Anakronizmus

Az anakronizmus (görög eredetű szó) időbeli ellentmondás. Ez az ellentmondás valamely esemény, vagy körülmény illetve ideje között állhat fenn. Anakronizmus szándékosan is létrehozható, esetenként viszont tájékozatlanság, információhiány eredménye.

A művészetben

Szándékos anakronizmus az irodalomban és egyéb művészetekben gyakran használt kifejezési eszköz, amellyel mulatságos vagy legalábbis szokatlan helyzeteket, jeleneteket lehet előállítani, adott esetben egy korábbi kor jellemzésére vagy akár egy elképzelt jövőbeli környezet megteremtésére. Bizonyos műfajokban, például történelmi regényekben – azok ismeretterjesztő jellege folytán - viszont hibának, tévedésnek számít az anakronizmus, amely zavarhatja az olvasó átélését az ábrázolt kor iránt.

Példák

A tudományban és az ismeretterjesztésben

  • A tudományban és az ismeretterjesztésben (így a lexikonokban is) akár olyan tévedések is előfordulhatnak, amelyeket a köznapi életben nem érzünk zavarónak.

Példák

  • A magyar főváros egyesítése előtt született emberek nem Budapesten születtek, hanem vagy Pesten, vagy Budán vagy Óbudán. A tudományos nyelv néha a Pest-Buda kifejezést használja ilyenkor.
  • Aki 1949. december 30. előtt született Budapest mai XIX. kerületének területén, az nem Budapesten, hanem Kispesten született. Intézmények, egyesületek stb. névváltozásának figyelmen kívül hagyása is eredményezhet anakronizmust.
  • Súlyosabb esetben az anakronizmus tárgyi tévedés vagy információhiány eredménye, amely ismeretterjesztő műben hiányosságnak számít, tudományos munkában hitelvesztéssel jár. Például ha azt állítják, hogy Rudolf főherceg és Maria von Vetsera 1889-ben egy Gräf und Stift gyártmányú gépkocsiban utaztak a meyerlingi tragédia helyszínére, az súlyos anakroknizmus, mert ekkor még nem gyártottak Gräf und Stift autókat. Viszont Ferenc Ferdinánd trónörököst már egy Gräf und Stift gyártmányú gépkocsiban ölte meg Gavrilo Princip, mert akkor már volt ilyen típus.
  • Az anakronizmusok elkerülése az igényes ismeretterjesztő irodalom szükségképpeni törekvése.

Források

Kapcsolódó szócikkek

A hét alvó legendája

A hét alvó legendája a középkor egyik kedvelt története, melynek főbb elemei megtermékenyítően hatottak mind a nyugati, mind az iszlám írókra. Mint számos középkori történetnek, úgy ennek is megvannak az ókori előzményei: az ókori hét bölcs egyikéről, a thébai Epimenidészről jegyezték föl, hogy egyszer egy barlangban évtizedekig tartó álomba merült. A történet toposszá vált, és egyes változatai ma is részét képezik a populáris kultúrának. A legenda fő motívuma, hogy a főszereplő(k) kikerül(nek) saját korukból, és egy másik századba tér(nek) vissza - ez tulajdonképpen az időutazásnak a technikai forradalom előtti változata.

Adéle és a múmiák rejtélye (film)

Az Adéle és a múmiák rejtélye (eredeti cím: Les aventures extraordinaires d'Adèle Blanc-Sec) 2010-es francia fantasy kalandfilm. Rendezője Luc Besson. A film története egy azonos című belga képregényen alapszik (1976), melynek írója és rajzolója Jacques Tardi.

A film bemutatója a Fantasztikus filmek brüsszeli nemzetközi filmfesztiválján volt, 2010. április 9-én. Franciaországban, Belgiumban és Svájcban április 14-én kezdték vetíteni.

Magyarországi bemutatója: 2010. szeptember 9.

