Brazília

A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.

Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília).

Brazil Szövetségi Köztársaság[1]
República Federativa do Brasil
Brazília zászlaja
Brazília zászlaja
Brazília címere
Brazília címere
Nemzeti mottó: Ordem e Progresso
Rend és haladás
Nemzeti himnusz: Brazília himnusza
BRA orthographic

Fővárosa Brazíliaváros
d. sz. 15° 45′, ny. h. 47° 57′
Államforma Szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Jair Bolsonaro
Alelnök Hamilton Mourão
Hivatalos nyelv portugál
Beszélt nyelvek spanyol, angol, francia,egyéb amerikai indián nyelvek:guarani, janomami
Függetlenség Portugáliától
Kikiáltva 1822. szeptember 7.
Elismerve 1825. augusztus 29.

Tagság
Lista
A Dél-amerikai Nemzetek Uniója, a CPLP, a Latin Unió, a MERCOSUR,
az ENSZ, az OAS,
az IMF és az Arab Liga (megfigyelő státusz)
Népesség
Rangsorban5
Becsült202 910 000 fő (2014. július)
Rangsorban5
Népsűrűség23,7 fő/km²
GDP2008 (forrás: IMF)
Összes1572 milliárd USD (10)
PPP: 1 594 482 millió dollár
Egy főre jutó7043 USD (65)
PPP: 9108 dollár
HDI (2007) 0,813 (75) – magas
Földrajzi adatok
Terület8 547 404 km²
Rangsorban 5
Víz0,65%
IdőzónaUTC−2 (UTC-2 – UTC-5
(hivatalos: UTC-3))
Egyéb adatok
Pénznem Brazil real (BRL)
Nemzetközi gépkocsijel BR
Hívószám 55
Segélyhívó telefonszám
  • 190
  • 192
  • 193
Internet TLD.br
Villamos hálózat
  • 127 volt
  • 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • IEC 60906-1
Közlekedés iránya jobb

Földrajz

Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország legmagasabb pontja a venezuelai határhoz közel emelkedő Pico da Neblina (2994 m).

A dél-amerikai kontinens keleti, illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld.

  • Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 200 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil-felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül.
  • A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2884 m).
Brasil Satellite
Műholdas kép
Brazília (Brazília)
Brazil topo

Domborzati térkép

Mapa hidro

Fő folyók

Brazil pol94

Fő közlekedési utak és városok

Pico da Neblina

Pico da Neblina, az ország legmagasabb pontja

River in the Amazon rainforest

Folyó az Amazonas-medence őserdejében

Vízrajz

Leghosszabb folyók:

Az ország nagy kiterjedése és nedves éghajlata következtében bő és kiterjedt folyó- és vízrendszerhálózattal rendelkezik. Brazíliában találhatjuk bolygónk legnagyobb folyóvízrendszerét. 8 folyóvízrendszer található Brazíliában, melyek közül a legfontosabbak: az Amazonas északon, a São Francisco a középső területen és a Paraguay, Uruguay és Paraná rendszerek délen.

Az Amazonas folyó vízgyűjtő területe a világon a legkiterjedtebb. 5 800 000 km²-t ölel fel, melyből 3 904 392 km² a brazil földön található. A vízgyűjtő fő folyója Peruban ered, ahol Vilcanotának, majd Ucaiali-nak, Urubambanak, később pedig Marañonnak nevezik. A brazil határt átlépve a Solimőes nevet kapja, míg a Negro - a „fekete” - folyóval Manaus város közelében össze nem folynak. Ezután az Atlanti óceánba való torkolatig az Amazonas nevet viseli. A forrástól az óceánig 6440 km-en folyik keresztül. Ez a föld legbővebb vizű, legszélesebb folyóvize. Sokan a leghosszabbnak is tartják, mivel a folyó az áradási időszakban az útját még az óceánban is folytatja. Átlagosan 5 km széles és néhány ponton az 50 km szélességet is eléri. Az óceánok évi vízutánpótlásának 20%-át adja. Az Amazonas-medence a benne élő 2500–3000 halfajtával a leggazdagabb a világon.

Éghajlat

Brazil map of Köppen climate classification
Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol nyelvű)

Brazília fő éghajlatai

  • Az egyenlítői (Amazonasi régióban), ezt egész évben esős, magas hőmérséklet-átlagok jellemzik (25-27 °C között)
  • Az átmeneti övet vagy szavanna éghajlatot (Közép-Brazília és az északkeleti régió) a magas átlaghőmérséklet (18-28 °C között) és a száraz-nedves évszakok váltakozása jellemzi. A déli régió hűvösebb, mint az ország többi része (átlaghőmérséklet 18 °C, de télen fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.

Brazíliát nagy kiterjedése, változatos domborzata, váltakozó magasságai és levegő-áramlatai miatt sokszínű éghajlat jellemzi. Az Egyenlítő északon, a Baktérítő a délkeleti régióban szeli át. Így Brazília legnagyobb részén a trópusi éghajlat uralkodik. Itt a meleg és nedves klíma a meghatározó. Az átlagos hőmérséklet az egész országban 20 °C, a hőmérséklet-ingadozás alacsony. A legdélebbi vidékek éghajlata már mérsékelt égövi, itt télen előfordulhat fagy és hó.

Élővilág, természetvédelem

QueimadaSaoFelix
Erdőirtás növénytermesztés vagy legelők számára

Brazíliában található a föld egyik legváltozatosabb növényvilága. Ezt a különböző időjárási, földszerkezeti és domborzati adottságoknak köszönheti. A brazil vegetációt 10 csoportra oszthatjuk: Amazonasi esőerdő, az Atlanti esőerdő, caatinga, pantanal, campos, mata de araucária, mata de cocais, mangue és restinga.

  • amazonasi esőerdő: kb. 7 millió km² kiterjedésű, Dél-Amerika északi és középső területein elterülő esőerdő. Legnagyobb területe Brazíliában van, bár találhatunk esőerdőt Bolíviában, Kolumbiában, Ecuadorban, Guyanában, Suriname-ban és Venezuelában is. Az Amazonas medencéje Brazília felszínének 58%-át foglalja el. A Földön itt a leggazdagabb, legváltozatosabb az élővilág. Az itt élő fajok pontos száma nem meghatározható. A természettudósok 800 000 és 5 millió közé teszik a megkülönböztethető fajok számát, ez a világon ismert összes faj 15–30%-a. Az amazonasi homokzátonyokat időszakosan ellepik a folyók – ezek az ún. várzeák – és emiatt Brazíliában ezek a legtermékenyebb talajok közé tartoznak.
  • atlanti esőerdő: Brazília Atlanti-óceán menti partjaira volt jellemző ez a növénytakaró. A fajok 50%-a csak itt és sehol máshol nem él meg. Kutatók szerint a trópusi esőerdők között itt van a legnagyobb biodiverzitás/hektár arány az egész világon. Ez a terület a legveszélyeztetettebb a növekvő városiasodás és iparosodás következtében. Mára eredeti területének csupán 7%-án maradt meg, főleg Brazília déli és délkeleti régióiban.
  • Caatinga: Az északkeleti régió félsivatagos területét cserjés növényzet fedi: a Caatinga. Néhány területen fél-lombhullató erdő található.
  • Pantanal, a lapály, a legnagyobb mocsaras terület a világon. 150 000 km²-en terül el Mato Grosso, Mato Grosso do Sul államokban és Paraguayban. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kb. 650 madár-, 80 emlős-, 260 hal- és 50 hüllőfaj él itt.
  • Cerrado területe szavanna jellegű tájegység Közép-Brazíliában. Bokrok és alacsony fák jellemzik. Ma a Cerradót a terjeszkedő mezőgazdasági termelés veszélyezteti. A terület fontosabb mezőgazdasági terményei a kukorica, a szójabab, a szőlő, mangó és trópusi gyümölcsök.
  • Camposnak a mezők növényvilágát, a nagy kiterjedésű füves és cserjés területeket nevezik. Brazília déli- és délkeleti részét jellemzi ez a növényzet.
  • Mata de Araucária Brazília déli területén található, s az Araucária (Araucária angustifolia) fajból származó fenyőerdő borítja.
  • Mata de Cocais az Amazonas és Caatinga között terül el, Maranhão, Piauí, és Tocantins államokban. Az Amazonashoz közeli területeken a nedves éghajlatnak köszönhetően a pálmafák igen gyakoriak.
  • Mangue: tavas, mocsaras terület, bokrok és fák borítják.
  • Restinga a brazil tengerpart mentén húzódó homokos területekre jellemző bokrokból, alacsony fákból álló vegetáció.
Képek jellegzetes állatokról
Óriástukán
Skarlátbatla
Jabiru
Újvilágipapagáj-formák
Kékhomlokú amazon
Diadém-motmot
Sörényes hangyász
Arany oroszlánmajmocska
Skarlátarcú majom
Szürke gyapjasmajom
Nagy anakonda
Háromujjú lajhárfélék
Hatöves tatu
Vízidisznó
Sörényes farkas
Jaguár
Taira
Ormányos medve
Nandu
Közönséges tapír

Nemzeti parkjai

Brazília területének 25%-a védett valamilyen formában. Ennek nagyjából fele bennszülött föld (terras indígenas), másik felét vagy a tagállamok, vagy a szövetségi állam nyilvánította védett területté.[4]

Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség-listáján szereplő területek:

Történelem

1500. április 22-én Pedro Álvares Cabral portugál tengerész fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. A passzátszél miatt hajóztak ennyire nyugatra. Az Indiába tartó vitorlások később is gyakran kötöttek ki Brazíliában.

Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, ami az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázását az ország nevét adó brazilfa kitermelésével kezdték, majd az 1580-as évek táján nagy területeken cukornádat ültettek. Az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy a Mato Grosso hegységben arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.

A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság intézményének eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.

Brazil-16-map

Portugálok által kiadott térkép (1519)

Meirelles-primeiramissa2

Az első mise Brazíliában, festmény, Victor Meirelles

De Bry 1c

Az európai konkvisztádorok az őslakosságot irtják. 1552-es rajz

Pelourinho

Rabszolgák nyilvános büntetése

Lei Áurea (Golden Law)

Törvény, amely eltörölte a rabszolgaságot Brazíliában, 1888-ban.

00 Constituição do Império do Brasil

Brazil alkotmánya 1824.

