Forrópont

A forrópontok (vagy forrófoltok, angolul: hot-spot) a litoszféra olyan pontjai, amelyek az aktív peremszegélyektől távol, köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölött helyezkednek el. Ezeken a pontokon gyakran a földköpeny aljából származó, a köpenyhőoszlopokban felfelé áramló magma áttör a kérgen, és forrópontos vulkánosság során tör a felszínre. Jellegében hasonló a finális vulkanizmushoz, de kisebb intenzitású, a földkérget nem darabolja fel.

Keletkezésük

Mérések és számítások során bebizonyították, hogy ha a köpeny hőmérséklete 150-200 °C-kal megnő, a keletkező magma mennyisége is nagyobb lesz. Ennek a folyamatnak fontos szerepe lehet a felettes litoszféralemez elvékonyodásában és széthasadásában. Ilyen hőmérsékleteket napjainkban a köpeny mélyebb részeiből felfele áramló köpenyhőoszlopok (vagy köpenycsóvák) okoznak. Az ilyen szétterülő köpenytartományokat nevezik forrópontoknak. A felszínen a földkéreg kidudorodása jelzi helyüket, illetve abban az esetben, amikor teljesen áttörik azt, forrópontos vulkanizmusról beszélünk.

A forrópontok óceáni és kontinentális kőzetlemezek belseje alatt, valamint hasadékvölgyek alatt egyaránt előfordulhatnak.

Óceáni lemezek forrópontjai

Hotspot(geology)-1
Forrópontos szigetsorok keletkezése

A forrópontok nagyobb része – mintegy 50 – óceáni kőzetlemezeken belül működik, illetve működött az elmúlt tízmillió évben. Ezek az óceáni lemez felszínén ritkábban korlátozott kiterjedésben, egy-egy sziget formájában, gyakrabban – a kőzetlemez mozgása miatt – szigetek láncolataként jelennek meg (például Hawaii esetében). A vulkáni működés termékei a tholeites bazaltok az úgynevezett OIB-bazaltok (ocean island basalt, azaz óceán-szigeti bazalt). Az OIB-szigetvulkánok csendesek: működésüket a lávaömlések jellemzik (effúziós vulkánok); robbanásos kitöréseik nem jellemzőek (leginkább csak hosszú szünet után fordulhatnak elő).

Kontinentális lemezek forró pontjai

A forrópontokból kontinentális kőzetlemezen belül mintegy 40-et tartanak számon. Az ilyen forró foltok által táplált vulkáni tevékenység kapcsolódhat kontinensszétszakadáshoz. Működésük eredményei platóbazaltok megjelenése. A kontinentális forrópontok bazaltja általában az OIB-hez hasonló, azaz inkompatibilis nyomelemekben gazdag.

Forrópontok hasadékvölgyek alatt

A hasadékvölgyek alatt található forrópontok (számuk 15) eredetüket tekintve nem különböznek az előzőektől, nagy szerepük volt azonban a kontinensek szétválásában. E folyamat fő oka, miszerint a felnyomuló köpenydudor nemcsak a hőmérsékletet, de a kőzetlemezt is megemeli. Ilyenkor keletkezhetnek a nagy bazaltplatók; a számítások szerint a széthasadás geológiailag rövid folyamatában akár 10 millió km³ vulkáni anyag is a felszínre ömölhet.

Forrópontok listája

Prominent hotspots
Az ismertebb forró pontok helye
Hotspots
A forró pontok elhelyezkedése

Eurázsiai-lemez

  • Azori-szigeteki forrópont
  • Eifel forrópont
  • Hainan forrópont
  • Izlandi forrópont
  • Jan Mayen forrópont

Afrikai-lemez

  • Afar forrópont
  • Bouvet forrópont
  • Comore forrópont
  • Darfur forrópont
  • Discovery forrópont
  • Etna forrópont
  • Gough forrópont
  • Hoggar forrópont
  • Kameruni forrópont
  • Kanári-szigeteki forrópont
  • Madeira forrópont
  • New England forrópont
  • Réunion forrópont
  • St. Helena forrópont
  • Shona forrópont
  • Tibesti forrópont
  • Tristan forrópont
  • Vema forrópont
  • Zöld-foki forrópont

Antarktiszi-lemez

  • Balleny forrópont
  • Crozet forrópont
  • Erebus forrópont
  • Heard forrópont
  • Kerguelen forrópont
  • Marion forrópont

