Cipzár

A cipzár – hivatalos nevén húzózár vagy villámzár a Magyar értelmező kéziszótár[1] szerint – mindennapos termékeken gyakran alkalmazott záró kellék. Az angol „zipper” elnevezés, amiből a „cipzár” szó is származik, a Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete.

Cipzárakat különféle anyagokból, kivitelben, méretben és színben készítenek, mert igen sokféle területen alkalmazzák. A mai cipzár feltalálójának Whitcomb L. Judson amerikai mérnököt lehet tekinteni, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát. Az első, sorozatgyártásban előállított termék 1905-ben jelent meg. Ezt tökéletesítette a svéd származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő mérnök, Gideon Sundbäck, aki megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit, létrehozva ezzel a mai cipzárat.

Cerniera lampo chiude
A cipzár működése záráskor
Cerniera lampo apre
A cipzár működése nyitáskor

Története

Judson improved shoe fastening 1893
A mai cipzár elődje, a "gyors kampós zár", Whitcomb L. Judson találmánya.
001 Sundback zipper 1917 patent
A cipzár rajza Sundback szabadalmi leírásában

Bár Elias Howe, a hajókás varrógép feltalálója is szabadalmaztatott 1851-ben egy zárószerkezetet, amely a mai cipzár elvét idézi, ő inkább a varrógép népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt, ezért ez a találmánya feledésbe merült. A mai cipzár elődjének tartott eszköz, a „gyors kampós zár” feltalálója Whitcomb L. Judson amerikai mérnök, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát, eredetileg az addig gombolható férficsizmák zárószerkezeteként, ami el is terjedt a piacon. Az akkori megoldás nehezen volt kezelhető, a kampók és hurkok egymásba akasztását külön nyitóval kellett elvégezni. Az első, sorozatgyártásban előállított ilyen jellegű záróelem, a „Judson C-curity Fastener”[Jegyzet 1] elnevezésű termék 1905-ben jelent meg. Ezt tökéletesítette a svéd származású, Amerikai Egyesült Államokban élő mérnök Gideon Sundbäck, aki megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit, létrehozva ezzel a mai cipzárat. Találmányára, a „nyitható rögzítő szerkezetre” 1913-ban kapott szabadalmat az Amerikai Egyesült Államokban. Európára érvényes szabadalmat a húzózárra 1923-ban a svájci Martin Othmar kapott, aki riri (Rippe und Rille, ami a németben a domború és homorú szópár megfelelője, utalva a két forma egymásba illeszkedésére a cipzárban) néven kezdte gyártani és forgalmazni a terméket.[2][3][Jegyzet 2]

A „zipper” elnevezés (amiből a „cipzár” szó is származik) a Goodrich cégtől ered, amely ezt a fajta zárat gumicsizmáin alkalmazta. (Az angol zip szó egyik jelentése: gyorsaság, lendület, ebből egyértelműen következik a hazai villámzár elnevezés eredete. De az is lehet, hogy hangutánzó szónak szánták.[4])

Az igazi első nagy sikert az Amerikai Egyesült Államok hadseregének hatalmas megrendelése jelentette, amikor az első világháború idején a katonák ruházatát és egyes felszerelési tárgyait ilyen záródással látták el.[5][6] Célszerűségénél fogva azonban a cipzár a polgári életben is igen hamar nagy népszerűségre tett szert. Az 1930-as években Elsa Schiaparelli (1890–1973) az haute couture-be is bevezette és gyerekruhákon is használták, 1937-ben pedig – az igazi nagy siker jeleként – alkalmazni kezdték a férfinadrágokon.[7]

A műanyagok használatának előretörésével a korábban fémből készült záróelemek mellett létrejöttek a műanyag fröccsöntött fogazatú, majd a spirálcipzárak is. Ezt követték a ma legkorszerűbb, szalagszövéssel kombinált előállítású spirálcipzárak. Emellett a kocsik (nyitók) fejlesztése sem maradt el.