A film DVD-n és Blu-ray-n 2010. november 24-én jelent meg. Magyarországi DVD és BD megjelenése: 2011. április 5.

A rendező és producer Luc Besson bejelentette a 62. cannes-i filmfesztiválon, hogy tervei szerint a film kiindulópontját képező képregény 1976 és 2007 között megjelent kilenc kötete alapján trilógiát készítene a filmből, aminek története az 1920-as évek Párizsában játszódna.

Bartalis János

Bartalis János (Apáca, 1893. július 29. – Kolozsvár, 1976. december 18.) erdélyi magyar költő, a szabadvers egyik első magyar művelője.

Célzás

A célzás (latinul allusio) a klasszikus és a neoretorikában a gondolatalakzatok (metalogizmusok) egyike, detrakció eredménye. Rájátszás, egy közismert kifejezés, mondat más, új szövegkörnyezetben történő felhasználása. Az allusio csak sejteti a tárgyat, nem nevezi meg. Hatását a beszélők, az író és az olvasó közös élményén, közös ismeretein alapulva fejti ki. Petőfire s az Egy gondolat bánt engemet című versére utal: az „Elhullt csatában a derék” sor Arany János: A walesi bárdok című balladájában. Ironikus célzás van Shakespeare Julius Caesar című drámájából vett „derék férfiú” miatt az alábbi idézetben:

„Lord Palmerston azt mondja, hogy „Austriára Európának szüksége van”, és a nemes lord „derék férfiú”.”(Kossuth Lajos: Felolvasások Angliában IX.)

A drámában Antonius mondja Brutusról, hogy „derék férfiú”, ám az ellenkezőjét bizonyítja. Gyulai Pál a Kisfaludy Társaság ülésén elmondott emlékbeszédében úgy idézte fel Arany János ifjúkorának egyik eseményét, hogy feltételezte a hallgatóság háttérismeretét, tájékozottságát:

„Ifjúkori csalódása, ballépése, hogy elhagyva az iskolát, nem gondolva agg szüleivel, szinészi dicsőségről álmodozva, világgá ment s néhány hét múlva önvádgyötörten, nyomorba süllyedve tért vissza az apai tűzhelyhez, mély nyomot hagyott lelkén, megtörte erejét, önbizalmatlanná tette.”Gyakori a célzás a szólásokban is, például „Mindenkinek megvan a maga keresztje.”

Ebla

Ebla (arabul: عبيل، إيبلا) ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja. Nyelve az akkádhoz közelálló sémi dialektus, az eblai nyelv volt.

Ernst Kaltenbrunner

Ernst Kaltenbrunner (Ried im Innkreis 1903. október 4. – Nürnberg, 1946. október 16.) magas rangú SS-tiszt, a Sicherheitsdienst (SD), végül a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) vezetője. A nürnbergi per folyamán halálra ítélték és kivégezték.

Filmzene

A filmzene a film képsorait kísérő muzsika; a film megnézése által keltett élmény szerves része. Nevezik a film harmadik dimenziójának is. Feladata elsődlegesen a szereplők érzelmeinek, az általuk megélt események hatásainak közvetítése. Tágabb értelemben a film végén vagy a filmben elhangzó különféle betétdalok is beleérthetők a fogalomba, szűkebb értelmezésben csak a képeket kísérő, leggyakrabban szimfonikus és szöveges énekhang nélküli zenét értjük alatta.

Hispania

Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét). A Római Köztársaság idején Hispaniát két provinciára osztották: Hispania Citeriorra és Hispania Ulteriorra. A principatus idején Hispania Ulteriort két kisebb provinciára osztották, Baeticára és Lusitaniára, Hispania Citeriort pedig átnevezték Hispania Tarraconensisre. Ezután Hispania Tarraconensis nyugati részét leválasztották, ez a terület először a Hispania Nova, később a Callaecia (vagy Gallaecia) nevet kapta; innen származik a mai Galicia neve. Diocletianus tetrarchiájától (i. sz. 284) kezdődően Tarraconensis déli részéből formálódott Carthaginiensis, és valószínűleg ugyanebben az időben a Baleár-szigetekből és a többi provinciából megalakult egy provinciacsoport (dioecesis) a hispaniai vicarius irányítása alatt.

