Égei-tenger

Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el. A Márvány-tengerrel a Dardanellák, a Fekete-tengerrel a Boszporusz köti össze.

Égei-tenger
Az Égei-tenger
Az Égei-tenger
Ország(ok) Görögország, Törökország
Hely a görög félsziget és Anatólia között
Felszíni terület214 000 km2
Legnagyobb mélység3543 m
Szigetek görög szigetvilág
Elhelyezkedése
Égei-tenger (Európa)
Égei-tenger
Égei-tenger
Pozíció Európa térképén
é. sz. 38° 30′, k. h. 25° 18′Koordináták: é. sz. 38° 30′, k. h. 25° 18′

A név eredete

Kissamos R08
A Kissamos-öböl

Az ókorban többféle magyarázat is létezett a tenger nevének eredetére. Az egyik szerint a nevét az Aegae (ma Vergina, Görögország) városáról kapta, vagy Aegea-ról, az amazonok királynőjéről, aki a tengerbe fulladt. Más verziók szerint Aegeusról, Thézeusz apjáról kapta a nevét, aki a tengerbe ölte magát, mikor fiát halottnak hitte.

A tenger ógörög neve Αἰγαῖον Πέλαγος (Aigaion Pelagos, újgörög nyelven Αιγαίο Πέλαγος, Aigaio Pelagos), török neve Ege Denizi. Levezethetjük még a nevet az egyik ógörög dialektus αἶγες (aiges) szavából, melynek jelentése hullámok (Hészükhiosz; a αἴξ (aix) „kecske” szó metaforikus használatából), innen származik a „hullámos tenger” szó. De lehetséges az is, hogy a αἰγιαλός (aigialos) „part” szóból származik.

Története

A tenger partján két ősi civilizáció is született, az egyik a krétai Minosz civilizáció, a másik a peloponnészoszi Mükéné civilizáció. Később olyan városállamok épültek a partján, mint Athén és Spárta. Később a területen perzsák, rómaiak, bizánciak, velenceiek, szeldzsuk törökök és oszmánok éltek. Az Égei-tenger volt többek között a demokrácia bölcsője is.

Földrajz

Aegeansea
Az Égei-tenger az űrből

A tenger déli-délnyugati része a Krétai-tenger, északi része a Trák-tenger.

Az égei-tengeri szigeteket hét részre oszthatjuk: a trákiai-tengeri csoportra, a kelet-égei csoportra, az északi Szporádokra, a Kükládokra, a Szaróni szigetekre, a Dodekanéz szigetekre és Krétára. Az archipelágó szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott. Az égei-tengeri szigetek nagy része a szárazföldön húzódó hegyvonulat tagjai. Az egyik hegylánc végigvonul a tengeren egészen Khiosz szigetéig, egy másik Évia szigetén át Szamoszig, egy harmadik Peloponnészoszon és Krétán át Rodoszig, elválasztva az Égei-tengert a Földközi-tengertől. A szigetek nagy részén csendes, biztonságos öblöket találunk, de a navigálás az Égei-tengeren meglehetősen nehéz. A szigetek egy része vulkanikus eredetű, másokon márványt és vasércet bányásznak. A nagyobb szigetek termékeny talajjal rendelkeznek. Két nagyobb sziget Törökországhoz tartozik: Bozcaada (görögül: Τένεδος Tenedosz) és Gökçeada (görögül: Ίμβρος Imvrosz).

Források

  • Aegean Sea (angol nyelven). [2009. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 21.)

További információk

Aydın (tartomány)

Aydın tartomány Törökország délnyugati részén található, az Égei-tenger közelében, északon İzmir, északkeleten Manisa, keleten Denizli és délen Muğla tartomány határolja. A tartomány népessége 991 000 fő, székhelye: Aydın.

A mai tartomány területén volt található a római korban Kária tartománya. Ma több római kori romváros is található a tartományban, úgy mint Alinda és Alabanda.

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait. Kis-Ázsiától két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák választja el. Az északi határa a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között egy meghatározás szerint a Duna, majd a Száva, aztán a szlovéniai Krka folyó, végül a Vipava, majd az Isonzó (szlovén nevén Soča). A Krka és a Vipava nem érintkeznek egymással, így a két folyó forrása között a félsziget északi határa egy képzeletbeli vonal a földfelszínen. A továbbiakban az így definiált területet értjük Balkán-félsziget alatt.

A Balkán szó a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származik.