Cipzárakat szerte a világon nagyon sok cég nagyon sokféle változatban gyárt, de vannak közöttük olyanok, amelyek „márkásaknak” számítanak, mint pl. Ideal, NEO, Olympic Zippers, Opti, RiRi, SBS, TALON, YKK stb. termékei. Magyarországi cipzárgyártó pl. az IF-HA Kft., a Concordia Kft., valamint az R-International Kft., amely az 1932-ben alapított Elzett Művek utódcége.

Felépítés és működésmód

Az eredeti cipzár elve szerint a két szövetcsík szembenéző peremén sorakozó, eltoltan elhelyezkedő fémfogak egyik felén kis kiemelkedés, a másikon ennek megfelelő bemélyedés található. Összekapcsolódáskor ezek segítségével jön létre az illeszkedés. Záráskor a két zárláncsor szögben lép be a kocsiba, így történik a fogak kapcsolódása; nyitáskor fordított művelet játszódik le.

A cipzár főbb részei, jellegzetes kiviteli formái

Reissverschluss Teile 2 fcm
A cipzár alkotórészei. - 1: Felső szalagvég, 2: a zárlánc kezdő szeme, 3: kocsi (nyitó), 4: fogó, 5: szalag, 6: a zárlánc (fogazat ill. spirál) szélessége, 7: bonthatatlan (zárt) cipzár végszeme, 8: alsó szalagvég, 9: szalagszélesség, 10: bontható cipzár beilleszthető végszeme, 11: bontható cipzár befogadó végszeme, 12: a szalagvég megerősítése.

A cipzár fő elemei a következők:

  • a textilszalagok, amelyek a zárláncot hordozzák és amelyeknél fogva a szerkezet felvarrható. Anyaguk rendszerint pamut, poliészter vagy poliamid;
  • a zárlánc, amely állhat a fém- vagy műanyag fogak sorából, vagy készülhet műanyag (leggyakrabban poliészter- vagy poliamid-) huzalból alkotott spirálból;[Jegyzet 3]
  • a fémből vagy műanyagból készült kezdő- ill. végszem; a kezdőszem egyes kiviteleknél (az ún. bontható cipzárnál) két részből áll, amelyek egymással összekapcsolhatók ill. egymástól elválaszthatók;
  • a kocsi, vagy más néven: nyitó, amely a kialakított kényszerpályával a zárást és nyitást végzi. Mozgatását fogó könnyíti meg.

A szalag, a zárlánc és a kocsi a cipzárak minden fajtájánál mindig megtalálható, a kezdő ill. végszem a funkciótól, felhasználástól függően változhat. Végtelen kivitelnél például nincs kezdő ill. végszem; egyes bútorokon, matracok burkolásán alkalmazott cipzárakon a kocsi akár fölösleges is lehet, mert egyszer kell a borítást lezárni, újbóli nyitására nincs szükség. Ágyneműhuzatoknál a fogó nélküli kocsival ellátott cipzárt bevarrás után reteszvarrattal zárják le, ez helyettesíti a kezdő- és végszemet. Vannak két kocsival ellátott cipzárak is, ezeknél a különböző helyzetben elhelyezett kocsik a mindkét oldalról történő nyitást és zárást teszik lehetővé. A csak zárt típust főleg nadrágokhoz, ruhákhoz, kisebb bőrárukhoz, piperetáskákhoz, cipőkhöz, csizmákhoz ajánlják. A bontható cipzár fő felhasználási területe a sport- és farmerruházat, a sátrak, hálózsákok, bőrdíszműáruk, védőhuzatok.

A cipzárak a gyártási adottságok folytán 5 cm-nél általában nem lehetnek rövidebbek, műanyag fröccsöntött változatnál a gyártható legrövidebb hossz 12 cm.

A fogazatok fajtái

Zippers
Fémfogazatú, műanyag fogazatú és spirálzárláncú cipzár

A fémszalagból kivágott fogakat, amelyeken kiemelkedő és bemélyedő rész biztosítja a záródást, egyenlő távolságokban rögzítik a textilszalagra. A felhasznált fém lehet alumíniumötvözet, sárgaréz (esetleg antikolva[Jegyzet 4] vagy fekete oxidált bevonattal ellátva) vagy alpakka (ezt ellenállóbb és jobb futású cipzárak esetében használják). Használnak erre a célra nikkelt is, de erről megállapították, hogy az arra érzékenyeknél bőrallergiát okoz, ezért lehetőleg kerülendő. Fémfogazatú cipzárt elsősorban nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett helyeken használnak.

