Ferrari

A Ferrari S.p.A. versenyautókat és nagy teljesítményű sportautókat készítő olaszországi autógyár. A cég központja Maranellóban található. A gyárat Enzo Ferrari alapította 1929-ben Scuderia Ferrari (Ferrari versenyistálló) néven, ekkor még csak versenyautókat gyártott. 1947-ben gyártották első közúti sportautó modelljüket. Jelenleg az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező sportautómárka.

Ferrari S.p.A.
フェラーリ本社前 (36309429124)
Típus Részvénytársaság
Alapítva 1947
Székhely olasz Maranello, Modena
Vezetők Enzo Ferrari (alapító)
Luca di Montezemolo (elnök és igazgató)
Jean Todt (vezérigazgató)
Giancarlo Coppa (pénzügyi vezető)
Alapító Enzo Ferrari
Iparág Autógyártás
Tulajdonos
  • public
  • Exor
Forma Naamloze vennootschap
Árbevétel Növekedés 2.3 milliárd euró (2013) +5% 2012-höz képest[1]
Alkalmazottak száma 2,695 (2011)[2]
Anyavállalata Fiat S.p.A. (90%)
Piero Ferrari (10%)
Leányvállalatai Scuderia Ferrari

Ferrari S.p.A. (Olaszország)
Ferrari S.p.A.
Ferrari S.p.A.
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 31′ 57″, k. h. 10° 51′ 51″Koordináták: é. sz. 44° 31′ 57″, k. h. 10° 51′ 51″
A Ferrari S.p.A. weboldala

A Ferrari története

Ferrari-250-GT-Berlinetta-1
Ferrari 250 GT Berlinetta

Az 1929-ben alapított céget amatőr versenyzők szponzorálására hozta létre Enzo Ferrari Modenában. Sok sikeres versenyzőt készítettek fel és versenyeztettek Alfa Romeókban, egészen 1938-ig. Ekkor Enzo Ferrarit az Alfa Romeo saját versenyrészlege élére nevezte ki.

1940-ben, amikor Enzo Ferrari felismerte, hogy szeretett csapatát, a Scuderiát az Alfa Romeo be akarja olvasztani, kilépett az Alfától és visszatért csapatához. Mivel jó ideig távol kellett maradnia a versenyektől, repülőgép-alkatrészeket és egyéb gépészeti termékeket gyártottak. A versenyeket a II. világháború is lehetetlenné tette. A gyár 1943-ban Maranellóba költözött, de 1944-ben lebombázták, és csak 1946-ra hozták helyre.

Ferrari-TESTAROSSA-01
Ferrari Testarossa

Az első közúti Ferrari, az 1,5 literes V12-es motorral szerelt 125S jelzésű modell 1947-ben készült el. A cél az volt, hogy a bevételből Enzo a versenyistállót támogassa. Az utcai autók is hamarosan népszerűek lettek. Ehhez hozzájárult az is, hogy a Ferrarik karosszériáján olyan híres formatervező cégek dolgoztak, mint a Pininfarina, a Bertone, a Ghia és a Touring. A Ferrari kultuszautó lett a fiatal multimilliomosok körében, a kis példányszámú szériákat a hosszú várakozási idő ellenére is elkapkodták.

A Ferrarikat jellemzően kis hengerűrtartalmú V8 és V12-es motorokkal szerelték, leginkább középmotoros elrendezésben. Az 1980-as évek közepéig a Ferrarik jellemzően elég megbízhatatlanok voltak, gyakran szorultak szervizre. Ezt a rajongók a Ferrari speciális "karakterjegyének" tartották.

A Ferrari jelenleg a Fiat csoporthoz tartozik a Maseratival, az Alfa Romeóval és a Lanciával együtt.

1988-ban Enzo Ferrari felügyelte a Ferrari F40 bemutatását. Ez volt az utolsó autó, melyet az ugyanebben az évben bekövetkezett halála előtt bemutattak.