Dél-Amerikai-lemez

  • Ascension forrópont
  • Fernando forrópont
  • Trindade forrópont

Észak-Amerikai-lemez

  • Anahim forrópont
  • Bermuda forrópont
  • Raton forrópont
  • Yellowstone forrópont

Ausztrál-lemez

  • Kelet-Ausztrál forrópont
  • Lord Howe forrópont
  • Tasman forrópont

Nazca-lemez

  • Húsvét-szigeti forrópont
  • Juan Fernandez forrópont
  • Galápagos forrópont
  • San Felix forrópont

Csendes-óceáni-lemez

  • Arago forrópont
  • Bowie forrópont
  • Caroline forrópont
  • Cobb forrópont
  • Crough forrópont
  • Észak-Ausztrál forrópont
  • Guadelupe forrópont
  • Hawaii forrópont
  • Louisville forrópont
  • Foundation forrópont
  • Macdonald forrópont
  • Marquesas forrópont
  • Pitcairn forrópont
  • Socorro forrópont
  • Souhtern Cook forrópont
  • Szamoai forrópont
  • Tahiti forrópont

Források

  • Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
  • Karátson Dávid: Vulkanológia I., egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997

További információk

Bazalt

A bazalt magmás, azon belül a kiömlési vulkanikus kőzetek közé tartozik, színe a szürkétől a feketéig terjed. A bazaltok (nefelinbazalt, trachitbazalt, leucitbazalt) 54%-nál kevesebb SiO2-ot tartalmaznak, típusainak elkülönítése a pontos szilíciumtartalomtól függ.

Eldfell

Az Eldfell (kiejtése kb. Eldfetl, magyarul Tűzhegy) Izland egyik legfiatalabb vulkáni hegye a Vestmannaeyjar szigetcsoport fő szigetén, a Heimaey-en. Egész Izlanddal együtt a Közép-Atlanti-hátságon és egyúttal egy forrópont felett, különösen aktív vulkáni zónában helyezkedik el. A többi izlandi tűzhányóhoz hasonlóan rétegvulkán, azaz a kitörés során szakaszosan felszínre került különböző típusú anyagokból épült fel. 1973-as keletkezését a tv-képernyőkön át már világszerte követték; a jól szervezett evakuáció pedig a katasztrófavédelem szép példája lett. A különösen veszélyes irányokba előretörő lávafolyamok hűtése tengervízzel sikeres újítás volt, aminek révén mérsékelni lehetett a kitörés okozta károkat.

Európai vulkánok listája

Ez a lista Európa területén, illetve Spanyolország esetén a Kanári-szigeteken, Portugália esetén az Azori- és Madeira-szigeteken található vulkánokat sorolja fel.

Habkő

A habkő vagy horzsakő a vulkanikus kőzetek egyike, erősen hólyagüreges, likacsos, durva szerkezetű vulkáni üveg, ami tartalmazhat kristályokat is. Általában világos színű. Hasonlít hozzá egy másik hólyagos, lyukacsos vulkanikus kőzet, a bazalt egyik fajtája, a szkória, amely abban tér el a habkőtől, hogy nagyobbak a likacsai, vastagabbak a hólyagfalai, sűrűbb és sötét színű.Horzsakő olyankor keletkezik, amikor a magmás robbanásos vulkáni működés során a nagyon forró, nagy nyomású anyag hirtelen kirepül a tűzhányóból. A habkő szokatlanul likacsos szerkezete azért alakul ki, mert egyidejű a felszínre jutó anyag gyors lehűtése és a gyors túlnyomáscsökkenés. A túlnyomáscsökkenés következtében gázbuborékok jönnek létre azáltal, hogy csökken a lávában az oldott gázok oldhatósága (például a vízgőz és Szén-dioxid), így a gázok gyorsan kiszabadulnak (mint amikor széndioxid-buborékok jelennek meg a palackban, amikor egy szénsavas italt gyorsan nyitunk ki). A hirtelen hűlés a megszilárduló lávába fagyasztja a túlnyomáscsökkenés miatt keletkezett gázbuborékokat, és kialakul a likacsos szerkezetű kőzet. A vízalatti vulkánkitörésekkor a lehűlés gyorsabb, mint a levegőn, nagy mennyiségű habkő jön létre és kerülhet a vízfelszínre; mivel a kőzetbe zárt gázok miatt a fajsúlya kisebb a víznél, ezért a kőzet ott nagy kőzet-tutajként úszhat, ami veszélyt jelenthet a hajózásra, főleg a teherszállító hajókra.

