Üdvösség

Az üdvösség (latin salvatio, salus; görög szōtēria; héber jāsā[1]) vagy másképp: üdvözülés, megszabadulás, megmenekülés;

mindegyik kifejezés ugyanarra az alapvető tapasztalatra utal: megmenekülni, üdvözülni annyit jelent, mint kimentve (kihúzva) lenni olyan veszélyből, ahol az ember élete forog kockán. A veszélynek megfelelően az üdvözítés aktusa védelem, megszabadítás, kiváltás formában jelenik meg, az üdvösség pedig ennek megfelelően győzelmet, életet jelent.

Az üdvösség általánosságban véve az örök élet és örök boldogság állapota, amelyre a hívő vagy spirituális törekvő vágyik. Minden vallás központi témája az ember üdvösségének kérdése.

Kereszténység

Isten megszabadítja a megtérő embert a bűntől és a haláltól, és örök életet ajándékoz neki, amellyel a létezés új dimenzióit nyitja meg. A megváltó Istenről, illetve az üdvösségről szóló tanítás végigvonul a Biblián, a keresztény örömhírnek pedig alapját képezi.

Az üdvösség a kereszténységben a mennyország vagy új Föld elnyerése; a pokoltól való megmenekülés; az "örök halál"tól vagy "örök büntetés"től való szabadulás Krisztus megváltásának érdemei alapján. Innen származik Krisztus egyik neve, aki mint az üdvösség szerzője, Üdvözítőnek mondatik. Az Újszövetség hirdeti, hogy „nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.”[2]

Az üdvösség eszkatológikus jellegű; a Biblia alapján az élő hit és Isten kegyelme által, továbbá parancsolatainak megtartása által érhető el.[3][4][5]

A keresztény misztika minden korban azt tanította, hogy Krisztusnak a hívőkben szellemileg kell megszületnie, ha el akarják nyerni az üdvösséget. [6] A hívőnek magába kell fogadnia Krisztust, vele együtt át kell élnie a lemondást, részt kell vállalnia az önmegtagadásban, hogy Pál apostollal együtt elmondhassa: „Élek pedig többé nem én, hanem Krisztus él énbennem”.[7]

Az üdvösséget különböző metaforákkal, képekkel is kifejezi a Biblia, így például a meghatározásai:

  • megmenekülés a kárhozattól (pokoltól)[8]
  • szabadulás Isten haragjától és az elítéltetéstől[9]
  • a lélek megmentése a haláltól[10]
  • kimenekülés a romlott nemzedékből (világból)[11]
  • átkerülni a halálból az életre[12]
  • megdicsőülés[13]
  • Isten mennyei országa[14]
  • a szentek öröksége[15]

A kereszténység exkluzív mindenfajta „tévelygéssel szemben, amely megfosztja Istent a tisztelettől és az embert az üdvösségtől”,[16] és kifejezetten hamis nézetnek tartja azt, „hogy az ember bármelyik vallás tisztelete révén megtalálhatja az örök üdvösséghez vezető utat, és eljuthat oda.” [6] Számtalan felekezet kijelenti, hogy az övéké az egyedüli igaz és abszolút vallás, amelynek elfogadásától az ember örök üdvössége függ, ezért a különböző felekezetekben levők a más keresztény vallásúak között is evangelizációs tevékenységet fejtenek ki.

Az üdvözültek száma

A szentek, egyházatyák és egyháztanítók tanítása szerint kevesen jutnak az üdvösségre. Maga Jézus Krisztus beszélt erről:

  • "Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak”,[17] valamint: "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt."[18]

A veszedelemből megmenekültek csekély száma mint előkép az Ószövetségben is jelen van. Az asszírok idején a 12 törzsből 10 végleg elveszett a zsidóságnak, szétszórattak, beolvadtak más népekbe. A babiloni fogságból is csak egy maradék tért haza. Többek közt Izajás próféta jövendöléseiben is erősen jelen van e motívum.[19][20][21]

A Biblia alapján Noé idején nyolcan menekültek meg a vízözön elől, Szodomából és Gomorrából Ábrahám és Lót menekültek meg családjaikkal, a többi mind odaveszett. Az egyházatyák ezen ószövetségi leírások és Jézus szavai nyomán vallották és hirdették, hogy szűkös a számuk a végül üdvözülteknek.