2009. május 17-én az olaszországi Maranellóban az RM Auctions és a Sotheby's akkor világrekordnak számító 12,1 millió dollárért árverezett el egy 1957-es 250 Testa Rossát. Ezt a rekordot most egy Bugatti Atlantic tartja, melyet 28 millió dollárért adtak el.

A Ferrari emblémája

A Ferrari cég ábrás védjegyét a „Cavallino Rampante”, azaz az „ágaskodó lovacska” néven emlegetik. A Ferrari emblémája egy sárga címerpajzson fekete ágaskodó lovat ábrázol, általában egy „S” és egy „F” betű társaságában, amely a „Scuderia Ferrari” név rövidítése. Az embléma tetején az olasz zászló színei – zöld, fehér, piros – láthatóak.

Coat of arms of Stuttgart
Stuttgart címere

Az embléma eredete

1923. június 17-én Enzo Ferrari megnyert egy Grand Prix versenyt Ravennában, s a futam után találkozott Paolina grófnővel, Francesco Baracca gróf édesanyjával. Baracca első világháborús olasz hős volt, aki a légierőnél szolgált és mindig egy fekete ágaskodó lovat festetett repülőgépe oldalára. A grófnő megkérte Enzo Ferrarit, hogy fesse a lovat az autóira, mert „szerencsét hoz”. Enzo Ferrari némileg módosított az emblémán: a fekete lovat sárga címerbe helyezte, mivel a sárga volt szülővárosa, Modena színe. Baracca lovának farka még lefelé lógott, Enzo Ferrari felfelé állónak rajzolta.

Nem teljesen tisztázott, hogy Baracca miért éppen ezt a fekete ugró lovat festette repülőgépére. Egy feltevés szerint egyszerűen azért, mert nemesi családja sok lovat tartott Lugo di Romagna-i birtokán, egy másik – sokak szerint valószínűbb – változat, hogy az ötletet egy német pilóta repülőgépéről másolta. Ezt alátámasztja az is, hogy a Ferrari ágaskodó csikója rendkívül hasonlít a Stuttgart német város címerében látható ágaskodó lófigurára.

Érdekes, hogy Stuttgart neve az „istálló” szóból ered, mint ahogy a Scuderia Ferrari nevében a „Scuderia” is ugyanezt jelenti. Stuttgart egyébként a DaimlerChrysler és a Porsche autógyárak otthona – emiatt az utóbbi gyár védjegyében is egy ló látható.

Versenyek

Schumacher (Ferrari) in practice at USGP 2005
Michael Schumacher a 2005-ös Formula–1-es versenyautóval

A Ferrari alapítójának, Enzo Ferrarinak szenvedélye volt az autóversenyzés. A gyár története azóta is szorosan összefonódik a Formula–1-gyel. A Ferrari a világ legsikeresebb és legnagyobb tradíciókkal rendelkező Formula–1-es csapata és az egyetlen jelenleg is létező versenyistálló, amely már az első Formula–1-es idényben is elindult, 1950. május 21-én, a Monacói Nagydíjon.

A Ferrari Formula–1-es csapata 1951. július 14-én szerezte első futamgyőzelmét, az argentin José Froilan Gonzálezszel a volánnál. A Ferrari eddig összesen 723 versenyt futott le a sorozatban, 191 versenyt nyert, 208 pole pozíciót szerzett és 197 leggyorsabb kört futott. Összesen tizenhat alkalommal nyerték meg a konstruktőri világbajnoki címet (1961, 1964, 1975, 1976, 1977, 1979, 1982, 1983, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2007, 2008) és tizenöt alkalommal az egyéni világbajnoki címet. A csapat színeiben egyéni világbajnokságot nyert versenyzők: Alberto Ascari (1952, 1953), Juan Manuel Fangio (1956), Mike Hawthorn (1958), Phil Hill (1961), John Surtees (1964), Niki Lauda (1975, 1977), Jody Scheckter (1979), Michael Schumacher (2000, 2001, 2002, 2003, 2004), Kimi Räikkönen (2007).