Elterjedtek a fröccsöntött műanyag fogazatú cipzárak is. Itt a fogak kialakítása eltér a fémből készült fogakétól: olyan fejjel rendelkeznek, amely az ellenoldali fogazat fogközeibe illeszkedik. A textilszalag poliészterből, a fogazat többnyire polietilénből vagy más műanyagból készül. A fogak a fröccsöntés során közvetlenül a textilszalagon szilárdulva megkötődnek. Ellentétben a fémfogazatú cipzárral, itt a fogakat a legkülönfélébb színekben lehet előállítani, amelyek megegyezhetnek a szalag színével, de el is térhetnek attól – ahogy a divat kívánja.

Az összetartozó két szalag szemben levő oldalaira erősített, műanyag huzalból készült spirálok záródáskor egymásba illeszkednek. A két spirál ellentétes menetemelkedésű, hogy jól össze tudjanak kapaszkodni. A spirálokat, amelyekbe esetleg előzőleg egy erősítő zsinórt fűznek be, a szalagra korábban rávarrták, a legkorszerűbb típusoknál azonban már a szalag szövése során egy műveletben építik be a szintén poliészter- vagy esetleg poliamidszalagokba. A műanyag huzalt a szalagszövőgépbe történő bevezetés előtt hő hatása alatt enyhén ellapítják, az így eltorzított spirálrész kissé kitüremkedő alakzata teszi lehetővé a zárást. Ebből a fajtából készül végtelen változat is, amit a feldolgozó a mindenkori szükséglet szerinti hosszra vágva használhat fel. A spirálzárlánc előnyös tulajdonsága, hogy nagyon hajlékony.

A kocsik (nyitók) típusai

A kocsi a belsejében kialakított Y alakú pályájával végzi el a két szembe fordított fogazat ill. a két spirál meneteinek összekapcsolását, a fogak ill. spirálmenetek szétválasztásával pedig a nyitást. A kocsiknak kialakításuk szerint háromféle típusa van:

  • a laza kocsi szabadon fut a zárláncon, így mozgása nem korlátozott, helyzete a mozgatástól függően változik;
  • a „tűs” kivitelnél a fogón kialakított kiemelkedés („tű”) végzi a kocsi rögzítését: ha a fogót a zárlánc síkjába fektetjük, ez a kiemelkedés beakad a fogak közé és megakadályozza a kocsi elmozdulását (hátránya azonban, hogy elhasználódásra hajlamos és ha elkopott, nem tölti be ezt a feladatát);
  • az „automata” kocsi a legkorszerűbb, a beépített rugós reteszelő elem a kocsit az adott helyzetében biztonságosan rögzíti.

A fémfogazatú cipzáraknál az oldalak összehúzása után kerül a kocsi a zárláncra, ezután zárják le a végeket. A spirálcipzáraknál a végtelen állapotban történő színezést követően történik a méretre vágás, a kocsi felhelyezése, a végek lezárása. A fröccsöntött műanyag fogazatú cipzáraknál a méretre vágás után kerül a kocsi a zárláncra.

A fogóknak különböző kialakítását fejlesztették ki abból a szempontból is, hogy a kocsi minél könnyebben legyen mozgatható különféle alkalmazások esetén. Így például készül olyan kocsi, amelyen két fogó is van, az egyik kívül, a másik belül, vagy olyan, amelyen a fogó egy U alakú pályán a külső oldalról áthúzható a belsőre – mindkét megoldás előnyös pl. hálózsákokon, amelyeket így könnyebb belülről is zárni. Készülnek hosszított fogók, hogy megkönnyítsék a megfogásukat akár kesztyűs kézzel is.

A cipzárak színezése, kikészítése

A különböző technikákkal előállított cipzárak színének általában egyeznie kell annak a terméknek a színével, amelybe bevarrják. Mivel összetett termékről van szó, nem mindig egyszerű feladat, hogy az alkotóelemek egyforma színűek legyenek.

