Bét Semes

Bét Semes (héberül: בֵּית שֶׁמֶשׁ, angolul: Beit Shemesh) város Izraelben, Jeruzsálem kerületében. Jeruzsálemtől kb. 30 km-re nyugatra található. Lakossága 84 ezer fő volt 2011-ben[16] amelyből mintegy 98% zsidó.

Bét Semes
PikiWiki Israel 11275 Landscape view
Bét Semes címere

Bét Semes címere
Héber neve: בֵּית שֶׁמֶשׁ
Közigazgatás
Ország Izrael
Rang város
Népesség
Földrajzi adatok
Időzóna IST, UTC+2
Elhelyezkedése
Bét Semes (Izrael)
Bét Semes
Bét Semes
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 44′ 44″, k. h. 34° 59′ 12″Koordináták: é. sz. 31° 44′ 44″, k. h. 34° 59′ 12″

Története

Az ókorban már létezett itt kánaánita város a Nap-istennő (Samas), kultuszának helyén. Erre utal a későbbi héber neve, Bét-Semes, vagyis a Nap temploma.

Az izraelita honfoglalás idején Júda törzsének jutott a terület,[17] ahol a területük Dán törzséével volt határos. Józsué idejében azonban még nem tudták bevenni.

A feljegyzések szerint a júdai lévitáknak jutott a város.[18] A Biblia említése alapján később ide került vissza a frigyláda a filiszteusoktól.[19] Többször volt felváltva filiszteus és izraelita kézen a város.

Valószínűleg II. Nabú-kudurri-uszur i. e. 586-os hadjárata során elpusztult, de a római, majd a bizánci időkben újra létezett itt település.

A modern kori Bét Semest 1950-ben zsidó bolgár bevándorlók alapították meg, akiknek a számát nemsokára más Kelet-Európai és Közel-Keleti bevándorló zsidó csoportok gyarapították.

Képek

PikiWiki Israel 11209 Landscape view

Városkép

PikiWiki Israel 9766 old bet shemesh

Romok a város határában

Mb gate tbs

Romok a középső bronzkor idejéből

Jegyzetek

  1. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2015.xls
  2. a b c d https://web.archive.org/web/20120413142708/http://www.cbs.gov.il/mifkad/tables/more_tabeles/pirsom3/nonum.xls
  3. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2004.xls
  4. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2005.xls
  5. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2006.xls
  6. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2007.xls
  7. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2008.xls
  8. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2009.xls
  9. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2010.xls
  10. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2011.xls
  11. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2012.xls
  12. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2013.xls
  13. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2014.xls
  14. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2016.xls
  15. https://www.cbs.gov.il/he/publications/doclib/2019/ishuvim/bycode2017.xls
  16. Statistical Abstract of Israel 2012 - No. 63 Subject 2 - Table No. 15". Israel Central Bureau of Statitistics. Hozzáférés ideje: 2013-08-08.
  17. Józsué 15. rész
  18. Józsué 21. rész
  19. 1. Sám. 6,9

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Beit Shemesh című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

  • Klaus Vogt: Stuttgarti Bibliai kislexikon, 1970.
Az ókori Izrael törzsei

Izráel törzsei, vagyis a 12 törzs az Ószövetségben, Mózes könyveinek leírása alapján Jákob 12 fiának leszármazottaiból formálódtak.

A 12 törzs: Rúben · Simeon · Lévi · Júda · Dán · Gád(wd) · Naftali · Áser(wd) · Izsakhár · Zebulon · József · Benjámin

Miután Lévi leszármazottai, az úgynevezett léviták a papi szolgálatokat látták el és az izraelita honfoglalás idején nem kaptak külön földterületet - de hogy a törzsi létszám 12 maradjon - József két fiának leszármazottai: Manassze (Manassé) és Efraim emelkedhettek törzsi rangra.

Az Ószövetségben említett héber "ezer" szó jelentését sokan vitatják, és ez magyarázatot adhat a Mózes könyveinek szokatlanul magas népszámlálási számadataira.

Hangcsou

Hangcsou (kínai nyelven: 杭州; pinjin átírás: Hángzhōu; korábbi romanizált átírás szerint Hangchow, IPA: [xɑŋ˧˥ t͡ʂoʊ̯˥˥], kiejtése✩) Csöcsiang (Zhejiang) tartomány fővárosa és legnagyobb városa, közigazgatásilag szubtartományi szintű város] a Jangce deltájában, Kelet-Kínában. A Sanghaj (Shanghai) és Ningpo (Ningbo) városait elválasztó Hangcsoui-öböl (Hangzhoui-öböl) partján terül el. A város közüli agglomeráció a negyedik legnagyobb Kínában, a 2010. évi népszámlálás szerint 21,1 millió lakossal 34585 négyzetkilométeres területen. A szűkebben vett város lakossága 2015-ben 9 millió fő volt. A város gazdaságának húzóereje a technológiai és elektronikus kereskedelmi ágazat, itt van az Alibaba konszern székhelye. 2016-ban itt rendezték meg a G20 országok 11. csúcstalálkozóját.Hangcsou (Hangzhou) az elmúlt ezer év nagy részében Kína egyik leghíresebb és legvirágzóbb városa volt. A Déli Szung-dinasztia (Song-dinasztia) idején, 1123–1276 között a főváros szerepét töltötte be, ezért Kína történelmi fővárosai(wd) közé számít. Akkoriban a világ legnagyobb városa volt. Hangcsou (Hangzhou) nevezetes tájképi szépségeiről is, leghíresebb látványossága a Nyugati-tó (Xī Hú, 西湖).

2015 szeptemberében a város elnyerte a 2022-es ázsiai játékok rendezésének jogát. Ez lesz a harmadik város, amelyben ezt a jelentős sporteseményt megrendezik, Peking (1990) és Kanton (2010) után.