"S ha az igaz is alig üdvözül, az istentelen és a bűnös hová lesznek?" (1Pét 4:18)
"Százezer bűnös közül, akik halálukig bűnben élnek, alig egy fog megmenekülni."[22] "Sokan kezdik jól, de akik kitartanak, kevesen vannak."[23]
"Mit gondoltok? Hány lakosa fog e városnak esetleg megmenekülni? Amit mondok mindjárt, vihart kavaró lesz, de nem fogom tőletek titkolni. E sűrűn benépesített városból, soktízezernyi lakójával, száz ember sem fog üdvözülésre érdemesnek találtatni; de még azt is kétségbe vonom, hogy ennyien lesznek."[24]
"A felnőttek közül a test bűnei miatt kevesen menekülnek meg. […] Azok kivételével akik gyermekkorban halnak meg, a legtöbben el fognak kárhozni."[25]
Egy kiválasztott kevés menekül meg.[26] Akik megmenekülnek, kisebbségben vannak.[27]
"Olyan rengeteg boldogtalan lélek vész el, és ehhez képest olyan kevesen menekülnek meg."[28]
"Mindenki a megváltásra vágyik, de nagyobb részben, mivel nem alkalmazzák a megváltás eszközeit, bűnbe esnek és elvesznek. […] Valójában a választottak sokkal kevesebben vannak mint a kárhozottak, mivel a haszontalanok sokkal számosabbak mint a választottak."[29]
"Az üdvözültek száma olyan kevés, mint a szüret után a szőlőtőn maradt szemek száma."[30] Ugyanő: "Az ítélet napján majd meglátjuk, hogy az elveszettek nagyobb száma azért lett kárhozott, mert nem ismerték a saját vallásukat."[31]


Megemlítendő, hogy van ezt kétellyel szemlélő álláspont is. Ludwig Ott a Katolikus dogma alapjai c. könyvében kifejti a Predesztináció tárgyalásánál, hogy "Isten univerzális üdvözítő vágyának, és Krisztus univerzális megváltó tettének fényében egyesek feltételezhetik, hogy Krisztus királysága nem kisebb, mint a Sátáné".[32] Egy másik érv, hogy "mégiscsak az Isten nem teremtette volna meg ezt a világot, ill az emberiséget, hogyha az emberek többsége elkárhozna."[33]

A szigorúbb értelmezést hirdetők ezzel szemben hivatkozhatnak a már említett Mt 7:13-14-re és többi szentírási idézetre, ill. az egyházatyák tanítására; valamint arra hogy Istent nem lehet emberi mércével megítélni, Szent Pál is szól erről (Róm 9:14-29).

Iszlám

A paradicsomnak az eszméje, ahova az igaz hívők jutnak, az iszlámnak is része, de míg a keresztény vallások előterében a megváltás áll, a Jézus általi üdvösség, az iszlám vallásban az ember saját magát váltja meg azáltal, hogy megtartja Isten parancsait.

A Korán azt tanítja, hogy az üdvösség a hit, a jó cselekedetek és a tanítások követése által érhető el.[34]

Az ember Isten (Allah) teremtményeként, Isten által biztosított ellátással él és tevékenykedik. Isten a prófétákon keresztül üzenetet küldött az embereknek arról, hogyan kell élniük ebben a világban, hogy elkerüljék Isten büntetését (a poklot) és elnyerhessék Isten jutalmát (a paradicsomot). Így az üdvösség Isten elégedettségének elnyerése, azaz a Paradicsom a feltámadás után. Az iszlám szerint ezt Isten kinyilatkoztatása (Korán) és Isten küldöttének (Mohamed Próféta) tanításának (Szunna) szerinti cselekvéssel lehet elérni. Ez lényegében az ember egész életét átfogó "vizsga", ami az ember e világi életének utolsó pillanatáig tart. Nincsen gyors megoldás, nincs "előre váltott jegy" a Paradicsomba. Ezért az iszlám a hitet és a tettet mindig együtt kezeli.

"Akik hisznek és jótetteket cselekednek..." fordulat sokszor olvasható a Koránban. Az iszlám vallásjog tudósai azt mondják, hogy a hit kimondott szó, amit a tetteknek kell igazolniuk. Továbbá ezeknek a tetteknek összhangban kell állnia az iszlám tanításaival, úgy, ahogy az Koránban és a Szunnában található.