A Balkán-félsziget helyett gyakran használják a rövidebb Balkán szót is, amely azonban nem szinonimája a Balkán térségnek, amelyet szintén szokás a Balkán szóval helyettesíteni. A Balkán térség egy történelmi-kulturális fogalom, mely nagyrészt a Balkán-félsziget területét jelenti, azonban a Balkán térséghez tartozik a félszigeten kívül a Regát területe is.

Dodekanészosz

A dodekanéz szigetek, másként Dodekanészosz-szigetcsoport (újgörögül Δωδεκάνησα [Dodekánisza], vagy Δωδεκάνησος [Dodekániszosz], törökül Onikiada, olaszul Dodecaneso) egy szigetcsoport az Égei-tenger délkeleti részén, Görögországban. Közigazgatásilag a Dél-Égei-szigetek régióhoz tartozik. Nevének jelentése: tucatnyi sziget, mivel a szigetcsoport 12 nagyobb, és mintegy 150 kisebb szigetből áll. amelyek közül összesen 26 lakott. A legismertebb és legnagyobb a szigetek közül Rodosz.

Gallipoli (félsziget)

A Gallipoli (törökül Gelibolu Yarımadası), régi magyar neve: Gyelepoly, félsziget Törökország európai részén, Çanakkale tartományban. Trákiában fekszik. Nyugati oldalát az Égei-tenger, keleti oldalát a Dardanellák határolja. Nevét az azonos nevű városról kapta, a görög Καλλίπολις (Kallipolisz) szóból, melynek jelentése „gyönyörű város”. Hossza 83 km, szélessége 21 km, területe kb. 900 km².

Hárfa

A hárfa húros, pengetős hangszer. Jellegzetessége, hogy húrozatának síkja merőleges a húrok rezgését hangként kisugárzó hangszertetőre. A húrok a hangolásuknak megfelelően különböző hosszúságúak, emiatt a hárfák körvonala gyakran háromszöghöz hasonló. A húrok a hárfa teste és hozzá csatlakozó nyaka között feszülnek, ezek végeit egy harmadik elem, az oszlop kötheti össze. Felépítése alapján a hárfa lehet ívhárfa vagy szöghárfa, ha oszlopa is van, kerethárfa.

A hárfát vagy az egyik, vagy mindkét kéz ujjaival pengetik.

A hárfa az egyik legősibb húros hangszer, az ókori kelet legfontosabb húros hangszere a líra mellett. Fejlett változata, a pedálhárfa a nyugati klasszikus zene, a szimfonikus zenekarok egyetlen rendszeresen használt pengetős hangszere. Ezeknél a pedálok használatával a diatonikus hangolású húrok hangmagasságát egy vagy két fokozatban félhanggal módosítani lehet, így a kromatikus hangok is elérhetőek.

A hárfa a nyugati kultúrában különösen gazdag szimbolikus összefüggésekben: a középkor óta Dávid király és Orpheusz attribútuma.

Kelet-Makedónia és Thrákia

2011. január. 1. előtt Kelet-Makedónia és Thrákia (görögül Ανατολική Μακεδονία και Θράκη) egyike volt Görögország 13 közigazgatási régiójának, az ország északkeleti sarkában, az Égei-tenger északi partjain.

Területe 14 157 km² (akkora, mint a Dél-Dunántúl). Népessége 623 248 (2005-ös adat). Közigazgatási székhelye Komotini.

Korinthoszi-csatorna

A Korinthoszi-csatorna 6343 méter hosszú mesterséges víziút Görögországban, az Égei-tenger és a Jón-tenger között, amelyet a Korinthoszi-földszoros átvágásával hoztak létre 1881–1893 között.

Krétai-tenger

A Krétai-tenger (görögül: Κρητικό Πέλαγος, Kritiko Pelagosz) a Földközi-tenger egy része, az Égei-tenger és Kréta között.

Határai:

délen Kréta,

nyugaton Kithira és Antiküthéra szigetei,

északon a Kükládok déli szigetei (Milosz, Folegandrosz, Szantorini, Anafi),

keleten Karpathos szigete.

Kükládok

A Kükládok (görögül Κυκλάδες) egy szigetcsoport az Égei-tenger középső részén, Görögországban. A név eredete a „körül” (görögül κυκλάς) szó, a Délosz szent szigete körül fekvő szigetekre utal. Talán a két legismertebb Míkonosz és Szantorini.

A következő szigetek tartoznak ide:

Amorgosz – itt forgatták a Nagy Kékség című filmet,

Anafi – kicsiny és érintetlen sziget Szantorinitől keletre,

Androsz – csöndes és elegáns sziget hegyekkel és strandokkal.