A spirál típus színezése egyszerűbb, mert azt „végtelen” hosszú, kész állapotú szalagban lehet elvégezni. A szalagokat lazán perforált falú tárcsás hengerekre csévélik, és így helyezik el a színezőgépben. A zárt rendszerű, túlnyomáson működő (HT) berendezésben, 100 °C feletti hőmérsékleten történik meg a szalag és a spirált kialakító monofil színezése. A színezett szalagokat öblítést követően dobszárítón szárítják.

A műanyag fröccsöntött fogazatú típus esetén nehezebb a színes termék kialakítása. A szövött szalagot külön műveletben előre megszínezik. A műanyag fogak anyagát granulátum alakban színezik, az optimális keverésű színes masszából fröccsöntik rá az előzőleg színezett és méretre vágott textilszalagra.

A fémfogazatú változatnál is előre színezik a szalagot, ezután a hosszméretnek megfelelően rányomják rá a fogakat.

A színes kocsikat illetve fogókat szerelés után dobban, beégetéssel történő festéssel állítják elő.

A szalagokat egyes felhasználási céloknak megfelelően különböző, pl. vízlepergetést vagy lángolást gátló kikészítéssel is elláthatják. Vinilbevonattal készítenek vízzáró cipzárakat is.[8]

A cipzár műszaki adatai

A cipzárak műszaki adatai a következőkre terjednek ki:[9]

  • a cipzár fajtája,
  • a textilszalag anyaga,
  • a zárlánc (a fogak ill. a spirál) anyaga,
  • a zárlánc szélessége,
  • a textilszalag szélessége,
  • a zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága, ami a fogak egymásba kapaszkodásának erejére, ill. a fogak vagy a spirál rögzítésének erősségére utal,
  • a kezdőszem keresztirányú szakítószilárdsága (azaz az, hogy a cipzár keresztirányú igénybevételekor a kezdőszem mekkora terhelést bír el kiszakadás nélkül),
  • a végszemek hosszirányú szakítószilárdsága,
  • a bontórész keresztirányú szakítószilárdsága (azaz az, hogy a cipzár keresztirányú igénybevételekor a bontórész mekkora terhelést bír el kiszakadás nélkül).

Mindezek vizsgálatára hazánkban az MSZ 8813-1 szabvány előírásait alkalmazzák.

A cipzárak igen széles méretválasztékban készülnek. A leggyakrabban alkalmazott típusoknál – a típustól és a mérettől függően – a textilszalag szélessége 11–21 mm, a zárláncé 4–9 mm. A zárt cipzár keresztirányú szakítószilárdsága 250–800 N. A kezdőszem keresztirányú szakítószilárdsága a 250–800 N, a végszemek hosszirányú szakítószilárdsága az 50–150 N, a bontórész keresztirányú szakítószilárdsága a 80–180 N tartományban van.

Külföldi gyártású cipzáraknál a méretet sokszor egyszerű számokkal (1, 2, 3 stb.) jelölik, de az ezekhez a számokhoz rendelt műszaki adatok gyártónként különbözhetnek. (Van például olyan gyártó, amelyik pl. 40-nel jelöli a 4 mm-es, 60-nal a 6 mm-es stb. zárlánccal készült cipzárt.) Mindenesetre minél nagyobb ez a szám, annál erősebb cipzárról van szó.

Fogazat nélküli húzózár

Reissverschluss 2 fcm
Fogazat nélküli húzózár

Újabban készítenek olyan, cipzárhoz hasonló húzózárat, amelyen nincs fogazat. Ezt két egymásba illeszkedő (kidomborodó ill. bemélyedő) rugalmas műanyag léc alkotja, amelyeket egy megfelelően kialakított kocsi tud egymásba préselni ill. ellenkező irányú mozgásával szétválasztani. Gyakran alkalmazzák ezt csomagoló tasakokon vagy vízzáró ruházatokon (pl. esőköpenyeken).

