Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.[2] Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[3] A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.[4][5] A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét
Jézus Krisztus feltámadása (Piero della Francesca)
Jézus Krisztus feltámadása
(Piero della Francesca)

Ünneplik a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában
Tartalma, jelentése Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe
Kezdete a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap
Vége a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap másnapja
Ideje a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (húsvéthétfő az azt követő nap)
2018 április 1. a nyugati és április 8. a keleti egyházaknál
2019 április 21. a nyugati és április 28. a keleti egyházaknál
2020 április 12. a nyugati és április 19. a keleti egyházaknál
Rituálé ima, templomi istentisztelet
Népszokások húsvéti tojás, locsolás, tojásdíszítés, ajándékozás (az USA-ban)
Kapcsolódó ünnep húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok; áldozócsütörtök, pünkösd és pészah,[1]

A név eredete

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt[6] lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.[7]

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.[8] Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma. Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk.[9]

A húsvét helye az egyházi évben

Nyugati kereszténység (katolikus egyház)

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére,[10] önmegtartóztatásra tanít. Ezt a húsvéti ünnepek (virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti szent háromnap) követik, s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek,[11] míg húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik.

A ciklus a karácsonyi ünnepkör párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima – azaz „hetvened”, mert hetven napig tart.

Keleti kereszténység (Ortodox Egyház)

A húsvét időpontja

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

Matthias Grünewald Isenheimer Altar Auferstehung
Feltámadás, Matthias Grünewald fő művének, a híres isenheimi szárnyas oltárnak az egyik képe

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum – némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

1997-ben az Egyházak Világtanácsa szíriai, Aleppóban tartott ülésén javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját. Ezáltal megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.

Ferenc pápa 2015 júniusában bejelentette, hogy a római katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvétszámítás módját, annak érdekében, hogy a katolikusok húsvétja egybeessen más keresztény vallások húsvétjával.[12]

A húsvét dátuma

Húsvétvasárnap dátumai (2000–2050)
Év Nyugaton Keleten
2000 április 23. április 30.
2001 április 15.
2002 március 31. május 5.
2003 április 20. április 27.
2004 április 11.
2005 március 27. május 1.
2006 április 16. április 23.
2007 április 8.
2008 március 23. április 27.
2009 április 12. április 19.
2010 április 4.
2011 április 24.
2012 április 8. április 15.
2013 március 31. május 5.
2014 április 20.
2015 április 5. április 12.
2016 március 27. május 1.
2017 április 16.
2018 április 1. április 8.
2019 április 21. április 28.
2020 április 12. április 19.
2021 április 4. május 2.
2022 április 17. április 24.
2023 április 9. április 16.
2024 március 31. május 5.
2025 április 20.
2026 április 5. április 12.
2027 március 28. május 2.
2028 április 16.
2029 április 1. április 8.
2030 április 21. április 28.
2031 április 13.
2032 március 28. május 2.
2033 április 17. április 24.
2034 április 9.
2035 március 25. április 29.
2036 április 13. április 20.
2037 április 5.
2038 április 25.
2039 április 10. április 17.
2040 április 1. május 6.
2041 április 21.
2042 április 6. április 13.
2043 március 29. május 3.
2044 április 17. április 24.
2045 április 9.
2046 március 25. április 29.
2047 április 14. április 21.
2048 április 5.
2049 április 18. április 25.
2050 április 10. április 17.

[A listában vastagított szedés jelzi a nyugati kereszténységben lehető legkorábbi vagy legkésőbbi időpontot, míg dőlt szedés jelöli azt az esetet, amikor Gergely-naptár szerint egybeesik a keleti kereszténység húsvétja a nyugatiéval.]

