Esdrás

Esdrás (más néven: Ezsdrás, Ezra, Ezdrás, héber: עזרא) Kr. e. 5. század - Kr. e. 4. század idején élt héber pap és történetíró, a zsidók babiloni fogságból való hazatérése idején és után.

I. Artaxerxész perzsa király engedélyével tért haza a száműzetésből a zsidók második csoportjával, 80 évvel az első csoport után, Kr. e. 460 körül. A király Esdrást tette felelőssé a nép oktatásáért, és kimondta, hogy főbenjáró bűnt követ el az aki nem cselekszi a király és Jahve törvényét. További feladata volt, hogy vallási reformot hajtson végre. Magyarázta a nép előtt Mózes törvényét. Azokat a zsidókat, akik idegen, pogány nőket vettek feleségül, kényszerítette, hogy bocsássák el őket. Nehémiás munkatársa volt a hit és az istentisztelet megújításában.

Esdrás
(עֶזְרָא)
Esdras-Ezra
Született Babilon
Elhunyt i. e. 5. század
Foglalkozása High Priest of Israel

Könyve

Esdrás és kortársa, Nehémiás könyvét is ugyanarra a tekercsre írták, amelyek szoros egységet alkotnak és csak később választották szét őket két könyvre. Esdrás könyve ott folytatja az ókori zsidó történelem elbeszélését, ahol a Krónikák 2. könyve befejeződik.

Az iszlám vallásban

Esdrást a Korán is megemlíti Uzair éven (arabul: عزير). A sírtömbjeként tisztelt hely az iraki Baszra mellett zarándokhely a helyi arabok körében. Néhány kutató viszont vitatja, hogy valóban Esdrás van itt eltemetve.

Esdrás neve alatt fennmaradt apokrif irodalom

Forrás

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi kiadó
  • Gyuricza Antal: Bibliai történetek és elbeszélések

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ezra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

A prédikátor könyve

A Prédikátor könyve (héberül: קֹהֶלֶת Qó`helet; jiddisül: קהלת Kojhelesz; görögül: Ἐκκλησιαστής).

A könyv része a Héber bibliának, s így a keresztény felekezetek is protokanonikus könyvnek tekintik. A héber elnevezése "Kohelet" azt jelenti, hogy "a gyülekezetben beszélő”. A könyvet a Héber bibliában az Írások (Ketuvim) közé sorolják. Az Ószövetségben pedig a Bölcsesség könyvek közé tartozik a Jób könyvével, a Zsoltárok könyvével, a Példabeszédek könyvével és az Énekek Énekével együtt.

„Mi haszna az embernek minden fáradozásából, amit magára vállal a nap alatt?” (1,3) Mi az ember életének az értelme és van-e egyáltalán valamilyen célja? Hogyan kell az embernek elrendeznie az életét a világban, hogy megelégedett és boldog legyen? Ezeket a nagy jelentőségű világnézeti kérdéseket boncolgatja a Prédikátor könyve.

Aggeus könyve

Aggeus könyve az Ószövetség könyvei közt található, a tizedik helyre sorolt, "kisprófétákhoz" tartozó könyv.

Arámi nyelv

Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona. Kis törzsi nyelvekből fokozatosan előbb az Asszír és a Perzsa Birodalom diplomáciai nyelve, majd ezzel párhuzamosan Irántól Egyiptomig az egész Közel-Kelet és a Mediterráneum lingua francája, azaz közvetítőnyelve lett. Hatalmas irodalma számtalan feliratos emlék mellett olyan jelentős alkotásokat foglal magában, mint a Biblia arámi részei Dániel és Esdrás könyvében, a Biblia arám fordításai, a Targumok, a Biblián kívüli ókori zsidó irodalom leghatalmasabb műve, a Talmud és a posztbiblikus zsidó irodalom jelentős része; a szír kereszténység hatalmas mennyiségű önálló, illetve görög fordításirodalma. Ezen felül az arámi volt az Újszövetség korának, s így Jézusnak és az apostoloknak is a nyelve, írásrendszere pedig döntő befolyást gyakorolt a hébertől kezdve az arabon át a középperzsáig a térség valamennyi írására, sőt hatása a bráhmi íráson is felismerhető.

Jelentősége ma is igen nagy, a zsidó és szír vallási irodalom aktívan használja, fennmaradt változatait ma is beszélik, sőt, az internet jóvoltából az újarám nyelveknek egyfajta reneszánsza figyelhető meg.

Bírák könyve

Bírák könyve Az Ószövetség egyik történeti könyve. A könyv főszereplőiről a bírákról szól, attól a kortól, amikor Józsué meghal, és bírák vezetik a népet döntéseikben.

Esdrás könyve

Az Esdrás könyve, az apokrif Esdrásokat is beleszámítva Esdrás első könyve protokanonikus Ószövetségi könyv. Esdrás könyvét és Nehémiás könyvét is ugyanarra a tekercsre írták, szoros egységet alkotnak.

