Dávid zsidó király

Dávid (héberül: דָּוִד Dāwîḏ), (Kr. e. 1040 k.[1]Kr. e. 970) Izrael második királya volt kb. Kr. e. 1000-től Kr. e. 970-ig.[2] Történetét az Ószövetségben találhatjuk meg, Sámuel próféta könyveiben. A Bibliában több zsoltárt tulajdonítanak neki.

Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg a templom felépítéséhez, amelyet i.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg.

1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.[3]

Dávid
David SM Maggiore

A zsidók királya
Uralkodási ideje
Kr. e. 1010 Kr. e. 970
Elődje Saul
Utódja Salamon
Életrajzi adatok
Uralkodóház Dávid háza
Született Kr. e. 1040 körül
Betlehem
Elhunyt Kr. e. 967
Jeruzsálem
NyughelyeDávid városa
Édesapja Isai
Édesanyja nem ismert
Házastársa Mikhál, Ahinoám, Abigail, Maáka, Haggith, Abitál, Egla, Bethsabé
Gyermekei

Dávidnak Hebronban született fiai: Amnon, Kileáb, Absolon, Adonija, Sefatja, Jitream (Vö. 2Sám 3,2);

Dávidnak Jeruzsálemben született fiai: Sammua, Sobab, Nátán, Salamon, Jibchar, Elisua, Nefeg, Jafia, Elisana, Eljada és Elifelet (Vö. 2Sám 5, 14-16

A Biblia Dávidja

A zsidó vallás szerint a Messiás Dávid leszármazottja lesz, a keresztények pedig őhozzá vezetik vissza Jézus családfáját Józsefen és Márián keresztül. Az iszlám vallásban prófétaként tartják számon.

Dávid az Ószövetség meghatározó és kiemelten fontos személyiségei közé tartozik. Betlehemben született, Sámuel próféta már gyermekkorában kijelölte, hogy ő legyen Izrael eljövendő királya. A filiszteus Góliát legyőzése után Saul király udvarába került, ahol közszeretetnek örvendett. Apja Izáj.

Saul féltékeny is lett rá, amely élete végéig tartó ellenségeskedéshez vezetett. Saul udvarában Dávidot felesége, aki Saul lánya volt és Saul fia is támogatta a királlyal szemben. Dávid nagyvonalú volt, kétszer is megkímélte Saul király életét, s ígéretet tett, hogy utódjaként megkíméli családját.

Saul nem hagyott maga után trónörököst, ugyanis fiával, Jonatánnal együtt csatában megölték, így Dávid lett előbb Júda, majd Izrael királya, miáltal perszonálunióban egyesítette a kettészakadt országot. Elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt a két országot fenyegető filiszteusokkal és kánaánita népekkel. Fiai közül az egyik, Absolon megpróbálta elfoglalni atyja trónját, másik fia, Salamon pedig utódja lett. Első felesége, Mikhál, Saul király lánya volt, egy másik pedig egyik hadvezérének az özvegye, Betsabé. Nagy bűne, hogy Betsabé férjét, a hettita Uriját (Uriást) olyan hadifeladattal bízta meg, amelyről tudta, hogy nem éli túl, így elvehette annak feleségét. Később Dávid megbánta tettét és elfogadta Isten ítéletét.

Dávid a keresztények számára Jézus messiásságának egyik igazolása. Jézust az evangéliumok a „Dávid fia” címmel illetik (például Mt 12,23). A Jelenések könyve pedig az üdvtörténet győzteseként Krisztust nevezi így.[4]