Üzleti ügyek

1963-ban Enzo Ferrari tárgyalt a Forddal a cég részvényeinek esetleges eladásáról. A Ford több millió dollárt költött a Ferrari könyveinek vizsgálatára és jogászokra, a Ferrari végül kései szakaszban megszakította a tárgyalásokat. Az üzlet sikere esetén a Ferrari nem állhatott volna rajthoz az Indianapolis 500 futamon. Henry Ford II utasította cége versenyrészlegét, hogy tárgyaljon a Lotus, a Lola és a Cooper istállókkal egy olyan autó építéséről, mely felveheti a versenyt a Ferrarival a nemzetközi tartós versenyeken.

1969-ben a FIAT meghatározó részesedést vásárolt a Ferrari és a Lancia cégekben, továbbá 2006-ban 800 millió dollárért visszavásárolt 29%-nyi Ferrari részvényt.

A Ferrarinak van egy saját kereskedőháza, mely a Ferrari márkájú termékek, többek között napszemüvegek, tollak, elektronikai termékek, órák, mobiltelefonok, csúcsminőségű kerékpárok, ruhák engedélyezését kezeli.

Jelenlegi modellek

California 458 Italia FF
Ferrari California1 Ferrari 458 Italia -- 05-18-2011 Ferrari FF -- 2012 DC front
458 Spider F12berlinetta LaFerrari
Ferrari 458 Spider F12pebblebeach 2013-03-05 Geneva Motor Show 8275

Koncepcióautók

  • 1968 Ferrari P5
  • 1969 Ferrari Pininfarina 512S Berlinetta Speciale
  • 1970 Ferrari Pininfarina Modulo
  • 1989 Ferrari Mythos
  • 2005 Ferrari GG50
  • 2006 Ferrari P4/5
  • 2006 Ferrari Zagato 575 GTZ
<-korábbiak Ferrari közúti autók 1960-tól napjainkig
Motor, hajtás Változat 60-as évek 70-es évek 80-as évek 90-es évek 2000 után
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Orrmotor, hátsókerék GT America 330 365 Daytona 550 575M 600
250 275
2+2 250GT 330GT 365GT GTC/4 GT4 400 400i 412 456 GT 456M GT 612
Középmotor, hátsókerék V6/V8 206 246 308 308i 308qv 328 348 F355 360 F430
208
2+2 GT4 Mondial 8 Mondial 3.2 Mondial T
F12 365BB 512BB BBi Testarossa 512TR F512M
supercars 250 GTO 288 GTO F40 F50 Enzo FXX

Jegyzetek

  1. Ferrari affiche un chiffre d'affaires record en 2013 Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Challenges, February 19, 2014
  2. Annual Report 2011. fiatspa.com. (Hozzáférés: 2012. június 8.)

Külső hivatkozások

2000-es Formula–1 világbajnokság

A 2000-es Formula–1 világbajnokság volt az 51. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 2000. március 12-étől október 22-éig tartott, és tizenhét futamból állt. Michael Schumacher öt év után nyert újra világbajnokságot, ez egyben a Ferrari első egyéni bajnoki címet jelentette 1979 óta. A gyártók versenyét a Ferrari nyerte. Ebben az évben debütált Luciano Burti, Gastón Mazzacane, Nick Heidfeld, és Jenson Button, valamint a Jaguar Racing. 1991 után tért vissza a versenynaptárba az amerikai nagydíj. Ez volt Johnny Herbert és Pedro Diniz utolsó Formula–1-es szezonja.

A 2000-es szezonban tizenegy nemzet huszonhárom versenyzője vett részt. Legnagyobb számban Brazília, Nagy-Britannia és Németország képviseltette magát, ők mind négy fővel voltak jelen.

2010-es Formula–1 koreai nagydíj

A koreai nagydíj volt a 2010-es Formula–1 világbajnokság tizenhetedik futama, amelyet 2010. október 22. és október 24. között rendeztek meg a Korean International Circuit-en.