Felhasználási területek

A 12 mm széles szalagon elhelyezett 4 mm széles zárláncú cipzárt sportruházathoz, nadrágokhoz, szoknyákhoz ajánlják, ill. minden olyan területen, ahol a nagy szilárdság és az esztétikailag kis méret előnyös. A 14 mm széles szalagon elhelyezett 6 mm-es zárláncú cipzár sí- és egyéb sportruházathoz, bőrruhákhoz, bőröndökhöz, cipőkhöz, sátrakhoz előnyös. A 8 mm-es zárlánc 17 mm-es textilszalagon különlegesen nagy igénybevételű területeken, sportcikkek, bőrdíszműáruk, bőröndök és különböző tokok, katonai termékek stb. esetében használható.

Ruházati termékeken valamennyi cipzártípus alkalmazható, természetesen a ruhadarab adottságaitól és a divattól függően. A műanyag zárláncú változatok előnyösen használhatók szabadtéri felszereléseken és sportruházati cikkeken (pl. sátrakon, táskákon, dzsekiken stb.), mert jól bírják az időjárás viszontagságait, továbbá – kihasználva vegyszerálló tulajdonságaikat – olyan munkahelyeken, ahol vegyszerekkel kerülhetnek érintkezésbe. Az erős koptató hatásnak kitett helyeken (pl. farmernadrágokon) a fémcipzárak terjedtek el. Alsóruházati cikkeken fémfogazatú cipzár használata nem célszerű.

Nagyon fontos, hogy a cipzár minél hosszabb ideig megtartsa eredeti tulajdonságait, ezek között pl. a színét. Ezért lényeges minőségi követelmény a jó színtartóság mosással, vegytisztítással, dörzsöléssel, esetleg fénnyel szemben. A ruházati cikkeken és lakástextíliákon alkalmazott cipzáraknak lehetőleg meg kell felelniük az OEKO-TEX[Jegyzet 5] szigorú követelményeinek.

A cipzár ápolása és javítása

  • Ha a kocsi nehezen mozog a cipzáron, a fogakat szappannal, viasszal vagy puha grafitceruzával kell bedörzsölni, ez síkosabbá teszi a felületüket. Ez különösen a fémfogazatú cipzáraknál hatásos módszer. A műanyag fogazatú és a spirál cipzárnál szilikonnal való bepermetezés segíthet.
  • Az időjárás viszontagságainak kitett (csizmán, sátoron stb. alkalmazott) cipzárakat rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott szennyeződésektől, mert ezek akadályozzák a működését és erősen koptatják a fogakat és a kocsit. Tisztítás után célszerű a cipzárat szilikonoldattal bepermetezni, hogy könnyebb legyen a működése, és ez egyúttal a vízzáróságát is javítja.
  • Mosás előtt célszerű a cipzárt felhúzni (zárni), nehogy a fémfogazatú cipzár megrongálja a többi ruhát. A műanyag cipzár forró vízben deformálódhat és használhatatlanná válhat, ha nyitott állapotban mossák.
  • Ha a cipzár a kocsi fölött szétnyílik, ez nem jelenti azt, hogy használhatatlanná vált. Gyakran segít, ha ilyenkor a kocsit teljesen a cipzár végéhez húzzuk, mintha zárni akarnánk, majd kézzel kapcsoljuk össze a fogakat egészen a másik végéig. Ehhez a szalagokat meg kell hajlítani és egyenként összeilleszteni a fogakat.
  • Ha a kocsi túlságosan elkopott és ezért nem működik rendesen, segíthet, ha az alsó és felső részét kissé összenyomjuk, de vigyázni kell arra, hogy ne szoruljon.

Jegyzetek

  1. Itt a C-curity a „security”, azaz biztonság szó sajátos angolos – vagy inkább amerikaias – rövidítése.
  2. A svájci posta egy alkalommal, amikor svájci tervezésű termékeket bemutató bélyegsorozatot adott ki, az 50 rappenes bélyegen a „riri” cipzár képét szerepeltette.
  3. Minthogy a spirál alapanyaga műanyag huzal, a kereskedelmi forgalomban ezeket a cipzárakat néha „nylon-cipzár” néven említik, függetlenül attól, hogy valójában milyen műanyagból készülnek.
  4. Az antikolás vegyi eljárás, amellyel az anyag felületét olyanná teszik, mintha a tárgy régi, kopott volna.
  5. Az OEKO-TEX textíliákra használt, nemzetközi szabványok szerint elvégzett szigorú vizsgálatok alapján engedélyezett megkülönböztető jegy, amely arra utal, hogy a termék nem tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat.