Searchtool right.svg lásd még: Végső Nap

Hinduizmus

A hindu védánta mestereinek tanítása alapján minden vallás lényege és alapja azonos, csak külsőségekben különböznek egymástól. Nincs alapvető különbség köztük, és minden vallás a végső Igazságot testesíti meg és az örök üdvösséghez vezethet. De a tudás hiábavaló, ha nem változtatja meg az ember életét. Az igazán vallásos ember az önzetlenség, becsületesség, jóság, kedvesség, igazság, lemondás, szolgálat és szeretet vallását gyakorolja. Ez az életforma az, ami elvezeti az önmegvalósításhoz, az Isten-megvalósításhoz, vagy üdvösséghez.[35]

Az ortodox filozófiai iskolák azt a nézetet vallják, hogy az ember maga válthatja meg magát. A visnuita és sivaita irányzatok többsége úgy képzeli el a megváltást, hogy az megdicsőült egyéni továbbélés Isten jelenlétében az ő földöntúli, mennyei világában. A szánkhja, jóga, njája és vaisésika filozófiai iskolák az üdvözülést olyan egyéni létnek tekinti, amelyben a léleknek – mivel az érzékszervekkel megszűnik minden kapcsolata – nincs többé tudomása a világról, és nincs többé lehetősége a tevékenységre sem. Egyes panenteisták a megváltást az Istenbe való bejutásként határozzák meg, a teopantisták szerint a megváltás sem istenné válás (mivel a legfőbb igazság álláspontjáról nézve az isten és lélek ténylegesen nem válhatnak el, és nem is változhatnak át valamivé), hanem az abszolúttal alkotott egység helyreállítása, amely egység valójában kezdettől fogva létezett, az egyén előtt azonban – annak tudatlansága miatt – mindaddig rejtve maradt. A szanszára (lélekvándorlás) kereke nem szűnik meg forogni akkor sem, ha mégoly sok lélek nyeri is el az üdvösséget.[36]

Buddhizmus

Buddha nem üdvözítő, aki másokat kegyesen megvált azok közreműködése nélkül, hanem olyan vezető, aki csak megmutatja az üdvösséghez vezető ösvényt, de semmit sem tehet annak érdekében, hogy az útbaigazított valóban azon is járjon. [6] Ezért áll a Dhammapadában: Magatoknak kell erőlködnötök, a Tökéletesek csak utat mutatnak. Egy történet szerint Buddha maga vette fontolóra, vajon hirdesse-e az üdvözülés igazságát, mivel kora nemzedéke nem érett meg rá. Brahmá Szahampati isten azonban arra kérte, hogy legyen tekintettel azokra a lényekre, „akiknek szeme csak kevéssé elhomályosult”, és azt, amit felfedezett, ne tartsa meg önmagának. Buddha ezért úgy határozott, hogy „az örökkévalóság kapuit azok számára, akik hallani akarnak”, megnyitja. [6] Benáreszi prédikációiban kifejtette, hogy nem az érzéki élvezetek hajhászása, de nem is a túlzásba vitt önsanyargatás vezet az üdvösséghez, hanem a világról való mértéktartó lemondás középútja. Ennek előfeltétele azonban a szenvedésről, a szenvedés keletkezéséről, a szenvedés megszüntetéséről és a szenvedés megszüntetéséhez vezető útról való négy nemes igazság ismerete. [6] Szenvedéssel teli mindaz, ami az életvágytól függ, a szenvedés oka a vágy és a sóvárgás, a szenvedés megszüntetése a vágyaktól való megszabadulás segítségével történik, az erre szolgáló módszer a nemes nyolcas út: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés.[37]

A klasszikus buddhizmus, miközben elvetette a teizmust és a panenteizmust, kizárólag a személytelen világtörvényről szóló tanítást ismerte el. Nem tételez fel a jelenségek mögött semmiféle örök, állandó, önmagától létező szubsztanciát (átman, brahman, lelkek, ősanyag stb.), hanem minden jelenséget egymástól funkcionális függésben levőnek, törvényszerűen keletkező és elmúló „lételem”-nek tekint. Következésképp a legfőbb üdvösség a dharmák kényszerű egymásra hatásától meghatározott, azok következményeként létrejövő új egyéni lét lehetőségének megszűnéséből áll, ez a nirvána, amely — mint minden elképzelhető létezés abszolút ellentéte — fogalmilag csak negatívumokkal határozható meg. [6]