2010-es Formula–1 olasz nagydíj

Az olasz nagydíj volt a 2010-es Formula–1 világbajnokság tizennegyedik futama, amelyet 2010. szeptember 10. és szeptember 12. között rendeztek meg az olaszországi Autodromo Nazionale Monzán, Monzában.

2011-es Formula–1 magyar nagydíj

A magyar nagydíj volt a 2011-es Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama, amelyet 2011. július 29. és július 31. között rendeztek meg a magyarországi Hungaroring-en, Mogyoródon. Ez volt a 26. Formula–1-es futam Magyarországon.

2012-es Formula–1 spanyol nagydíj

A spanyol nagydíj volt a 2012-es Formula–1 világbajnokság ötödik futama, amelyet 2012. május 11. és május 13. között rendeztek meg a spanyolországi Circuit de Catalunyán, Barcelonában.

2016-os Formula–1 abu-dzabi nagydíj

Az abu-dzabi nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság huszonegyedik, egyben utolsó futama, amelyet 2016. november 25. és november 27. között rendeztek meg az Egyesült Arab Emírségekbeli Yas Marina Circuit-en.

2016-os Formula–1 ausztrál nagydíj

Az ausztrál nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság első futama, amelyet 2016. március 18. és március 20. között rendeztek meg az ausztráliai Melbourne Grand Prix Circuiten, Melbourne-ben.

2016-os Formula–1 brazil nagydíj

A brazil nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság huszadik futama, amelyet 2016. november 11. és november 13. között rendeztek meg a brazíliai Autódromo José Carlos Pace-en, São Paulóban.

2016-os Formula–1 európai nagydíj

Az európai nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság nyolcadik futama, amelyet 2016. június 17. és június 19. között rendeztek meg a bakui Baku City Circuit-on. Ez volt az első európai nagydíj, amelyet Azerbajdzsánban rendeztek meg. A verseny 51 körös volt.

2016-os Formula–1 japán nagydíj

A japán nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság tizenhetedik futama, amelyet 2016. október 7. és október 9. között rendeztek meg a japán Suzuka Circuit-ön, Szuzukában.

2016-os Formula–1 kanadai nagydíj

A kanadai nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság hetedik futama, amelyet 2016. június 10. és június 12. között rendeztek meg a montréali Circuit Gilles Villeneuve-ön.

2016-os Formula–1 maláj nagydíj

A maláj nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság tizenhatodik futama, amelyet 2016. szeptember 30. és október 2. között rendeztek meg a malajziai Sepang International Circuiten, Kuala Lumpurban.

2016-os Formula–1 olasz nagydíj

Az olasz nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság tizennegyedik futama, amelyet 2016. szeptember 2. és szeptember 4. között rendeztek meg az olaszországi Autodromo Nazionale Monzán, Monzában.

2016-os Formula–1 osztrák nagydíj

Az osztrák nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság kilencedik futama, amelyet 2016. július 1. és július 3. között rendeztek meg az osztrák Red Bull Ringen, Spielbergben.

2018-as Formula–1 világbajnokság

A 2018-as Formula–1 világbajnokság sorrendben a 69. Formula–1-es szezon volt. Összesen 21 futamot szerveztek, március 25-én az ausztrál nagydíjjal vette kezdetét a melbourne-i Albert Parkban és november 25-én ért véget az abu-dzabi nagydíjjal a Yas Marina öbölben. A versenyeken tíz csapat összesen húsz versenyzője vett részt. A bajnokságot a Nemzetközi Automobil Szövetség szervezte és bonyolította, ez volt a nyitott karosszériás versenyautók legmagasabban rangsorolt kategóriájú bajnoksága.

Jelentős változás volt a sportág szabályzatában, hogy ettől az évtől kezdve már csak három motort használhatott egy adott versenyző az egész szezon alatt, a korábban megengedett négy helyett. Ettől a szezontól vezette be a Nemzetközi Automobil Szövetség az úgynevezett „glóriát”, ami a versenyzők fejének biztonságát hivatott növelni, és ez jelentős mérföldkőnek számított mind a Formula–1, mind pedig a nyitott karosszériás versenysorozatok tekintetében.