Gyarmati kor

VI. Sándor pápa 1493. május 4-én kiadott bullája a Zöld-foki szigetektől 100 tengeri mérfölddel nyugatra jelölte ki azt a délkört, amely elválasztja egymástól a spanyol és a portugál érdekszférát. A portugál nyomásra 1494. június 7-én aláírt, Tordesillasi szerződés ezt a választóvonalat 370 mérfölddel a Zöld-foki szigetektől nyugatra módosította. Mivel az új szerződés alapján a mai Brazília északnyugati része a portugálokat illette, megalapozott a gyanú, hogy a portugálok már a hivatalos felfedezés előtt is tudtak Brazília létezéséről.

Az Afrika megkerülésével Indiába igyekvő portugál hajóknak az Egyenlítő közelében uralkodó széljárás miatt nagy kitérőt kellett tenniük nyugat felé. Egy ilyen kitérő során a szokásosnál is nyugatabbra sodródó hajó fedezhette fel az addig ismeretlen szárazföldet. Tény, hogy 1498-ban I. Manuel portugál király megbízásából Duarte Pacheco Pereira hajóskapitány, csillagász és térképész titkos küldetést teljesítve a helyszínen mérte fel az új felfedezés elhelyezkedését és gazdasági lehetőségeit. Az útról készített jelentésében tesz először említést a brazilfáról – pau brasil am. parázs(színű) fa[5].

1500. április 22-én Pedro Álvares Cabral 1500 fős flottájával kikötött a mai Bahía államban, a mai Porto Seguro környékén. A mai napig ez Brazília felfedezésének hivatalos időpontja. A portugálok gyorsan kapcsolatot teremtettek az indiánokkal. Nem ismerték fel azonnal a felfedezés jelentőségét, mert nem találtak se ásványi anyagokat, se drágaköveket, se fűszereket. Az egyetlen értékesnek bizonyuló termék a brazilfa (Caesalpinia echinata) volt. Ez a piros festőanyagot tartalmazó fa már korábban ismert volt keletről, magyarul börzsönyfának nevezik.

1530-ban Martim Afonso de Sousa a Tordesillasi szerződés értelmében Portugáliának járó területen megkezdte települések létesítését. 1549-ben Tomé de Sousa főkormányzó a mai Bahía államban megalapította Brazília első fővárosát, Salvadort. A brazilfa kitermelése mellett megindította a cukornád termesztését. A korabeli Európában a cukor luxuscikknek számított, és a nádcukor gyorsan fellendítette a gyarmat gazdasági és kulturális életét. A cukornád mellett kávét, gyapotot és kaucsukot is termesztettek. Az ültetvények sok, olcsó munkaerőt követeltek, ezért elkezdtek Afrikából rabszolgákat importálni.

SPedroAldeia-JesuitChurch
17. századi jezsuita templom, São Pedro da Aldeia

16231625-ben a hollandok sikertelenül próbálták elfoglalni Bahíát. Legközelebb 1629-ben tértek vissza Pernambucóba, ahol akkoriban a cukorgyártás központja volt. Az elfoglalt partvidéken megalapították Új Hollandiát. A portugálok 1654-ben tudták visszafoglalni a területet, de a távozó hollandok cukornádtöveket vittek magukkal az Antillákra. Portugália tehát visszaszerezte ugyan Brazíliát, de elvesztette a cukorgyártás monopóliumát. A portugáloknak az angol kalózok és a franciák gyarmatalapító kísérletei is gondot okoztak, de a gyarmat területe fokozatosan nőtt. Kezdetben a jobban megközelíthető tengerparton terjeszkedtek, így alapították Rio de Janeirót, a mögöttes területen pedig São Paulót.

A 17. század második felében találtak először aranyat és értékes drágaköveket Minas Gerais hegységeiben. Brazília lakossága hirtelen növekedésnek indult. A kibányászott aranyra a gyarmattartók 20%-os adót vetettek ki. Az aranybányák már a 18. században kezdtek kimerülni, a portugál korona azonban ragaszkodott a korábbi adóbevételhez. A korona ellen szervezett összeesküvéseket kemény kézzel elnyomták. E mozgalmakat ma Brazíliában a függetlenségi harc kezdetének, résztvevőiket szabadságharcosoknak tekintik.

Császárság

1808-ban a portugál királyi család Brazíliába menekült Napóleon császár elől. 1815-ben Brazília a Portugál Birodalom teljes jogú, Portugáliával azonos jogállású tagja lett. Az udvar központja az 1763-ban alapított Rio de Janeiro lett. VI. János portugál király megnyitotta a brazil kikötőket barátai, azaz Anglia és az európai katolikus országok előtt. Ezt a lépést tekintik Brazília de facto függetlensége kezdetének. 1816-ban Brazília francia művészeket fogadott be, akik jelentős szerepet töltöttek be Rio de Janeiro építészetében. 1821-ben VI. János az ottani forradalmi mozgalmak követelésének engedve visszatért Portugáliába. Régensként fiát, a későbbi I. Péter brazil császárt hagyta hátra.

Az anyaország és a brazilok gazdasági érdek-ellentéteiből adódó konfliktus felerősítette az elszakadást pártoló mozgalmat. I. Péter 1822. szeptember 7-én kikiáltotta az ország függetlenségét, október 12-én császárrá nyilvánították, majd december 1-jén megkoronázták. Az ezt követően vívott függetlenségi háború 1824. március 8-án a portugálok fegyverletételével ért véget. Március 25-én kihirdették Brazília első alkotmányát. 1825. augusztus 29-én Portugália is elismerte Brazília függetlenségét. I. Péter 1831-ben visszatért Portugáliába, hogy részt vegyen az ottani trónharcokban. 5 éves fia, II. Péter lett az új uralkodó.

Fala do trono
II. Péter (Pedro) megnyitja a közgyűlést 1873-ban

Az 1830-as évek elején Brazília független állam volt egy kisgyermekkel a trónján. A kormány volt a régens. Számos felkeléssel kellett szembenézniük. Úgy látták, hogy célszerű II. Pétert nagykorúvá nyilvánítani és császárrá koronázni. Erre 1840-ben került sor. Ekkoriban lett Brazília legfontosabb exportterméke a kávé. A kávé termesztése nem volt célszerű kizárólag rabszolgamunkával. Újabb európai bevándorlási hullám indult. Közben vasutak épültek, az ország modernizálódott.

Indios amazonas 1865 00
Tikuna törzshöz tartozó indiánok (1865 körül)

Az 1870-es évektől kezdődő politikai krízis meggyengítette II. Péter hatalmát. Felerősödtek a rabszolgák felszabadítására való törekvések. Ez az ültetvényesek számára elfogadhatatlan követelés volt, ingyen munkaerő nélkül nem tudtak gazdaságosan termelni. 1871-ben azonban mégis elfogadták az első, a rabszolgák fiainak felszabadítására vonatkozó törvényt. Általános rabszolga-felszabadításra 1888-ban került sor.

A császárság intézménye nem sokkal élte túl a rabszolga-felszabadítást. A megerősödő hadsereg élén Deodoro da Fonseca 1889. november 15-én, vértelen puccsal megdöntötte a kormányt, és kikiáltotta a köztársaságot. A császári család európai száműzetésbe vonult, tagjai 1920-ig nem térhettek vissza Brazíliába.

Köztársaság

Az 1891-es első köztársasági alkotmány elválasztotta az államot az egyháztól és szövetségi államot hozott létre erős, az elnök kezében összpontosuló hatalommal. Sao Paulo volt ekkoriban az ország gazdasági központja. Ez politikai súlyában is tükröződött. A tényleges politizálás egy szűk kör kiváltsága maradt. Az egymást gyorsan követő kormányok egy ideig képesek voltak elősegíteni az ország gazdasági fejlődését, de az 1929-ben kirobbant gazdasági világválsággal már nem tudtak mit kezdeni.

1930-ban Getúlio Vargas szerezte meg a hatalmat. Az új elnök kiterjesztette az állam hatalmát és beavatkozott a gazdaságba. Ekkor vezették be a hivatalos munkaidő és a minimálbér intézményét. Uralma diktatúrába torkollott 1937 és 1945 között. Ezután 1964-ig különböző demokratikus kormányok kerültek hatalomra, melyeknek súlyos gazdasági krízisekkel és inflációval kellett szembenézniük. 1951-ben Getúlio Vargas néhány évre ismét elnök lett. 1956 és 1960 között Juscelino Kubitschek elnöksége idején nagyszabású iparosítás folyt. Ekkor indult a brazil autógyártás, és ekkor épült fel az új főváros, Brazíliaváros is.

1964-ben Brazíliában ismét katonai puccs volt, és a katonák maradtak hatalmon egészen 1985. márciusáig. Bukásuk oka a katonák és a brazil elit hatalmi harca volt. 1967-ben az ország neve Brazil Szövetségi Köztársaságra változott. 1985. január 15-én a 600 fős elnökválasztó testület újra civil elnököt választott, Tancredo de Almeida Neves személyében, aki még beiktatása előtt váratlanul meghalt. Így megválasztott alelnöke, José Sarney lett a köztársasági elnök. A demokrácia 1988-ban állt helyre, amikor hatályba lépett a ma is érvényes alkotmány. Az 1989-ben már közvetlenül megválasztott Fernando Collor de Mello elnök nem tölthette ki hivatali idejét, mert a Nemzeti Kongresszus korrupció vádjával eljárást indított ellene, és megfosztotta elnöki mandátumától. Utódja az addigi alelnök, Itamar Franco lett, aki erős kezű pénzügyminisztere, Fernando Henrique Cardoso révén megfékezte a több száz százalékos inflációt, és több korábbi sikertelen kísérletet követően Real néven stabil valutát vezetett be az országban. Cardosót 1994-ben és 1998-ban elnökké választották. Az alkotmány által engedélyezett két elnöki ciklusát ugyanúgy kitöltötte, mint utóda, a szakszervezeti vezetőből nemzetközi hírű politikussá vált Luiz Inácio Lula da Silva.

Államszervezet és közigazgatás

Presidente Eleito do Brasil Jair Bolsonaro
Jair Bolsonaro, Brazília 38. elnöke 2019. jaunár 1-től
National Congress of Brazil
A Nemzeti Kongresszus épülete Brazíliavárosban

Alkotmány, államforma

Államforma: szövetségi köztársaság.

Brazília (hivatalos nevén „Brazil Szövetségi Köztársaság” – República Federativa do Brasil) 26 tagállamot és a Szövetségi Kerületet tömörítő (itt található Brazíliaváros is) szövetségi állam. Ezek a tagállamok az Alkotmány által meghatározott önálló jogokkal bírnak.