A történészek általában egyetértenek abban, hogy Dávid kora és a róla áthagyományozott történések számos kérdést vetnek fel, némelyek kétségbe vonják személyének történetiségét is. Az újabb irodalomtudományi és archeológiai kutatások alátámasztják, hogy a Dávid és Salamon királyok bibliai alakja valójában nem áll fedésben lehetséges történelmi alakjukkal és korukkal.[5] Dávid idején egyiptomi vagy asszír szempontból Jeruzsálem pusztán egy kis provincia lehetett, mintegy 1500 lakossal. A Biblia a két király korszakát mint aranykort mutatja be, de Sámuel két könyve bizonyosan sokkal később íródott: Jósiás korában, i. e. 640 után.[6] Dávid bibliai alakjának megalkotása a keresztény krisztológiák szerint a zsidó messiásvárás szolgálatába állított hittanítás, mert a Messiásnak a próféciák szerint Dávid házából kellett származnia.[7]

Bibliai történetei (válogatás)

David von Michelangelo
Michelangelo: Dávid (1500-1504). A nyugati művészet legismertebb Dávid-ábrázolása
  • Királlyá kenése: 1 Sám 16, 1-13;
  • Saul szolgája lesz, akit hárfajátékával gyógyít: 1 Sám 16, 14-23;
  • Legyőzi Góliátot: 1 Sám 17.
  • Saul féltékenykedni kezd: 1 Sám 17, 6-16;
  • Feleségül veszi Michalt, Saul király lányát: 1 Sám 18, 17-30;
  • Saul merényletét Micha meghiúsítja: 1 Sám 19, 8-17;
  • Dávid és Saul Sámuel prófétánál: 1 Sám 19, 18-24;
  • Barátsága Jonatánnal, Saul fiával: 1 Sám 20;
  • Dávid bújdosása és Saul előkészületei Dávid megölésére: 1 Sám 21-22;
  • Dávid kétszer is megkíméli Saul életét és békét kötnek: 1 Sám 24 és 26
  • Szerelme és házasságkötése Abigéllel: 1 Sám 25;
  • Sikeres hadjárata az Amálekiták ellen: 1 Sám 30, Ammoniták és arámok ellen 2 Sám 10-11;
  • Királyságának fénykora: 2 Sám 2 és 5;
  • Nátán jövendölése Dávid házáról: 2 Sám 7;
  • Dávid bűne és házasságkötése Betsabéval: 2 Sám 11;
  • Nátán próféciája és fiának elvesztése: 2 Sám 12;
  • Viszálya fiával, Absolonnal: 2 Sám 13-18;
  • Dicsőítő éneke és halála: 2 Sám 22-23.

Dávid zsoltárai

Az Ószövetség szerint Dávid 73 zsoltárt írt.

Dávid-csillag

Leningrad Codex Carpet page e
Dávid-csillag a Leningrádi kódexben

Nevéhez kapcsolódik az úgynevezett Dávid-csillag, amely szimbólumot a 14. században zsidó misztikus szövegek alapján kezdtek összekapcsolni vele. 12 lapja Izrael 12 törzsét hivatott jelképezni, hét része a pedig a teremtés hét napját. Izrael állam zászlajának tartozéka és általánosan ismert zsidó vallási jelkép.

Ábrázolása az irodalomban és a képzőművészetekben

5201-king-david-in-prayer-pieter-de-grebber
Pieter de Grebber (1600–1653): Dávid király egy angyallal

Galéria

Davidours

Dávid győzelme az oroszlánnal és a medvével szemben, Speculum humanae salvationis kódex

Rey David por Pedro Berruguete

Dávid, Pedro Berruguete

David and Goliath by Caravaggio

Caravaggio Dávid legyőzi Góliátot

Paris psaulter gr139 fol6v

Párizsi Pszaltériumból

Giovanni Francesco Romanelli - David - Google Art Project

Dávid Góliát fejével

Bathsheba solomon david

Abiság, Bathsheba, Salamon és Nátán próféta Dávid halálos ágyánál (1435)