I. Iszmáíl perzsa sah

I. Iszmáíl, modern perzsa kiejtéssel Eszmáil, költői álnevén Hatáí (1487. július 17. – Mangutaj, 1524. május 23.) a síita szafavida rend nagymestere, a Szafavida-dinasztia alapítója volt. Az azerbajdzsáni területeken kikiáltott birodalma a folyamatos háborúskodások során délkelet felé tolódott át, ennek köszönhetően Iszmáílt tekinthetjük a modern értelemben vett Irán első uralkodójának. Iszmáílt ma a bektasi és az alevi dervisrendek különösen nagy tiszteletben részesítik.

John Stuart Mill

John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873. május 8.) angol filozófus és közgazdász.

Két öszvér Sára nővérnek

A Két öszvér Sára nővérnek (eredeti cím: Two Mules for Sister Sara) 1970-ben bemutatott amerikai-mexikói romantikus westernvígjáték. Főszereplői Clint Eastwood és Shirley MacLaine. A film rendezője Don Siegel.

A film a Mexikóba való francia beavatkozás időszakában játszódik, a 19. század második felében. Egy amerikai fegyverhős megment egy apácaruhában utazó prostituáltat, aki juarista felkelőknek akar segíteni I. Miksa mexikói császár ellenében. A két ember útja innentől összekapcsolódik.A film DVD-n eredeti angol szinkronnal 2003. május 6-án, Magyarországon magyar szinkronnal 2010. február 12.-n jelent meg.

Seri (hivatalnok)

Seri ókori egyiptomi hivatalnok volt, aki a IV. dinasztia idején élt.

Szakkarai masztabasírjáról ismert, melyet a 19. században fedeztek fel és írtak le részben. Felesége neve Hentetek volt; a sírban ábrázolnak egy Inet nevű nőt is, akiről nem tudni, anyja vagy másik felesége Serinek. Seri címei: „Széth-Peribszen király minden wab-papjának elöljárója Szenedzs király nekropoliszában”, „a felső-egyiptomi tízek nagyja” és „Szenedzs isten szolgája”. Szenedzs nevét archaikus formában írták, de kártusban szerepel, ami anakronizmus, mert a király a II. dinasztia egyik uralkodója volt, a kártust pedig csak a III. dinasztia végén, Huni uralkodása alatt kezdték használni. Mivel Szenedzs nem túl ismert uralkodó, a címek, amelyeket Seri viselt, nagy jelentőséggel bírnak, ugyanis felirata arra utal, hogy Peribszen Szenedzs uralkodása alatt halt meg, és a két uralkodó békés viszonyban állt egymással.

Steampunk

A steampunk (ejtsd: sztímpánk, az angol kifejezés magyarul am. gőzpunk) az 1980-as évek végétől megjelenő, elsősorban kortárs stílus és tematika, másodsorban alternatív művészeti szubkultúra, amely a legkülönbözőbb művészeti formáktól kezdve (szépirodalom, képzőművészet, művészfilmek, ponyvairodalom, popzene, számítógépes játékok, képregények stb.), a mindennapi tárgykultúrában és formatervezésben is egyaránt megmutatkozik.