A Szövetségi Alkotmányt 1988. október 5-én hirdették ki. E szerint Brazília demokratikus berendezkedésű ország, ahol a közfunkciók betöltése céljából időközi választásokat tartanak. Az ország politikai berendezkedése prezidenciális jellegű. (A választott politikai posztokat ideiglenesen, meghatározott időre töltik be. A közigazgatás feje a köztársasági elnök). A kormányzás három hatalmi ága: az elnök (akit a miniszterek segítenek), a Nemzeti Kongresszus (Szenátus és Képviselőház) és a bírói szervezet (ez utóbbi legfőbb szerve a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság, 11 bíróval).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Supreme Federal Court of Brazil
A Legfelsőbb Bíróság épülete a fővárosban
Blindado-CORE
Páncélozott rendőrségi jármű Rio de Janeiróban

Az elnököt 4 éves időszakra választják, s egyszer újraválasztható. Az alelnököt az elnökkel együtt választják, azonos időszakra, ugyanarról a listáról. Az elnök a felelős a közigazgatásért, törvényeket hirdet ki vagy vétóz meg, elnöki rendeleteket ad ki, külföldi kormányokkal tart fenn kapcsolatot, szerződéseket köt, ő a hadsereg főparancsnoka, háborút és békét hirdethet (mindkét esetben a Kongresszus hozzájárulása szükséges) és a következő évi költségvetést előterjesztheti a Kongresszusnak. Brazíliában kétkamarás parlamenti rendszer van, az alsóházi Képviselőházzal és a felsőházi Szenátussal. A Nemzeti Kongresszusba a képviselőket 4 éves periódusra választják meg, míg a szenátorokat 8 évre. (A szenátus minden négyéves periódus végén megújul 1/3 vagy 2/3 arányban, váltakozva). A Kongresszus minden szövetségi kormány hatáskörébe tartozó kérdésben törvényt alkothat. Az alsó-, illetve felsőház minisztereket és más tisztségviselőket hallgathat meg. A szövetségi igazságügyi rendszeren belül működnek a bíróságok, a fellebbviteli bíróságok, a választási, munkaügyi és katonai bírósági rendszer, a Legfelsőbb Igazságügyi Bíróság és a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság. Ez utóbbi felelős az igazságügyi, törvényhozási és végrehajtói döntések alkotmányosságáért is.

A Brazil Szövetségi Alkotmány szerint 18 és 70 éves kor között a szavazás kötelező, mind férfiaknak, mind nőknek. A 16-18 év közötti fiatalok, illetve a 70 év felettiek, és az analfabéták részvétele a választáson nem kötelező, ők maguk dönthetik el, élnek-e választójogukkal. A nők 1932 óta, az írástudatlanok pedig 1988 óta szavazhatnak. Amennyiben a választások első fordulójában senki sem ér el abszolút többséget, a két legtöbb szavazatot elért jelölt jut a második fordulóba. 1996 óta a szavazatokat nem papíron, hanem elektromos úton, a szavazófülkében elhelyezett speciális billentyűzet használatával adják le. A választások tisztaságát a Választási Bíróság felügyeli.

A Szövetségi Alkotmány minden állampolgárnak szavatolja a szabad mozgás és gondolkodás, a szabad vallásgyakorlás, lelkiismeret, véleménynyilvánítás, gyülekezés jogát (5. cikkely). Emellett felhatalmazza azokat a jogi eljárások indítására (a magántulajdonra, petícióra, habeas corpusra többek között).

A tagállamoknak saját Alkotmányuk és törvényeik vannak. A helyi kormányzat, a szövetségi szinthez hasonlóan három ágra oszlik. E szerint az adminisztráció feje a kormányzó. Emellett működik a törvényhozói testület és a bíróság, melynek csúcsszerve az Állami Igazságügyi Bíróság.

Vista do Palácio Anchieta
A városi önkormányzat épülete São Paulóban

Közigazgatási beosztás

  • 26 szövetségi állam (estado)
  • 1 szövetségi kerület (distrito federal)
Szövetségi államok
  1. Bandeira do Acre.svg Acre (AC)
  2. Bandeira de Alagoas.svg Alagoas (AL)
  3. Bandeira do Amapá.svg Amapá (AP)
  4. Bandeira do Amazonas.svg Amazonas (AM)
  5. Bandeira da Bahia.svg Bahía (BA)
  6. Bandeira do Ceará.svg Ceará (CE)
  7. Bandeira do Espírito Santo.svg Espírito Santo (ES)
  8. Flag of Goiás.svg Goiás (GO)
  9. Bandeira do Maranhão.svg Maranhão (MA)
  10. Bandeira de Mato Grosso.svg Mato Grosso (MT)
  11. Bandeira de Mato Grosso do Sul.svg Mato Grosso do Sul (MS)
  12. Bandeira de Minas Gerais.svg Minas Gerais (MG)
  13. Bandeira do Pará.svg Pará (PA)
  1. Bandeira da Paraíba.svg Paraíba (PB)
  2. Bandeira do Paraná.svg Paraná (PR)
  3. Bandeira de Pernambuco.svg Pernambuco (PE)
  4. Bandeira do Piauí.svg Piauí (PI)
  5. Bandeira do estado do Rio de Janeiro.svg Rio de Janeiro (RJ)
  6. Bandeira do Rio Grande do Norte.png Rio Grande do Norte (RN)
  7. Bandeira do Rio Grande do Sul.svg Rio Grande do Sul (RS)
  8. Bandeira de Rondônia.svg Rondônia (RO)
  9. Bandeira de Roraima.svg Roraima (RR)
  10. Bandeira de Santa Catarina.svg Santa Catarina (SC)
  11. Bandeira do estado de São Paulo.svg São Paulo (SP)
  12. Bandeira de Sergipe.svg Sergipe (SE)
  13. Bandeira do Tocantins.svg Tocantins (TO)
Brazil States
Körzet
  1. Bandeira do Distrito Federal (Brasil).svg szövetségi kerület – Brazíliaváros

Brazília tengerentúli területei

Az Atlanti-óceánban, a Brazil partoktól mintegy 550 km-re fekvő három kis szigetből álló csoportot 1500-ban fedezte fel Fernão de Noronha, portugál hajós, de hosszú ideig lakatlan maradt. Az angolok és a portugálok a szigetekért folytatott vetélkedését követően végül Brazíliához került 1942-ben, majd 1988-ban formálisan Pernambuco állam részévé tették. Területének közel 70%-a természetvédelmi terület. A kis számú lakosság főként halászatból és mezőgazdaságból él, de egyre növekszik az idegenforgalom is.

Az Atlanti-óceán középső-déli részén, Brazília partjaitól 1200 km-re, Namíbia partjaitól pedig 2200 kilométerre elhelyezkedő szigeteket 1502-ben a portugál João Nova fedezte fel. Edmond Halley 1700-ban csillagászati megfigyeléseket végzett innen. A stratégiai fontosságú szigeteket 1895-ben a britek is elfoglalták, de két évvel később visszaadták Brazíliának. Jelenleg egy kis látszámú tengerészeti bázis állomásozik területén.

Védelmi rendszer

Népesség

Képek és etnikai térképek
São Paulo
Rio de Janeiro
A főváros, Brazíliaváros központi része
Salvador
Belo Horizonte
Elszigetelt indián település az Amazonas-medencében
A feketék (afroamerikaiak) aránya a lakosságban
A fehérek (kaukázusiak) aránya a lakosságban
A pardók (európai-, fekete-, indián keverék) aránya a lakosságban
Indián rezervátumok Brazília területén
  • Brazília népessége (2014-es adat): 202 910 000.[6]
  • Brazília fővárosa: Brazíliaváros.
ARCHELLA E THERY Img 05
A népsűrűség Brazíliában. A sötétebb színek a nagyobb népsűrűséget jelzik

Általános adatok

Brazília a világ 5. legmagasabb népességű országa Kína, India, az USA és Indonézia után. A brazil népesség 60%-a 29 évnél fiatalabb. A dinamikus városiasodási folyamatnak, valamint a gazdasági fejlődésnek köszönhetően a népesség évi növekedési üteme 2,9%-ról 1,6%-ra csökkent a hatvanas és kilencvenes évek között. A népesség 81,2% városokban lakik. A délkeleti és középnyugati régiók főként városias jellegűek. Az előbbi népességének 90,5%-a, utóbbiénak pedig 86,7%-a városokban él. Az északi és északkeleti régiók ezzel szemben rurális jellegűek. Ezekben a régiókban a népesség 30,3%-a és 31%-a él csupán városokban. A 2000-es brazil népszámlálás alapján minden 1000 brazil nőre 969 brazil férfi jut.

Brazília népsűrűsége más országokhoz viszonyítva alacsony. A népsűrűség az ország északkeleti és délkeleti régiójában valamint az Atlanti-óceán partján a magasabb. Az ipari termelés 50%-át São Paulo állam délkeleti része adja.

Legnépesebb települések

Brazília népességének 81,2%-a városokban él. Ezek közül kiemelkedik:

São Paulo Brazília legnagyobb városa. Itt található a legnagyobb ipari potenciál és a legaktívabb kulturális élet.

Rio de Janeiro Brazília fővárosa volt majdnem 200 évig (1763-tól 1960-ig). Ma Rio kulturális, pénzügyi és turista központja. 6,45 millió lakosa van (2013-ban).[7]

Belo Horizontét az 1890-es években tervezték és építették, mint Minas Gerais állam fővárosát. Ez lépett az állam fővárosaként Ouro Preto, a hegyekkel körbevett korábbi főváros helyébe. Fontos szállítási és ipari központ. Népessége 2,5 millió fő (2014-ben).

Salvador volt Brazília első hivatalos fővárosa az 1549-től az 1763-ig. A mai napig fennmaradt gyönyörű koloniális építészete sok turistát vonz. Mára a város környékén az UNESCO több építészeti maradványt a Világörökség részének nyilvánított. Salvador fontos kulturális és üzleti központ. Emellett híres művészetéről, és szakácsművészetéről is. Ezekben erősen érezni az afrikai kultúra hatását. Népessége 2,9 millió fő (2014-ben).

Brazíliavárost az ország földrajzi középpontjába tervezték és építették fel. Az új fővárost 1960-ban avatták fel. A modern építészet elismert példája. A város tervrajza egyedülálló érdekesség. Népessége több mint 2 millió fő.

