Dán (Biblia)

Dán (héberül: דָּן, jelentése: bíró) bibliai személy, Jákob és annak ágyasa, Bilha fia. Izráel 12 törzse egyikének ősatyja.

Jákob felesége, Ráhel sok éven át hiába próbált teherbe esni, s attól való félelmében, hogy gyermektelen marad, szolgálólányát kínálta fel férjének, hogy tőle szülessen gyermeke. Amikor világra jött Dán, Ráhel hálát adott Istennek: Ítélt felőlem az Isten, és meg is hallgatta szavamat, és adott énnékem fiat: azért nevezé nevét Dánnak[1]

Dán
Dã

Született kb. Kr. e. 18. század
Szülei Jákob, Bilha

Dán törzse

Mózes 4. könyvében Dán utódai a 2. legnagyobb törzsként jelennek meg Júda után, szám szerint: 62 700 fő.[2]

Az izraeliták kánaáni honfoglalása után Dán törzse a tengerpart közelében, a mai Tel-Aviv környező régiójában kapott örökséget. Nem nagy terület volt ez, de annál termékenyebb. Ezzel egyben az izraeliták legerősebb ellenségével, a filiszteusokkal kerültek szomszédságba.

Ebben az időben itt feküdt Jaffa, a kikötőváros. Sokan itt aztán hajóépítésből és hajózásból éltek. Debóra éneke is említi a törzs férfiainak elmaradását az izraelita harcoktól: "Hát Dán miért időzik hajóinál?" [3] Dán utódainak jellegzetességei lettek a tengeri hajóutak, ami szokatlan volt az izraelita törzsekre nézve. A szó, hogy Dan és a belőle eredő más szavak aztán elszórva az egész Földközi-tenger térségében megjelentek.[4] John Cox Gawler történész szerint a dániták egész a Brit-szigetekig eljutottak,[5] illetve Thomas Moore szerint még azon túl is.[6]

Dán törzséből származott az erejéről híressé vált Sámson is.

Később Dán törzse (vagy annak egy bizonyos része) a távoli északra került. Kémeket küldtek ki a Kineret-tótól északra fekvő Jordán forrásvidékére, majd 600 fegyveres ember odamasírozott és elfoglalták Lajis (Lais) városát a szidóniaktól. Ezt a meghódított települést aztán átkeresztelték Dánra és a törzs központja lett.[7]

A zsidó írók a továbbiakban gyakran említették Izráelt a következő kifejezéssel: Dántól Beérsebáig ( a legészakibbtól a legdélebbi izraelita településig), amely mintegy 230 km távnak felelt meg.

Amikor az asszírok meghódították az Izraeli Királyságot (Kr. e. 8. század), Dán törzse további sorsának is nyoma veszett.

Jelenések könyve

Az újszövetségi Jelenések könyve 7. részében ott vannak Izrael törzseiből az elpecsételtek. Érdekes módon Dán törzse nincs a fölsorolásban, helyette József és Manassze (Manassé) van említve.

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. Mózes I. 30,6
  2. Móz IV. 1, 39
  3. Bírák 5,17
  4. Mediterranean archaeology, Volume 16. University of Sydney. Dept. of Archaeology. 2003. p. 117
  5. J. C. Gawler, Dan Pioneer of Israel, 30-31. pages
  6. History of Ireland I., 59. page
  7. Bírák 18, 1-31

Források

  • Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi Kiadó
  • R. P. Nettelhorst: A Biblia 100 alakja, 2008

További információk

A svéd nyelv története

A 9. század folyamán megkezdődött az óészaki nyelv kettéválása egy keleti (a későbbi svéd és dán területeken), és egy nyugati ágra (a későbbi norvég, izlandi és feröeri területeken). A 12. század folyamán megkezdődött a svéd és a dán nyelv elválása egymástól. A 13. századra fejlődött ki az ósvéd és az ódán. Mindkét nyelv a középalnémet nyelv jelentős hatása alá került a középkor folyamán. Fontos kiegészítés, hogy a nyelv fejlődési fázisai sem térben, sem időben nem határolhatók egyértelműen körül, a felhasznált terminológia mégis általánosan elfogadott a legtöbb nyelvész által.

Izráel 12 törzse
1695 Eretz Israel map in Amsterdam Haggada by Abraham Bar-Jacob

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.