Eszter könyvének kiegészítései

Az Eszter könyvének kiegészítése, deuterokanonikus Ószövetségi könyv, illetve hozzácsatolásnak tekinthető Eszter könyvéhez. Van egy héber, és van egy görög nyelvű változat, mely utóbbi hosszabb, bár mindkét könyv tíz fejezetből áll. A kiegészítések a görög iratban találhatóak.

Ezékiel könyve

Ezékiel könyve egy protokanonikus ószövetségi könyv a Bibliából, melynek tartalmát és megírását Ezékiel prófétának tulajdonítják.

Habakuk könyve

Habakuk könyve a 8. kispróféta, protokanonikus könyv a Bibliában, az Ószövetségben. Jelentőségét fokozza, hogy az egyes számú kumráni barlangból került elő egy Habakuk-tekercs, jelzése (1QpHab).

A könyv három részének első két részében egy párbeszédet figyelhetünk meg, amely Isten és a próféta közt jön létre. A könyv fontos szerepet játszik a kereszténységben, mivel az Újszövetség többször is utal Habakkuk könyvére, főleg a 2. rész 4b verse: "az igaz ember a hite által él". Pál apostolnak egyik kedvenc gondolata, mivel három levelében is felhasználja ezt: Róm. 1:17, Gal. 3:11 és Zsid. 10:38-ban is.

Hóseás könyve

Hóseás könyve a katolikus kánonban Ózeás könyve, a protestánséban Hóseás próféta könyvének nevezik. Az első kispróféta könyv a Bibliában.

Izajás könyve

Az Izajás könyvét (Ézsaiás könyve) a Bibliában szereplő Izajás (Ézsaiás) prófétának, és a hozzácsatolt névtelen próféta, deutro-Izajás és trito-Izajás fejezetekre osztott írásainak tulajdonítják. Izajás a maga 66 fejezetnyi terjedelméve a leghosszabb könyve az Ószövetségnek, egyúttal a Szentírásnak is. Valamennyi keresztény felekezet kánonjában megtalálható.

Jóel könyve

Joel vagy Jóél könyve Része a Bibliának, az úgy nevezett tizenkét kispróféták könyvének, azaz Joel a tizenkét kisprófétákhoz tartozik. A megnevezés a prófécia rövidségére utal.

Józsué könyve

A Józsué könyve az Ószövetség egyik protokanonikus történeti könyve. Józsué neve a héber kánonban Joshua, Jehosua (יְהוֹשֻׁעַ). A könyv nem az írójáról, hanem a főszereplőjéről kapta a nevét.

Krónikák első és második könyve

A krónikák első és második könyve az Ószövetség egyik történeti könyve. Krónikák könyvének Szent Jeromos nevezte el. Héber elnevezése Dibré hajjamim, azaz napok történetei, évkönyv. A Szeptuaginta a kihagyott dolgok könyvének nevezte (Paraleipomenon), míg a Vulgata Libri Paralipomenon-nak.

Malakiás könyve

Malakiás könyve (Malakiás jövendölése) a Bibliában található úgynevezett tizenkét kisprófétához tartozó protokanonikus könyv. Az utolsó héber irat.

Mózes ötödik könyve

Mózes ötödik könyve az Ószövetség egyik könyve, amelyet Második Törvénykönyvnek is neveznek, rendszerezi és alkalmazza mindazokat a törvényeket, amiket Mózes második, harmadik és negyedik könyve tartalmaz. Mindez a Kánaánba való letelepedés előtt vált fontossá, hogy Mózes még utoljára átadja Isten üzenetét.

Nehémiás (Biblia)

Nehémiás (más néven: Nehemjá) (héberül: נְחֶמְיָה ) i. e. 5. században élt héber főember.

Nehémiás könyve

Nehémiás könyve, az apokrif Esdrásokat is beleszámítva Esdrás második könyve az Ószövetség egyik könyve a Bibliában. Egy emlékirat, mely a Jeruzsálem újjáépítésének és történéseit jegyzi fel körülbelül Kr. e. 450-ig.

Zorobábel

Zorobábel (más néven: Zerubbábel) (héberül: זְרֻבָּבֶל ) Dávid leszármazottja, Joákin (utolsó előtti júdai király) unokája és egyben Jézus nevelőapjának az őse. A babiloni fogságban született, babilóniai neve: Sesbassár). A fogság után a Perzsa Birodalom Júdea tartományának helytartója. Kr. e. 535 körül ő vezette haza az első zsidó csoportot a száműzetésből, szám szerint: 42 360 főt, II. Kurus perzsa király engedélyével. Többek között a feladata volt a jeruzsálemi templom újraépítése Józsua főpappal egyetemben.

Esdrás, Nehémiás, Aggeus és Zakariás próféta kortársa volt.

Énekek éneke

Az Énekek éneke Salamon királynak tulajdonított, a menyasszony és a vőlegény szerelmi énekeiből álló sorozat a Bibliában. Héberül a legszebb éneket jelenti (héberül: שיר השירים, Shir ha-Shirim).

Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.