Recife északkelet egyik legérdekesebb városa. Úgy ismerik, mint Brazília Velencéjét. Portugál, német és afrikai bevándorlók népesítették be. Ma üzleti központ, modern és forgalmas kikötőjével turista látványosság. 1,5 millió lakosa van.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Etnikai összetétele

  • Európai eredetű – 49,7% (olasz – 15,72%, portugál – 14,5%, spanyol – 6,42%, német – 5,51%, egyéb fehér – 7,55%);
  • pardó (európai, fekete, indián keverék) – 42,5%;
  • fekete – 6,9%;
  • ázsiai – 0,5%;
  • indián – 0,2-0,4% (körülbelül 225 népcsoport).
Índio pataxó
Pataso[8][9] indián feldíszítve. Brazíliában a lakosság 0,2%-a indián, akik kb. 225 különböző törzshöz tartoznak

Brazília lakossága rendkívül sokrétű és kevert. A lakosság több mint 180 színárnyalatot ismer, ez nem azt jelenti, hogy ennyi szín létezik, hanem ismeretes a különböző keverékeknél, hogy kiben hányad rész indián, fekete stb. van. Igazából csak becslésekre hagyatkozhatunk, a pontos arányokat senki sem ismeri.

Fajgyűlölet nincs, azonban a fekete bőrűek általában a társadalom alsó szegmensében helyezkednek el. A portugál hódítás előtt 5 millió indián élt itt, akik 1000 törzset alkottak. Ma már csak a lakosság 0,2%-a indián, akik kb. 225 különböző törzshöz tartoznak. Például a tikunákhoz, akik a legveszélyeztetettebb népcsoport a világon.[10] Ezenkívül ismertek még a janomamok, a tukanok, az asaningák,[11] patasók, xavanték, tupik, guaranik, tupinambák, caraibasok stb.[12][13]

A fehérek és indiánok utódai a meszticek, arányuk kb. 12%. A mulattok fekete-fehér keverékek, arányuk 22 és 50% között mozoghat. Az afrikai rabszolgák utódai acafuzók, aránya kb. 8%. Ezenkívül még 3% zambó, fekete-indián keverék is van.

Az uralkodó etnikum a fehéreké kb. 50%-kal. Ezen belül a portugál hódítók utódai 15%-ot, az olasz bevándorlók utódai 11%-ot, a spanyoloké 7-10%-ot tesz ki. Van még kb. 3-4%-nyi német, a maradék holland, ukrán, osztrák. Itt él Dél-Amerika legnagyobb magyar közössége is. 1,5%-a a lakosságnak ázsiai, ebből 1% japán, a többi arab, török és kínai. Délkeleten főleg fehérekkel találkozhatunk, ezenkívül sok itt a fekete és a mulatt is. Északkelet a színesek hazája, rengeteg a mulatt és a fekete. Északon jobbára meszticek, fehérek élnek, itt él az indiánok zöme. Az ország közepe vegyes etnikumú. Délen fehér többség és mesztic kisebbség él leginkább.[14]

Nyelvi megoszlás

Hivatalos nyelv a portugál. A honos nyelvek száma 195, köztük a guarani és a janomami a legfontosabb. Sok bevándorló él az országban, akik többféle nyelven beszélnek, a magyarság száma a 2000-es évek elején kb. 60 ezer fő.[15]

Vallási összetétele

Brazília vallási összetétele a 2010-es években:[16][17][18]

A hatalmas, 8 millió négyzetkilométernyi dél-amerikai ország a világ legnagyobb katolikus lélekszámú állama. A jelenlegi 172 milliós népesség a magas gyermeklétszám következtében gyorsan emelkedik. A brazil katolicizmus legfontosabb jellemzői: az egyház jelentős társadalmi szerepvállalása (amely olykor a túlzásokba hajló felszabadítás-teológia formájában is megnyilvánul), a súlyos paphiány (a felszenteltek száma alig haladja meg a 13 ezret), ám ezzel párhuzamosan jellemző a világiak hatékony bevonása is az egyházi ügyek intézésébe. Jelentős a katolikus karizmatikusok arányszáma, léteznek független brazil katolikus egyházak is.

Az ország vallási térképét meghatározza, hogy a mindinkább terjedő vallási közömbösség mellett egyre inkább teret hódítanak a különféle karizmatikus felekezetek és a helyi vagy afrikai, szinkretista vallások.

Ma a lakosságnak 35%-a nem a katolikus egyházhoz tartozik. Több ezer protestáns és mintegy 800 egyéb vallási irányzatot képviselő misszionárius dolgozik az országban. A brazil alkotmány szerint a vallásszabadság minden, a közrendet és közbiztonságot nem veszélyeztető egyházat és felekezetet megilleti.

Szociális rendszer

Itaipu Dam
Itaipu gát, a második legnagyobb vízerőmű a világon

Gazdasága

Általános adatok

Sao Paulo Stock Exchange
Bovespa, a São Pauló-i tőzsde
Agriculture in Brazil
Egy gyapotszedőgép munkában egy ültetvényen

Gazdasága: ipari agrárország. Tekintélyes termelőerővel rendelkezik – nemzeti jövedelme 550 és 1300 milliárd dollár között, a pénzegység (real, rövidítése R$) átszámítási módjától függően – amelynek több mint fele, a kulcsszektorokban ennél is nagyobb arányban – a külföldi tőke kezén van.

Ez a legnagyobb latin-amerikai ország és a hatodik legnagyobb a népességét illetően. 1994-ig gazdaságát igen magas infláció jellemezte, mely a havi 80%-os mértéket is meghaladta. 1994-ben vezették be a Reál-tervet, amely stabilizálta a gazdaságot, megfékezték az inflációt és a szegény rétegek életszínvonala is jelentősen megemelkedett. Ez a pozitív folyamat 2000-ben megrekedt, azonban 2003-ban hivatalába lépő új elnök Luiz Inácio Lula da Silva, aki korábban a Munkáspárt vezetője volt, ígéretet tett a gazdasági reformok bevezetésére.

Ebben az országban a szegények és a gazdagok közötti különbség óriási, ami nemcsak a jövedelemkülönbségben, hanem a vagyon elosztásban is megnyilvánul. A földek 80%-a a lakosság 5%-nak kezében van, a minimálbér pedig kevesebb mint havi 100 dollár.

A brazil gazdaságot a világ első nyolc gazdasági potenciálja között tartják nyilván. GNP-je 1,371 milliárd USD (forrás: Világbank, 2003, PPP-vásárlóerő paritásos módszer). Az egy főre jutó GNP 7480 dollár. A dinamikus és sokszínű gazdaság 38,1%-át az ipari termelés adja. A mezőgazdaság a GNP 10%-át, a szolgáltatások szektora annak 51,9%-át termeli. A brazil gazdaság adja a teljes latin-amerikai termelés 39%-át. Ma a világ negyedik legnagyobb közvetlen működőtőke befektetési célpont (10,1 milliárd dollár 2003-ban).

A Mercosurt (Déli Kúpi Közös Piac) 1991. március 26-án hozták létre. Ekkor írta alá Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay az Asuncióni Szerződést. 1995. január elsejével a regionális blokk vámunióvá és szabadkereskedelmi térséggé vált azzal a céllal, hogy később megvalósuljon a tőke, munkaerő és szolgáltatások szabad áramlása. 1991 óta a kereskedelmi forgalom a Mercosur országai között több mint megháromszorozódott. Brazília kereskedelmi forgalma a Mercosur államaival 1997-ben elérte a 11,3 milliárd dollárt, az 1990-es 3,6 milliárddal szemben. Bolívia és Chile a Mercosur társult tagjai.

Gazdasági ágazatok

Coffee Plantation
Kávéültetvény a magasból

Mezőgazdaság

Brazília a világon a legnagyobb kávé-, cukornád-, narancs- és banántermelő. Szója, kakaó és marhahús termelésben Brazília a második helyen áll, valamint a negyedik legnagyobb dohánytermelő. Nemzetközi viszonylatban Brazília a legnagyobb szója, marhahús, valamint csirkehús exportőr. 2003-ban Brazília agrárkereskedelme elérte a brazil GDP 33,8%-át. A brazil gabonatermés mennyiségét a 2003/2004-as évben több, mint 120 millió tonnára becsülik (forrás: Mezőgazdasági Minisztérium, 2004).

Brazília szarvasmarha-tenyésztése 171 millió fő, míg sertéstenyésztése 30 millió fő.

Ipar

A brazil ipar alapja a gazdag ásványkincs-vagyon és energiakészlet. Brazília áram-termelésének a 4/5-e vízerőművekben történik. A Paraná folyón és mellékfolyóin számos vízerőmű épült, a legnagyobb az Itaipu (12 600 MW).

A brazil ipari háromszög

Latin-Amerikában a feldolgozóipar 1/3-a három nagyvárosban összpontosul: São Paulo, Buenos Aires, Mexikóváros. A feldolgozóipar vezető ága a textil- és élelmiszeripar, de az országban a nehézipar is kibontakozott. Vaskohászat a Minas Gerais-i vasércre települten: Volta Redonda, Belo Horizonte, São Paulo ipari háromszögéhez kötődik. Itt a kohászatra települt gépgyártást is létrehozták. Itt elsősorban külföldi cégek által létesített autóalkatrészeket összeszerelő nagyüzemek, autógyárak jöttek létre: São Paulóban a Volskwagen, a Ford, a General Motors és a Daimler–Chrysler, Rio de Janeiróban és a Belo Horizontében FIAT képviselteti magát. Repülőgépgyártással São Paulóban és Rio de Janeiróban foglalkoznak, míg hajóépítéssel: Rio de Janeiróban. A színesfémkohászat a bauxitra, illetve rézre települten, főleg az alumíniumkohászatot öleli fel: Belo Horizontében és Santosban. A kőolajfinomítás: Rio de Janeiróban és Santosban összpontosul. Textilipar, élelmiszeripar: szinte mindenhol megtalálható. Számítógépgyártás: Belo Horizontéban van.

Continental Embraer 135
Egy Embraer ERJ-135 típusú brazil gyártmányú áruszállító repülőgép

Kereskedelem

A déli földrészen Brazília külkereskedelme a legnagyobb mind értékben, mind volumenben. A három legjelentősebb brazil exportcikk-csoport az alábbi:

Nyersanyagok: kávébab, vas, szójakorpa, darált hús, szójabab, dohánylevelek, friss hús, kukorica, jukka, szizálkender stb.

Félkész termékek: nyerscukor, alumínium, cellulóz, félkész vas és acél, olaj, kakaóvaj, fenyőfa, elektromos berendezések, instant kávé, feldolgozott hús, szójababolaj stb.

Feldolgozott termékek: narancslé, cipő, repülőgép, autó, autóalkatrészek, finomított cukor, pumpák és kompresszorok, mezőgazdasági berendezések, motorok, generátorok és transzformátorok, buszok, gumik stb.

