Holt-tenger

A Holt-tenger (héberül ים המלח Loudspeaker.svg kiejtése, ami a. m. Sós tenger; arabul البحر الميت Loudspeaker.svg kiejtése, ami a. m. Halott tenger) lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán. Vizében igen magas a koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.

Holt-tenger
A Holt-tenger az űrből
A Holt-tenger az űrből
Ország(ok)
Hely Közel-Kelet
Izrael, Jordánia
Vízgyűjtő terület41 650 km2
Elsődleges források Jordán
Elsődleges lefolyások
Hosszúság50 km
Szélesség18 km
Felszíni terület810 km2
Átlagos mélység120 m
Legnagyobb mélység330 m
Víztérfogat147 km3
Part hossza135 km
Tszf. magasság-420 m
Elhelyezkedése
Holt-tenger (Izrael)
Holt-tenger
Holt-tenger
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″Koordináták: é. sz. 31° 30′ 05″, k. h. 35° 28′ 44″

Nevei

Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize.[1]

A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt,[2] továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.

Az ókori görögök és rómaiak Aszfalt-tónak hívták, mert felületén szurokdarabok úszkálnak.

Az arabok Lót emlékére Bahr Lut-nak – Lót tavának – nevezik, a középkori iratok pedig az Ördög tengerének (Mare Diaboli).

Földrajz

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.

A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék.

Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad.

Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km.[3]

A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.

Partja

Partvidéke kevés kivétellel kopár sivatag és terméketlen. Csak ahol a hegyekből lefutó patakok – a keleti oldalon az Arnon, a nyugati oldalon pedig a Kedron – ömlenek bele, terem tropikus növényzet.

Északi csúcsán folyik bele a Jordán folyó. Északnyugati sarkán található Kumrán (Qumran) régészeti lelőhely, az ókori esszénusok egyik csoportjának központja. Az 1947-ben itt felfedezett kumráni iratok tették világhíressé. Itt található a Kumráni Nemzeti Park.

A nyugati parton továbbmenve dél felé, Én-Gedi kibucát és oázisát találjuk. A terület már az ősidőkben lakott volt, 1950 körül újraalapították.

Tovább délnek, a Holt-tenger északi medencéjének déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár km-re nyugatra találjuk Masszáda erődjét. Iosephus Flavius ókori írótól tudjuk Masszáda tragikus történetének részleteit.

Masszáda mellett az út tovább vezet délnek. A déli medence nyugati partján található Ein Bokek üdülőközpont, majd innen délebbre Neve Zohar apró települése. Innen vagy dél, Eilat felé, vagy ÉNy-nak, Arad és Beér-Seva felé mehetünk tovább.

A Holt tenger DNy-i részén van Szedom (סדום , Szodoma). A 12 km hosszú, 2–3 km széles területen bizarr formájú sótömegeket láthatunk. A népi képzelet ezek között felismerte Lót feleségét is, aki "sóbálvánnyá" változott, mert az angyal parancsa ellenére hátratekintett.[4]

A régi idők embere nagy kataklizma emlékét őrizte meg a Szodoma és Gomora pusztulásáról szóló történetben. Az archeológusok nem találták meg ezeknek a városoknak a helyét. A kihalt vidék, a források kénes kigőzölgése sajátos keretet ad a bibliai elbeszélésnek, amely Isten büntetéséről szól. Ma ez a vidék fontos ipari hely (Dead Sea Works): a Holt-tenger vizéből ásványi anyagokat vonnak ki (bróm, kálium, magnézium).

Galéria

Dead Sea (25264534594)

A Holt-tenger

Dead sea newspaper

Vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén

Dead Sea Qalya Beach

Strand a tó partján

World's lowest point (1971)

Itt található a világ legmélyebb szárazföldi pontja

Dead Sea salt formation (Aerial view, 2007)

Kráterszerű sóalakzat kialakulása a Holt-tengernél (légifelvétel 120 m magasságból)

Ein Bokek üdülőhely a Holt-tenger déli medencéjének nyugati partján
Ein Bokek üdülőhely a Holt-tenger déli medencéjének nyugati partján

Hivatkozások

  1. Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996
  2. Ter 14,3 Józs 15,2-5 Józs 18,19
  3. https://www.jewishvirtuallibrary.org/the-dead-sea-vie
  4. 1. Móz 19. rész
  • Gyürki László: A Biblia földjén, 1990
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996