Jegyzetek

  1. 30 évesen lépett trónra és 40 évig uralkodott.
  2. V. ö. John Bright, Izrael története: időrendi táblázat
  3. Scolar: Kézikönyv a Bibliához, 2014
  4. Jel 5,5
  5. V. ö. Horváth Pál, Régészet és vallástudomány Archiválva 2007. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. V. ö. Nyárádi Gábor, Szentségtörő régészek a Szentföldön?
  7. V. ö. A Biblia „Dávid fia” kifejezés használatát a Messiásra és Jézusra. (Például Lk 20,41), valamint Herbert Haag, Bibliai lexikon Dávid szócikk.
  8. Szent Bibliaazaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, 351. oldal
Elődje:
Saul
Izrael és Júda királya
Kr. e. 1007 – 967
Utódja:
Salamon
100 híres ember

A 100 híres ember – A kezdetektől napjainkig Michael H. Hart 1978-ban kiadott könyve (első magyar kiadása: 1994; 2003-as magyar kiadása: ISBN 9635478208).

1978-ban, amikor Michael H. Hart (wd) nagy port felkavaró könyve, a Száz híres ember először megjelent, a kritikusok a szerző szemére vetették: nem elég, hogy kiválasztja azt a száz embert, aki szerinte a legnagyobb befolyással volt a történelemre, hanem még ráadásul – saját értékrendje szerint – fontossági sorrendbe is állítja őket. (A könyv eredeti címe is ezt hangsúlyozza: The 100: A Ranking of the Most Influential Persons in History.)

A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója

A Vatikánban található Sixtus-kápolna mennyezetfreskója Michelangelo remekműve, a világ egyik legismertebb alkotása és az 540 m²-es területével legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az Ószövetség szereplőinek és eseményeinek. Az itáliai reneszánsz korában, 1508 és 1512 között keletkezett mű számtalan elemből áll. Kilenc központi festményen örökíti meg Mózes első könyvének jeleneteit, köztük a freskó legismertebb részletét, az Ádám teremtését, amelyet számtalanszor feldolgoztak a populáris kultúrában. Ezenkívül hét ószövetségi próféta, öt szibilla arcképe, bibliai jelenetek, Krisztus őseinek felsorolása, mellékalakok és a maga korában újszerű látszólagos márványdíszítés teszik teljessé a kompozíciót.

A királyság (televíziós sorozat)

A királyság (angolul: Kings) 2009-es amerikai televíziós sorozat, melyet az NBC és a Citytv mutatott be. A sorozat történetének alapja a bibliai Dávid király élete, ám egy olyan királyságban, melynek fejlettsége és kultúrája a sorozat készítési idejének megfelelő Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló.A sorozat többnyire pozitív kritikákat kapott, de 2009. március 15. éjjelén a sorozat első része csak negyedik lett az országos csatornák között. Négy rész után az NBC szombatra helyezte át a sorozatot, de egy további epizód sugárzását követően nyárra tolták ki A királyságot. A sorozatot fennmaradó hét részét júniusban és júliusban sugározták, új évadot pedig nem rendeltek, mivel nem talált elegendő nézőközönségre.Magyarországon a TV2 tűzte műsorára vasárnap éjjelente 2010. április 18-tól június 6-ig, majd a nyári szünet után augusztus 29-től október 3-ig. Ezt követően a FEM3 társcsatornán ismételték december 5-től hetente két résszel.

Ammóniak

Az ammóniak vagy ámmóniták (héber: עַמּוֹן, arab: عمّون, görög: Αμμονιοι) ókori sémi nép volt a Közel-Keleten, a Jordán folyótól keletre, az Arnon (Mudzsib vádi) és Jabbok (Zarqa) folyók völgyei között.

Az izraelitákkal etnikai rokonságban álltak, előkerült feliratok alapján nyelvük hasonlított a héberhez. A Biblia szerint - hasonlóan a moábitákhoz - Lót (Ábrahám unokaöccse) egyik fiának leszármazottai voltak.Ugyanakkor a zsidókkal ellenséges viszonyban is voltak. Államuk a virágkorát a Kr. e. 13. század és a Kr. e. 8. század között élte. Az óperzsa és görög korban már kevés említés esik róluk. A Makkabeusok 1. könyve alapján a terület még a Kr. e. 2. századig nagyrészt különálló volt; a Kr. e. 1. században már a Nabateus Királyság része, majd utána valószínűleg teljesen beleolvadtak az arab törzsekbe.