A steampunk mint stílus az ún. neoviktoriánus stílusból (viktoriánus éra) meríti formáit, ezeknek egyfajta újraromantizálását vagy jelenkori dekadenciáját adja.A steampunk mint tematika (és nem műfaj) a sci-fi egyik altematikájának is tekinthető, amely az időbeli anakronizmus (kortévesztés) harmadik formájából, az elképzelt jövő tematikai elemeiből alkotja meg tartalmát (paleo-futurizmus). Ilyen elem a steampunkban az elképzelt technológiai vívmányok és találmányok szerepeltetése, amelyek Cory Gross nyomán Celeste Olalquiaga giccselméletének megfelelően a steampunk két alapvető típusát adja:Fajtái:

1. Melankolikus steampunk: amikor ezek az elemek a cyberpunkhoz hasonlóan posztapokaliptikusak és dekadensek.2. Nosztalgikus steampunk: amikor ezek az elemek egy olyan fiktív technológiai aranykorból megmaradt vívmányok, melyek pozitívabb színben tűnnek fel régiségükkel az információtechnológiai forradalom és az internet korában.

Strandkosár

A strandkosár tengerparti eszköz, amelynek elsődleges célja nap-, szél- és esővédelem biztosítása a strandra látogatók számára. Elsősorban az Északi-tenger és a Balti-tenger partjaira, illetve más szeles strandokra jellemző felszerelés.

1882-ben, turisták igényét követve találta fel egy rostocki német kosárfonómester, Wilhelm Bartelmann. 1883-ban már bérlésre ajánlotta fel kosarait a helyi újságban. Az első modellek együlésesek voltak, és gyorsan elterjedtek a német partokon. Manapság főleg a kétüléses változatok jellemzőek.

A Buddenbrook ház című regényében Thomas Mann említ strandkosarakat Lübeckben, a travemündei parton, bár ez anakronizmus, mivel a regény cselekménye még csak 1840 körül jár.

Sumer nyelv

A sumer nyelv az ókori Mezopotámia területén élt sumerek nyelve.

A šumēru szó az akkád nyelvből származik, eredetileg 𒅴𒂠 eme-ĝir15 („anyanyelv”), ejtése körülbelül emengir. Írásrendszere – amelyet csak i. e. 2600 tájától lehet ékírásnak nevezni – a világ legrégebbi ismert írott nyelvévé teszi, és egyúttal tudósít kulturális jelentőségéről is. Legrégebbi emlékei, az uruki archaikus szövegek körülbelül az i. e. 33. századból származnak, piktografikus előzménye azonban már i. e. 3500 körül is létezett Kisben.

Az i. e. 3. és 2. évezred fordulója (i. e. 2000) körül erősen visszaszorult. A feliratos emlékekkel alig rendelkező Tengerföldön a névanyag alapján még jó egy évezredig használták, de nem tudni, hogy a mindennapi életben, köznyelvként milyen mértékben maradt fenn. Később Babilóniának nevezett Sumer és Akkád területén csak fokozatosan tértek át a hivatalos iratokban és irodalmi művekben való használatáról az akkád nyelvre. Ez az áttérés végül nem volt teljes, az óbabiloni kor utolsó harmadában megrekedt, és az addig megmaradt sumer szövegeket már nem fordították le, maradtak sumerül, csak az újabb művek íródtak akkádul. Az írnokok az asszír kor végéig kétnyelvűek voltak, még Assur-bán-apli korában is tudtak sumer szöveget készíteni. A sumer nyelv egy ideig még azt is túlélte, hogy az akkádot az arámi nyelv váltotta fel, és így lehetővé tette a régi hagyomány teljes átültetését Asszíria tudományos központjaiba, még a fővároson kívül esőkbe is. Az utolsó ékírásos sumer nyelvű szövegek az 1. században keletkeztek.Idővel azonban teljesen feledésbe merült, és a 19. századig várni kellett újbóli felfedezésére. Pontos feltárása a mai napig nem történt meg, de ismereteink elégségesek a fellelt sumer nyelvemlékek lefordításához. A sumer egy olyan agglutináló nyelv, amely több ponton is ergatív jelleget mutat, tehát a tárgyas ige alanyát eltérő esettel fejezi ki, mint a tárgyatlan ige alanyát (és a tárgyas ige tárgyát). Nyelvtanában a toldalékolás határozza meg a legtöbb funkciót, szavait általában egyszerű tövekből képezi. Esetrendszere gazdag és változatos. A nyelvészet ma bármilyen nyelvi rokonságot más nyelvekkel tagad, így az izolált nyelvek között tartják számon. A rokonság kutatását megnehezíti az a körülmény, hogy az ékírásos sumer jelek nagy része – bár olvashatóak és az értelmük ismert – valódi hangértéke (kiejtése, a beszélt nyelvbeni alkalmazása) nagyrészt ismeretlen.