További információk

Dzsemal pasa

Ahmed Dzsemal pasa (Konstantinápoly, 1872. május 6. – Tiflisz, 1922. július 22.) török tábornok, az ifjútörök mozgalom egyik vezetője. 1913-ban közmunkaügyi, 1914-ben hadtengerészeti miniszter volt, az első világháború idején a 4. damaszkuszi hadsereg, majd a palesztinai front parancsnoka volt. 1918-ban Enver és Talát pasával együtt Berlinbe menekült, onnan Dzsemal továbbment Afganisztánba, ahol a hadsereg modernizálásával bízták meg. Távollétében Törökországban halálra ítélték. Tifliszben örmény merénylők áldozata lett 1922-ben.

Etiológia

Az etiológia (más néven aetiológia, aitiológia) a dolgok ok-okozati összefüggéseinek vizsgálata, általában valamilyen szaktudomány keretein belül. A kifejezés a görög aitia (’ok’) és logos (’tudomány’) szavakból származik.

Használja bizonyos jelenségek okait kutatva a biológia, filozófia, de a fizika is. Általában véve az etiológia a folyamatok, cselekmények mögötti okokkal foglalkozik.

Az orvostudományban az etiológia a patológiai betegségek okait, hátterét kutatja.

Teológiai szempontból az etiológia bizonyos nevek, történések utólagos magyarázatát végzi el – például a Genezis 19-ben miért vannak sópillérek a Holt-tenger vizében.

Az etiológiai mítosz pedig egy olyan mítosz, mely egyes elnevezések eredetének magyarázatát hivatott megadni: A Delphoi név például Apollon Delphionos istenséggel van összefüggésben. Ezeket a neveket a Homérosz-mítosz magyarázza, miszerint Apollo krétaiakat vitt át delfin képében a Földközi-tengeren, hogy saját papjaivá tegye őket. Habár jelen esetben van kapcsolat a Delphoi és a delphis között, általában nehezebb az ilyen kötődéseket leírni.

Izrael

Izrael (héberül: ישראל Jiszráél arabul: إسرائيل Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (héberül: מדינת ישראל Medinat Jiszráél arabul: دولة اسرائيل Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.

Jerikó

Jerikó (arabul أريحا [Aríhá], héberül יְרִיחוֹ [Yeriho] ( kiejtése✩), latinul Hiericus, görögül Ἱεριχώ) város Ciszjordánia területén, a Holt-tenger északi előterében, a Jordán folyó völgyében, a folyótól 8 km-re nyugatra, Jeruzsálemtől 35 km-re északkeletre. A 250 m-rel a tengerszint alatt elhelyezkedő Jerikó a Föld legmélyebben fekvő lakott települése. A világ egyik legrégebbi városaként tartják számon az ősi kereskedelmi és karavánutak mentén, a Jordán gázlójánál létrejött települést.

Jordán (folyó)

A Jordán (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Az egyik legtiszteltebb a világ szent folyói közül.Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.

A Kineret-tótól (más néven Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.

Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Júdeai-sivatag

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén.

Nyugaton É-D-i irányban Jeruzsálem, illetve a középső (Júdeai-) hegyvidék határolja, míg keleten a Holt-tenger, a Jordán-árok határolja. Jeruzsálem-től alig pár km-re keletre - Betániát elhagyva - már a félsivatag rideg világa bontakozik ki.

Karak kormányzóság

El-Karak kormányzóság (arabul محافظة الكرك [Muḥāfaẓat al-Karak]) Jordánia tizenkét kormányzóságának egyike. Az ország nyugati részén fekszik. Északon Mádaba, északkeleten a Főváros, keleten Maán, délen et-Tafíla kormányzóság, nyugaton pedig Izrael határolja részben a Holt-tenger révén. Székhelye el-Karak városa. Területe 3 217 km², népessége 214 225 fő. Területe hét körzetre (livá) oszlik (el-Agvár el-Dzsanúbijja, Ajj, Fakkú, el-Karak, el-Kaszr, el-Katrána, el-Mazár el-Dzsanúbi).