Fővárosa Rabba (Rábbát-Ámmon) volt (későbbi, görög nevén Filadelfia, a mai Ammán, Jordánia fővárosa). Észak-déli irányban itt haladt át a Királyi út nevezetű kereskedelmi útvonal, amely Damaszkuszt kötötte össze az Akabai-öböllel.

Az ammóniak sokistenhívők voltak. Legfőbb isteneik Milkom és Molok; továbbá a szomszédos moábiták isteneit is tisztelték: Kámost és Malkámot.

A Szentírásban a Teremtés könyve Ábrahám unokatestvéréig, Lótig vezeti vissza az ammóniak eredetét. A nép ősatyja Ammón Lót fia volt, míg anyja Lót legkisebb lánya. Lót lánya a nővérével provokálta ki a vérfertőző kapcsolatot apjuk elkábításával és úgy született meg Ammón, illetve a testvér Moáb. Mivel a két nép ellensége volt a zsidóknak, ezért származásukat is eredendően egy bűnös cselekedetből származtatták.

Bibliai személyek listája

Ez a szócikk kizárólag a Wikipédián szócikkel rendelkező ó- és újszövetségi bibliai személyek listáját tartalmazza. A lista nem tartalmazza a Bibliában szereplő istenségeket (vagy természetfölötti lényeket), sem a fiktív, vagy a később kitalált, vagy a szövegből egyértelműen nem adatolható személyeket.

A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

Dávid

A Dávid héber eredetű férfinév, jelentése bizonytalan, esetleg kedvelt, szeretett, ill. apai részről testvér, esetleg uralkodó, más vélemény szerint egyesítő. Istenszerető jelentése is elterjedt. Ez utóbbi főleg Dávid zsidó királyhoz köthető.

Dávid háza

Dávid háza egy uralkodóház, amelyet alapítójáról, Dávid zsidó királyról neveztek el. Az Egységes Izraeli Királyság királyai közül csak Dávid és Salamon származtak ebből a házból, Saul és Isbóset nem, de a Júdai Királyság királyai Atália királynő kivételével Dávid leszármazottai, azaz Dávid házának tagjai voltak.

1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy Kr. e. 9. századból származó sztélé-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti „Dávid házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.

Egységes Izraeli Királyság

Az egységes Izraeli Királyság egy egykori királyság Izrael földjén. A történészek az állam fennállását kb. Kr. e. 1020 és Kr. e. 930 közé datálják, bár a pontos dátumokban nincsen egyetértés.

A Biblia szerint az egységes királyság előtt a zsidó törzsek konföderációban éltek a bíráknak nevezett ad hoc karizmatikus vezetők irányítása alatt. Kr. e. 1020 körül a környező népektől való erős fenyegetettség hatására a törzsek egyesültek, létrehozva az első Izraeli Királyságot. Sámuel a Benjámin törzséből származó Sault kente fel az első királlyá Kr. e. 1020 körül, de Dávid volt az, aki Kr. e. 1006 körül erős, egységes zsidó királyságot tudott létrehozni.

Dávid, Izrael második (vagy ha Isbósetet is számítjuk harmadik) királya tette 3000 éve Jeruzsálemet az ország fővárosává. Előtte Hebron volt a Dávid-féle Júdeai Királyság, Mahanaim pedig az Isbóset-féle Izraeli Királyság fővárosa, Saul uralkodása alatt pedig Gibeah volt az egységes Izrael központja.