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):[19]

A kelet-közép-európai piacokra irányuló brazil export összege 2003-ban az összexport 3%-a. Az ebből a térségből származó import elérte az 1,1 milliárd USD-t (FOB), azaz az összimport 2,28%-át.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Rodovias duplicadas do Brasil no ano de 2016, assinaladas em vermelho
Fő utak és útszámozások (2016)
  • Közutak hossza: 1,98 millió km
  • Vasútvonalak hossza: 30 345 km

Közút

A városi közlekedésre jellemző tömegközlekedési eszköz a busz. Kétféle buszjárat van: a helyi buszok és a turisták számára üzemeltetett járatok. Ez utóbbiak ugyanazon az útvonalon közlekednek, mint a helyi járatok. A helyi járatok többsége azonban meglehetősen zsúfolt, ezért aki teheti, inkább üljön taxiba. A legmegbízhatóbb közlekedési eszköz a taxi. Nem drága, a nagyvárosokban éjjel-nappal könnyen található. A viteldíjat a taxióra mutatja, de hosszabb városnézés esetén előre is meg lehet egyezni a szolgáltatás díjában. A taxisofőrök ritkán beszélnek angolul (vagy bármely más nyelven a portugálon kívül). Mindig jó ötlet a taxisofőrnek egy papíron odanyújtani a címet, ahová menni szeretnénk. Taxit érdemes a szállodából hivatni, így biztonságosabb.

Vízi közlekedés

Fő kikötők:

  • Atlanti-óceán: Fortaleza, Ilheus, Imbituba, Itajaí, Natal, Paranaguá, Porto Alegre, Recife, Rio de Janeiro, Rio Grande, Salvador, Santos, São Francisco do Sul, São Sebastião, Vitória;
  • Amazonas: Belém, Manaus.

Légi közlekedés

A repülőterek száma: 665.

A legtöbb nemzetközi járat São Paulo-Guarulhos és Rio de Janeiro-Galeão repülőterére érkezik.

Kultúra

A portugálok, akik először léptek Brazília földjére a 16. században, magukkal hozták az európai kultúrát. Természetesen ez a kultúra keveredett a helyi őslakosság kézművességével, zenéjével, szokásaival. A brazil kultúra több mint az egyszerű keveréke a fehérek, feketék és az indiánok kultúrájának. Ez a három kultúra befészkeli magát a brazil életérzésbe és a brazilok cselekedetibe. Ma már nem lehet megkülönböztetni a három forrást. A népművészetük a leggazdagabb a földrészen. Például a kerámia tárgyak színeikben, használhatóságukban eltérnek országrészenként.

Meg kell említenünk a brazil karneválokat is. Ezek közül a leghíresebb a riói, ahol a háromnapos ünnepen a különböző szamba-iskolák vonulnak az utcákra ide vonzva a turisták millióit. Az ország többi városában is látványos ünnepségeket tartanak, de ezek nem vetélkedhetnek a rióival.

Képek
Zenészek, Embu das Artes
Frevo - zenei stílus és tánc
Berimbau, kordofon hangszer
Brazil pandeiro (hangszer)
Repentista
Népszerű brazil hangszerek
Gramado filmfesztivál
Szamba parádé
Bloco da camisinha, Salvadori karnevál
Carnaval do Olinda
Bahia Karnevál, Salvador
Maracatu
Egy feldíszített őslakos indián az ország északkeleti részéről
Pataxo törzsi indián feldíszítve
Kamaiurá indiánok
Candomblé (vallási) ceremónia
Sala São Paulo (koncertterem)
Basílica de Nuestra Señora Aparecida, római katolikus bazilika
Igreja de São Francisco (katolikus templom) belseje, Salvador

Művészetek

Építészet

Brazíliában számtalan építész él és dolgozik, akiknek egy része nemzetközi mércével mérve is jelentős teljesítményt mondhat magáénak. A megvalósult műveket vagy a csupán papíron létező épületeket szemlélve még talán rá is csodálkozunk, milyen elevenen él itt az európai és az amerikai építészetben a múlt század harmincas éveiben meghatározó jelentőségű, főként Mies Van der Rohe nevével jelzett racionalista hagyomány, valamint az ötvenes években Angliából kiinduló újbrutalista mozgalom hatása. És valóban, az európai kultúra meghatározó fontosságú, mint ahogy mindig is nagy szerepet játszott az egykori kolóniák életében.

A városok rohamos fejlődése, ami inkább számokban mint infrastrukturálisan és technikailag ragadható meg, az 1920-as évektől kezdődött. A „fejlődés“ és mindaz, ami azzal szükségszerűen együtt járt, kikövetelte a gyors és hatékony építési technikák fejlesztését. A brazil lakosság száma ugyanis megtízszereződött ebben a csaknem száz évet felölelő időszakban. A poros kisvárosok tízmilliós lélekszámú hatalmas metropoliszokká duzzadtak, és európai szemmel nézve elképesztő növekedési perióduson estek át az ötvenes évektől kezdődően. Nem meglepő, hogy a városok épületállományának mintegy kilencvenöt százaléka 20. századi. Mindehhez kézenfekvőnek tűnt az akkor már Európában is teret hódító modern elvek, a Le Corbusier és Gidion által alapított CIAM kongresszusi iránymutatásainak követése, aminek eredményeképp rengeteg új épület készült el.

Brazília építészete tehát elsősorban befogadó. Alkotói átvették és alkalmazták a meghatározó irányzatokat, de tovább is fejlesztették azokat.

Zene

Brazília felfedezését követően jezsuita közvetítéssel először az egyházi zene hódított tért, de ebben is korán érezhetővé vált az indián, majd később az afrikai hatás.

A népzene a brazil folklór más ágaihoz hasonlóan ma is hármas eredetű.[20]

Az indiánok énekkel és tánccal ünnepelték győzelmeiket, megénekelték hőseik és főnökeik kimagasló tetteit. Vallási szertartásaikban is kimagasló szerepet töltött be a zene. Általában dob- és fuvolakísérettel énekeltek. A mai népzene torokhangú kiáltásaiban, a természet hangjait utánzó hangjaiban él tovább az indián zene. [20]

A néger zene öröksége elsősorban a sokszor vad ritmus, amelyet az Afrikában a törzsek életét meghatározó táncok, a vadásztánc, a harci tánc, a szerelmi tánc, a temetési tánc és a munkadalok közvetítésével jutott el Brazíliába. Ugyancsak afrikai eredetű a népi hangszerek döntő többsége: a különböző méretű és formájú dobok (atabaque, zabumba, abadã), a triangulumok, a fémharangok (agogô) és az afrikai xilofonnak is nevezett marimba. Afrikából származik a cuíca (más nevén puíta), a candomblék és macumbák elengedhetetlen tartozéka. A reco-reco bambusznádból készült, melynek bevagdalt felszínét ceruza nagyságú fadarabbal dörzsöli a zenész. Az egyik legismertebb afrikai hangszer a capoeirát kísérő berimbau. [20]

A vad afrikai ritmusok összeolvadtak a portugálok által Európából hozott melankolikus dallamokkal, a fadokkal. Az afrikai hangszerek mellett elterjedt a hathúros gitár, a hegedűre emlékeztető rebeca, az azori eredetű négyhúros pengetős hangszer, a cavaquinho. [20]

A népzene egyik leggazdagabb forrása az északkeleti vidék, ahonnan a folkegyüttesek által népszerűsített, úgynevezett sertanejo zene származik. [20]

A dzsessz mellett a karibi-térségből származó boleró és szamba összeolvadásából született meg a bossa nova. A karneváli felvonulások kísérője továbbra is a szamba, mint a kezdeti években, de a könnyűzenében kialakult egy olyan irányzat, amely a szamba mellett más, jellegzetesen brazil ritmusok felhasználásával a musicaltől a népszerű táncdalokig számos műfajban újította meg a brazil zenét.

Tánc

Roda de capoeira1
A capoeira harcművészeti játék és tánc

A brazil népi táncok többsége indián és afrikai örökségként nem páros tánc. Egy részük, főként a vallási táncok körtáncok. Más táncok egyéni táncok, előírásos koreográfia nélkül. Ha kialakulnak a párok, mint például a batuque-ban, csak egymással szemben táncolnak anélkül, hogy egymást megérintenék. A recifei karneválon nagyon népszerű az úgynevezett Passa do Frevo. A táncosok saját magukat improvizálják a szinte akrobatikus mutatványnak tűnő táncfigurákat, de a frenetikus ritmusok mégis egységet teremtenek a sok ezres tömegben.[21]

Az angolai négerek támadó és önvédelmi sportjából alakult ki az egyik legérdekesebb tánc, a capoeira. Sok capoeira mester nemcsak Brazíliába, hanem külföldön is hírnévre tett szert; ilyen például Nestor Capoeira, aki Európában is sok helyen tartott bemutatót. Bahiában számos capoeira klub működik, amelynek tagjai egy-egy mester köré csoportosulva űzik valamely változatát: az angolait vagy a regionálisat. [21]

A hagyományos brazil táncok közül a szamba (samba) a legismertebb, bár meg kell jegyezni, hogy a szamba nem csak a táncot jelenti, inkább az önkifejezést és az éneket. Eredetileg egyéni tánc volt a szamba is, csak társasági táncban vált páros tánccá.

Ezzel korántsem merül ki a sokszínű (latin-indián-afrikai) kultúra, zene és tánchagyományának tárháza. A teljesség igénye nélkül néhány: Forro [2], Chula [3], Chimarrita [4], Taieiras [5], Jongo [6], Congo [7], Carimbo [8].

Irodalom

Két nagy irodalmi korszak különböztethető meg az országban:

  • a felfedezéstől a 19. század elejéig tartó első korszak, amelyre a portugál hatás nyomta rá a bélyegét;
  • az önálló nemzeti irodalom, amely napjainkig tart.
Benedito Calixto de Jesus - Retrato do Padre José de Anchieta, Acervo do Museu Paulista da USP
„Brazília apostola”, José de Anchieta atya portréja

A 17. század elejéig a Brazíliával foglalkozó műveket külföldiek, elsősorban portugálok írták. Közülük érdemes megemlíteni José de Anchieta (1534–1597) és Manuel da Nóbrega(wd) (1517–1570) nevét, akik először írták le részletesen az indiánokat. Anchieta verseket is írt. Az első, brazíliai születésű költő, Bento Teixeira 1601-ben publikálta Prosopopéia című eposzát Lisszabonban. Gregório de Matos szatirikus költeményeiben életszerű képet festett a 17. század végi Salvador életéről, az akkor formálódó brazil kultúráról. A 17. századról hű képet Vicente do Salvador barát Brazília története című műve ad. Ebben Portugália, mint a brazil föld kirablója jelenik meg. Nem véletlen, hogy a művet csak a függetlenség kivívása után nyomtatták ki. [21]

A 18. század közepén számos irodalmi akadémia alakult Brazíliában. Tagjaik célul tűzték ki, hogy megírják az ország történetét. Így született meg a történeti munkák közül a legjelentősebb Sebastião da Rocha Pita (1660–1738) Portugál-Amerika története című munkája (História da América Portuguesa).