Szomszédok

A Szomszédok az egyik legkedveltebb, legismertebb és legnépszerűbb magyar televíziós filmsorozat volt az 1980-as évek második felében és 1990-es években, amelyet 1987-től 1999-ig vetítettek. Az alkotói Horváth Ádám, Miskolczi Miklós, Polgár András, Szabó György és Zimre Péter, a rendezője Horváth Ádám, a forgatókönyvírói Miskolczi Miklós és Polgár András, a zeneszerzője Hidas Frigyes. A tévéfilmsorozat a MAHIR és a Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztőség gyártásában készült, a Hungarian State Opera Orchestra forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve teleregény és romantikus filmdráma-sorozat. Az első rész próbaadását 1987. május 7-én, amíg az utolsó 331. fejezetét 1999. december 30-án tűzték műsorra a Magyar Televízióban. A sorozatot Magyarországon az MTV-n, az M1-en és az M2-n vetítették le a televízióban. A kultikus sorozatot többször ismételték: legutóbb az M3 csatorna 2017-ben.

Takács István (Szomszédok)

Takács István „Taki” a Szomszédok c. tévésorozat főszereplője. A Lantos utca 8. szám alatt lakik, a 2-es számú lakásban. A szereplőt Zenthe Ferenc játssza. Felesége Takács Lenke, unokája Niski Alma. Lányuk és vejük autóbalesetben meghalt, pont Alma esküvőjének napján, amikor hazaindultak az NDK-ból egyetlen gyermekük lakodalmára. 1960 vagy 1963 óta nem iszik kávét. 1957 óta felhagyott a dohányzással.

Vágási Judit

Vágási Judit (született Szöllősy) (1962. október 3. vagy október 14. – ) a Szomszédok c. magyar tévésorozat egyik szereplője, ének-rajz szakos tanár. Ivancsics Ilona alakította, Jutka a sorozat szinte összes epizódjában szerepelt.

Édesapja Szöllősy Pál fogorvos, édesanyja Szöllősy Zsuzsa (született Kolossy) szemészorvos. Férjével, Vágási Ferivel 1987-ben költözött a budapesti Gazdagréti lakótelepen lévő Lantos utca 8. szám alá. A közeli általános iskolában tanított. Édesapja nem nézte jó szemmel, hogy egy egyszerű nyomdászhoz ment hozzá, ezért Jutka kapcsolata vele elég rossz volt.

A régi iskolájában felmondott, mert a lakótelepen egy, lakásuktól alig pár percre levő iskola nyílt. A lakótelepi általános iskolában nemsokára igazgatóhelyettesi állást kapott. Az iskolában sok ügyet intézett, nyári táborokba vitte a gyereket. Az első terhessége során elvetélt, mert a nyaralásukon egy nehéz, szilvával teli kosarat emelt fel. A második alkalommal megszületett fiúgyermeke, Matyi.

Ferivel harmonikus házasságban élnek, a folyamatos családi viták ellenére, amik Ferit érik, mivel ő csak egy egyszerű nyomdász.

A sorozat folyamán elveszti sorozatbeli édesapját és édesanyját.

Rokona Janka néni, édesapja testvére. Ő ad nekik kölcsön, amikor megveszik a lakást, amelyet később édesapja fizet ki helyettük, de neki is visszafizetik. Az iskolában aligazgató, addig míg Bujákit ki nem nevezik helyette.

Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)

Ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1796. december 30. – Pest, 1850. április 21.) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz – árvízi hajósa.

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.