ezek nyugaton a Pireneusokban kezdődnek, keresztülfutnak Iránon, amely az Alborz, Zagrosz, majd folytatódnak a Himalájában, egészen Délkelet-Ázsiáig.

Ferejdunsahr megye

Ferejdunsahr megye (perzsául: شهرستان فریدونشهر) Irán Iszfahán tartományának egyik nyugati megyéje az ország középső részén. Északon Buin va Miandaszt határos, keleten Ferejdan, délkeleten Csadegán, délen és délnyugaton Csahármahál és Bahtijári tartomány, nyugatról Huzesztán tartomány és Loresztán tartomány határolják. Székhelye Ferejdunsahr városa. Második legnagyobb városa Barf Anbar. A megye lakossága 38 334 fő, területe 2 236 km². A megye egy kerületet foglal magába, amely a Központi kerület.

Horramábád megye

Horramábád megye (perzsául: شهرستان خرآباد) Irán Loresztán tartománynak egyik déli megyéje az ország nyugati részén. Északon Szelszele megye és Borudzserd megye, északkeleten, keleten Dorud megye és Aligudarz megye, délen Huzesztán tartomány, nyugaton Poldohtar megye és Dovre megye határolják. Székhelye a 328 000 fős Horramábád városa. Második legnagyobb városa a 3100 fős Szepiddaszt. További városai még: Badzsránszahr és Zághe. A megye lakossága 465 105 fő. Dovre megye leválását megelőzően a megye lakossága 509 251 fő volt. A megye négy további kerületre oszlik: Központi kerület, Badzsrávánd kerület, Papi kerület és Zághe kerület.

Huzesztáni arab nyelv

A huzesztáni arab nyelv Irán Huzesztán tartományában beszélt arab nyelvváltozat. Közel áll hozzá az iraki arab nyelv, melytől leginkább abban tér el, hogy rengeteg perzsa jövevényszót tartalmaz. Ma már egyre kevesebben beszélik, elsősorban a fiatalok az internet, az oktatás és a média hatására mindinkább áttérnek a perzsa nyelvre.

Irak–iráni háború

Az irak–iráni háború, elnevezése Iránban Kikényszerített háború (جنگ تحمیلی, Jang-e-tahmīlī) és Szent Védekezés (دفاع مقدس, Defā'-e-moghaddas), illetve Irakban Szaddám kádiszíjai csatája (قادسيّة صدّام, Qādisiyyat Ṣaddām), Irak és Irán között 1980 szeptembere és 1988 augusztusa között vívott háború volt.

Irán elleni brit–szovjet invázió

Az Irán elleni inváziót a második világháború során a szövetségesek részéről a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és több nemzetközösségi állam hajtotta végre. A Megegyezés (Countenance) fedőnevű hadművelet 1941. augusztus 25-től szeptember 17-ig tartott. Az invázió célja az volt, hogy megszerezzék az iráni olajmezőket, illetve, hogy biztosítsák a Szovjetunióba tartó szövetséges utánpótlási vonalakat, amelyeken keresztül hadifelszerelést tudnak juttatni a keleti frontra, a tengelyhatalmak csapatai ellen küzdő szovjeteknek. Bár Irán hivatalosan semleges volt a háborúban, a szövetségesek híresztelése szerint Reza Pahlavi iráni sah baráti viszonyt ápolt a tengelyhatalmakkal. Az uralkodót a későbbi megszállás ideje alatt ezért eltávolították a hatalomból és fiát léptették a helyére.

A megszállás nem egyedülálló esete Irán történelmében. Az első világháború alatt az akkor még Perzsiának nevezett országot brit és orosz csapatok (előbbiek kötelékében pedig más gyarmatokról odavezényelt erők is) tartották megszállva, bár ez ellen voltak időszakos ellenállások a helyi lakosság részéről. Az ország háborús hadszíntérré is változott, mivel nyugatról a megszálló antant erőket német és török csapatok támadták.

Izeh

Izeh (perzsa nyelven: ايذه) város Iránban és Izeh megye fővárosa, Huzesztán tartományban. A 2006-os népszámláláskor lakossága 103.695 fő volt, 20.127 családban.