A 18. század érdekes egyénisége volt a brazil vígjáték mestere, Antonio José da Silva, akinek szatirikus hangvételű komédiáit Lisszabonban nagy sikerrel játszották. Ebben a században vált fontos kulturális központtá Vila Rica, a mai Ouro Preto. Megalakult a Minasi iskola (Escola de Minas). Egyik vezetője, Cláudio Manuel da Costa az első jelentős brazil szonettköltő. Tagja volt a Inconfidência Mineira szeparatista mozgalomnak, majd bebörtönzése után öngyilkos lett. Tomás António Gonzaga Mozambikba száműzve halt meg. Főműve, a Marilia iránt érzett szerelmének történetéről írt verssorozat, amely egyúttal az összeesküvés bukása utáni történeteket is bemutatja. [21]

Az önálló brazil irodalom kialakulásának a függetlenség kivívása adott nagy lökést.

Filmművészet

Rio de Janeiro-ban forgatták a Nincs kettő négy nélkül című filmet.

Hagyományok, néprajz

Brazília néphagyományai közt elsősorban az összetéveszthetetlen zenés-táncos harcművészeti játék a capoeira érdemel említést. Természetesen sokunknak nem ez az első ami eszünkbe jut az országról, hanem a forró hangulatú karnevál melyet a népesebb települések többségében évente megrendeznek de a Riói karnevál világhírnek örvend.

Szokások, illemtan[22]

  • A brazilok dél-amerikainak tartják magukat, de nem azonosulnak a spanyol ajkúakkal. Büszkék másságukra. Nem használják a spanyol nyelvet sem szóban, sem pedig írott formában.
  • Beszélgetés közben a brazilok meglehetősen közel állnak egymáshoz és meg is érintik egymást.
  • A dohányzás széles körben elterjedt, de étkezésnél illetlenség.
  • Ne együnk semmit a kezünkkel. Brazíliában még a szendvicset is késsel-villával eszik. A fogások között gyakran szerepel egy-egy gyümölcstál, amit szintén késsel-villával fogyasztanak el.
  • Ne igyunk üvegből vagy dobozból. Mindig használjunk poharat.
  • A kávét mindig édesítve szolgálják. Ha cukor nélkül szeretnénk, akkor "sem açúcar" (ejtsd: szem aszúkár) megjegyzéssel kell rendelni. Vacsora után kis kávécsészében nagyon erős cafenzinhót szolgálnak fel.
  • Ha valakit étkezés közben érünk, az illető mindig felajánlja, hogy csatlakozzunk hozzá. Ilyenkor ezt nem szokás elfogadni.
  • Ha észreveszünk egy ismerőst távolabb, inthetünk neki, de ne kiáltsunk oda, mert az illetlenség.
  • Partikon, amelyek általában este 10 óra tájban kezdődnek, a vacsorát éjfél körül szolgálják fel. A rendezvény ezután sokszor reggelig tart.
  • A brazilok számára az otthon magánszférát jelképez, ezért ritkán hívnak vendégségbe másokat. Mielőtt meglátogatunk valakit, mindig jelentkezzünk be telefonon.
  • Ha meghívást kapunk valahová, vigyünk magunkkal kisebb ajándékot: gyümölcsöt, édességet, bort vagy virágot. A virág soha ne legyen lila, mert az a halált idézi.
  • Tájékozódjunk a brazil történelemről és kultúráról. Érdeklődő természetünk jó hatással lesz vendéglátóinkra, akárcsak az, ha portugál kifejezéseket használunk.
  • Ne hordjunk zöld és sárga színeket. Ezek a brazil zászló színei és ilyen ruhában könnyen nevetség tárgya lehetünk.

Gasztronómia

A helyi konyhaművészetben a rizs és a bab dominál. Ez a szegények szinte kizárólagos fő tápláléka, de a jómódúak asztalán is csaknem mindennap megjelenik. Általában sültekhez, csirkékhez, halhoz tálalva fogyasztják.

A legnevezetesebb ételkülönlegességek és kókusztejjel ízesített tengeri hal, a moqueca, a hagymával és borssal ízesített zöldség, a caruru, valamint babos sült, a feijoada. A legnépszerűbb utcai gyorsétel az acarajé, a tenger gyümölcseivel, paradicsomszósszal kínált sült bab.

Sokféle halétel szerepel az étlapon. Legkedveltebb a Portugáliában is népszerű tőkehal, a bacalhau. Érdemes megkóstolni a naphalat (linguado) kókusztej- vagy rákmártásban, a különféle rákokat, a kisméretű camarãót roston, rizs- zöldség- és mazsolakörettel (camarão a grega) vagy kukoricával és kókusztejjel sütve (camarão com milho).

Húsok között első helyen áll a marha. Roston sütve, sok fűszerrel, főként fokhagymával megkenve készítik a vesepecsenyét (filé mignon), a rostélyost (contra-filé) és a többi ugyancsak ízletes darabot. A marhahús egy speciális elkészítési módja a napon történő szárítás. Ott ahol nincs hűtő, készítése ma is szükségszerűség. Éttermekben a carne seca különleges ínyencfalat, a szárított húst szálakra szétszedve tálalják fel. Kedveltek még a többi húsnál olcsóbb grillcsirkék. Húsvétkor általában bárány és nyúl, karácsonykor pulyka kerül az asztalokra. [21]

Leves helyett, előételként inkább nyers, olívaolajjal és borsecettel megöntözött salátákat esznek. A saláták alapanyaga a paradicsom, hagyma, fejes saláta. Ugyancsak előételként fogyasztják a főtt, fűszerezett, olajos zöldségeket. Speciális saláta a friss pálmahajtások beléből készült, kellemes ízű palmito. [21]

Üdítő italokból óriási a választék. Szinte valamennyi gyümölcsből készítenek frissen nyomott italt (suco natural), amit rendszerint jól megcukroznak. A friss gyümölcsből turmixgéppel készített ital neve vitamina. Üdítő még a zöld kókuszdió leve, ami utcai árusoknál kapható. Palackozott üdítők közül népszerű a Guaraná, a Tonic, a Cola és a Fanta. Gyümölcslevekből készülnek az igen kedvelt aperitifek, a batidák. A legismertebb a caipirinha, amely cukornádpálinkából (pinga, pitu vagy cachaça), apró, mag nélküli, zöld citromból, cukorból és sok jégből készül. [21]

Turizmus

Képek
A Cukorsüveg-hegy Rio de Janeironál
A Copacabana tengerpartja, Rio de Janeiro
Rio éjjel
Arraial do Cabo, Rio de Janeiro
Az Iguazú-vízesés a brazíliai oldalról nézve
Iguacu
Iguacu
Chapada dos Veadeiros Nemzeti Park
Catimbau Nemzeti Park, Pernambuco
Chapada Diamantina, ÉK-Brazília
Ouro Preto óvárosa
Pantanal
Tambaba tengerpartja, Conde, Paraíba
Balneário Camboriú tengerpartja
Vitoria
Recife
Fesztiváli kép
Carnaval do Recife
Karnevál

A turizmusból (pl. riói karnevál, tengerpart, élővilág) jelentős bevételei vannak.

Főbb látnivalók

Oltások

Malária elleni gyógyszer. Az Amazonas vidékén nagy a kockázata a fertőzésnek, a középső országrészen is van kockázata, de van olyan rész, ahol kicsi az esélye, a déli területek maláriamentesek.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

Labdarúgás

Barnetta061115-01
A futball az ország legnépszerűbb sportja

A Brazil labdarúgó-válogatottat a világ egyik legsikeresebb labdarúgó-válogatottjaként tartják számon.

Brazília rendezte a 2013-as konföderációs kupát és a 2014-es labdarúgó-világbajnokságot.

Formula–1

Brazília a Formula–1 2014-es versenysorozata végéig összesen 42 világbajnoki futamot rendezett. Eddig összesen 30 brazil pilóta szerepelt a Forma-1-ben, közülük hárman nyertek világbajnokságot:

Ezidáig Ayrton Senna volt az utolsó brazíliai Formula–1-es pilóta, aki nagydíjhétvégén veszítette életét (1994. május 1., Imola).

A 2009-es versenyidényben a brazil pilóták közül Felipe Massa (Ferrari) a magyar nagydíj időmérő edzésén súlyos fejsérülést szenvedett, mely után kénytelen volt kihagyni a hátralévő futamokat. 2010-ben visszatért a Ferrarihoz a kétszeres világbajnok spanyol Fernando Alonso mellé, 2014-től pedig a Williamsnél versenyez a finn Valtteri Bottas csapattársaként. Szintén 2009-ben Nelson Piquet Jr.-t (a háromszoros világbajnok Nelson Piquet fia) a magyar nagydíj után menesztette a Renault istálló, akiket aztán a pilóta feladott a 2008-as szingapúri Crash-gate botrány néven elhíresült ügyben. Rubens Barrichello (Brawn GP) a 3. helyen zárt és a sportág legtöbb futamát teljesítő tagja lett.

A 2010-es szezonban a királykategóriában a HRT színeiben debütált a brazil háromszoros világbajnok Ayrton Senna unokaöccse, Bruno Senna, 2015-ben pedig Felipe Nasr csatlakozott a mezőnyhöz a Sauber színeiben.

Olimpia

Brazília az olimpiai játékokon 2012-ig 23 arany, 30 ezüst és 55 bronzérmet nyert. A legnépszerűbb sport a vitorlázás a brazil sportolók körében. 2016-ban Rio de Janeiro rendezte az olimpiai játékokat.