Források

  1. Juhász J., Szőke I., Ó. Nagy G., Kovalovszky M.. Magyar értelmező kéziszótár, 3. kiadás, Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1588-1
  2. A riri cég honlapja (angol nyelven). [2010. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  3. The History of the Zipper (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  4. Merriam-Webster's Collegiate Dictionary, 10th edition, Bertelsmann Lexikon Verlag (1994)
  5. Quizfragen zum Thema "Reißverschluss" (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  6. Who invented the zipper? (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. április 24.)
  7. Mi ez? YKK (magyar nyelven). cotcot.hu, 2009. március 17. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  8. Kutasi Csaba: A húzózárak miatti reklamációk (magyar nyelven). akontroll.hu, 2011. május 9. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  9. Magyar gyártmányú cipzárak adatai. Concordia. (Hozzáférés: 2011. július 20.)

További információk

1,3-diaminopropán

Az 1,3-diaminopropán, más néven trimetilén-diamin egyszerű diamin, képlete (CH2)3(NH2)2. Színtelen, halszagú folyadék, vízben és számos poláris szerves oldószerben oldódik. Izomerje az 1,2-diaminopropán. Mindkét vegyület heterociklusok szintézisének építőköveként szolgál, ezeket aztán például textilkikészítéshez vagy koordinációs komplexekben használják. Akrilnitril aminálásával, majd a kapott aminopropionitril hidrogénezésével állítják elő.Káliumsóját az alkin cipzár (belső alkinből terminális alkint előállító) reakcióban használták.Felhasználják továbbá a piroxantron és lozoxantron szintézisében.

1880

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek

Évek: 1875 – 1876 – 1877 – 1878 – 1879 – 1880 – 1881 – 1882 – 1883 – 1884 – 1885

1880 a tudományban

Ez a szócikk az év tudományos vagy azzal kapcsolatos eseményeit mutatja be.

Az 1880. év a tudományban és a technikában.

1954

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek

Évek: 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956 – 1957 – 1958 – 1959

1954 a tudományban

Az 1954. év a tudományban és a technikában.

Ez a szócikk az év tudományos vagy azzal kapcsolatos eseményeit mutatja be.

Fonal

A fonal vékony szálakból álló vékony, a vastagságához képest igen hosszú képződmény.

A fonalakat rendkívül sok helyen használják. Mindenekelőtt fonalból készül a textilanyagok legtöbbje, de használják - a cérna mellett - varrásra is, ezenkívül felhasználják a cérnagyártásra, kábelszigetelésre, kompozitok erősítésére, sebvarrásra stb. is.

Gideon Sundbäck

Gideon Sundbäck (Jönköping, Svédország, 1880. április 24. – Meadville, Pennsylvania, 1954. június 21.) svéd-amerikai mérnök, aki Whitcomb L. Judson cipzárját fejlesztette és tökéletesítette az által, hogy megalkotta a nyitást és zárást végrehajtó kocsit.

Gyűszű

A gyűszű egy kis védő kupak a nagyujj vagy egy másik ujj számára. Általában varráshoz használják. Arra használják a gyűszűt, hogy segítségével kemény anyagon vagy bőrön átdugjanak egy kézi varrótűt.

Június 21.

Június 21. az év 172. (szökőévben 173.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 193 nap van hátra.

Névnapok: Alajos,Leila, Albán, Alojzia, Alóma, Demetria, Fillisz, Kloé, Lejla, Léla, Lujza, Olga, Radomér, Ralf

Körforgalom

A körforgalom olyan forgalomszervezési megoldás, amit főleg nagy forgalmú, vagy veszélyes kereszteződésekben alakítanak ki. Előnye, hogy lelassítás nélkül nehezen lehet áthaladni rajta, illetve csak egy irányba kell figyelni a behajtásnál.