Jegyzetek

  1. Yasha: to deliver. Biblehub.com
  2. ApCsel 4,12
  3. Jak 2:14, 26 Mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Mert ahogyan a test halott a lélek nélkül, ugyanúgy a hit is halott cselekedetek nélkül.
  4. Ap. Csel. 16:30-31
  5. Márk 10,17-
  6. a b c d e f Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  7. Gal. 2, 20
  8. Fil 1,28
  9. Róm 5,9 ; Jn 12,47
  10. Jak 5,20
  11. Ap Csel 2,40
  12. Ef 2,5
  13. Róm 8,17
  14. 2 Tim 4,18
  15. Kol 1,12
  16. F. J. Stahl
  17. Mt 22:14
  18. Máté 7:13-14.
  19. Izajás 10:19
  20. Iz 17:5-6
  21. Iz 24:13
  22. 'Out of one hundred thousand sinners who continue in sin until death, scarcely one will be saved.'
  23. 'Many begin well, but there are few who persevere.'
  24. Library of fathers of the Holy Catholic Church, Anterior to the Division of the East and West Volume 33: The homilies of S. John Chrysostom, archbishop of Constantinople, on the Acts Of The Apostles, Translated with Notes and indices, Part. I. Hom. I. - XXVIII. 352. old.
  25. https://www.azquotes.com/author/47554-Saint_Remigius
  26. Summa Theologiae I, Qu.23, art.7, ad 3.
  27. Summa Theologiae I q.23, art.8, ad.3
  28. http://catholicismhastheanswer.com/quotes-on-the-fewness-of-the-saved/
  29. (Preparation for Death, 407-8; The Great Means of Salvation and Perfection, 129)
  30. John Mary Vianney: GOH p.37)
  31. Sermons of the Cure of Ars, page 99.
  32. Ludwig Ott: Fundamentals of Catholic Dogma, EDITED IN ENGLISH BY JAMES CANON BASTIBLE, D.D., TRANSLATED FROM THE GERMAN BY PATRICK LYNCH, PH.D. 1954. 244. old.
  33. Kovács Gellért o.praem előadása.:Mennyország, pokol, tisztítótűz 2. rész 57:17-nél
  34. Korán 3:135, 7:8-9, 21:47, 49:14, 66:8-9
  35. Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
  36. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 69. old, 1977
  37. Szamj. 56, II, 5

Források

  • Biblikus Teológiai Szótár, Szent István Társulat, 1986
  • Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Salvation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Pallas nagylexikona
A kereszténység és az iszlám

A kereszténység és az iszlám vallás között történelmi és hagyományos kapcsolat van, de néhány éles teológiai különbség is felfedezhető. A két vallás közös származása a Közel-Kelet, és mindkettő monoteista, ábrahámi vallás.

Evangelikalizmus

Az evangelikalizmus (vagy evangelikál mozgalom, evangéliumi keresztyénség) egy keresztény mozgalom és teológiai irány a protestantizmuson belül.

Az evangelikál vagy evangéliumi kifejezést sokszor az egész protestáns kereszténységre kiterjesztik, az általunk használt kifejezés azonban ennél szűkebb. A nemzeti egyházi pietizmus és a szabad egyházak újraébredését jelöli, ami 1966 óta – főként Billy Graham ösztönzésére – világméretű mozgalommá fejlődött. Egy olyan mozgalomról van szó, amely a hit, illetőleg a személyesen megtapasztalt üdvösség továbbközvetítésének együttes bemutatásának szükségszerűségét egyesíti.

Az ökumenikus mozgalom értelmében vett egyházegyesítés helyett a hívek testvéri imádkozásra, egymás kölcsönös építésére és diakonikus valamint misszionárius tevékenységre gyűlnek össze. Arra törekszenek, hogy a megmerevedett kereszténységet felébresszék, a nem keresztény világot pedig evangelizálják. A hitvalló evangelikálisok ezentúl kritikát fogalmaznak meg az egyetemen tanított teológia és az egyházak ökumenikus tanácsa ellen.

Józsua

A Józsua héber eredetű férfinév, ami a Jehosua névből származik, a jelentése: Jahve az üdvösség vagy Jahve üdvözít. Jézus ugyanennek a névnek az alakváltozata.

Kereszténység Magyarországon

A kereszténység egyike a főbb világvallásoknak. A legelterjedtebb Európában és az amerikai kontinensen.