Nemzeti ünnepek[23]

Évenként változó, a húsvéttól függő munkaszüneti napok:

Egyéb:

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. http://hu.unionpedia.org/F%C3%B6der%C3%A1ci%C3%B3
  2. http://pesquisa.in.gov.br/imprensa/jsp/visualiza/index.jsp?jornal=515&pagina=55&data=29/08/2018
  3. https://www.google.com/search?q=amazonas&client=ms-opera-mini&channel=new
  4. Protected Areas of Brazil - Tours
  5. Országismertetés Brazíliáról Archiválva 2012. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
    Ez az ország nevének az eredete - pau brasil: brazilfa.
    Ez a fa volt az, amiről később az országot elnevezték: a fa vöröses színű festékanyagot tartalmaz.
    A brasa szó a fából nyerhető festék színét jelenti.
  6. http://www.ibge.gov.br/home/estatistica/populacao/estimativa2011/tab_Brasil_UF.pdf
  7. ftp://ftp.ibge.gov.br/Estimativas_de_Populacao/Estimativas_2013/estimativa_2013_dou.pdf
  8. Quadro Geral dos Povos, pib.socioambiental.org
  9. Índios Pataxó do Território Indígena de Cumuruxatiba estão sob ameaça de expulsão de suas Terras, indiosonline.net
  10. [1], origo.hu
  11. The Ashaninka tribe Archiválva 2015. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, ecotribal.com
  12. Os brasileiros: quem são? Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, edicoessm.com.b
  13. Indiánok Brazíliában, tist-fla.blogspot.hu
  14. Forrás: A Világ Országai Nyír-Karta Bt. 2008., Útitárs Brazília.
  15. Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
  16. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/br.html
  17. http://www.pewforum.org/2013/07/18/brazils-changing-religious-landscape/
  18. http://thebrazilbusiness.com/article/all-about-religions-in-brazil
  19. CIA World Factbook
  20. a b c d e Bede Béla, Lempert Márta: Brazília, 1983
  21. a b c d e f g Bede Béla - Lempert Márta: Brazília, 1983.
  22. Az üzleti kultúra enciklopédiája, Gemini Budapest Kiadó, 1998.
  23. Információ a nemzeti ünnepnapokról

Források

  • Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
  • Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
  • Földünk országai (szerk. D. Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963-09-1666-5
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Hamza Gábor: A magánjog kodifikációja és újrakodifikálása Brazíliában. Acta Fac. Pol.-iur. Univ. Scient. Budap. de Rol. Eötvös nom. 51 (2014) 153-162. old.
  • Hamza Gábor: Kapcsolatok a brazil magánjog és a magyar magyar magánjog között ― történetiség és aktualitás. (Contatos entre o direito civil brasileiro e direito civil húngaro ― historicidade e atualidade). In: O Brasil em contexto europeu e húngaro ‒ Brazília európai és magyar kontextusban. Estudos enviados para o simpósio de 20 a 21 de outubro de 2014. A 2014. október 20-21-i szimpóziumra beküldött előadások. (Red. F. Pál) Budapest/Budapeste, 2015. 137-153. old. http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/o-brasil-em-contexto-europeu-e-hungaro-brazilia-europai-es-magyar-kontextusban/

További információk

1950-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1950-es labdarúgó-világbajnokság házigazdája Brazília volt, a tornát 1950. június 24. és július 16. között rendezték meg. A világbajnokság történetének negyedik kiírása volt, és az első, melyet a második világháború miatt 12 év kihagyás után rendeztek. Brazíliának a rendezési jogot 1946 júliusában ítélte oda a FIFA. Ez volt az első torna, melyen a kupát Rimet kupának hívták, hogy ezzel ünnepeljék Jules Rimet elnöklésének 25. évfordulóját.

A trófeát Uruguay nyerte, csakúgy mint az első, 1930-as tornát, legyőzve a rendező Brazíliát 2–1-re a döntő fontosságú mérkőzésen a négyes döntő során (ez volt az egyetlen torna, ahol a finálé nem egy mérkőzésen dőlt el).

1970-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1970-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének 9. világbajnoksága volt, melyet Mexikóban rendeztek 1970. május 31. és június 21. között. A FIFA 1964 októberében választotta ki Mexikót a rendezőnek. Az 1970-es torna az első Észak-Amerikában tartott világbajnokság volt, és az első olyan, melyet Dél-Amerikán és Európán kívül bonyolítottak le. A televíziós közvetítésnek köszönhetően, a számítások szerint 600 millió nézője volt a tornának.

A két alkalommal világbajnoki címet szerzett csapatok játszották a döntőt, melyet Brazília nyert 4–1-re Olaszország ellen. A harmadik vb-győzelmének köszönhetően Brazília örökre megtarthatta a Jules Rimet kupát. A brazil csapatban szerepelt Pelé (akinek ez volt a negyedik, és utolsó világbajnoksága), Carlos Alberto, Clodoaldo, Gérson, Jairzinho, Rivelino és Tostão, melyet a valaha volt legnagyszerűbb vb-n játszó támadószellemű csapatnak tartanak.

1974-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1974-es labdarúgó-világbajnokság a tizedik világbajnokság volt a labdarúgás történetében, melyet 1974. június 13. és július 7. között rendeztek meg. Az esemény házigazdája az NSZK volt. Nyugat-Németország 1966. júliusában kapta meg a rendezés jogát a FIFA-tól. Ezen a tornán adták át először az olasz szobrász, Silvio Gazzaniga által megalkotott FIFA World Cup Trophy-t, ami jelenleg is a világbajnokság trófeája. Az előző trófeát, a Jules Rimet-kupát 1970-ben Brazília harmadszor is megnyerte, így örökre megtarthatta azt. A világbajnokságot végül a rendező ország csapata nyerte, miután a döntőben 2–1-re legyőzte Hollandiát. A világbajnoki-győzelem a második címe volt az NSZK-nak, ezt megelőzően 1954-ben nyerte meg a tornát.

1994-es labdarúgó-világbajnokság

Az 1994-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének 15. világbajnoksága volt. A vb házigazdája az Egyesült Államok volt. A világbajnoki címet Brazília válogatottja szerezte meg, miután a döntőben tizenegyesekkel legyőzte Olaszországot.

A FIFA 1988-ban döntött arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok rendezheti meg a világbajnokságot. Marokkót és Brazíliát előzték meg a szavazáson.

A torna lebonyolítási rendszere megegyezett a megelőző olaszországi világbajnokságéval. A 24 csapatot 6 darab négyfős csoportba osztották, amin belül mindenki játszott mindenkivel. A 16 csapatos egyenes kieséses rendszerbe minden csoportból az első két helyezett, illetve a legjobb négy harmadik helyezett jutott. Ez volt az utolsó ilyen rendszerű világbajnokság, hiszen 1998-tól már 32 csapat vesz részt a tornán.

Ez volt az első világbajnokság, ahol csoportmérkőzések során a győzelemért 3 pont járt.

1998-as labdarúgó-világbajnokság

Az 1998-as labdarúgó-világbajnokság házigazdája Franciaország volt. A tornát 1998. június 10. és július 12. között rendezték. A FIFA 1992-ben döntött úgy, hogy Franciaország rendezheti meg a vb-t. Marokkót előzték meg a szavazáson. A címvédő Brazília volt. Ezen a világbajnokságon vett részt először 32 csapat. A csapatokat nyolc csoportba sorsolták, ahonnan az első két helyezett jutott tovább. A nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna.

A világbajnoki címet Franciaország válogatottja szerezte meg, miután a döntőben 3–0 arányban legyőzte a címvédő Brazíliát. Zinédine Zidane két gólt is szerzett a döntőben. Franciaország úgy nyerte meg a címet, hogy mindössze 2 gólt kapott az egész tornán, és egy döntetlen kivételével (az olaszok elleni negyeddöntőben) minden mérkőzését megnyerte. A francia kaput csak a dánoknak, illetve a horvátoknak sikerült bevenniük. Franciaország a futballtörténelem hetedik világbajnoka lett.

2002-es labdarúgó-világbajnokság

A 2002-es labdarúgó-világbajnokság a futball történetének 17. világbajnoksága volt. Dél-Korea és Japán közösen rendezte május 31. és június 30. között. A címvédő Franciaország volt. A 32 csapatot nyolc csoportba sorsolták, ahonnan az első két helyezett jutott tovább. A nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna.

A vb-t Brazília nyerte, a döntőben Németországot verték 2–0-ra, így 1994 után ismét világbajnokok lettek. Ez volt Brazília 5. világbajnoki címe. A győztes csapat edzője Luiz Felipe Scolari volt. Brazília százszázalékos teljesítménnyel jutott a döntőbe, minden meccset megnyertek, első nehéz ellenfelük Anglia volt a negyeddöntőben (2–1). Németország a Szaúd-Arábia elleni 8–0-val kezdett, aztán Írországgal 1–1-et játszottak, de a Kamerun elleni mérkőzésen, majd az egyenes kieséses szakaszban a döntőig nem kaptak gólt. Azonban Ronaldónak kétszer is sikerült betalálnia Oliver Kahn hálójába.

2014-es labdarúgó-világbajnokság

A 2014-es labdarúgó-világbajnokságot Brazíliában rendezték 2014. június 12. és július 13. között. A selejtezőben 203 csapat indult, ebből 31 válogatott vehetett részt a tornán. A házigazda Brazíliának nem kellett selejtezőt játszania. A címvédő a spanyol válogatott volt. A torna nyitómérkőzését São Paulóban, a döntőt a Rio de Janeiró-i Maracanã Stadionban játszották.

Korábban 1950-ben rendeztek Brazíliában világbajnokságot. Akkor egy körmérkőzéses négyes döntőt rendeztek, a világbajnokságot Uruguay nyerte. Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság után először volt dél-amerikai ország a rendező. A Magyar labdarúgó-válogatott sorozatban már a nyolcadik alkalommal nem tudott kijutni a világbajnokságra. A 32 fős játékvezetői keretben nem kapott helyet magyar játékvezető.

A döntőt Németország hosszabbítás után 1–0-ra nyerte Argentína ellen, Mario Götze góljával. Németország története negyedik vb-címét szerezte, és első alkalommal fordult elő a vb-k történetében, hogy európai csapat az amerikai kontinensen nyert világbajnokságot. Németország emellett részvételi jogot szerzett a 2017-es konföderációs kupára.

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb. 20%-át foglalja el. Az óceán medencéje megközelítően észak–déli irányban, elnyújtott S alakban húzódik végig a nyugati féltekén. Két jelentős területre szokás osztani, az Északi- és Déli-Atlanti-óceánra, a választóvonalat az Észak-egyenlítői áramlás jelenti, a 8. északi szélességi fok magasságában.

Brazil labdarúgó-válogatott

A brazil labdarúgó-válogatott Brazília nemzeti labdarúgó csapata, amelyet a brazil labdarúgó-szövetség irányít (portugálul:Confederação Brasileira de Futebol). A brazilok "seleção" néven tesznek említést a válogatottról, aminek jelentése: "válogatás", "választék". A Brazil labdarúgó-szövetséget 1914-ben alapították és 1923-ban lett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség tagja. A futballról közmondássá vált: "Az angolok felfedezték, a brazilok pedig tökéletesítették."

Brazília a labdarúgó-világbajnokságok történetének legsikeresebb válogatottja öt világbajnoki címmel.