Olló

Az olló vágó-, pontosabban nyírószerszám. Két élesre fent acéllemezből áll, oldalanként egy fogóval, amiket szemnek nevezünk. Ezek egy forgatható tengelyen helyezkednek el, és szorosan egymáshoz simulva mozgathatók, így az éleik közé eső tárgyat kettészelik. Bizonyos típusú ollóknál (pl. gyapjúnyíró olló és bizonyos lemezollók) a nyírópofák nem tengelyen fordulva mozognak, és nincs szemük sem. Működésének lényege, hogy a kettévágandó tárgyra közel azonos, de nem megegyező hatásvonal mentén egymással ellentétes irányú erő hat a nyírópofák által. Ezáltal nyírófeszültség (σ) keletkezik, melynek következtében az anyag kettéválik. Ha a hatásvonal megegyezik, nem nyíró-, hanem vágófeszültség (τ) keletkezik: ezt vágásnak nevezzük (ilyen elven működik pl. a harapófogó).

Céljai szerint az ollók nagysága, alakja és elnevezése is változik, van papírvágó, gyapjúnyíró, posztóvágó, szabó-, ólomvágó, kertész-, sebész-, drótvágó stb. olló. A közönséges ollók készítése a késipar egyik ága, de a kis, olcsó ollókat nem kovácsolják, hanem öntik, vagy acélbádogból vágják ki.

Spárga (kötözőeszköz)

A spárga (madzag vagy zsineg) egy vagy több vékony rostból vagy fonalból sodort kötözőeszköz. Az egyes szálak, a kötéllel ellentétben, általában nincsenek maguk is több rostból vagy fonalból sodorva. A spárga készítésénél felhasznált természetes anyagok: kender, szizál, raffia, juta, kókuszrostok. Manapság műanyagból is készül.

A szó olasz eredetű, az alapszó: spago. A szó átvételekor még a magyar megfelelő is „spágó” volt, de tréfálkozva még ma is mondjuk: „spagóca”. Ez a szó kapcsolódott össze később a „spárga” nevű növény nevével – talán azt hitték, ennek rostjaiból készült. Az eredeti spago szó kicsinyítőképzős spagetto alakja egy másik szóval is megajándékozta nyelvünket: ebből lett a „spagetti” tészta neve.

Stoppolófa

A stoppolófa egy kis, kézileg készített háztartási eszköz amelyet fából csinálnak. Legtöbbször varrás során használják, alátámasztják avagy kifeszítik rá a megfoltozandó, stoppolandó anyagrészt.

Szalag

A szalag egy hosszú, keskeny, vékony textilszövetből, műanyagból, papírból vagy más hajlékony anyagból, sőt esetleg fémből készült tárgy.

A textilszalagokat szövésmintájuk szerint ripsz-, taft-, esetleg danubiaszalagnak hívjuk.

Ezeket szalagszövő gépen készítik (pl. Frick-Müller, Mageba stb.), de egyes fajtái horgológépen (pl. Frick-Müller, Comez stb.) is előállíthatók.

Egyes szalagok díszítő jellegű csomagolásra használt kötözőeszközök, hogy még ünnepélyesebbé tegyék az átadandó csomagot.

Kitűzőként is gyakran használatos, olykor kokárda formában.

Kitüntetések sokszor viselik formájukban és nevükben a szalag megnevezést, így például az Egyesült Államok fegyveres erőinek kitüntetései között számos szalag van.

A szalag a csík részeként a heraldikában is szerepet játszik, heraldikai fogalom a balharánt-szalag is.

Their Satanic Majesties Request

A Their Satanic Majesties Request a The Rolling Stones együttes hatodik stúdióalbuma (és egyetlen pszichedelikus albuma), amely 1967. december 8-án jelent meg. A cím a brit útlevelekben található „Her Britannic Majesty requests and requires… – Őfelsége kéri és követeli…” kezdetű szöveg paródiája.