Hawaii-típusú kitörés

A Hawaii-típusú kitörés a kitörési típusok Walker-féle osztályozása szerint a magmás robbanásos kitörések egyik alaptípusa. Nevét a Csendes-óceánban található Hawaii-szigetekről kapta.

Hawaii forrópont

A hawaii forrópont a kőzetlemezek középső régiójában kialakuló forrópontok csoportjába tartozik. A Hawaii-szigetek szigetlánca északnyugat-délkeleti irányú. A szigetek legrégebbi tagjai már régen az óceán vízszintje alatt rejtőznek, és a Csendes-óceáni-lemezzel együtt az aleut-kamcsatkai szubdukciós zóna felé mozognak jelenleg is.

A legnagyobb szigeten, Hawaiin öt nagyobb vulkán működik jelenleg is, területe az 1983 óta folyamatosan tartó vulkáni működések miatt állandóan növekszik. A vulkanikus szigetlánc idővel lefűződik a forrópontról, ahogy a felette lévő óceáni kőzetlemez elmozdul. Az elmozdulás mértéke az évi 9 cm-t is eléri. A jelenleg még víz felszín fölött lévő, de már vulkanikusan nem aktív szigetek élővilága igen gazdag, az évi közel 10 m-t is elérő csapadékmennyiség a növényvilágot bőségesen táplálja vízzel.

A szigetek óceáni aljzat laza üledékére telepedtek, a bazalt pedig az idő múlásával igen mállékonnyá válik. A mállékonyságot a rengeteg csapadék is elősegíti. Helyszíni kutatások kimutatták, hogy például Molokai szigetét mintegy egymillió évvel ezelőtt komoly földcsuszamlás sújtotta, mely által a sziget kétharmada eltűnt a Csendes-óceánban. A szigetből mintegy 200 km hosszúságú darab vált le és a lesüllyedő darabok közel 300-400 km-t is megtettek az óceán fenekén mire megállapodtak. A szigetből lesüllyedő darab óriási vízmennyiséget szoríthatott ki, amely gigantikus cunamit idézhetett elő a Csendes-óceán keleti medencéjében. E tények ismeretében már megérthető miért is kopnak el a szigetek idővel annyira, hogy a csúcsuk már nem éri el az óceán vízszintjét sem. Viszont, ahogy az óceáni kőzetlemez tovább mozdul északnyugati irányban Hawaii délkeleti partjaitól mintegy 30 km-re az óceán fenekén már egy új sziget van születőben, amely felváltja majd a mostani Hawaii vulkáni tevékenységét. Az óceánfenéken ott érezhető és kimutatható hőáramlás van és az óceán fenék is aktív mozgást végez függőleges irányban földrengésekkel kísérve.

Kanári-szigetek

A Kanári-szigetek (spanyolul (Islas) Canarias) Spanyolország legdélebbi autonóm közössége. Hét nagyobb és több kisebb sziget csoportját Marokkó partjaitól 125–200 km-re, az ész. 27–30 és a nyh. 13–18 foka között találjuk az Atlanti-óceánban. A szigetek összterülete 7500 km². A turisztikai paradicsom két provinciára, tartományra oszlik. Las Palmas tartományhoz tartozik Lanzarote, Gran Canaria és Fuerteventura szigete, Santa Cruz de Tenerife tartományt Tenerife, La Palma, Gomera és El Hierro alkotja. A szigetek törvényhozása négy évenként (a választás után) átköltözik Santa Cruz de Tenerifére Las Palmasról, illetve viszont. Mindkét főváros megkapta Madridtól a vámmentes kikötő státuszt.

A szigetek lakossága 1 610 000 fő (1997).

Kilauea

A Kīlauea egy 2018-ban is aktív pajzsvulkán a Hawaii-szigeteken, Hawaii szigetének déli partján. Kora 300 000 és 600 000 év közötti. A tengerszint fölé kb. 100 000 éve emelkedett fel.

A Hawaii forrópont második legaktívabb tagja, a Hawaii–Emperor fenékhegy-lánc jelenlegi kitörési központja. Topográfiai kiemelkedése és aktivitása időben egybeesett, illetve egybeesik a Mauna Loáéval.