Dávidnak sikerült valóban egyesítenie a zsidó törzseket, és felállítani egy királyi kormányzatot. Sikeres hadjáratokat vezetett Izrael ellenségei ellen, és legyőzte például a filiszteusokat, ezzel biztosítva az ország határait. Uralma alatt Izrael regionális hatalommá fejlődött. Dávid háza alatt az egységes Izraeli Királyság sikeresen fejlődött, és erősebb volt szomszédainál.

Dávid utóda, Salamon uralkodása a békés gyarapodás és a kulturális fejlődés időszaka volt. Számos építkezés volt, többek között ekkor épült az első templom Jeruzsálemben.

Salamon fia, Rehábeám Kr. e. 930-as trónra lépésével azonban az egységes Izrael két részre osztódott: az északi Izraeli Királyságra (Szikem, Peniél, Tirca, majd Szamária fővárossal) és a déli Júdai Királyságra (Jeruzsálem fővárossal). A nem zsidó területek nagy része elveszett.

Gáza

Gáza (arabul: غزة) (más néven: Gázaváros) a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetének legnagyobb települése és székhelye. Kikötőváros, Tel-Avivtól kb. 65 km-re délre. Lakossága 2012-ben 515 550 volt. Az emberek legnagyobb része a szunnita iszlám vallás követője.

Krónikák első és második könyve

A krónikák első és második könyve az Ószövetség egyik történeti könyve. Krónikák könyvének Szent Jeromos nevezte el. Héber elnevezése Dibré hajjamim, azaz napok történetei, évkönyv. A Szeptuaginta a kihagyott dolgok könyvének nevezte (Paraleipomenon), míg a Vulgata Libri Paralipomenon-nak.

Líra (hangszer)

A líra (lyra, lüra, néha lant; görög λύρα) ókori görög húros, pengetős hangszer, illetve többféle hasonló felépítésű hangszer gyűjtőfogalma. Jellemzője, hogy nagyjából egyenlő hosszúságú húrjai egy üreges hangszertesttől kiindulva az arra rögzített két szarvszerű nyúlványon keresztbe vetett rúdhoz csatlakoznak.

A líra a régi görögök legfontosabb, nagy becsben tartott hangszere volt a bronzkortól kezdve civilizációjuk végéig. Műkedvelő és hivatásos zenészek játszottak rajta, használták ének és tánc kíséretére, vallási ünnepek felvonulásain, zenei versenyeken, szórakoztatásként társas összejöveteleken, zeneoktatásra. A líra szó jelentheti a mitikus Hermész találmányának tekintett teknőcpáncél testű hangszerváltozatot, a khelüsz-lírát, de más hasonló felépítésű hangszert, a phorminxot, a kitharát vagy a barbitoszt is.

A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert, de a görögök közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz. Afrika területén ma is fellelhetők az antik lírára hasonlító népi hangszerek.

A középkortól kezdve több más, az antik lírához nem kapcsolható vonós, később forgatókaros, mechanikus hangszert is lírának neveztek.

Melkart

Melkart (héber מלכקרת) a föníciaiak egyik istensége. Neve funkciójából fakad: Milk-qart azt jelenti „a város királya”, a népek védelmezője és irányítója, „az Ég tüze”, a vadász. A név azonban még korábbi, akkád eredetű, eredetileg Milqartu és valószínűleg nem önálló istenség volt, hanem különböző városvédő istenek jelzője. Moloch (szintén mlk) párhuzamai miatt az egyiptomi Resef és a mezopotámiai Nergal istenekhez is hasonlítják, de Apollónnal is vannak hasonlóságok. Föníciában legnagyobb kultusza Türoszban volt, ahol az egész város egy ősi Melkart-templom köré szerveződött. Itt Asera, Gubla úrnője fiaként tisztelték. Karthagóban a Melkart-templom a fellegvár legmagasabb pontján állt.