A római katolikus egyház húsvéti szertartásai

HusvetBodeFotoThalerTamas
Krisztus virágvasárnapi, jeruzsálemi bevonulását mutató barokk kori, hordozható körmeneti szobor. (Bode Múzeum, Berlin)

Virágvasárnap

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

HusvetThalerTamas8
Nagycsütörtök, krizmaszentelés a Szent István bazilikában (2011)
HusvetThalerTamas1
Nagycsütörtök, krizmaszentelési mise a Szent István bazilikában, az Esztergom-Budapest Egyházmegye papsága részvételével (2011)

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

  1. Keresztelendők olaja
  2. Betegek kenete
  3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása, valamint húsvéti szokások

Pietro Perugino 063
Déploration sur le Christ mort (Bronzino)
Französischer Meister um 1390 001
Fernando gallego-piedad-prado
HusvetThalerTamas3

Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban

HusvetThalerTamas4

Szent-sír, a budai Szent Anna-templomban

Nagyszombat

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

  1. Fényliturgia
    Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
  2. Igeliturgia
    Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
  3. Keresztségi liturgia
    Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
  4. Eukarisztia liturgiája
    Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
  5. Körmenet
    Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
HusvetThalerTamas5

A húsvéti gyertya meggyújtása az "új tűzről" - a nagyszombati liturgia része.

HusvetThalerTamas6

A budai Szent Anna-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2011.

HusvetThalerTamas9

A Mátyás-templom nagyszombati feltámadási körmenete, 2016.

HusvetThalerTamas2

Húsvét a budai Szent Anna templomban. A nagyszombati feltámadási körmenet után a Te Deum közös éneklése, 2011.

Czermann+körmnenet

Húsvéti körmenet 1923-ból Tatabánya (Bánhida)

M. S. mester Resurrection (1500-1510)

M S mester: Föltámadás (Keresztény Múzeum, Esztergom)

Húsvétvasárnap

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.[13]

Húsvéthétfő

A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá.

Húsvéti népszokások

Ostersonntag Frühstück
Húsvétvasárnapi reggeli
Csernatoni muzeum 2
Húsvéti szimbólum - hímes tojások (Csernátoni múzeum)

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.[13]

Húsvéthétfő

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján

Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk. Ennek a lényege röviden az, hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:

Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott, hanem a kovászra. A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni, tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.(lásd 2Móz 12)

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst, ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem, mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés. Jézus azonban így válaszolt a kísértésre: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik." (Máté 4,4) Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott. Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen "ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott." (lásd 2Móz 34,28)

Jegyzetek

  1. pészah, zsidó ünnep, ami részben kapcsolódik a tavaszvárás eseményeihez, s ily módon a húsvét szokásaival összekapcsolva, szimbolikusan egybeeséskor együtt is ünnepelhető;
  2. Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium (részlet) Föltámadás „Az írások szerint Jézus az eltemettetése utáni harmadik napon visszatért a földre, s itt tartózkodott még negyven napot. Feltámadásával az egyházi évben újabb bőség időszaka köszönt az emberekre (feltéve, ha van mit enniök), ami ötven napig, pünkösdig tart. Idézet: http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/husvet”
  3. A húsvét napja a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.
  4. Idén egybeesik a Pészah és a Húsvét Archiválva 2012. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben mint például 2009-ben történt.
  5. A keresztyén húsvét és a zsidó pészah idén naptárilag egybeesik 2010-ben is. Számításfüggő, ünnepkör figyelembevétele függő.
  6. Nagyböjt
  7. Zaicz Gábor: Etimológiai szótár - magyar szavak és toldalékok eredete, TINTA Könyvkiadó, 2006
  8. http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/12 II. Mózes 12, 1-14
  9. Emberáldozat és termékenységi ünnep: a húsvét pogány előfutárai
  10. „Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.” (Máté 4,1-2)
  11. Húsvéti idő - Katolikus Lexikon
  12. Áttenné a pápa a húsvétot – index.hu, 2015. június 13.
  13. a b Várnagy Antal: Liturgika (Lámpás kiadó, Abaliget, 1993)

Források és további információk

Kapcsolódó szócikkek

Bizánci naptár

A bízánci naptár (ókori görögül: Ἔτη Γενέσεως Κόσμου κατὰ Ῥωμαίους) naptár, amit az ortodox kereszténység használt a konstantinápolyi ortodox egyházban 691-től 1728-ig. Továbbá még hivatalos naptár volt a Bizánci Birodalomban 988-tól 1453-ig és Oroszországban 988-tól 1700-ig.