A történelmi múltban váltakozva produkált turistacsalogató, Hawaii-típusú és nagy robbanásosokkal járó Surtsey-típusú kitöréseket — utóbbiak 1500 és 1890 között számos halálos áldozatot követeltek. Utolsó nagy robbanásos kitörése 1924-ben volt.

1983 januárjának első napjaitól egészen 2018 őszéig szinte folyamatosan működött, jelentős károkat okozva. 1990-ben többek közt Kalapana városát is elpusztította.

2018. május 3-án több hasadék nyílt az alsó-Puna területén, a csúcs alatt. Ezt a kitörést erős, 6,9 magnitúdójú földrengés kísérte, amiért közel 2000 lakost evakuáltak a Leilani Estates és a szomszédos Lanipuna Gardens területéről. 2018. május 9-én a kitörés 27 házat pusztított el a Leilani Estatesben. 2018. május 17-én reggel 04:17-kor a vulkán robbanásszerűen kitört, és 9200 méter magas hamuoszlopot lövellt a levegőbe. A vulkán fő idegenforgalmi nevezetessége, a Halemaumau lávató megszűnt, és a kráter alján kb. hatszáz méteres mélyedés jött létre, amivel a kráter alja a talajvízszint alá került.

A Hawaii Vulkánok Obszervatórium munkatársai 2019 közepén azt vették észre, hogy a kráter fenekén kis, zöldes színű pocsolyák–tavacskák alakulnak ki — föltehetően a beszivárgó talajvízből. Ebből kiindulva lehetséges, hogy a vulkán következő kitörése nem a megszokott Hawaii-típusú, hanem ismét Surtsey-típusú lesz.

A Kilauea vulkáni terület a Föld vulkanológiailag talán legjobban megfigyelt, folyamatosan monitorozott térsége, aminek alapján az aktivitás növekedése viszonylag hatékonyan előre jelezhető. Így az obszervatórium vulkanológusai jó előre jelezték a 2018. májusban kezdődött kitöréssort is.

Kárpát-medence

A Kárpát-medence, a legtöbb nyelvben "Pannon-medence", a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába.

A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.

Legnagyobb vulkánkitörések listája

A legnagyobb vulkánkitörések listája egy adatsor azokról a nagyobb földi vulkánkitörésekről, amelyek elérték legalább a vulkánkitörési index (VEI) szerinti 6-os erősséget, vagy az ezzel egyenértékű kén-dioxid kibocsátást a negyedidőszakban.

Egyes kitörések lehűlést, világméretű éghajlatváltozást, vagy akár vulkáni telet is okoztak - a kén-dioxid kibocsátás, vagy a kitörés nagysága szerint. A holocén korszak előtti becslési értékek kevésbé szigorúak, mert az adatok elérhetősége szűkös, mivel a későbbi kitörések megsemmisítették a bizonyítékokat. A paleogén időszak utáni ismert nagy kitörések itt szerepelnek, különösen azok, amelyek a Yellowstone forróponton, a Szantorini kalderánál, vagy a Taupo Vulkanikus Övezetben (Új-Zéland) találhatók. A neogén időszak előttről csak egy kis kitörés szerepel.

Mauna Kea

A Mauna Kea a Hawaii-szigetek legnagyobb szigetének, Hawaiinak a legnagyobb, jelenleg szunnyadó pajzsvulkánja. A vulkán csúcsának tengerszint feletti magassága 4205 m, ezzel egyben Hawaii állam legmagasabb hegycsúcsa is. Ha azonban a lábától a csúcsáig mérjük, a tengerszint alatti részeket is beleértve, akkor 10 203 m magas, és ezzel a legmagasabb hegy a Földön. A Mauna Kea pajzsvulkánjának képződése mintegy egymillió éve kezdődött meg, és utoljára 4500 éve tört ki, mely kitörés a legalább 7 kitörési központot eredményező, 6000 és 4000 évvel ezelőtti időszak aktív periódusához tartozik. Neve „fehér hegy”-et jelent, ezt hósapkája miatt kapta.Az ősi hawaii hagyomány szerint a hegycsúcsok szentnek számítottak, főként a Mauna Kea, és csúcsára csak magas rangú törzsfőnökök mehettek fel. A 20. században csillagászati teleszkópokat építettek a tetejére: Keck Obszervatórium, Gemini Obszervatórium, Subaru távcső.

