Hermon-hegy

A Hermon (arabul: جبل حرمون , جبل الشيخ ; héberül: הר חרמון , Har Hermon ) az Antilibanon nyúlványának legdélibb hegyóriása, Szíria és Libanon között. Legmagasabb pontja 2814 méter. A hegy déli lejtői a Golán-fennsíkra nyúlnak.

Az ókori főníciaiak Szirjonnak vagy más népek Szenirnak is hívták[1] (az egész Antilibanon-hegységgel együtt). Pogány kultuszhely volt. A bibliai Ószövetség leírása alapján a Kánaánban letelepedett izraeliták északi határa.[2]

Hermon
A Hermon
A Hermon

Magasság2813,95 m
Hely  Szíria  Libanon
Hegység Antilibanon
Relatív magasság1804 m
Legmagasabb pont 2814 m
Elhelyezkedése
Hermon (Libanon)
Hermon
Hermon
Pozíció Libanon térképén
é. sz. 33° 24′ 58″, k. h. 35° 51′ 27″Koordináták: é. sz. 33° 24′ 58″, k. h. 35° 51′ 27″
Térkép
A Libanon-hegység K-i nyúlványának déli része a Hermon
A Libanon-hegység K-i nyúlványának déli része a Hermon

Jegyzetek

  1. 5. Mózes 3,9
  2. Józsué 12,1

Források

  • Siegfried H. Horn: Seventh Day Adventist Bible Dictionary
Antilibanon

Az Antilibanon (arabul: جبال لبنان الشرقية, angol: Anti-Lebanon Mountains) hegyvonulat Libanon és Szíria között, amely észak-déli irányban vonul kb. 150 km-en át.

Határai:

nyugaton a Bekaa-völgy (Biká-völgy), amely elválasztja a Libanoni-hegységtől

keleten a Keleti-fennsík, amely tartalmazza a Helbun-völgyet is, ahol Damaszkusz található

délen a Hermon-hegyet határoló Hasbani-folyó, amely a Golán-fennsíkkal határos

északon Homsz város völgyeMészkőgerinceit a folyók a Jura-hegységre emlékeztető keskeny szurdokokban réselik át.

Déli folytatásában, attól csak egy szerkezeti vonalon kialakult völgymedencével elválasztva magasodik Szíria legcsapadékosabb és egyben legmagasabb hegyvidéke, a Hermon-hegy. Legmagasabb pontja a 2814 méteres Dzsebel esz-Sejk (arab: جبل الشيخ vagy جبل حرمون ).

Az erősen karsztos Antilibanonban a meredek lejtők megakadályozzák a mezőgazdaság kialakulását.

Az átírási és átbetűzési szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája

Egyes szavakat a szabatos átírási rendszertől eltérően, a hagyományoknak megfelelően írunk át idegen nyelvekből, ezt hagyományos átírásnak nevezhetjük. Ez az átírás eltér mind a fonetikus, mind a fonémikus írásmódtól; nem teljesen követik a ma érvényes átírási szokásokat, szabályokat (szabályosságok általában itt is vannak, elsősorban a korábbi átírási rendszerek maradványaként).

A hagyományos átírás a magyarban a szavak behatárolt körére korlátozódik (bár ezek jelentős része közismert fogalom), és minden újonnan felmerülő nevet a fonetikus/fonémikus átírás szerint írunk át.

Bejt Dzsinn-i offenzíva

A Bejt Dzsinn-i offenzíva a Szíriai Arab Hadsereg egyik katonai hadművelete volt Gúta nyugati részén, melyet 2017. november 28-tól vívtak az ellenzéki erőkkel.

Caesarea Philippi

Caesarea Philippi vagy Cézárea Filippi (ógörög nyelven: Καισαρεία Φιλίππεια) ókori római város a Jordán forrásvidékén, a Kineret-tótól északra, a Hermon-hegy DNy-i lábánál. A város romjai az Izrael által megszállt Golán-fennsík É-i részén fekszenek.

Korábbi neve Bánjász, illetve Páneion, Páneász vagy Pániász (Pán, a görög isten nevéről).

Nagy Heródes fia, Heródes Fülöp Kr. e. 3-ban a székhelyévé építtette ki és a császár és alapítója tiszteletére neveztette el Cézárea Filippinek. II. Agrippa később Néroniasz-nak nevezte el Néró császár után. A későbbi évszázadokban a város elveszítette jelentőségét és visszanyerte eredeti nevét, Pániászt. Ma egy falu áll itt Bánjász (بانياس , בניאס) néven.

Jézus egyszer felkereste a város környéki falvakat galileai tartózkodása alatt.

Galilea

Galilea történelmi régió Palesztina területén, Izrael három tartománya közül (Júdea, Szamária, Galilea) a legészakibb. A Genezáreti tótól nyugatra eső vidék. Délről a Jezréel-völgy, ÉK-en a Hermon-hegy, nyugaton a tengerparti síkság határolja. A terület nagyrészt hegyes-dombos vidék, köztük termékeny völgyekkel. Dél-Galilea területén alacsonyabb hegyek jellemzők, amelyek magassága nem haladja meg a 600 métert. Észak-Galileában a hegycsúcsok néhol elérik az 1200 métert. A két részt a Bét Kerem-völgy választja el egymástól.