Magyarország vallásos lakosságának többsége kereszténynek vallja magát, a görög eredetű szó azt jelenti: „Krisztus-követő”. I. (Szent) István magyar király uralkodása alatt vette fel a magyar nemzet a kereszténységet, azóta a magyarok nagy többsége keresztény. Magyarország történetében a kereszténységen kívül a zsidó és az iszlám vallás játszott jelentősebb szerepet. Ma – kis létszámban – minden jelentősebb vallásnak élnek hívei Magyarországon.

Kinyilatkoztatás

A kinyilatkoztatás (latin: revelatio; görög: αποκάλυψη apokalüpszisz) a vallásokban a feltárása, közzététele vagy nyilvánosságra hozatala valamilyen igazságnak vagy tudásnak, Istennel vagy más természetfeletti személlyel vagy személytelen erővel való kommunikáció révén. A latin revelatio szó feltárást, leleplezést jelent.

A teológia szóhasználatában azok a tanítások és előírások, amelyeket Isten adott vagy ad az embereknek. A hagyományos teológia feltételezi, hogy valamilyen formában már az első emberek részesültek Isten jól érthető, formailag reflektált kinyilatkoztatásában. A katolikus teológia tanítása elismeri, hogy a Szentlélek a kereszténységen túl ma is közvetíti a kinyilatkoztatásait.A múltban is jellemző volt és a mai világ is használ bizonyos technikákat az ég titkainak keresésénél: jövendölés, előjel, álom, a sors megkérdezése, csillagjóslás stb. Az ókori zsidó vallás is sokáig megőrzött valamit ezekből a technikákból, megtisztítva őket a sokistenhit és a varázslat elemeitől.

A kinyilatkoztatás lehetőségét tagadják mindazok, akik nem fogadják el a természetfeletti világnak vagy Istennek a létezését.

Lóka (szanszkrit)

A lóka szanszkrit szó (लोक), jelentése a világ(egyetem).

Magyarországi Metodista Egyház

A magyarországi metodisták a hazai protestáns kisegyházak sorában a wesleyánus teológiai gondolkodás képviselői. Tanításuk középpontjában a Jézus Krisztusba vetett hit általi üdvösség, az isteni kegyelemből való megigazulás áll. Metodista hangsúly a Szentlélek megszentelő munkájáról és a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki. Magyarországon első ízben 1857-ben járt metodista püspök, a hazai metodista misszió kezdő dátuma 1898.

Mennyország

A mennyország a vallási-teológiai nyelvben az Istentől remélt és beteljesült üdvösség, az üdvözült embernek juttatott örök boldogság metaforája, ahol Isten, az angyalok, a szentek stb. élnek. A keresztény és a zsidó vallás szerint Isten és angyalai transzcendens lakhelye. A látomások, meditációk, különféle vallási nézetek és művészi alkotások számtalan formában juttatják szóhoz a mennyország elképzelését.

Rövid neve: menny, egyéb nevei: mennyek országa, Isten országa, Dzsanna stb. Egyéb megnevezései: beteljesedés, örök boldogság (hona), a szentek öröksége, hazája stb. Az ábrahámi vallások alapján halála után minden emberről eldől, hogy a lelke a mennybe kerül-e vagy a pokolba, a Sátán birodalmába.

Nirvána

Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalmat tárgyalja. Az amerikai együttes a Nirvana cikkben található.A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban. Az ind filozófia egyes értelmezéseiben a nirvána a Brahmannal való egyesülést jelenti a móksán keresztül, azaz az örök egység létrehozása Istennel vagy az Abszolútummal. A sramanák szerint a szenvedés állapotától (dukkha) való megszabadulás. Nem megszűnést vagy megsemmisülést jelent, hanem megszabadulást a lélekvándorlásnak szenvedésekkel járó körforgásából.

Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.. A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a szanszárához kötő indulatok hiányaként szokás leírni, pozitív megfogalmazása (a Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.

Protestantizmus

A protestantizmus (latin eredetű szó) mint gyűjtőnév alatt a keresztény egyházak azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció következtében a 16. században a római katolikus egyháztól különvált.

Rámánudzsa

Rámánudzsa (dévanágari: रामानुज, nyugati átírással: Ramanuja) vagy másképp Rámánudzsácsárja középkori hindu filozófus, teológus, a visistádvaita-védánta iskola ihletője.