Moorea

Moorea vagy Mo'orea(tahiti nyelven: \ˌmō-ō-ˈrā-ä, ˈmō-ō-ˌrā-\) egy hegyes sziget Francia Polinéziában, a Társaság-szigetcsoportban, Tahiti szigetétől mintegy 17km-re északnyugatra. Moorea jelentése tahiti nyelven "sárga gyík". A sziget egyik korábbi neve ʻAimeho, amelyet olykor 'Aimeo vagy ʻEimeo néven is megtalálni (mivel a korai idelátogatók még nem ismerték a helyi nyelvet eléggé és félreértették). A korai nyugati gyarmatosítók és utazók York-szigetként is utaltak Mooreára. Az elnevezésekben található aposztrófok a magánhangzók közötti glottális stop hangra utalnak, amely a polinéz nyelvekre jellemző.

Mount Erebus

A Mount Erebus az Antarktisz második legmagasabb vulkánja a maga 3794 méterével. Az Új-Zéland által követelt Ross-territóriumban elhelyezkedő Ross-sziget legmagasabb csúcsa. Jelenleg a kontinens legaktívabb vulkánja, és bolygónk öt lávatavának egyike is a vulkánon található. A vulkán teteje 18000 ± 7000 évvel ezelőtt egy heves, robbanásos kitörés következtében lerepült, a csúcs tetejét alkotó viszonylag sík terepet, kalderát létrehozva.Jellegzetes, Stromboli-típusú kitörései során felszínre kerülő kőzetolvadék/törmelék a (fő)kürtő, illetve a mellékkürtők valamelyikén érkezik a felszínre, melyek szintén a főkráterbe vezetnek.

Pajzsvulkán

A pajzsvulkánok a tűzhányók egyik szerkezeti csoportját képviselik a rétegvulkánok mellett. Nevüket a tipikus alakjukról kapták, mivel szélesen elterülő, nagy kiterjedésű alapokkal rendelkező, kis emelkedésű domborulatok. Legtöbbször a kúpos alaknak nyoma sincs, mint az a rétegvulkánoknál megszokott. A pajzsvulkánok extrém esetei a palacsintavulkánok.

Plíniuszi kitörés

A plíniuszi kitörés, vagy más néven vezúvi kitörés olyan vulkánkitörést jelöl, mint amely a Vezúv i. e. 79-es kitörése volt, melyet később a fiatalabb Plinius vetett papírra és, amelyik megölte unokatestvérét, idősebb Pliniust.

A pliniusi kitörésekre heves gáz és vulkáni hamu kiszabadulása jellemző, amely nagy magasságokba is feljut és elérheti akár a sztratoszférát is. Az ilyen típusú kitörésekre az a jellemző, hogy nagy mennyiségű hamu kerül a légkörbe, miközben gázrobbanások törnek ki.

A rövidebb kitörések akár egy napon belül abbamaradhatnak, míg a nagyobb kitörések akár több hétig, esetleg hónapokig is eltarthatnak. A nagyobb kitörések kitörési oszlopa időnként magába roskad, amely vulkanikus törmelékárat hoz létre. mivel a vulkán belsejét korábban kitöltő magma a szabadba távozik a kitörés során, ezért gyakran már semmi sem támasztja meg belülről a vulkán tetejét, amely beomlik, létrehozva ezáltal a kalderát. A finomszemcsés vulkáni hamu nagy területeken szóródhat szét. A pliniusi kitörések nagy hangerővel is járhatnak, ilyen volt például a Krakatau 1883-as kitörése is.

A vulkánból kiömlő láva gyakran riolitos, amely bőven tartalmaz szilikátot. A pliniusi kitörések során a bazaltláva igen ritka, példának okáért a legutolsó ilyen kitörés 1886-ban fordult elő a Mount Tarawera esetében.

Párnaláva

A kiömlési magmás kőzetek, egészen pontosan a bazalt igen gyakran előforduló, érdekes formája a párnaláva. Tenger alatti vulkánkitörések során keletkező jellegzetes, párnák halmazára emlékeztető vulkanikus kőzetszerkezet. Viszonylag sekély vízben vagy jégréteg alatt is kialakulhat. A felszínre kerülő körülbelül egy méter nagyságú lávadarabok az óceán fenekén gördülnek egy ideig, majd a hideg víz hatására megszilárdulnak. A párnaláva alatti rétegben függőlegesen megszilárdult kőzeteket dájkoknak nevezzük.