Kidron-völgy

A Kidron-völgy (héber: נחל קדרון, Naḥal Qidron; arab: وادي الجوز, Wadi al-Joz) egy vádi, amely Jeruzsálem mellett, a Földközi- és a Holt-tenger vízválasztójában veszi kezdetét. Jeruzsálem óvárosának keleti oldalán különíti el a Templom-hegyet az Olajfák hegyétől. A völgy kelet felé folytatódik a Júdeai-sivatagban, Ciszjordániában, a Holt-tenger felé. Nevét a völgy feletti hegygerincen található Kedar településről kapta.

A völgy azon részét, mely az Olajfák hegye és Jeruzsálem közé esik Jozsafát völgyének is nevezték, mert a Jóel könyve által ily néven megjelölt hely (az isteni ítélet mezeje) földrajzi fekvése a Kidron völgyével összeesik. Ezért a zsidók, keresztények és muszlimok úgy tekintik a völgyet, mint az utolsó ítélet s részben a feltámadás színhelyét is, ahova, különösen a zsidók és muszlimok szívesen temetkeznek. Az Olajfák hegyének déli részében található zsidó temető (Mount of Olives Jewish Cemetery) (wd) Jeruzsálem legrégebbi és legfontosabb temetője. A temetkezés mintegy 3000 évvel ezelőtt kezdődött itt és ma is folytatódik.

Kineret-tó

A Kineret-tó (Galileai-tenger, Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) Izrael legnagyobb édesvízű tava. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel a „Jézus és az apostolok galileai útvonala” gyűjtőelnevezésen belül.A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger).

Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége kb. 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³, de a 2010-es évek aszályos időjárása miatt vízmennyisége folyamatosan csökkent.

Lokrum

Lokrum (latinul Lacroma, a. m. ’keserű gyümölcs’) Horvátországhoz tartozó sziget az Adriai-tengerben, Dubrovniktól délre, a parttól 600 m-re. Területe 0,72 km², állandó lakossága nincs.

A kis mészkősziget legmagasabb pontja a Glavica (96 m). A dubrovnikiak kedvelt kirándulóhelye, parkosított sétányai, arborétuma és kolostorromja is vonzó látványosságnak számítanak. Partvonalát festői sziklaívek és barlangok tagolják, délnyugati részén pedig több, strandolásra is alkalmas partszakasz található, s ugyanitt van a tengerrel összeköttetésben álló kis tó, a Holt-tenger (Mrtvo more) is. Nyaranta rendszeres vízitaxi-járatok kötik össze a dubrovniki régi kikötőt a szigettel, ahova külön belépődíjat is kell fizetni.

Lót

Lót (héberül: לוֹט) bibliai személy, történetét Mózes első könyve 13-14. és 18-19. része beszéli el. Sokan mítosznak vagy mesének tartják a történetet, de Jézus is megemlíti az életét és a Korán is ír róla.

Lót egykori lakhelyén, Szodoma területén ma a Holt-tenger helyezkedik el.

Moábiták

A moábiták vagy moábiak ókori sémi nép a Közel-Keleten, amely a Holt-tenger keleti partjánál elterülő térségben élt, a mai Jordánia délnyugati felén. Moáb neve gyakran felbukkan az Szentírás ószövetségi részében, olykor kulcsfontosságú szerepet tölt be bizonyos eseményeknél. A feljegyzések szerint önálló Moábi Királyság is létezett. Moáb is szerepel a II. Ramszesz fáraó által megtámadott országok listáján. (Kr. e. 1283 körül) A moábiak a Kr. e. 13. században telepedtek le a Holt-tenger mellett - az ásatások alapján az első településeik ekkor keletkeztek. Fővárosuk Dibon (ma Dhiban) volt.

Negev-sivatag

A Negev-sivatag, más néven a Negeb, (héberül: נגב „a Száraz”, a Bibliában a déli irányt is jelölte) mintegy 12 000 km² területével Izrael Állam közel 60%-át elfoglalja, a népességnek azonban alig tíz százaléka él itt.

Nyugatról az egyiptomi országhatár és a Gázai övezet, keletről az Arava-alföld, északon pedig a Gáza-En Gedi vonal és a Holt-tenger határolja.

Nébó-hegy

A Nébó-hegy (arabul: جبل نيبو, Dzsábál Nibu; héberül: הַר נְבוֹ , Har Névo; ) Jordánia területén, a Holt-tenger északkeleti végének közelében, Ammántól kb. 30 km-re délnyugatra és Jeruzsálemtől kb. 50 km-re keletre. A ciszjordániai Jerikó általában látható a hegytetőről, míg egyes napokon Jeruzsálemig is ellátni.