Antipárosz

Délosz – a görög mitológia szent szigete,

Folegandrosz – gyönyörű, csendes sziget Szantorinitől nyugatra,

Iosz – partisziget,

Keosz

Kímolosz

Küthnosz

Míkonosz – híres turistacélpont,

Milosz - itt találták meg a Milói Vénuszt

Náxosz – a legnagyobb és a legzöldebb,

Párosz – szintén népszerű, kitűnő tengerparttal és hegyekkel,

Szantorini (Thira) – beomlott vulkán sziget,

Szerifosz

Szifnosz – csöndes sziget, jó strandokkal,

Szikinosz

Szírosz

Tínosz

Limnosz

Limnosz (görög írással Λήμνος) sziget az Égei-tenger északi részén, Görögország területén.

Lárisza

Lárisza város Görögország középső részén, Thesszália régiójának a központja Lárisza prefektúrában, az Égei-tenger partjának közelében.

Lárisza fontos közlekedési csomópont mind a személyforgalom, mind az áruszállítás tekintetében. Egyben a mezőgazdaságáról híres Thesszália élelmiszeripari központja, egyetemi város, és egy katonai bázis is van a közelben.

A város neve fellegvárat jelent.

Muğla (tartomány)

Muğla tartomány Törökország egyik égei-tengeri tartománya, székhelye Muğla városa. Északon Aydın, északkeleten Denizli és Burdur, keleten Antalya, délen a Földközi-tenger, nyugaton az Égei-tenger határolja. A török riviéra számos népszerű üdülőhelye található itt, többek között Bodrum, Fethiye, Dalaman és Marmaris.

Pireusz

Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra. Már az ókori Athénnak is itt volt a kikötője, és a város 1834-es újraalapításakor is ezt a kikötőt szemelték ki. Ma a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötője.

A kikötő az athéni metrórendszerbe tartozó 1-es (zöld) vonal végállomása. Innen indulnak a személyszállító hajók az Égei-tenger szigetei felé. A kikötő nyugati része teherkikötő.

Számosz

Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.

A szigeten született Püthagorasz, a híres filozófus és matematikus a Kr. e. 6. század elején.

Thesszália

Thesszália (görögül Θεσσαλία [Theszalía], ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva. Északról Nyugat- és Közép-Makedónia, nyugatról Epirusz, délről Közép-Görögország, keletről az Égei-tenger határolja. Fővárosa Lárisza.

Thászosz

Thászosz (görög betűkkel Θάσος, ógörög átírásban Thaszosz, latinosan Thasus) sziget Görögországban, az Égei-tenger északi részén. Közel található Thrákiához, de földrajzilag Makedónia részét képezi.

Égei-tengeri régió

Az Égei-tengeri régió (törökül: Ege Bölgesi) egyike Törökország hét földrajzi régiójának. A régió az ország nyugati részén fekszik, nyugaton az Égei-tenger, északon a Márvány-tengeri régió, délen-délnyugaton a Földközi-tengeri régió, keleten pedig a Közép-anatóliai régió határolja. A 2000-es népszámlálási adatok szerint a területen 8,9 millió ember él, négyzetkilométerenként 96.

A térség legnépesebb és legnagyobb városa İzmir, mely egyben az ország harmadik legnagyobb települése is. Fejlett az ipara és az ország második legnagyobb kikötőjével is büszkélkedhet (Isztambul után).

Az Égei-tengeri régió tartományai voltak a török függetlenségi háború legfontosabb színhelyei.

İzmir (tartomány)

İzmir tartomány Törökország egyik tartománya az Égei-tenger partján, székhelye İzmir városa. Északon Balıkesir, keleten Manisa, délen Aydın határolja.

A tartomány fő folyói a Küçük Menderes, a Koca Çay és a Bakır Çay.

İzmir (település)

İzmir (régebben Szmirna; görögül: Szmirni [Σμύρνη]) Törökország harmadik legnagyobb városa és Isztambul után a második legnagyobb kikötője. A város İzmir tartomány székhelye, az Égei-tenger partján, az İzmiri öbölben fekszik. A városnak tizenegy kerülete van: Balçova, Bayraklı, Bornova, Buca, Çiğli, Gaziemir, Güzelbahçe, Karabağlar, Karşıyaka, Konak és Narlıdere. 2000-ben a város lakossága 2 409 000 fő volt, 2005-ben a lakosok számát 3 és fél millióra becsülték.

A Földközi-tenger térsége
A Föld óceánjai és tengerei

Más nyelveken

This page is based on a Wikipedia article written by authors (here).
Text is available under the CC BY-SA 3.0 license; additional terms may apply.
Images, videos and audio are available under their respective licenses.