Tharsis-régió

A Tharsis-régió a Mars bolygó felszínének csaknem egynegyedét elfoglaló hatalmas vulkanikus terület.

A Tharsis-régió a déli szélesség 30°-tól az északi szélesség 60° fokáig a 210° és a 270° hosszúsági fokok közötti terület. Tharsis kidudorodásnak („bulge”) is hívják, mivel az erős vulkanikus aktivitás következtében itt a felszín megemelkedett a bolygó többi részéhez képest. Négy óriási pajzsvulkán emelkedik ki a fennsíkból: Olympos Mons, Ascraeus Mons, Pavonis Mons, és az Arsia Mons. Északnyugati szegélyén található az Olympus Mons, amely 21 km-es magasságával a legnagyobb ismert vulkán a Naprendszerben (a marsi felszín átlagos magasságához viszonyítva 26 km-es). 550 km-es kiterjedése szintén figyelemre méltó. A legnagyobb földi vulkán a Hawaii Mauna Loa a tengerfenéktől számítva 9 km magasságú és csak 120 km az átmérője.

A Tharsis-régió középső részét 3 óriásvulkán uralja: Ascraeus, Pavonis, és az Arsia Mons. Csaknem 1500 km-es vulkáni láncot képeznek egymástól egyenletes távolságra (700 km). Hasonló magasságot érnek el a felszín átlagos magasságához viszonyítva, mint az Olympus Mons, de mivel a környező terület már eleve 10 km-re emelkedik a marsi átlagos magasság fölé, a „valódi” magasságuk csak 15 km. Valószínűleg mind egy időszakban keletkeztek, a Noachian időszakban (3,8-3,5 milliárd éve), bár az Arsia Mons idősebbnek tűnik, ami talán észak felé vándorló vulkanizmusra utalhat.

Mivel a marsi kéreg vastagabb, mint a földi és nincs globális lemeztektonika (nyomai előfordulnak, de nem fejlődött ki mint a Földön), ezért a forrópontos vulkanizmus mindig egy adott területen fejti ki hatását. Így, mivel nem vándorol a kéreg a forrópont fölött, igen nagy vulkánok keletkezhettek. Lehetségesnek tartják, hogy az egész kéreg elfordult a Tharsis nagy tömege miatt, és így került az egyenlítőre.

A Tharsis-régió hatalmas tömege jelentősen befolyásolta a Mars fejlődését. Egy gyűrű alakú depresszió, a Tharsis katlan (vagy vályú) (Tharsis trough) veszi körül. A késő Noarchian időszakban kialakuló, az akkor még folyékony formában jelenlévő víz eróziós hatására kialakult völgyek (pl. Valles Marineris) fejlődésére is nagy hatással lehetett. A vulkanizmus a légkör H2O- és CO2-tartalmát is megnövelhette, így elősegítve a nedvesebb és melegebb klíma kialakulását.

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka. A Föld vulkánjait kialakulásuk oka szerint két csoportba soroljuk: többségük a távolodó és közeledő kőzetlemezek határain (az aktív lemezhatárokon) alakul ki, kisebb részük az aktív peremszegélyektől távol, a köpenyhőoszlopok (köpenycsóvák) fölötti forrópontokon jön létre.

A magma felszíni tevékenysége a vulkanizmus, ebből keletkeznek világszerte a vulkáni kúpok, vulkáni hegységek. Vulkanizmusról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét, ti. ilyenkor láva lesz belőle. Olyankor, amikor a magma a mélységben megreked, és ott kristályosodik kőzetté, a folyamat neve magmatizmus. A vulkáni tevékenység és a hozzá kapcsolódó jelenségek vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.

Észak-amerikai-lemez

Az Észak-amerikai-lemez a földkéreg egyik nagylemeze, amely egyaránt tartalmaz szárazföldi és óceáni kéregdarabokat is. Területe mintegy 75 900 000 km2, mozgásának iránya nyugati, 15-25 mm/év sebességű. A lemez magán hordozza az észak-amerikai kontinens legnagyobb részét, beleértve Grönland szigetét, valamint a kontinenssel szomszédos atlanti-óceáni és jeges-tengeri területeket, valamint Ázsia északkeleti csúcsát.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.