Kassúk

A kassúk, más néven kassziták ókori nép. A történelem színpadán a nyugat-iráni fennsík lótenyésztő népeként jelentek meg, innen vándoroltak az i. e. 18. században Babilóniába. Leigázták és az i. e. 12. századig fennhatóságuk alatt tartották a területet. Az ezt követő mintegy ezer esztendőben, időszámításunk kezdetéig viszonylagos függetlenségüket megtartották, de azt követően asszimilálódtak a környező népességbe. Egyes feltételezések [1] az Egyiptomot elfoglaló hükszoszokkal azonosítják őket.

Nyelvemlékeik csak névelemekből és babiloni írnokok megbízhatatlan feljegyzéseiből származnak, ezért nyelvükre vonatkozóan csak homályos feltevések alakultak ki. Egyesek szerint indoeurópai nyelvűek, mások azonban rámutatnak arra, hogy ragozónak tűnik, márpedig az indoeurópai nyelvek között elvileg nincs ragozó nyelv (a kivételt az anatóliai nyelvek képezik, ezek besorolására vonatkozóan máig sincs megnyugtatóan egységes álláspont a nyelvészek között).

A kassúk a Babilóniából való kiszorulásuk után korábbi területükön, a Zagrosz-hegységben – Babilontól északkeletre, Szúzától északnyugatra – éltek tovább. Az asszír feliratokon kussu néven is szerepeltek. Függetlenségüket a perzsa királyokkal szemben is megóvták, és csak Nagy Sándor tudta leigázni őket – a kosszaiszok-at – i. e. 324 – i. e. 323 telén. Néhány kutató az óperzsa feliratokon olvasható kusija nép nevét azonosítja a kosszaiszokkal. Ír róluk Sztrabón, Klaudiosz Ptolemaiosz stb.

Egy feltételezés szerint a bibliai Édenkert történetében Kús nem az egyébként máshol így nevezett Etiópiát, hanem a kassúk fent nevezett országát jelenti. A Gihon folyót viszont nem sikerült azonosítani az itteni folyónevekkel. A kassúk és Kús neve ma az iráni Huzesztán tartomány nevében él tovább.

Eredeti településterületük neve Kussúkhe, a Babilonban is uralkodó kassziták idejében egész Mezopotámiát Karadúniasnak nevezték.

Kohgiluje és Bujer Ahmad tartomány

Kohgiluje és Bujer Ahmad tartomány (perzsául استان کهگیلویه و بویراحمد [Ostân-e Kohgiluye o Buyer Aḥmad]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén. Északon Csahármahál és Bahtijári, északkeleten Iszfahán, délkeleten Fársz, délen Busehr, nyugaton pedig Huzesztán tartomány határolja. Székhelye Jászudzs városa. Területe 15 504 km², lakossága 321 428 fő.

Loresztán tartomány

Loresztán vagy Lurisztán tartomány (perzsául استان لرستان [Ostân-e Lorestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország középső részén. Északnyugaton Kermánsáh, északon Hamadán, északkeleten Markazi tartomány, keleten Iszfahán tartomány, délen Huzesztán tartomány, nyugaton pedig Ilám tartomány határolja. Székhelye Horramábád városa. Területe 28 294 km², lakossága 1 689 650 fő.

Transziráni vasút

A transziráni vasút (perzsául راه‌آهن سراسری ایران, tudományos átiratban Râhâhan-e sarâsari-ye Irân, magyarosan Ráháhan-e szarászari-je Irán) Irán vasúthálózatának része. Az országot nagyjából észak-déli irányban átszelve a kaszpi-tengeri Bandar Torkaman és a Perzsa-öböl partján fekvő Bandar Emám Homejni között biztosít összeköttetést Teheránon, Komon, Arákon és Ahvázon keresztül. 1927–1938 között épült, Reza Pahlavi sah kormányzatának kiemelt beruházásaként, útvonalát elsősorban stratégiai, nem pedig gazdaságossági szempontok alapján jelölték ki. A második világháború során kitüntetett szerepet játszott a Szovjetunió utánpótlásában.

Irán közigazgatása
Irán címereIrán

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.