A srívaisnavizmus követője volt, aki megpróbálta racionálisabb alapokra helyezni a srívaisnavita vallási szemléletet. A védánta rendszerén belül a monista nézetet vallotta és egyedül a tudást tekintette az üdvösség eszközének. A szrírangami templom főpapjaként hetvennégy egyházmegyét hozott létre.A neki tulajdonított főbb művek:

Sríbhásjam

Védántadípa és a Védántaszátra (a Védánta-szútrákhoz írt kommentárok)

a Gítához írt kommentár

Védárthaszangraha (saját álláspontjának kifejtése)

Saranágatigadja (Isten iránti önátadásról)

Srírangagadja (a Sríranga templom és fő istensége által kiváltott tiszteletről és magasztalásról)

Vaikunthagadja (a megszabadult állapot természetéről)

Nithagrantha (a vallási tiszteletről)

Római katolikus egyház

A (római) katolikus egyház (latinul: Ecclesia Catholica) a világ legnagyobb keresztény közössége. Kétezer éves történelmével a katolikus egyház a világ egyik legősibb, máig fennmaradt vallási intézménye. A Föld népességének mintegy 31,5 százaléka, 2,2 milliárd ember keresztény. A keresztények fele római katolikus, 37 százalékuk protestáns, 12 százalékuk pedig ortodox felekezet tagja.A 11. században Kelet és Nyugat közötti eltérő világi befolyásoltság miatt az egyház megoszlott keleti egyházra és nyugati, latin katolikus egyházra. 22 keleti katolikus egyház maradt meg Róma közösségében, vagy később újraegyesültek vele. Így összesen 2782 részegyházra osztódik a katolikus egyház.

A pápa, azaz Róma püspöke (jelenleg Ferenc pápa) az egész katolikus egyház legfőbb pásztora, akinek hit, erkölcs és engedelmesség kérdésében, illetve az egyház kormányzásában teljes, legfelsőbb és egyetemes hatalma van. Az egyházi közösség világi hívőkből, hierarchiát alkotó felszentelt klerikusokból, valamint szerzetes közösségek tagjaiból áll.

A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus örömhírének, az Evangéliumnak a hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, valamint a felebaráti szeretet gyakorlása. Az Eucharisztia, amely a hét szentség egyike, minden katolikus szentmise középpontja. Ezen kívül a világ minden részén működtet szociális programokat és intézményeket, úgymint iskolákat, egyetemeket, kórházakat, missziós telepeket, menedékhelyeket, valamint olyan szervezeteket, mint például a Nemzetközi Karitász – aminek tagja a magyarországi Katolikus Karitász is –, amelyek a szegényeken, a családokon, időseken, vagy betegeken segítenek.

A katolikus egyház – az apostoli utódlás által – annak a keresztény közösség folytatásának vallja magát, amelyet Jézus Krisztus alapított, és amelyet Szent Péter apostol vezetésére hagyott. Tantételeit legnagyobbrészt egyetemes zsinatokon határozta meg. Jézus ígérete alapján a katolikus egyház vallja, hogy hit és erkölcs tanításában a Szentlélek vezeti, és megőrzi minden tanítói tévedéstől. A katolikus tanítások a Biblián (Ószövetség és Újszövetség), valamint az apostoli korban átadott szent hagyományon alapulnak, amelyeket tanítói tekintély magyaráz. Ezek a tanítások röviden az apostoli hitvallásban, részletesen a Katolikus Egyház Katekizmusában vannak kifejtve. A hivatalos katolikus istentiszteletet, azaz a liturgiát, a hagyományokat figyelembe véve egyházilag szabályozzák. A katolikus egyházon belül hat különböző rítus van, amelyek további változatokra vagy formákra oszlanak. A leggyakoribb a római rítus, amely két formában (rendes és rendkívüli) mutatható be.

A nyugati civilizáció történetében legkorábban a 4. századtól kimagasló szerepet játszott. Más vélemény szerint a tudomány haladásának fékezője, a katolikus dogmatikával szembemenő teológusok, pl. Giordano Bruno elevenen megégetése (Róma piacterén, 1600-ban), illetve hatalmi érdekeiből kifolyólag a középkori rend konzerválója, a polgári társadalom kialakulásának ellenzője (A francia forradalomban nagy hangsúlyt kap az egyházi kiváltságok eltörlése, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a klérus testületileg az osztrák császári oldalon állt a magyar felkelőkkel szemben, nem véletlenül, a 12 pont foglalkozott a vallási egyenlőséggel is).