Az egyéni világbajnoki címet tizenegy futamgyőzelemmel a brit Lewis Hamilton szerezte meg, aki ezzel megvédte világbajnoki címét és ötszörös világbajnokká vált, 408 pontjával pedig ő szerezte minden idők legtöbb világbajnoki pontját egy szezon alatt, valamint beérte a vonatkozó örökranglistán az 1950-es években szintén öt bajnoki címet szerző argentin Juan Manuel Fangiót.

Hamilton a címet a mexikói nagydíjon biztosította be matematikailag is, két futammal a szezon zárása előtt. Az egyéni pontverseny második és harmadik helyén a Ferrari pilótái, Sebastian Vettel és Kimi Räikkönen végeztek 88, illetve további 69 ponttal lemaradva a brit versenyző mögött. A konstruktőrök között a Mercedes diadalmaskodott 84 pontos előnnyel, sorozatban ötödször hódítva el a trófeát, második lett a Ferrari, harmadik pedig a Red Bull.

Az utolsó futam után befejezte Formula–1-es pályafutását a spanyolok kétszeres világbajnoka, Fernando Alonso, aki Formula–1-es pályafutása során tizenhat szezonon át volt a mezőny tagja és ezalatt 312 nagydíjon indult, amivel második helyen áll a vonatkozó örökranglistán.

Autodromo Enzo e Dino Ferrari

Az Autodromo Enzo e Dino Ferrari egy motorsport-versenypálya Imola mellett, Olaszországban, nem messze Bolognától. 1980-tól 2006-ig rendeztek itt megszakítás nélkül Formula–1-es versenyeket.

Mivel egy ország nem rendezhet egyszerre több nagydíjat, ezért 1981-től ezen a pályán rendezték a San Marinó-i nagydíjat. 1980-ban az olasz nagydíj színhelye volt, ám emiatt el kellett hagyni abban az évben a monzai pályát az olasz nagydíj tradicionális helyszínét. A pálya mindössze 80 kilométerre található Maranellótól, a Ferrari székhelyétől. Emiatt a Ferrari Formula–1-es csapatának "hazai" pályájának is szokás nevezni. Azon ritka Formula–1-es pályák egyike, amelyeken az óramutató járásával ellenkezően haladnak a versenyzők. Ilyen például még Interlagos, és az Isztambul Park. 4,933 km hosszú, 17 kanyar található benne. A rajta tartott Formula–1-es versenyek 62 körösek voltak, amely összesen 305,609 km-nek felel meg. Hírhedtségét 1994-ben érte el, amikor a szombati időmérő edzésen Roland Ratzenberger a Villeneuve-, majd a versenyen a háromszoros világbajnok Ayrton Senna a Tamburello-kanyarban halt meg baleset miatt. A verseny után a versenypályát átalakították, amelynek következtében biztonságosabb és lassabb lett. Korábbi neve Autodromo Dino Ferrari volt, Enzo Ferrari korán meghalt fiáról elnevezve. 1988 óta viseli jelenlegi nevét, amikor Enzo Ferrari is meghalt. 2007-ben nagyszabású felújításon esett át a pálya, a boxutcát felrobbantották és új létesítményeket építettek, valamint újraaszfaltozták a pályát és kiiktatták a box előtti sikánt. A pálya 2011 szeptemberében megkapta a Formula–1 nagydíj rendezéséhez szükséges 1-es besorolást a korábbi 1T helyett; ugyanakkor a San Marinó-i nagydíj visszatérése nem valószínű a közeljövőben, mivel a pálya állami támogatásra nem számíthat tekintettel az olasz gazdasági helyzetre, másrészt pedig a sport globális terjeszkedése nem teszi lehetővé, hogy Olaszország a monzai olasz nagydíj mellett még egy futamot is megrendezzen.