Mind Melkart, mind Asera ugariti közvetítéssel jutott Föníciába. A név néha keveredik Baál nevével, mivel „a város királya” helyett néha „a város ura” (Milk-Baˁal) szerepel a feliratokban. Egyes esetekben kifejezetten Baált tisztelik Melkart néven, vagy Melkart a közvetítő Baál és a földi világ között. Melkartnak napisteni szerepköre is volt, éppúgy december 25-én ünnepelték újjászületését, mint a többi szoláris jellegű keleti isten, például Mithrász esetén.

A föníciai gyarmatvárosok sorozatos alapításával Melkart kultusza elterjedt a Földközi-tenger nyugati medencéjében. A punok településein több Melkart-templom ismert Karthagótól Gadeiráig. A görög korban e helyi Melkartok jó része Héraklésszel azonosult. A gadeirai Melkart-templom nyolc könyök magasságú (körülbelül 4 méter) ércoszlopait Héraklész oszlopaival is azonosítják, Türoszban teljes mértékben összeolvadt a két kultusz. Egy másik görög azonosítás Melikertészre mutat, akinek emlékére a hagyományok szerint az iszthmoszi játékokat alapították. Valószínűleg föníciai kereskedők versenyeztek Melkart tiszteletére és ebből lett a görög mítosz, ahol Melikertész a tengeri hajózás és kereskedelem védelmezője.

I. Hirám türoszi király idején (körülbelül az i. e. 10. század, de ez a dátum Dávid zsidó király datálásától függ) új templomot emeltek Melkartnak Türoszban, amit azonban Baál-Hadadnak dedikáltak. Ez a templomalapítás a város újjáalapítását, újjászervezését jelképezte. Ekkortól került Türosz panteonjának élére Melkart. Az asszír fennhatóság alatt i. e. 694-től egy Abd-Melkart nevű kormányzó állt a város élén. Nevek tekintetében a pun Hamilkar is említendő, amelynek jelentése Melkart szolgálója és például Hamilkar Barkasz viselte.

III. Alexandrosz makedón király Héraklész nevű fiának Melkart-Héraklész tiszteletére adta ezt a nevet.

Salamon zsidó király

Salamon (Jeruzsálem, i. e. 1000 körül – Jeruzsálem, i. e. 928 körül) Izrael harmadik és legismertebb királya, kb. i. e. 970-től haláláig uralkodott.

Szentté, boldoggá avatott uralkodók listája

Egyes – keresztény országokban – a történelem folyamán egyes uralkodókat haláluk után egyházilag kanonizáltak, vagy egyszerűen szentként (boldogként) kezdtek el tisztelni. Az alábbi lista őket tartalmazza. Megjegyzendő, hogy szentségi tisztelet nem mindig az adott személy egész uralkodásának idejére, hanem sokszor az illető vértanu halálára volt tekintettel – valamint, hogy egy-egy uralkodó tisztelete nem csak hogy nem mindig terjedt át a kereszténység különböző felekezetein, hanem némelykor az adott egyházon belül is csak egy bizonyos (földrajzi) területre korlátozódott.

Jelmagyarázat:

= valódi uralkodók (királyok, [nagy]fejedelmek, cárok) jelölése.

Egyházak, melyben tisztelik az adott szentet: O = Ortodox kereszténység, K = Római katolikus egyház, S = Szír ortodox egyház, Ö = Örmény apostoli ortodox egyház, E = Etióp ortodox egyház.

Σ = (orosz) uralkodók esetén a különböző fejedelemségek élén összesen töltött idő.

~ = körülbelül.

Ma már nem létező kisebb államalakulatok esetén a megjegyzés rovatban található, hogy az adott állam melyik nagy történelmi vagy mai ország területén létezett.

A listában joggal szerepelhetnének a Pápai állam (754-ben jött létre, és 1870-ben szűnt meg) fennállása alatt élt szent (vagy boldog) pápák, mivel ők világi uralkodóknak is számítottak saját korukban. Őket a Pápák listája lapon lehet megtalálni.

Zsidó királyok
Star of David
Az Ószövetség története

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.