Az album felvétele a Between the Buttons megjelenése után szinte rögtön elkezdődött, de a bírósági tárgyalások és börtönbüntetések miatt sokáig húzódott. Ez volt a zenekar első albuma, mely minden országban ugyanazokkal a dalokkal jelnt meg.

A Their Satanic Majesties Request fogadtatása nem volt kedvező, sokan a Beatles Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumának lemásolására tett ügyetlen kísérletnek tartják. Az eladások eleinte biztatóan alakultak (UK #3; US #2), de aztán hirtelen csökkenni kezdtek. A közönség reakciója, valamint Jagger és Richards elutasító magatartása a flower power mozgalommal szemben fordulópontot jelentett; a Stones 1968-ban visszatért a blueshoz, amivel annak idején népszerűek lettek.

Visszatekintve az album egy különleges, kreatív műve a zenekarnak. Fontos szerepet kap benne Brian Jones zenei kísérletezése és eklekticizmusa, valamint John Paul Jones hangszerelő (a Led Zeppelin későbbi basszusgitárosa) közreműködése. Az album egy szabadabb stílusnak engedhetett volna teret, de ezt feladták a biztosabb bluesos és countrys hangzásért. A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Bandhez hasonlóan a Their Satanic Majesties Request is a kor pszichedelikus hangulatát tükrözi, ám a Beatles albumával szemben kudarcnak tartották, bár az évek során a kritikusok is meglágyultak (például Robert Christgau B+ kritikája). Az albumot különösen sokra tartja a The Brian Jonestown Massacre nevű zenekar, mely 1995-ös albumát Their Satanic Majesties' Second Request címmel jelentette meg.

Az első példányok borítóján egy háromdimenziós kép volt látható a zenekarról, amit a későbbi kiadásokon egy hagyományos fotó váltott fel. A másik három album, mely különleges borítóval jelent meg: az 1971-es Sticky Fingers (valódi cipzár a borítón), az 1978-as Some Girls (kivágható arcok) és az 1983-as Undercover (matricák).

A KISS 1979-es, Dynasty című albumán feldolgozta a "2000 Man" című dalt. Ez a változat hosszabb az eredetinél, majdnem 5 perces.

Tűbefűző

A tűbefűző egy kis segédeszköz, amely elősegíti a cérna befűzését a tű fejébe. Manapság a tűbefűzők között a legnépszerűbb dizájn a viktoriánus megjelenésmód, ami egy királynőt ábrázoló bádoglapocskát tartalmaz, és egy gyémántformájú acél drótot foglal magába, amibe a cérnát kell helyezni.

Varrás

A varrás a legősibb kézműves szakmák egyike. Noha napjainkban a ruhakészítés ipari méreteket öltött, és gépesített módon zajlik, még mindig akadnak varrónők és szabók, akik személyre szabott öltözékeket készítenek, de ha valaki szert tesz egy varrógépre és elég kreatív, akár otthon is nekiláthat magának vagy családtagjainak varrni.

Április 24.

Április 24. az év 114. (szökőévben 115.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 251 nap van hátra.

Névnapok: György, Baján, Bebóra, Becse, Boján, Bojána, Bojta, Bojtorján, Bonifác, Bónis, Csaba, Csobád, Debóra, Egbert, Egberta, Egmont, Egon, Fidél, Fidélia, Gaszton, Gyöngyvirág, Györe, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Honóriusz, Hunor, Hümér, Kardos, Kászon, Melióra, Melissza, Melitta, Nefelejcs, Sába, Sebő, Simon, Sion, Vajta, Vata

Ár (szerszám)

Az ár a felhasználandó anyag minőségének függvényében lehet: gömbölyű, négyszögletes vagy háromszög-keresztmetszetű, egyenes vagy hajlított acélszerszám, amelyet bőr, műbőr, műanyagok, fa átlyukasztására használnak. Leginkább vargák, nyergesek, bőrművesek, cipészek és könyvkötők használják.

Ár alatt apró tárgyak tűhegyre szedésére való vasat is értenek. Ilyen az aranyozó ár, amelyet az aranyozó iparban az aranylevélkék és egyéb részecskék felszedésére használnak.

Varrás
Sewing tools

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.