A katolikus egyház fenntartja, hogy a Krisztus által alapított „egy, szent, katolikus és apostoli anyaszentegyház” csak a katolikus egyházban áll fenn, de elismeri, hogy a Szentlélek más keresztény közösségek által is elvezetheti az embereket az üdvösségre. Az Egyház azt tanítja, hogy a Szentlélek mindenkit arra hív, hogy minden keresztény munkálkodjon azon, hogy megvalósuljon közöttük a teljes egység – ezt nevezik ökumenizmusnak. A katolikus egyháznak olyan modern kihívásokkal kell szembenéznie, mint a szekularizmus terjedése, az abortusz, a fogamzásgátlás, valamint az eutanázia.

Sion (Biblia)

Sion (héberül: ציון ) , más néven Zion, Szión vagy Cion eredetileg Jeruzsálem legmagasabb és egyben Izrael legszentebb dombja, amely a várostól délkeletre állt, az Ófel dombtól és a Templom-hegytől délkeletre. Az ókori név erődítményt, várat jelentett, és talán az Ófel-en levő jebuzeus vár neve volt, amelyet Dávid elfoglalt.

Később, amikor Salamon király temploma felépült, már az egész templomhegyet és annak környékét így nevezték.

Sion egyes prófétai írók könyveiben Jeruzsálemnek is a szimbólumává vált, a Biblia gyakran így nevezi a várost: Sion leánya. Majd már nem csak Jeruzsálem városát, hanem egész Izraelt, Júda földjét, és a népet is ezzel a névvel illették. A 65. Zsoltár már a lelki Sionról beszél, a hívők közösségére alkalmazza a nevet.

Az Újszövetségben Sion jelentése az üdvösség jelképe és a megváltott ember lakóhelyét, a mennyországot jelképezi.Egy téves azonosítás miatt a középkor óta a jeruzsálemi felsőváros területét nevezték Sionnak. Azt hitték, hogy itt van eltemetve Dávid, vagyis itt van Dávid városa is. Ma már tudjuk, hogy Dávid városa az Ófel-en volt, de a Sion-hegy elnevezés a déli domb neveként megmaradt. Ezt a dombot Jézus korában is városfal vette körül, amely később elpusztult.

Napjainkban a földrajzi Sion hegye a jeruzsálemi óváros déli részén található, az örmény negyed részeként, a déli városfal közelében. Tetején áll a Nagyboldogasszony bencés apátság (Hagia Maria Sion Abbey). Nyugaton és délen a Gyehenna-völgy (Gé-Hinnom) mély szakadékai tátonganak.

Szofoniás könyve

Szofoniás vagy Zofóniás, Szefaniás könyve egy protokanonikus ószövetségi prófétai könyv, a kispróféták sorában a kilencedik.

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871). A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás.

A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében:

Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.

Ma legalább kilenc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a szikhizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek:

a keletiek „az örök világtörvény vallásaiként” jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli.

a „történeti istenkinyilatkoztatás” nyugati (ábrahámi) vallásai mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen.Természetesen létrejöttek olyan vallások is, amelyek a két, alapvetően ellentétes felfogás között különböző átmeneteket képeztek.

A vallások tudományos kutatásával elsősorban a vallástudomány, és annak ágai, a vallástörténet és a vallásfilozófia foglalkozik.

Ézsaiás (egyértelműsítő lap)

Ézsaiás keresztnévÉzsaiás (héber forma: Jesájá, katolikus forma: Izajás, nevének jelentése: „Isten üdvössége”, „Jahve az üdvösség”, „az Úr segít”), több bibliai, ószövetségi alak neve. Ezek a következőek:

Ézsaiás próféta: A „nagy” Ézsaiás, próféta Júdában Uzziás, Jótám, Aház és Ezekiás királyok alatt (Ézs 1,1). Ámos második fia volt, ő maga két fiút nemzett (Ézs 7,3; 8,3). Munkássága Uzziás király halálának évében kezdődött (Ézs 6.1). Rendkívül nagy tekintélynek örvendett, kiváltképp Ezekias király előtt (2Kir 19, 1-11). Egészen különleges módon a megváltás prófétája megjövendölte a Messiás eljövetelét is. Ő volt az első könyvet író próféta, munkája az Ézsaiás könyve.