Izrael

Izrael (héberül: ישראל Jiszráél arabul: إسرائيل Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam (héberül: מדינת ישראל Medinat Jiszráél arabul: دولة اسرائيل Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.

Izrael városai

Izrael legnagyobb városai

1: izraeli település Ciszjordániában.2: 1996-ban alapították.3: 1985-ben alapították.4: 1998-ban alapították.

Izraelita honfoglalás

Ez a szócikk az izraeliták ókori honfoglalásáról szól a Héber Biblia (Ószövetség) és a régészeti leletek alapján.

A Biblia és a zsidó történelem kutatói nem értenek tökéletesen egyet abban, hogy az Egyiptomból való kivonulás (exodus) és a honfoglalás pontosan mikor is történhetett. Az egyik leginkább elfogadott felfogás szerint a Kr. e. 13. században. Ha ez az időpont a helyes, akkor Izráel vándorlása és honfoglalása csak egy része volt annak a nagy népmozgásnak, amely e század végén folyt egész Elő-Ázsiában, közelebbről Kánaán környékén is. (Valószínűleg valamilyen természeti csapás is szerepet játszhatott ebben.)

Ez idő táján jelentek meg Kánaántól északra és ÉK-re az arámok és alkottak kisebb államokat. Az izraelitákkal közel egy időben az ún. tengeri népek özönlötték el Kis-Ázsiát és a Hettita Birodalom megsemmisítése után dél felé nyomultak a tengerpart mentén. A tengeri népek közé tartoztak a filiszteusok is, akik Palesztina partvidékén telepedtek le és később az izraeliták legerősebb ellenségévé váltak.

A második nézet szerint a honfoglalás (kezdete) a Kr. e. 16. században történt - ahogy az Újszövetség is említi. Erre az időszakra esik Jerikó városfalainak régészetileg igazolt elpusztulása is. Ebben az esetben a mintegy 40 évvel korábbi, az Exodusban leírt egyiptomi tíz csapás egy része is kapcsolatba hozható a thírai vulkánkitöréssel.A harmadik változat szerint a honfoglalás a Kr. e. 15. században történt.A palesztinai régészeti kutatók többségének mai álláspontja szerint az Ígéret földjének meghódítása Kr. e. 1240 körül kezdődött. E kutatók szerint Józsué, majd a Bírák könyve a Kr. e. 1240 - 1050 közötti történéseket beszéli el. Több tudós is azt az elméletet vallja, hogy az izraeliták fokozatosan szivárogtak be Kánaán földjére. Mások szerint a letelepedéssel egy időben különböző törzsek hagyták el Egyiptomot és keveredtek az izraelitákkal. Félrevezető tehát, ha azokat az emlékeket, amelyek a kánaánita városok késő bronzkori pusztulását bizonyítják, kizárólag Izráel bevonulásával hozzuk kapcsolatba. A bételi, bét-semesi, hácór stb. ásatások ugyan Kr. e. 13. századi rombolásról tanúskodnak, ám az időpont csak megközelítő pontosságú és a városok sem feltétlenül egy időben pusztultak el.A honfoglalással foglalkozó Józsué könyve könyve Mózes halála után folytatja Izrael történetét és Kánaán meghódításán át egészen Józsué haláláig jut el.

Az ószövetségi őstörténetek feltételezhetően - vagy legalábbis egy részük - szájhagyomány útján terjedtek, mígnem megkapták jelenleg is ismert, írott formájukat. A Józsué könyve viszonylag gyors hódításról beszél, míg a következő ószövetségi könyv, a Bírák könyve kissé más képet fest a csatározásokról. A két könyv megegyezik viszont abban, hogy egyaránt az Istenbe vetett hit fontosságát hangsúlyozza, hiszen Józsué serege Isten iránti engedelmességének köszönhette sikerét.

Kánaániták (Biblia)

A kánaániták Palesztina régiójában, az izraeliták bevándorlása előtti, főleg szemita eredetű őslakosság gyakran összefoglaló megnevezése.

Ők nem alkottak egységes etnikumot, hanem számos, egymással rokon népcsoport és törzs kötelékét.

Amikor az izraeliták megkezdték a honfoglalásukat, Kánaán sok városállamból, vagyis kisebb királyságokból állt, de némi összetartás is mutatkozott a városállamok között. Az izraeliták azt találták, hogy Kánaán gyümölcsökben gazdag vidék, és nagyobb települései jól megerősített városok.A filiszteusokat - akik nagyjából az izraelitákkal egy időben érkeztek Palesztina területére - nem a kánaánita népek között tartják számon, de Palesztina róluk kapta a nevét.

Lhásza

Lhásza (tibeti nyelven ལྷ་ས་, wylie átírással lha-sa, egyszerűsített kínai írásmóddal 拉萨, pinjin átírással: Lāsà) a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területének, 1951 előtti Tibet önálló országának fővárosa, a dalai láma hagyományos székhelye.

A világ egyik legmagasabban fekvő városa: 3650 méterrel a tengerszint felett terül el. Lakosainak száma mintegy 200 000.

Nordhausen

Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.

Split

Split (magyarul: Szplit, latinul: Spalatum, olaszul: Spalato) Horvátország második legnagyobb városa Split-Dalmácia megyében, Dalmácia legnagyobb városa, igazgatási és gazdasági központja.

Sámson (bíró)

Sámson (héber: Simson, jelentése 'a nap fia', görögül Σαμψών) bibliai, ószövetségi személy, rendkívüli testi erejű ember volt a bírák korából; a Bírák könyve hat "nagy" és hat "kis" bírája közül az utolsó "nagy" bíra.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.