Isten e hegy tetejéről mutatta meg Mózesnek az Ígéret Földjét, amelyet a zsidók nemsokára birtokukba is vettek. Mózest a hagyomány szerint a hegyen temették el.

II. János Pál pápa 2000-ben meglátogatta a hegyet szentföldi útja során és egy olajfát ültetett el a bizánci kápolna mellett a béke jelképeként. Az utána következő XVI. Benedek pápa ugyancsak járt itt 2009-ben.A hegyen található rézkígyó egy olasz művész, Giovanni Fantoni alkotása, amely a zsidók 40 évi pusztában való vándorlására utal. Miután sokan meghaltak kígyómarásban, a nép könyörögni kezdett az Úrhoz, hogy védje meg őket a mérges kígyóktól. Mózes az Úr szavára egy botra tekeredett rézkígyót készíttetett. Akit megmart egy kígyó, de föltekintett erre a rézkígyóra, az életben maradt.

Szír-Jordán-árok

A Szír-Jordán-árok (arabul الغور [el-Ghor vagy el-Ghawr], héberül בִּקְעָת הַיַרְדֵּן, angolul Jordan Rift Valley) a dél-törökországi İskenderuni-öböltől az Akabai-öbölig húzódó, 700 km hosszú és a peremét alkotó sasbércek sorozatával együtt átlagosan 150 km széles árokrendszer a Közel-Keleten, az összességében 5600 km hosszú Afrikai-árokrendszer tagja.

Fő részei: az Orontész völgye, a Bekaa- (Biká-) völgy, a Hula- (Hule-) völgy, a Jordán völgye, a Kineret-tó, a Holt-tenger vidéke, a Vádi Araba és az Akabai-öböl.

Sósivatag

A sósivatag (angolul salt pan; türkménül takir; arabul khabra, perzsául kevir) a sivatagok egyik gyakori megjelenési formája. Kizárólag sivatagi, illetve félsivatagi területeken jelennek meg. Sósivatagok leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre. Nem tévesztendő össze az emberek által a világ minden táján létesített sólepárló telepekkel.

A sóval feltöltött medencék ott alakulnak ki, ahol a környező területekről érkező víz megállapodik. A sósivatagok a Föld nem arid régióiban tavakká, mocsarakká alakulnának át. A sósivatag területén megállapodó vizet az erős napsugárzás elpárologtatja. Az elpárolgó vízből kicsapódnak a benne oldott sók és ásványi anyagok. A folyamat többszöri ismétlődése során a tómedret teljes egészében feltölti a vízgyűjtő területről beszállított só.

A sós tavak veszélyes képződmények. A sós felszín alatt üregek maradnak hátra. A föléjük tévedő utazó alatt az üregek beszakadhatnak. A sós tómedreket a második világháború hadvezérei is természetes akadályként tartották számon és felhasználták őket védelmi vonalaik kialakításához. A Death Valley Nemzeti Parkban található Ördög Golfpályája nevű képződmény a legnagyobb az amerikai kontinensen. Afrikában az Atlasz-hegységtől délre fekvő hatalmas medencéket tölti ki a só. A sósivatagok környezetében rendszerint agyagsivatagokat találunk. Ennek oka, hogy az elsivatagosodás előtti korban a medencéket víz töltötte ki, e vízben indulhatott meg az agyag keletkezése.

A Holt-tenger átmeneti területen fekszik a sivatagi és a nem sivatagi éghajlatok között. Ha a Holt-tenger kiszáradna, akkor a helyén egy sósivatag keletkezne.

A bolíviai Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje.

Tenger

A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamely kontinens belsejében.

A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.

Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.

A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.

Tirrén-tenger

A Tirrén-tenger (olaszul Mare Tirreno) a Földközi-tenger része, az Appennini-félsziget délnyugati partjai előtt található. Területe 240 000 km², legmélyebb pontján 3785 méter mély.

Északról az Appennini-félsziget és a Toscanai-szigetek, nyugatról Korzika és Szardínia, délről Szicília, keletről pedig az Appennini-félsziget határolja. A Franciaországhoz tartozó Korzika kivételével valamennyi partmenti terület Olaszországhoz tartozik.

A Tirrén-tengeren, a Lipari-szigetek egyik tagján, a Strombolin aktív vulkán található.

A Föld óceánjai és tengerei

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.