Ez a naptár a Julián naptáron alapszik azzal a kivétellel, hogy az év ebben a naptárban szeptember 1-jén kezdődik. A naptár első éve a Gergely-naptár szerint Kr. e. 5509. szeptember 1. és Kr. e. 5508. augusztus 31. között van. Ez az időpont utal arra, hogy a bizánciak időszámításunk szerint a 7. században a teremtés időpontját erre az évre tették. A katolikus bibliai teremtés éve a Gergely-naptár szerinti Kr. e. 4004-ben van.[forrás?]Egyes ünnepnapokban különbözik a keresztény és a bizánci időszámítás, többek között a húsvét kiszámításában.

Budapesti Sétajárat

A Budapesti Sétajárat (néha Városligeti Sétajárat, angol nyelvű szövegekben Little Sightseeing Tour) egy turisztikai célú hurokjárat, amelyet a BKV egyik leányvállalata, a BKV Tours üzemeltet a Városliget területén. A körülbelül 25 perces menetidő alatt az egy mikrobuszból és két pótkocsiból álló szerelvény megállók érintése nélkül végighalad a Városliget egyes nevezetességei mellett. A Sétajáratra nem érvényesek a BKK jegyek és bérletek, külön menetjegy megváltása szükséges. A járat 2015. november 6-án indult.

Chile világörökségi helyszínei

Chile területéről eddig hat helyszín került fel a Világörökségi Listára, további tizenhét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Fehérhét

A fehérhét a katolikus naptár szerint a húsvétot követő, fehérvasárnappal záruló hét, húsvét első hete, húsvét nyolcada (húsvétvasárnapot beleértve). Ismerik fényeshét, vagy komázóhét néven is. A görögkatolikusok fényes hétnek nevezik.

Fehérvasárnap

Fehérvasárnap (latinul Dominica in albis, az ünnepi introitus alapján: quasi modo-vasárnap, a magyar néphagyományban: mátkálóvasárnap, komálóvasárnap) húsvét utáni, vagyis húsvét nyolcadát (a fehérhetet) záró vasárnap, amelyet a II. vatikáni zsinat óta húsvét második vasárnapjának nevez a katolikus egyházi naptár. Nevét onnan kapta, hogy a nagyszombaton keresztelt katekumenek ezen a napon vehették le a fehér ruhát, amelyet egy héten át viseltek.

II. János Pál pápa erre a napra tette az isteni irgalmasság vasárnapjának ünnepét.

A nap neve a keleti katolikus egyházaknál tamásvasárnap, szakrális tartalma a halottakról való megemlékezés, a „halottak húsvétja” volt.

Hamvazószerda

A hamvazószerda (latinul: feria quarta cinerum, régi népi elnevezései hamvas szerda, szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda) a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10. Ez a farsangi időszak utáni első nap.

A húsvétot megelőző nagyböjt hossza Jézus 40 napos böjtjét követi. A nyugati egyházban (mivel vasárnap, az Úr napján nincsen böjt) a húsvét előtti negyven hétköznapra terjed ki, a szombatokat is beleértve; így – mivel az ebbe az időszakba eső hat vasárnap nem része a böjtnek – kezdőnapja, a hamvazószerda a húsvét előtti 46. napra esik. Ezzel szemben a bizánci rítus szerint szombaton sem böjtölnek, ezért a nagyböjt a hamvazószerda előtti második vasárnapon (húshagyóvasárnap) kezdődik.Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).

Húsvét-sziget

A Húsvét-sziget (spanyolul Isla de Pascua, rapanui nyelven Rapa Nui) a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén, a Baktérítőtől délre található sziget. Néprajzilag Polinézia része, nemzetközi jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

A Húsvét-sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor (rapanui nyelven moai) révén híres. A sziget területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.

Polinéziából érkezett lakói az i. sz. első évezred első felében telepedtek le a szigeten és az évszázadok során jelentős kultúrát hoztak létre. A minden más lakható helytől távoli szigeten azonban az adott természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés alakult ki, ami, elsősorban az erdők kiirtása révén, végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent az egy évszázaddal korábbra valószínűsíthető 15 000 körüli létszámról.