Ézsaiás: Atália fia, családfő, Ezsdrással tért vissza a babiloni fogságból (Ezsd 8,7)

Ézsaiás: Lévita, aki szintén Ezsdrással tért vissza a babiloni fogságból (Ezsd 8,19)

Ézsaiás: Benjaminita férfi (Neh 11,7)

Üdvhadsereg

Az Üdvhadsereg katonai szervezeti mintára felépített protestáns egyház és vallási-emberbaráti mozgalom; magukat "Krisztus katonái"-nak nevezik. Világméretű, 128 országban van jelen, aktív tagsága mintegy 1,5 millió. Magyarországi szervezete az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország

Az Üdvhadsereget 1865-ben Angliában alapította William Both metodista lelkész, aki szilárdan hitte, hogy a keresztény hitnek szerves része szolgálat és a szociális igazságtalanság és a nyomorúság elleni harc. Azt vallotta, nem elég a templomokban prédikálni, cselekedni kell, de tanait nem nézte jó szemmel az egyház, kitagadta soraiból. Both nem hátrált meg, feleségével - Catherine Booth - hajléktalanszállókat, népkonyhákat, szociális foglalkoztatókat kezdett üzemeltetni, mezőgazdasági tanfolyamokat indított. Minden lehetőséget megragadtak, amellyel az emberek helyzetén javítani tudtak, hirdették : hit és cselekedet elválaszthatatlanok egymástól.

A hármas kulcsszó, amely a kezdetektől kezdve megalapozta működésüket - Soup, Soap and Salvation - (leves, szappan és üdvösség).

Kezdetben Kelet-Londonban "Keresztény Misszió" néven indult mozgalom, kinőve az egyház hagyományos kereteit, 1877-ben formálisan is elszakadt a metodizmustól, létrehozva az Üdvhadsereget, szervezeti formaként, az akkori Viktoriánus Anglia alapjait adó hadsereget választották. A tagok egységes egyenruhája segítette a munkát, könnyen megkülönböztette a tömegben dolgozókat és elfedte a társadalmi különbségeket.

Magyarországon elég későn, 1924-ben bontott zászlót az Üdvhadsereg külföldi tisztek segítségével, hamarosan harminc segítő központ jött létre országszerte.

Az Üdvhadsereg célja az, hogy az emberek figyelmét – vallásukra való tekintet nélkül - a túlvilágra irányítsa. Ennek érdekében zenés felvonulásokat és utcai prédikációkat szerveznek. A szervezet élén az. ún. tábornok áll. A férfiakból, nőkből, zenészekből álló hadsereg tagjai egyenruhában járnak, rangjelzéseket viselnek és szigorú fegyelem alatt állnak. Vannak sajátos vallási gyakorlataik, de emellett más vallási kötelezettségeknek is eleget tehetnek. A szervezet felekezetnélküli, felekezetek feletti mivoltát hirdeti.

Az Üdvhadsereg a vallás lényegének a felebaráti szeretet és az irgalmasság gyakorlását tartja, ezért nagyarányú szeretetakciókat, szociális tevékenységet fejt ki, a szociális kérdést valláserkölcsi kérdésként fogva fel.

Üdvösség Hirdetői Egyház

Az Üdvösség Hirdetői Egyház /Vallási Egyesület/ pünkösdi-karizmatikus, teljes evangéliumi keresztény felekezet, a Magyar Köztársaság hivatalosan bejegyzett egyháza. 2005-óta. Főként Kenneth E. Hagin, E. W. Kenyon, Derek Prince tanításait követi. Az Üdvösség Hirdetői Egyház tagja az FCF (Faith Christian Fellowship International Church Inc.) Hit Keresztény Szolgálók Közössége, mely a nemzetek pásztorainak közössége.

Őskeresztények

Az őskeresztények a kereszténységnek a legkorábbi szakaszában élő, az apostoli korban tevékenykedő keresztények megnevezése.

A 2. század elejétől kezdve a teológusok már az ókeresztény egyházról beszélnek. (ezt az időszakot lásd ott)

A keresztény szó Krisztus neve után a Krisztiánusz szóból származik, ami azt jelenti, hogy krisztusi. Így nevezték már a legkorábbi korban Jézus Krisztus követőit, akik krisztusi életet éltek.

A zsidók nazarénusoknak is hívták őket, Jézus származási helye, Názáret után.

Kereszténység

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.