Déli-Morava

A Déli-Morava (szerbül Јужна Морава / Južna Morava) folyó a Balkán-félszigeten, a Nagy-Morava egyik alkotója.

A Crna Gora hegyen ered Észak-Macedóniában, Szkopjétól 20 km-re északra. Északnak indul, majd Koszovóban keletre fordul Szerbia felé. Vranje után ismét északnak tart. Stalaćnál ömlik a Nagy-Moravába. Hossza 318 km, vízgyűjtő területe 15 450 km². Közepes vízhozama 100 m³/s.

Mellékfolyói a Jablanica, Toplica és Nišava.

Jelentősebb városok a Déli-Morava mentén: Bujanovac, Vranje és Aleksinac.

Déli-Morava
Juzna Morava
Országok
Földrajzi adatok
Hossz295 km
Vízgyűjtő terület15 469 km²
Torkolat Nagy-Morava
é. sz. 43° 41′ 57″, k. h. 21° 24′ 18″Koordináták: é. sz. 43° 41′ 57″, k. h. 21° 24′ 18″
Juzna Morava Moravac
A folyó egy szakasza
A1-es autópálya (Szerbia)

A szerbiai A1-es autópálya (szerbül Аутопут A1 / Autoput A1) a szerb-észak-macedón határtól Presevón, Nišen, Belgrádon és a vajdasági Újvidéken keresztül jut el Horgosig, a szerb-magyar határig. Az E75-ös európai út és a X. európai korridor része.

Bulgária az első világháborúban

Bulgária 1915. október 11-én üzent hadat Szerbiának belépve ezzel a központi hatalmak oldalán az első világháborúba.

Bulgária hadba lépése (első világháború)

A Bolgár Királyság 1915. szeptember 7-én társulási szerződést írt alá a Központi hatalmakkal belépve ezzel az első világháborúba. A bolgár állam háborús célja a második Balkán-háború során elvesztett területek visszaszerzése volt.

Leskovac

Leskovac (cirill betűkkel Лесковац) város Szerbia déli részén, a Jablanica körzet közigazgatási központja. 2011-ben a város lakossága 60 288 fő volt, míg az önkormányzathoz tartozó többi 143 településsel együtt az összlakosság elérte a 144 206-ot.

Morva (egyértelműsítő lap)

Morva

Morva: csehországi folyó (Morava).

Morva: szlovákiai település (Moravany).

Morvaország: földrajzi-történeti régió Csehország keleti részén (Morava).

morvák: nyugati szláv népcsoport.

morva nyelv: nyugati szláv nyelv.Morava

Nagy-Morava folyó Szerbiában, a Déli- és a Nyugati-Morava összefolyásából keletkezik, Szendrőtől keletre ömlik a Dunába

Déli-Morava

Nyugati-Morava

Nagy-Morava

A Nagy-Morava (szerbül Велика Морава / Velika Morava) folyó Szerbia területén, a Duna jobb oldali mellékfolyója.

Nagymorávia

A Nagymorva Birodalom, egy közép-európai történelmi államalakulat, amely egyes történészek szerint 833 és a 10. század eleje között létezhetett és melynek lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei voltak. Határa kiterjedt a Morva folyó mindkét partjára, a mai Csehország, Szlovákia és Magyarország területére, de legnagyobb kiterjedése idején egyes szlovák és cseh történészek szerint a mai Románia, Lengyelország, Ausztria, Németország, Szerbia, Szlovénia, Horvátország és Ukrajna kisebb részeit is magában foglalta. Vannak azonban, akik a birodalom központját nem a mai Szlovákiába, hanem délre a Száva mellé teszik.

Ugyanakkor megemlítendő, hogy a Nagymorva Birodalom (vagy Morva Fejedelemség) létezésével, határaival kapcsolatban viták, kétségek merültek fel. A Morva Fejedelemség Nagymorva Birodalommá való felnagyítása elsősorban a cseh-szlovák területi követelések történeti megalapozását szolgálta.A cseh-morva elmélet szerint a Nagymorva Birodalmat I. Mojmír morva fejedelem alapította, amikor 833-ban egyesítette a Nyitrai Fejedelemséget az uralma alatt álló Morva Fejedelemséggel. A birodalom kulturális fejlődését nagyban elősegítette Szent Cirill és Szent Metód missziós tevékenysége, akik 863-ban Rasztiszláv herceg hívására érkeztek az országba. A birodalom legnagyobb kiterjedését I. Szvatopluk morva fejedelem uralkodása (871-894) alatt érte el, aki birodalma megtartásáért már súlyos csatákat vívott a Frank Birodalommal is váltakozó sikerrel hol meghódolva, hol fellázadva a frankok ellen. A birodalomnak a keletről érkező magyar törzsek honfoglalása vetett véget, akik a 10. század elején területének legnagyobb részét feldúlták és a Kárpát-medence szláv törzseit is meghódolásra kényszerítették. A szláv népesség kultúrája azonban a birodalom bukását követően sem merült feledésbe. A 18. században kifejlődő cseh és szlovák nemzeti mozgalom ezen kulturális örökséget tette magáévá.

Nišava (folyó)

A Nišava (bolgárul Нишава) folyó Bulgária és Szerbia területén a Déli-Morava jobb oldali mellékfolyója.

Szerb-érchegység

A Szerb-érchegység vagy Szerb-Kárpátok (szerbül Karpatska Srbija) hegyvidék Szerbia keleti részén, a Dunától délre, a Bánsági-hegyvidék déli folytatása. Többnyire nem tartják a Kárpátok szerves részének. Legmagasabb pontja a Rtanj hegy Šiljak nevű csúcsa (1565 m).

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.