A 19. században perui rabszolga-kereskedők a sziget lakosságának nagy részét elhurcolták dél-amerikai latifundiumokra, ezután pedig a kevés visszatérő által behozott, addig ismeretlen betegségek csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, összlétszámuk 1877-re 111 főre csökkent.

A 19. és főleg a 20. század során világszerte nagy érdeklődést váltott ki a Húsvét-sziget kőszobrainak kultúrája, sok tudós vizsgálódott itt és könyvtárnyi tudományos irodalom dolgozta fel a sziget történetének különböző aspektusait. A legnagyobb közönségvisszhangot Thor Heyerdahl kutatásai váltották ki, és ezzel a norvég kutató hatalmas mértékben hozzájárult a sziget népszerűsítéséhez annak ellenére, hogy fő elméleteit tudóstársai végül sorra megcáfolták.

A mai lakosság túlnyomórészt az idegenforgalomból él, repülőgépekkel és nagy üdülőhajókkal turisták ezrei érkeznek rendszeresen a kellemes éghajlatú szigetre.

Karácsony

A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) az egyik legnagyobb keresztény ünnep, teológiailag a húsvét ünnepe után a legnagyobb, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. Minden évben december 25-én tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Talán azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése, azaz a húsvét, illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt, vagy azért, mert ekkor van a téli napforduló a Föld északi féltekéjén, illetve a korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász- és Sol Invictus-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.

Karácsonyi ünnepkör

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.A karácsonyi ünnepkör a római katolikus liturgiában megjelölt időszakok közé tartozik, a húsvét mellett az egyházi év egyik nagy ünnepkörének számít, amely Jézus születését, a megtestesülés misztériumát ünnepli. Két legfőbb ünnepe a karácsony és a vízkereszt. A második vatikáni zsinaton hozott döntés értelmében 1969 óta advent első vasárnapjától egészen a vízkereszt utáni első évközi vasárnapig tart.

Keresztény egyházi naptár

A keresztény egyházi naptár az adott év egyházi ünnepeit tartalmazza. Az ünnepek napjait a Gergely-naptárba illesztve adják meg. Ezek az ünnepek vagy minden évben azonos naptári napra esnek (állandó ünnepek), vagy évről évre más-más napon kerülnek megünneplésre (mozgó ünnepek).

Kopt naptár

A kopt naptár, más néven alexandriai naptár az ókori egyiptomi naptáron alapul, és Egyiptomban ma is használja a Kopt Ortodox Egyház. A naptár az ókorban használt egyiptomi naptár egy módosított változata. Hogy elkerüljék az egyiptomi naptárban nem alkalmazott szökőnapok hiánya miatti csúszást – mellyel az ókori egyiptomiak is tisztában voltak, de nem korrigálták – a III. Ptolemaiosz idején, i. e. 238-ban kiadott kanópuszi dekrétumban elrendelték, hogy négyévente iktassanak be egy hatodik napot az év végén lévő öt epagomenális nap közé. A reform az egyiptomi papok részéről ellenállásba ütközött, emiatt csak i. e. 25-ben vált véglegessé, amikor Augustus császár megreformálta az egyiptomi naptárat, hogy végérvényesen szinkronban legyen a julián naptárral. Ezt a naptárváltozatot nevezik kopt naptárnak, hogy megkülönböztessék az ókori egyiptomi naptárral, melyet egyes csillagászok még a középkorban is használtak. Évei és hónapjai egybeesnek az etióp naptáréval, de mások a hónapnevek.

Makemake (törpebolygó)

A Makemake (kiejtése: írás szerint) a Kuiper-övben található törpebolygó. Átmérője a Plutóénak 3/4-e, így a 2014-ben ismert törpebolygók közül a harmadik legnagyobb. A törpebolygónak egy ismert holdja van, az MK-2 nevű, amit 2016-ban a Hubble űrtávcső segítségével fedeztek fel. Az MK-2 hold becsült átmérője 160 km.

A Makemake 30 K felszíni hőmérséklete különösen alacsony, így elképzelhető, hogy felszínét metán- és etánjég borítja.