Az egyetlen csapat a világon, amely valamennyi világbajnokságon részt vett, és az első, amely ötször nyerte el a győztes címét (1958, 1962, 1970, 1994, 2002). Kétszer nyertek ezüstérmet (1950, 1998) és kétszer lettek harmadikok (1938, 1978). Mindemellett négyszeres Konföderációs kupa és kilencszeres Copa América győztesek.

Brazil női labdarúgó-válogatott

A brazil női labdarúgó-válogatott képviseli Brazíliát a nemzetközi női labdarúgásban.

A csapat a harmadik helyen végzett az 1999-es női labdarúgó-világbajnokságon. 1998-ban és 1999-ben a csapat a második helyezett volt a U.S. Cup-on.

Brazília a 2000-es olimpiai játékokon a negyedik helyen végzett, a 2004-es olimpiai játékokon pedig a második helyezett lett.

2002-ben és 2004-ben a brazil női U20-as labdarúgó-válogatott a negyedik helyen végzett az U20-as női labdarúgó-világbajnokságon.

Brazília a legsikeresebb női nemzeti csapat Dél-Amerikában, megnyerte a Sudamericano Femenino első négy kiírását. A fő riválisa hasonlóan, mint a férfiaknál Argentína, amely megnyerte a 2006-os Sudamericano Femenino-t, ahol a Canarinhas első alkalommal veszítette el a döntőt. Annak ellenére, hogy sikeresek benne, Brazília nem támogatja telkes mértékben a rendezvényt. Azonban a második hely után a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságon az ország felfigyelt a női csapatra.

Brazília a 2008. évi nyári olimpiai játékokon

Brazília a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 28 sportágban 268 sportoló képviselte, akik összesen 17 érmet szereztek.

Brazília a 2012. évi nyári olimpiai játékokon

Brazília a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 27 sportágban 247 sportoló képviselte, akik összesen 17 érmet szereztek.

Brazília az olimpiai játékokon

Brazília az 1920-as nyári olimpián vett részt először, azóta valamennyi nyári játékokon megjelent, kivéve az 1928-ast. A téli olimpiákon 1992 óta képviselteti magát az ország.

A brazil sportolók eddig 109 érmet nyertek, mindet a nyári olimpiákon, legeredményesebb sportágaik a vitorlázás és a röplabda.

A Brazil Olimpiai Bizottság 1914-ben jött létre, a NOB 1935-ben vette fel tagjai sorába, a bizottság jelenlegi elnöke André Gustavo Richer.

Copa América

A Copa América a CONMEBOL-tagországok férfi felnőtt nemzeti labdarúgó-válogatottjainak részére szervezett labdarúgótorna. Dél-Amerika legjelentősebb labdarúgótornája.

A tornát nem előzi meg kvalifikáció, a CONMEBOL mind a 10 tagja automatikusan részt vehet. Minden tornára két vendégcsapatot hívnak a szervezeten kívülről, így a tornán 12 válogatott vesz részt.

Csapatkapitány (labdarúgás)

A csapatkapitány egy hagyományos tisztség a labdarúgásban, amelyet a játéktéren lévő csapatban a csapat egyik tagja viselhet.

A játékosok között arról ismerhető fel, hogy bal karján kiválasztott színű, megkülönböztető karszalagot visel.

A csapatkapitányi tisztség elsősorban erkölcsi megbecsüléssel, egyben viszont magasabb erkölcsi követelményekkel is jár.

A sportág szabályai a csapatkapitányt csak kivételesen említik, tehát tévhit, hogy a csapatkapitánynak a csapattársaival szemben megkülönböztetett státusza lenne.

Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség

A Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (spanyolul Confederación Sudamericana de Fútbol, (CONMEBOL vagy CSF)) a labdarúgás irányító-szervező testülete Dél-Amerika nagy részén.

A szövetség 1916. július 9-én jött létre az uruguayi Héctor Rivadavia Gómez-nek köszönhetően, aki minden erejét latba vetve dolgozott azon, hogy a földrész labdarúgósportját egyesítse és szervezett kereteket adjon neki. Argentína, Uruguay, Brazília és Chile voltak a szövetség alapító tagjai; ezek az országok egy sikeresen záródó dél-amerikai labdarúgó tornán vettek részt Buenos Aires-ben, amelyet Argentína függetlensége százéves évfordulójának megünneplésére szerveztek [1] (később ezt a tornát visszamenőleges hatállyal elismerték az első Copa Américaként). Paraguay (1921), Peru (1925), Bolívia (1926), Ecuador (1927), Kolumbia (1936) és Venezuela (1952) szintén tagságot nyertek a dél-amerikai szövetségben.

Ma a CONMEBOL a FIFA tagszövetsége, amely szervezi és irányítja a fent említett országok minden, labdarúgással kapcsolatos tevékenységét. A szövetség központja a paraguayi Luque-ban, Asunción közelében található; a Végrehajtó Bizottság elnöke 1986 óta dr. Nicolás Leoz.

Guyana, Suriname és Francia Guyana nem tagjai a CONMEBOL-nak, annak ellenére, hogy Dél-Amerikában helyezkednek el. Elsősorban történelmi és kulturális okok miatt nemzeti szövetségeik a CONCACAF tagjai.

Labdarúgó-világbajnokság

A FIFA labdarúgó-világbajnokság (labdarúgóvébé, futballvébé; angolul: FIFA World Cup, Football World Cup, Soccer World Cup vagy egyszerűen World Cup) a nemzetközi labdarúgóélet legfontosabb és legnépszerűbb viadala. A FIFA-tag nemzeti férfi labdarúgó-válogatottak versengenek a kupáért, amelyet a négyévente megrendezett döntő nyertese kap meg.

Az első döntőt 1930-ban rendezték Uruguayban, és a kupát azóta minden negyedik évben kiadták, kivéve 1942-t és 1946-ot, amikor a második világháború miatt nem rendeztek labdarúgó-világbajnokságot.

A 2014-ben érvényes szabályok szerint az 1 hónapig zajló döntőben 32 nemzeti válogatott vesz részt. A házigazda automatikus részvevője a tornának, míg a többi csapat – a címvédőt is beleértve – selejtezőket játszik a részvételi jogért. A vb döntője hagyományosan a világ egyik legnézettebb sporteseménye. Az eddig rendezett 20 döntőben mindössze nyolc nemzet nyert kupát, a legtöbbször (öt alkalommal) a brazil labdarúgó-válogatott.

Magyarország kétszer játszott világbajnoki döntő mérkőzésen. 1938-ban Olaszországtól, 1954-ben pedig az NSZK-tól szenvedett vereséget.

2017. január 10-én a FIFA úgy határozott, hogy a 2026-os világbajnokságtól kezdődően a csapatok létszámát 48-ra emeli. Ezzel Európa 13 helyett 16, míg Afrika öt helyett kilenc, Ázsia pedig további négy csapattal képviseltetheti magát a tornán. A lebonyolítás szerint 64 mérkőzés helyett 80-at rendeznek, a résztvevőket 16 három csapatos csoportba sorsolják, ahonnan az első kettő továbbjutó - összesen 32 csapat - kieséses rendszerben folytatja a küzdelmeket.

Portugál nyelv

A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik.

Több mint 210 millió ember anyanyelve, amivel a spanyol után a második legtöbb beszélővel rendelkező újlatin nyelv, a világ nyelvei közül pedig az 5-7. helyen áll.

Kevés nyelv van, amit egymástól ennyire távol eső országokban tömegesen beszélnek: A nyelv legnagyobb bázisa a 184 milliós Brazília, ahol Dél-Amerika lakosságának fele él, Afrikában 17 millió, Portugáliában, az anyaországban 11 millió, egyéb országokban pedig 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik.

A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galiciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának északnyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmat (1415–1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Makaó) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv van például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban.

A portugál nyelvet többek között az alábbi jelzőkkel szokták illetni: „A lingua de Camões” („Camões nyelve”), Luís de Camões, a Luziádák (Os Lusíadas) írója után; „A última flor do Lácio” („Latium utolsó virága”), Olavo Bilac szerint, vagy „édes nyelv”, Cervantes szerint. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).

Rio de Janeiro

Rio de Janeiro (jelentése: január folyója) Brazília második legnagyobb városa, az azonos nevű, Rio de Janeiro állam fővárosa. 1960-ig Brazília fővárosa, a 19. századig a brazil császárok koronázóvárosa.

Röviden csak Rio, híres a szambáról, illetve a hotelekkel körbevett Copacabana, Ipanema, és Leblon nevezetű tengerpartjairól. Különösen ismert az évente megrendezett Karneváljáról, a tengerpart melletti jellegzetes morró Cukorsüveg-hegyről, a Maracanã Stadionról és a hatalmas méretű Megváltó Krisztus-szoborról, ami a másik morró, a Corcovado-hegy tetején található. A városban található a Föld harmadik legnagyobb lakott területen belüli erdeje is, a Tijuca-erdő.

A város kivételes természeti környezetével és szépségével a UNESCO világörökségének része, Rio de Janeiro kultúrtája (Paisagem cultural da Rio, hivatalos nevén Paisagens Cariocas Entre A Montanha e O Mar) néven.2016-ban itt rendezték a nyári olimpiát.

Politikai pártok (nyitható rész) >>>>>>>

PMDB - Partido do Movimento Democrático Brasileiro

PTB - Partido Trabalhista Brasileiro

PDT - Partido Democrático Trabalhista

PT - Partido dos Trabalhadores

DEM - Democratas

PC do B - Partido Comunista do Brasil

PSB - Partido Socialista Brasileiro

PSDB - Partido da Social Democracia Brasileira

PTC - Partido Trabalhista Cristão

PSC - Partido Social Cristão

PMN - Partido da Mobilização Nacional

PRP - Partido Republicano Progressista

PPS - Partido Popular Socialista

PV - Partido Verde

PT do B - Partido Trabalhista do Brasil

PRTB - Partido Renovador Trabalhista Brasileiro

PP - Partido Progressista

PSTU - Partido Socialista dos Trabalhadores Unificado

PCB - Partido Comunista Brasileiro

PHS - Partido Humanista da Solidariedade

PSDC - Partido Social Democrata Cristão

PCO - Partido da Causa Operária

PTN - Partido Trabalhista Nacional

PSL - Partido Social Liberal

PRB - Partido Republicano Brasileiro

PSOL - Partido Socialismo e Liberdade

PR - Partido da República

Amerika országai
Latin Unió
Union Latine
Amerikai Államok Szervezete (OAS)
A Dél-amerikai Nemzetek Uniója
UNASUR
Az Egyenlítő
World map with equator

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.