Az ókori Izraeli Királyság népének fogságba vitele után a régiót – legfőképp az északi részt – pogányokkal telepítették be. A Galileában és Szamáriában megmaradt zsidók egy része összekeveredett ezekkel az idegen népekkel, akiket később szamaritánusoknak neveztek. A maradék zsidók nagy részét aztán a Makkabeusok idején átvitték Júdeába. Később megpróbálták újból zsidóvá tenni a területet, de a telepesek nem tudtak többségbe kerülni a pogány lakossággal szemben.

Jézus Galileából származott, ezért galileainak is hívták és ez a vidék volt evangéliumi működésének egyik fő színtere. Az ő idejében igen kevés eredeti zsidó lakott már itt, így a pogányok Galileájáról lehetett beszélni. A Galileaiak sajátos tájszólással beszéltek. Jézus és a tanítványai – akik Galileából jöttek – is ilyen akcentussal beszéltek. A zsidók általában megvetették a galileabelieket.A terület bőven termett diót, olajpálmát, fügét és olajbogyót, valamint szőlőt és gyümölcsöt. Galilea is erősen vágyott a függetlenségre, miként Judea is, de mivel itt a többség pogányokból állt, ők nem óhajtottak a jeruzsálemi zsidók uralma alá kerülni, míg a galileai zsidók az egységes, Jeruzsálem központú zsidó államot támogatták. Ezek az ellentétek nem tették lehetővé a közös fellépést és a zsidó háborúban sem tudtak kellően ellenállni a galileaiak a római légióknak.

A területet ma is Galileának hívják és legnagyobb része Izraelhez tartozik. A 20. században az első zsidó telepesek itt hozták létre a kibucaikat.

Izrael hadereje

Az Izraeli Védelmi Erők (angolul: Israel Defense Forces (IDF), héberül: צבא ההגנה לישראל, Cvá HaHagáná LeJiszráel) Izrael önvédelmi hadserege.

Jordán (folyó)

A Jordán (héberül נהר הירדן [Nehar hayarden], arabul نهر الأردن [Nahr al-Urdunn]) folyó Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Az egyik legtiszteltebb a világ szent folyói közül.Két ország folyója: Izraelé és Jordániáé. A palesztin állam a megszállt Ciszjordániában nem fér a folyóhoz.

A Kineret-tótól (más néven Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) északra ered és a Holt-tengerbe torkollik. Hossza 251 kilométer.

Kánaániták (Biblia)

A kánaániták Palesztina régiójában, az izraeliták bevándorlása előtti, főleg szemita eredetű őslakosság gyakran összefoglaló megnevezése.

Ők nem alkottak egységes etnikumot, hanem számos, egymással rokon népcsoport és törzs kötelékét.

Amikor az izraeliták megkezdték a honfoglalásukat, Kánaán sok városállamból, vagyis kisebb királyságokból állt, de némi összetartás is mutatkozott a városállamok között. Az izraeliták azt találták, hogy Kánaán gyümölcsökben gazdag vidék, és nagyobb települései jól megerősített városok.A filiszteusokat - akik nagyjából az izraelitákkal egy időben érkeztek Palesztina területére - nem a kánaánita népek között tartják számon, de Palesztina róluk kapta a nevét.

Máriát dicsérje lelkünk

A Máriát dicsérje lelkünk kezdetű népéneket a Szeplőtelen fogantatás ünnepén (december 8.) éneklik. Dallamát Mátray Gábor (1815–1881), szövegét Szabó Imre írta.

Ugyanezt a dallamot nagyszombaton Mint a szarvas ér vizéhez kezdetű szöveggel éneklik. A szöveg Dávid király 41. zsoltára (Sicut cervus) Kálmán Károly fordításában.

Ríf Dimask kormányzóság

Ríf Dimask kormányzóság (arabul محافظة ريف دمشق [Muḥāfaẓat Ríf Dimask]) vagyis Damaszkusz vidéke kormányzósága Szíria tizennégy kormányzóságának egyike. Az ország déli részén fekszik, a fővárost körülölelve. Északnyugatra Libanon, északkeleten Homsz kormányzóság, délkeleten Jordánia, délen pedig el-Kunajtira kormányzóság, Dara kormányzóság esz-Szuvajdá kormányzóság határolja. Központja Damaszkusz városa. Területe 18 032 km², népessége pedig a 2004-es népszámlálás adatai szerint 2 273 074 fő.

Száriel

Száriel (arámiul: זהריאל, görögül: Ἁτριήλ, „Isten parancsa”) egy angyal a zsidó vallásban. Nevének egyéb verziói Szuriel, Szuriyel (a legtöbb Holt-tengeri tekercs fordításainak alapján), Szeriel, Szauriel, Szúrja, Szaraqael, Szarakiel, Szuruel, Szurufel és Szourial.

Száriel néha Metatronnal azonosítható. Énok első könyvében, létezik egy bukott Virrasztó, akit Säraquyaelnek (amharául: ሰራቁያል) és Säräqaelnek (amharául: ሰረቃኤል) hívnak, egyike az „örökkévalóság” hét angyalának. A Kabbalában a föld hét angyalainak egyike. Órigenész szerint Száriel a hét ősi erőt birtokló angyaloknak egyike. A gnoszticizmusban, Száriel őrző erejéért idézhető meg. Megemlítik a kopt ortodox egyház naptárában, Tubah 27.-én 4. hónap 23. napján az évnek.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.