2005. március 31-én fedezte fel Michael Brown és csapata, ideiglenes azonosítója ekkor 2005 FY9 lett. 2006-ban, a pályaadatainak megállapítása nyomán kisbolygóvá minősítették, ezzel a 136472 Makemake katalógusszámot kapta. 2008-ban az Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a tömege és gömbszerű alakja miatt a csak két évvel korábban létrehozott törpebolygó kategóriába emelte, ezzel a neve felvette végleges, Makemake alakját.

Előzetes, nem hivatalos neve „Easterbunny”, azaz „Húsvéti nyuszi” volt, mivel húsvét idején fedezték fel.

Makemake mitológiai alak, a rapanuik, a Húsvét-sziget őslakosainak teremtője.

Mennybemenetel

Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.

Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.

Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39., nagyszombat utáni 40. nap)

A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. Liturgikus színe a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”

Moai

Moai ( kiejtése✩) a híres húsvét-szigeti kőszobrok neve a helyi (húsvét-szigetinek vagy rapanuinak nevezett) nyelven. A 21. század elejéig 887 darabot vettek számba belőlük, ezek közül 397 a fő készítő helyük a Rano Raraku vulkáni mellékkúp közelében található, nagyrészt befejezetlenül. Legtöbbjüket a Rano Rarakuból bányászott viszonylag puha vulkáni tufából készítették, obszidián eszközökkel, zömében 1250 és 1500 között. A legkorábbi „klasszikus” szobrot, ami már a moaik minden fontos vonását magában hordozza, a 12. századra datálták, a legutolsót pedig 1650 körül helyezhették el. A szobroknak általában a fej teszi ki a nagy részét, (három nyolcadát), emellett törzs-rész és a kezek látszanak rajtuk. A lábakat csak az egyetlen, az alakot térdelő helyzetben ábrázoló szobron faragták ki. A szobrok élő törzsfőnökökről vagy istenített ősökről készültek, és túlnyomórészt a part mentén kiépített teraszokon helyezték el őket, arccal a sziget belseje felé, mintegy a törzsi földekre tekintve. A szobrokat az első európai utazók a 18. században még álló helyzetben találták, majd a törzsi konfliktusok során azokat az őslakók a 19. század derekára mind ledöntötték. Mára jelentős számban újra felállították őket.

A szobrok a sziget fő jellegzetességei, a turisták elsősorban miattuk keresik fel a világnak ezt a félreeső pontját. Kutatásukkal felfedezők, tudósok generációi foglalkoztak, a velük foglalkozó irodalom több száz kötetre tehető. Népszerűségükhöz nagyban hozzájárult Thor Heyerdahl munkássága, bár ő azokat még dél-amerikai bevándorlók alkotásainak tekintette. Az ezoterika művelői is sokat foglalkoztak e „rejtélyes” szobrokkal; Erich von Däniken nagy szerepet szán elméleteiben az itteni emlékeknek.

Nagyböjt

A nagyböjt (latinul: quadragesima, az Érdy-kódexben negyvenlőböjt) a keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. Lényege húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt lelkületének része az ima és a szegények megsegítése is.

Nagypéntek

A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. A húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap (Sacrum Triduum Paschale) második napja. A nap Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.

Pünkösd

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás.

A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: „Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek...” (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb.

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.

A pünkösdhétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

Vasárnap

A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.

A Bibliában az Ószövetség szerint a hét első napja: a teremtés hetének kezdőnapja.

Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között az Egyesült Államokban, Grúziában, Iránban, Izraelben, Kanadában, Örményországban és Portugáliában ma is az.

Az Újszövetség szerint az Úr napja: húsvét vasárnapja, amelyen Jézus feltámadt (Máté 28,1; Márk 16,2; Lukács 24,1; János 20;1 stb.), ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. A latin nyelvterületen az „Úr napja” a vasárnap jelentése. (Olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb.) A kereszténység a vasárnapot Krisztus feltámadásához köti – lásd az orosz vaszkriszényje (feltámadás) szót.

Virágvasárnap

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. A húsvét előtti 7. nap, míg a farsangi ünnepkör vége után a 40. nap.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos vasárnap legkorábban március 15., legkésőbb április 18. dátumra eshet a Gergely-naptár szerint. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani.[1]

A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.

A kereszténység legfontosabb ünnepei és jeles napjai

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.