Felipe Massa

Felipe Massa (São Paulo, 1981. április 25. –) brazil autóversenyző volt 2002-től 2017-ig Formula–1-es pilóta. 2002-ben debütált a Formula–1-ben a Sauber csapat színeiben. 2003-ban egy évig a Ferrari tesztpilótája volt, ezután két évre visszatért a Sauberhez versenyzőként. A 2006-os szezont ismét a Ferrari színeiben kezdte meg, de már versenyzőként, és egészen 2013-ig náluk versenyzett, a csapattal összesen 11 futamgyőzelmet szerezve. Tizennégy teljes szezont teljesített (2009-ben az idény második felét ki kellett hagynia fejsérülése miatt), legjobb összetettbeli eredménye a 2008-ban elért második helyezés. Pályafutása utolsó négy évében a Williams F1 pilótája volt. 2016. szeptember 1-jén, az Olasz Nagydíj helyszínén bejelentette, hogy az év végén visszavonul, azonban miután Valtteri Bottas a Mercedeshez szerződött, Massa még egy évvel meghosszabbította pályafutását, így hivatalosan 2017 végén fejezte be pályafutását a királykategóriában. 2018–19-től ismét aktív versenyző a Formula–E-ben.

Jean-Noël Ferrari

Jean-Noël Ferrari (Nizza, 1974. június 7. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok francia tőrvívó.

Scuderia Ferrari

A Scuderia Ferrari olasz Formula–1-es versenycsapat, a sportág eddigi legsikeresebbje, a világbajnokság kezdete, 1950 óta jelen van a Formula–1-ben. Enzo Ferrari alapította 1929-ben (a Scuderia olaszul istállót jelent, a Ferrari az alapító Enzo Ferrari nevére utal), és 1939-ig az Alfa Romeo autóit versenyeztette. Csak később kezdtek saját autókat készíteni.

A 2019-es szezonban a versenyzők a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel, aki 2015 óta van a csapatnál, és a Saubertől érkező Charles Leclerc, aki Kimi Räikkönent váltotta. Maurizio Arriavebenét pedig, aki 2015 és 2018 közt volt csapatfőnök, Mattia Binotto váltotta.

2007-ben megnyerték az egyéni (Räikkönen) és a konstruktőri bajnoki címet is. Utóbbit 2008-ban megvédték, az egyéni címről viszont Felipe Massa a zárófutam utolsó körében lecsúszott. 2010-ben Fernando Alonso volt harcban a bajnoki címért, listavezetőként várta az utolsó versenyt, de a futam nem sikerült, így alulmaradt a Red Bull Racingnél versenyző Vettellel szemben. 2012-ben Alonso ismét a zárófutamig volt esélyes a címre, de ezúttal is Vettel nyerte a bajnokságot. 2014-ben gyenge szezont zárt a csapat, 1993 óta első ízben fordult elő, hogy egész évben nem sikerült futamot nyerniük. 2015-ben Vettel révén három futamot nyertek, a konstruktőri világbajnokságban második helyen zártak a Mercedes mögött. 2016-ban viszont megint nem tudtak futamgyőzelmet elérni, a konstruktőrök között visszacsúsztak a harmadik helyre a Red Bull mögé. 2017-ben a Ferrari a megelőző évekhez képest versenyképesebbnek bizonyult, Vettel sokáig esélyesnek tűnt a Mercedesszel szemben, de a szezon későbbi szakaszában túl sok pontot vesztett, ami miatt elszálltak a világbajnoki reményei. A 2018-as szezont még biztatóbban kezdte a Ferrari, de az év későbbi szakaszában ismét többször hibázott Vettel és a csapat, így ezúttal sem sikerült a világbajnoki cím megszerzése.

A csapat legsikeresebb versenyzője a hétszeres világbajnok Michael Schumacher, aki öt egyéni bajnoki címet szerzett a Ferrarinak az összes tizenötből.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.